Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-07 / 235. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! WáfaflajváNáv r Tapasztalatcsere-értekezleten beszélték meg a gabonatermelés élenjáró módszereit megyénk tszcs-elnökei, agronómusai, Vw. brigádvezetői A Z H DP B É KÍSt *í EG Y El PÁRT BIZO TTS ÁGÁNAK LAP! A 1952 OKTÓBER 7.. KEDD Ára SO filter MII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Megnyílt a Szovfetuniő Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. kongresszusa Moszkva, október 5. (TASZSZ) Október 5-én 19 órakor JIosz- K válnia a Kreml nagytermében megnyílt a Szovjetunió Kotninu- öista (bolsevik) Pártjának XIX. kongresszusa. A fcongresszW'Osi nagyszámú vendég Jelent meg: munkások. szlaháitovhslák, államférfiak, tu­dósok és művészek, úgyszintén a külföldi kommunista és mun­káspártok képviselői. A kongresszusi küldöttek per­ceken ái tartó viharos, örömteli lelkesedéssel fogadták I. V. Sztá­lint és közvetlen harcostársait — a Politikai Iroda tagjait —, ami­kor megjelentek az elemniyc«. V küldőitek helyükről felállva üdvözölték őket. A kongresszust! V. M. Molotov nyitotta meg. Ezután megválasz­tották a kongresszus 16 tagú el­nökségét. Az elnökségbe bevá­lasztották .1. V, Sziáliul, V. A1 Molotovot, G. M. Malcnkovot, L. P. Bariját, K. J. Vorosilovot, N- A .Itulgauyint, L. M. Kaganovicsot N. Sz. Ilruscseveí és másokat. A kongresszus ezután Megvá­lasztotta a titkárságot, a szer- ke-ztőbizoltságol és mandátum­vizsgáló bizottságot és jóváhagyta a kongresszus napirendjét. Ezután a kongresszus meghall­gatta iaz SZK(b)P Központi Bi­zottságának beszámoló jelentéséi. A beszámolói G. M. Malenkov, az SZK(b)P Központi Bizotis ági­ttak titkára tartotta. Pártunk zászlaja fennen lobog és üjabb harcokra szólítja népünket a kommunizmus győzelme felé Molotov elvtárs megnyitóbeszédé Elvtár síik! A Párt Központi Bizottsága ne­vében. üdvözlöm a XIX. pártkon­gresszus küldötteit, valamint a kül­földi kommunista pártokat és a munkásosztály más testvérpártjait képviselő kedves vendégeinket. (Vi­haros, ‘hosszantartó tetszésnyilvání­tás.) Elfő szavunkkal forduljunk ma lazók félé, akik a német- és egyéb lagressaorok ellen vívott háború éveiben hősiesen védelmezték szov­jet hazánkat 9 életüket áldozták igaz ügyünkéit. Emlékezzünk meg félállással azok dicső emlékéről, akik elestek ebben a háborúban, akik életüket áldozták a fasizmus ellen, a Szovjetunió szabadságáért és füsgetlehsegéért vívott Útibban« (Mindenki feláll.) Molotov elvtára megemlékezik a XVIII. kongresszus óta elhunyt Hegtoldatéiyerebb pártfunkcionáriu­sokról, azHtó-n,. így folytatja: Pártunk e dző kongresszusát 1939- hen tartottuk. Az azóta eltelt idő­szak nagy történelmi jelentőségű események tanúja volt. Mint ismeretes, a német fasiz­musnak a Szovjetunió ellen intézett hitszegő támadása megszakította né­pünk békés munkáját. Arra kóny- Bzerüllünk, hogy félbehagyjuk a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésével kapcsolatos munkán­kat. Telje-»ii a háborús célokra kel­lett összpontosítanunk egész tevé­kenységünkét. A második világháború hatalmas megpróbáltatást jelentett a fiatal, soknemzetiségű szovjet állam- szá­mára. Ez a háború ugyanakkor minden tekintetben próbája volt pártunk politikája helyességének is. A háború éveiben a szovjet nép sok nehéz napot élt át, súlyos áldozatokat vállalt. A Szovjetunió azonban nem gyengült meg és nem ingott ímeg az események füzében, hanem pártunk vezetésével még inkább megedződött és megerősödött, mint szocialista állam s még inkább meggyőző­dött erejérő', nagy ügyének le­győzhetetlenségéről. A második világháború a fasiszta agresszorok vereségével ért veget. Ez sok tekintetben előmozdította az európai és ázsiai népi felszaba­dító mozgalom erőinek kibontakozá­sát- Az új körülmények között, kü­lönösen pedig a Szovjetuniónak a háborúban letöltött döntő szerepe etedményekópen, lehetővé vált, hogy a háború utáni időszakban egész sor ország letérjen a fejlődés ka­pitalista útjáról és új útra, a népi demokratikus államok megteremté­sének és fejlesztésének útjára lép­jen. Ez új szakasz alapját terem­teti© meg a nemzetközi szocializ­mus fejlődésében. Mindez megmagyarázza, miéit nőtt meg napjainkban olyannyira pártunk eszmei irányító befolyása az ország életének minden megnyil­vánulására és miért oly nagy né­pünk szeretető pártja, Lenin-Sztá- iia pártja iránt. (Hosszas tapsi.) Ez azt is megmagyarázza, miért oly nagy mostanában pártunk nem­zetközi tekintélye 8 miért oly nagy más országok dolgozóinak bizalma és tisztelete pártunk és sztálini ve­zetősége iránt. (Zajos, hosszantartó taps.) A Szovjetunió a háború utáni időszakban a népgazdaság helyre- állításának és továbbfejlesztésének feladataira, valamint a népek bé­kéje megőrzésének és megssálúrdí- t ás áriák fe'ail.ikllia összpontosított» erőit, A mostani kongresíszuion rnög kell vitatnunk a Szovjetunió fej­lesztését szolgáló ötödik ötéves terv irányelveit. Az elmúlt év eredmé­nyei, de a folyó óv gazdasági ered­mény©! is arról tanúskodnak, hogy országunk dolgozói már jelentékeny sikereket értek el az ötödik ötéves terv hatalmas feladatainak végre­hajtásában. Magabiztos előrehala­dásunk érdekében még határozot­tabban kell harcolnunk a munkánk­ban mutatkozó hiányosságok ellen. Állandóan emlékezetünkbe!! kell tartanunk, hogy a bírá­lat és az önbirálat a kommu­nisták nélkülözhetetlen harci fegyvere, a tömegek öntevé­kenységét fokozó saját szovjet módszerünk. A kongresszus határozatai nem­csak az új ötéves terv teljééi-, tésére, hanem túlteljesítésére lel­kesítik majd a pártot és az egész szovjet népet. Ez a szovjet állam hatalmának további és mindenre kiterjedő erősítését, valamint a nép — a munkásosztály, a kolhozpa* raszt-ság, a szovjet értelmiség — anyagi és kulturális színvonalának további jelentékeny emelését je­lenti majd. Az ötév©» terv meg-1 valósításával a szovjet nép új, fon­tos sikereket ér eí a szocializmus-' ból a kommunizmusba vezető fo­kozatos átmenet útján. (Zajos taps.) Magától értetődően nem. feled­kezünk meg arról sem, hogy a Szovjetuniót »államok rendszere« veszi körül, hogy van imperialista tábor, amely kalandor hóditó ter­veket sző, amely egyre inkább fegyverkezik, minden módon szítja a háborús hisztériát és foly­tatja az új világháború ki- robbantásának előkészületeit. En­nek az agresszív antide­mokratikus tábornak élén az Ame­rikai Egyesült Államok reakciós uralkodó körei állanak, amelyek a monopóliumok akaratát teljesí­tik. Az Egyesült Államok uralkodóköreire hárul a fő felelős­ség a koreai bűnös háborúért és a kínai Tar vau-sziget elfoglalásá­ért. őket terheli a felelősség azéi't, hogy Nyugat-Nénietországot és Ja­pánt függő állammá tették, azért, hogy nyugaton é» keleten olyan, agresszív katonai szövetségek léte­sültek, mint az északatlanti tömb: Ezek az agresszív katonai szövet­ségek a békesaerető államok — a Szovjetunió, a. Kínai Népköztár­saság és a népi demokráciák — ellen irányulnak. Sommi -sem leplezheti azonban a kapitalista világrendszernek az utóbbi években végbement komoly gyengülését, különösen aztán, hogy a háborút követő időszakban ösz- saesen hatszázmillió embert kép­viselő számos állam kivált belőle. Azt som lobot takargatni semmi­vel, hogy a kapitalista országok képtelenek megbirkózni egy újabb gazdasági válság és a tömegje1 munkán« Ik ül iség további növekedé­sének fokozódó veszélyével. Mind­ez ugyanakkor az ellentmondások és viszályok fokozódását vonja ma­ga után ezek között az államok között és az osztályharo szükség­szeré kiéleződéséhez vezet ezekben az országokban. A háborús gyújto­gatok és sajtólakájaik a bekesae- retet álarcát öltik magukra éa ugyanakkor a Szovjetunió támadó szelleméről szóló rágalom terjesz­tésével kisérlik meg elbutiUUii a burzeoá sajtó olvasóit. Semmiféle erőfeszítéseik sem képesek azonban elkendőzni azt a tényt, hogy éppen az impe­rialista tábor agresszív körei fenyegetik újból és újból a népek szabadságát és nemzett függetlenségét, fenyegetik íj­ból és újból a békét és a nem­zetközt biztonságot. A reakció és agresszió táboráva l szemben áll a másik tábor — a béke és a demokrácia megvédé­sének nemzetközi tábora. Méltán &1I e békeszerető, demokratikus tá­bor élén a Szovjetunió, amely vál­tozatlanul szilárdan védelmezi á népek közötti béke megőrzésének és megszilárdításának politikáját, (Tartós tetszésnyilvánítás.) Ezzel kapcsolatban nem lehet nem megjegyezni: a második világháború legfon­tosabb eredménye az a törté­nelmi tény, hogy a Szovjet­unió végérvényesen kilépett a nemzetközi elszigeteltség hely­zetéből. Most a népi demokratikus orszá­gok, a Kínai Népköztársaság és a Nemiét Demokratikus Köztársaság a Szovjetunióval együtt vedel« mozi a béke és demokrácia ügyét. A béke és demokrácia védelme ezenkívül most a béke híveinek hatalmas nemzetközi mozgalmára is támaszkodik, amely az emberek százmillióit egyesíti, többek között a béke híveinek millióit a ka­pitalizmus országaiban. Mi, szovjet emberek, amikor a béke biztonsígáért harcolunk, egyetlen percre sem feledke­zünk meg arról, hogy kellő éberségre van szükség és készen kell állnunk aria, hogy ak­tívan visszavágjunk a harcias im­perialista tábor bármilyen agresszió­jára. Éneikül nem lehet valóban megvédeni a béke megőrzésének és megsálárditásának ügyét. Eb­ben Sztálin elvlára közismert út­mutatását tartjuk szem előtt, amely a béka ügyéért küzdő népek harcá­nak alapja leit: »A bek© fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a bóka raogőrzcséaek ügyét és vé­gig kitartónak mellette. (Heves, szűnni nem akaró tetszésnyilvá­nítás.) A liáború elkerüllietetlonné válhat, ha a háború» gyujtogatők- nak sikerül hazugságaikkal befonni a néptönaegebet, félrevezetni és új világháborúba sodorni őköt.« E pártkongresszus f«feladata — amit teljesíteni is fog — hogy bevilágítsa a urarxtzmus- leuinizmus tündöklő fényével a szocializmus új és még di­csőbb győzelmei felé vivő utat országunKban és a nemzetközi demokratikus erőit további, még szélesebbkörü és hatalma­sabb tömörüléséhez vezető utat a béke védelmének érde­kében világszerte, (BBäszas, taps.) Pártunk minden eddiginél erő­sebben és szilárdabban érboaett el a XIX. kongresszushoz. (Hosszas tap».) Pártunk zászlaja, amelyet dicső harcok és győzelmek em­lék© ragyog be, fennen lobog és újabb harookra szólítja népünket a kommunizmus győzőimé fete. (Hosszas taps.) Pártunk vezérének, Sztálinnak neve, az egész haladó emberiség legjobb reményeit és tö­rekvéseit fejezi ki. (Zajos, szűnni nana akaró ünneplés. Mindenki fel­áll.) Eljön Leam-Szlálin pártja! (Za­jos táps.) Éljen a XIX. pártkongresszus! (Zajos taps.) Sokáig éljen erőben, egészség­ben szeretett nagy Sztálinunk 1 (Zajos, szűnni nem akaró ünneplés. Mindenki felálL Kiáltások hang­zanak: »Éljen a nagy Sztálin!« »Sztálin elvtársnak hurrá!« »Dicső­ség Sztálin elvtársnak, a párt és a nép nagy vezérének!« »Eljön a szeretett Sztálin!» A kongresszus ezután Molotov elvtár» javaslatára áttör veaotőszor- veinek megválasztására. Melnyikov elvtárs leap szót Ja­vasolja, hogy a kongresszus el­nökségébe a következő elvtársa­kat válasszák be: V. M. Andrianov, A. B. Arlsz­lov, AI. D. Bagirov, L. I* Barija, N. A. B.ilganyin, K. J Yoro- silov, L. M. Kagaaovics, II. Sz. Korot csonk o, O. V. Kniisineii, G. M. Malenkov, V. M. Molotov. A. I. Nijazov, N. Sz. Patollespv, .1. V- Sztálin, N. Sz. Hmsesev, ,1. Sa- jahiuMuv. Amikor Melnyikov Sztálin elv­társ nevét említi, a teremben hatalmas tapsvihar zúg. Mindenki feláll. A kongresszus egyhangúlag vá­lasztja meg az elnökséget, majd a kongresszus titkárságát, mely­ben a következő elvtársik foglal­nak helyet; A. N. l*os7.kri‘l>is.-v, N. G. Ignatov, I. V. Kapitonov, A. I. MgelttUtee, L. G. Malnyifeov, /. 1. Muratov, A. AI I'uzanov, A. S. Sznccskusz, I). G Srmir- nov. A kongresszus egyhangúlag vá­lasztja meg a szerkesztőbizoltsá- got, melynek tagjai: P. N. Poszpjelov, V Gafurov, L. F. Iljicsov, N. A Alihiiiov, AI. A, SmiszIov, j. i Tretya-, ‘ kova.. Egyhangúlag a következő elv társakat választják be a kongrosz- szus mandátumvizsgáló bizollsá- gába: N. AI. Ppgov, G. A. Amlinov, Sz. Babajev, N. I. Bpljajrv. L. 1. Braesnyov, Sz. A. Vagapov, I. T. Grisin, A. P. Jelimov, J. E. Ka!», berzin, A. U Kiricswiko, N. V. Kiszóljov, I. G. Kabin, I. K, Ráz- zakov, AI. F. Skirjalov, I. 1) Ja­kovlev. A vözetőszervek megválasztása után jóváhagyják a kongresszus kö­vetkező napirendjét: 1. Az SZK(b)P Központi Bizott­ságának beszámolója. -- Előadó: M. Malenkov ©Ívtárs, a Központi Bizottság titkára, 2. Az SZK(b)P Központi Keví- ziós Bizottságának brezámo’.ója. —• Előadó: T?, Gk Moszkatov elvtánt a Revíziós Bizottság elnöke. 3. A XIX. pártkongresszus irány­elvei a Szovjetunió fejlesztését szol­gáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez. — Előadó: M. Z. Szaburov elvtárs, az Állami Tervbizottság el­nöke. 4. Módosítások az SZK(b)P szer­vezeti szabályzatában. — Előadó: N. £&. Hruscsov elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára, 5. A párt központi szerveinek megválasztása. Ezután a kongresszus jóváhagy­ja munkájának eljárási szabályait. (Mak-nl o ■ el. társ börzéiét lapunk szerdai számában ' il/ütpS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom