Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-05 / 234. szám
I#52 «litelnn- 5.. vasárnap ItikúMMtk hél*, a A Pravda vezércikke J. V. Sztálin új müvéről „A marxizmus-leninízmus elméletének hatalmas gazdagítása“ A Pravda október o-r számúnak vezércikk© írja: »Sztálin elvtárjorak, »A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban.« tanúi műve a m ar-xizmus-ieni» iám us elméletének hatalmas gazdagítása. Sztálin elv-« társnak ez az új elméleti mű*© világos példája a forradalmi elmélet és a forradalmi fakorlát elszakíthatatlan egységnek. Emink ez óriási elméleti és gyakorlati fontosságú tudományos műinek rend ki vül nagy a nemzetközi jelentősége. Sztálin elviére áltaíánositja a Szovjetunió ezo<nalí«ia építése és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait. Korunk gyökere« problémái terén végzett kuitató munkájával szüntélerttíl új tudosaanyes tételekkel és következtetésekkel gazdagítja a mnrxizmus-teninkaaus elméletét. Sztálin elvtárs művei a. szovjet embereknek megmutatják a konunuttizmus teljes győzelméhez vezető utat, a népi demokratákul országok dolgozóit dicső győzöl- mekre lelkesítik a aaoeializmus építésében e az egész világ dolgozóit húréra. szőlítják a kékéért? Írassa aktív védelmét rrtteürtgitiaek agresszív cselekedeteivel Hzem- ten.« \ Sztálin eivéáre »A szociálisán u» gazdasági problémái a Szovjetunióba«.« című műveljen minden oldalról kidolgozta a szocializmus politikai gazdaságtanának alapvető kérdéseit, a marxista irodalomban először elemezte a szocializmus gazdásági törvényeinek jellegéti, megfogalmazta 1a szocializmus alapvető gazdasági törvényét és meg határozta a szo<ialiwmuebóJ a kommunizmusba váló fokozatos átmenet alapvető feltételeit. Sztálin «Jurtái* Mnrx-kiigek-iojiin tanításáé uak alkotó foyábbfejfesrtésevpl megsemmisátő csapáét mórt a különféle antiujai jdota nézetekre és bírálta egyes közgazdászok hibás állításait. Sztálin elvié i a * dbm<Aiá<>tóért és & szooializ-1 •misért. Sztálin elvtére új elméleti mű-; vei nevezetes napokban látlak nap-! világot. Akkor, amikor pántunk és: az .egésg szovjet nép óriási Telke- oedéssel készül «« SZKP XIX. kongresszusára, amely meghatároz-; »a a párt feladatait a jelenlegi történelmi szakaszban. »A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata mondja a párt módosított Szervezeti Szabályzatának tervezete — hogy a szocializmusból a kommunizmusba ■ való fokozatos .átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje » társadalom anyagi és kulturális Színvonalát, az interna« ionul izmus és, az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében növelje a . társadalom tagjait, állandóig! erősítse a szovjet feltárta a sátoriul izmus gazdasági tőrtényének jellegét éa érvenyeuifmiét, amely törve-TTapitjá' meg Shdália sdvttew, *nyék objektív törvények éa a gaz- tái*adalura«ifcotte a termelési esz- dasági fejlődésnek az emberi aka-1 közöket, az egész nép tulajdonává rattól függőt lenül végbemenő fo- tette őket és ezzel megsenmiisilette a kizsákmányolás rendszerét, megteremtette a gazdaság gj&oeiäiißta formáit. Hía ez a törvény nem tett volna és ha a szovjiethatalom nem támaszkodhatott volna rá, nem tudta volna vógfehajtani feladatát. Óriási jelentősége van annak, hogy Sztálin elvtáre feltárta a szocializmus alapvető gazdasági törvényét, »A szocializmus alapvető gazdasági törvényének lényeges vonásait ó§ követelményeit —■ tanítja Sztálin elvtárs — például igy tehetne megfogalmazni: A* egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükség-« létei legnagyobb mértékű kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen növekvése és tö- jfétetesedése útján, a legmagasabb szijiyonolú technika alapján-« Ez a megkateteaás a szocializmus legmélyrehatóbb lényegét, természetét tárja fel. Hangsúlyozza a szocialista fermelés célját és megmutatja e cél megvalósításának eszk-özőtt A szocializmus alapvető gazdasági törvénye kifejtésre juttatja a szőri iliz'uus nagy előnyeit a kapiteUznnissal szombpn. A szocialista terniglés célja napa a profit, hapem az ember a maga szükségleteivel. A szocialista termelés az alapvető célnak van alárendelve, — az egcsa társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei" legnagyobb .mértékű kióiégifete biztosításának. A párt, a sgocjáligjpns alapvető gázd%sági törvénye követelményeiből kiindulva lyamatait tükrözik vissza. Az emberek felfedezhetik* a terméssart és, a társadalom törváryeit, megismerhetik, tanulmányozhatják, figyelembe vehetik őket, cseleire-« «Jeteiknél felhasználhatják a társadalom érdekében, azonban megváltoztatni, vagy eltörölni nem tudjak őket. Ezért mélységesen holy- tetenek az olyan elképaolésekj hogy • szocializmusban az emberek gazdasági törvényeket semmisíthetnek meg és saját akaratukból másokat alkothatnak, vagy »átalakíthatják« őket. A gazdasági törvények — tanítja Sztálin elvtárs — nem semmisülnek meg, hanem az új gazdasági viszonyuk folytán elvesztik erejüket és lekerülnek a »zűrről, hogy helyet adjanak az új törvényeknek, amelyeket nem emberi akarat alkot, hanem az új gazdasági feltételek talajún keletié/-- net. Azonban a társadalom nem tehetetlen a törvényekkel szemben, • gazdasági törvényeket megismerve és rájuk támaszkodva felhasználhatja {fkot a társadalom érdekében. A gazdasági törvényeknek a tár'-1 sadalom érdekeljen való felhasználásának a zászlóvivője mindig éa mindenütt a haladó osztály, ndg, az önmagukat túlélt osztályok akadályozzák azt. Szükség van olyan társadalmi erőre, amely képes legyőzni ezt az ellenállást. Országunkban akadt ilyen erő: a munkásosztálynak éa a paraszteáguak a szövetsége. Eb a nyitja annak, hogy a szovjethatatemnnk sikerült, szétzúznia a társadalom régi erőit és hogy minálunk teljesen szabadon érvényesült az a gazdasági törvény, hogy a termelési viszonyok kötetezőteg megfelelnek a termelő erők jellegének. A szovjet- hatalom, arra a gazdasági törvényre támaszkodva, hogy a termelési1 viszonyok kötetezőteg «©gfeWtnek a termelő erők jellegének, — ála gazdaság fejlődését a szüntelen felemelkedés útján vezeti? biztosítja a né.pgazdasági feuek sikeres teljesítését, X XIX. part- kongresszusnak a. Saovjemmo fejlesztését szolgáló 1951 1955. évi ötödik ötéves fervj» vonatkozó iránytrtv-terveaote szemléá.tet,őear tükrözi vissza a ezocializmus alap- «vető gazdasági törvényének követelményeit, azét a törvényét, amelyet Sztálin elvtárs tárt fel és alapozott meg hudemányoBan. »Az ötödik ötéves terv — állapítja meg «az teányekv-terveaiet — k Szovjetunió népgazdaságának újabb hatalmas arányú fejlődéséi eredményezi « birtositja a «ép anyagi jólétének és kulturális .szűr- vonalának további Jelentős om-al- kedését. Az ötödik ötéves terv- teljesítess hatalma« lépés «& ezo. -Lu lizrn im- ból a komiauuizunisb« való átmenet útján.* Sztálin elvtáre a «aoirializmus- politikai gazdaságtana, alapvető kérdéseinek kidolgozásával minden «oldalról .tisztázta a szocializmusban folyó árutermelés aajatoseágait. Eoutos tudományos 'következtefeHt vofe. le, art, hogy a saocializ-1 muaban külön legos .fajta árutermelés folyik, .árutermelés kapitalisták ■nélkül, amelynek lónyagébm* az egyesült «zociab’sta termelők áruival van dolga, Ennek -az árutermelésnek a hatókör© a személyes szükségleti «cikkekre korlátozódik. .Sétáim eh-íáis jun^inagy-ai-áeta, Iwgy a termelési. eszköz-<>icat a, .szo- eiajfizurusban, nem ,6*alíad az áruk Icafegóriájába soj’ohai. Art, Irigy a szoc.in Ibanushan különhägies fajta ■ámfermolósűe van eziilmég, .a bzo- matista termelés két alapvető fjor- má.jájiak megléte határozza meg.« E két forma az állami (össznépi) én a koifaozter-meiés. A kapitalizmustól eltérőiig a szocialimmrtran folyó árutermelés a rgpi ve»et tőkés viszonyok kelelkezésére. Ez az .árutermelés olya» döntő feltételek folytán, miül ® termelési eszközök szocialista tulajdona, a bénn unka- rendszer és a Ji i z sáknr án y olás felszámolása, szigorú keretek közé szorul. Az árutermelés és az érték törvény kutatását a szocializmusban Sztálin elvtárs a szocialista gazdálkodás gyakorlati feladataival, a rentabilitással, az önálló gazdasági elszámolással, a kalkulációval, stb, kapcsolja ösz- s»e. Sztálin elvtárs, a tudomány ki- magasló képviselője, a komnui- nizanus lángeszű építője óriási figyelmet szelei a komnuioiz- "iíhjs első fázisáról annak második fázisára való áttétés törvényszerűségei tisztázásának. A kommunizmus tudományos meghatározásáról szólva, rámutat arra, hogy a lenini formula: «A komunmiz- rmis dgyenliő szovjet hatalom plusz az egész ország villamosítása» az egyetlen helyes formula Sztálin elv társ megalapozta a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. Ez újabb kimagasló gazdagítása a tudományos kommunizmus elméletének. • Ahhoz, hogy előkészítsük a kommunizmusra való valóságos, nem pedig deklaratív áttérést, három alapvelő előzetes feltételt kell megvalósítani — mondja Sztálin elvtárs. Elsősorban szilárdan biztosítani keli az egész társadalmi termelés szüntelen növekedését, elsősorban a termelési eszközök termelésének növekedésével, ami nélkül lehetetlen a bővített újratermelés megvalósítása. Másodsorban a kolhozok és eni I: «felfogva az egész társadalom szá- anána előnyös fokozatos átrnoBfi- *ek útján a Ikölhoztulajdon-t az össznélji tulajdon színvosnailára kel omehii s az áruforgalmat szinten fokozatos átmenetek úi- jján a termékcsere rendszerével : "helyetteRítem. Flarmadszsr el beli érni a társadalom olyan kulliirális fejlődéséi, amely a tájcsadalom minden tagjának biztosítaná fizikai és. iszallemi képességeinek inindeu- -oldalú fejlődését, hogy a társadalom tagjainak lehetősége legyen -tiSysm műveltség megszerzé-« sere, .amely elegendő ahhoz, hog,' .a társadalmi fejlődés aktív té- aijezöjésé váljék, hogy szabadon «választhassa meg f-oglalkozásál és, a fennálló muukamego&ztás Eoly- lán egész éleiére ne legyen égj' valamely foglalkozáshoz kötve. Csak ha mindezek az előzetes, tféllételek együttesen megvalósul' liak, akkor történhetik meg a gyökeres áttérés egyik gazdaságról, & szociaíEzmns gazdaságára^ a másik, a .magasabb gazdaságra a kommunizmus gazdaságára., Sztálin etatárs »A szocializm'Ms gazdasági próbtómói a Szovjet- unióban« című művében egyfoem a mai kapitalizmus legfontosabb problémáinak is mélyreható marxista elemzését adta. Sztálin elv társ azt tanítja, 'hogy a wam kapitalizmus alapvebi gazda.sági törvényének fő vonásai ás követelményei »a maximális tőkésprofit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntése álján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek leigázása és remiszeres kirablása útján, végül pedig háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján, melyeket a maximális profit biztosítására használnak fel«. Sztálin elvtárs megmutatta a kapitalismsis általános válságának kiéleződését inai szaka,szában, hangsúlyozva, hogy a második világháború és annak gazdasági következményei legfontosabb gazdasági, erediné- nyónék azt keli «tekinteni, hogy az egységes és mindent átfogó világpiac szétesett Ez meghatározta a világ kapitalista rendszere általános válságának további ekné- lyíikrsét. A kapitalizmus táborával szem- bán álló ©sy-fei'ageFí, Irata luras ezo- eialirta tábor kialakulása arra to»eifett, hogy az egységes, mjmieirt átfogó világpiac szétesett, két párhuzamos világpiac alakúit ki, molyok szintén szemben állnak egymással. Emellett az Amerika» Egyesült Államok és Anglia, Pran- cáaorfizíig'gaj. ©gy ütt, a Szovjetnmó, Kína és az európai népi demokratikus országok gazdasági blokádját célzó politikájával akarata ellenói© elősegítette az új párhuzamos világpiac kialakulását és megerősödését. A szoeialísta tábor országai gazdaságilag összefogtak és «regfeieiüfettek a gazdaságii együttműködést és a kölcsönös! segítséget. A hatalmas szocialista tábor kialakulása art jelenti, hogy« ennek kővetkertében e fő kapitalista országok lehetőségei a világ erőforrásainak kíaknázáeáia niem növekednolí, hanem esekksn- nefe majd, hogy alvilág árupiacai nak feltételei ezen országok számára rosszabbodni fognak, hogy ezekben az országokban az üzemek kapacitásának kihasználása csökkenni fog. Mindez art jelenti, hogy ! hogy noha a kapitalizmus fejlődésénék ciklikus jelleg© meg is marad, a termelés növekedése a fő kapitalista országokban az összezsugorodott alapon fog vóghanreimi, mert a termelés volumen© ezekben a* országokban csökkeni fog. A kapitalizmus világrendszere — állapitja még Sztálin elvtárs — mindenoldalú válságot él át, amely mind a gazdaságra, mind a politikára kiterjed. Ennek az az oka, egyre fokozódik a kapitalizmus gazdasági világrendszerének bomlása és növekszik a kapitalizmustól elszakad!: országok -1- a Szovjetunió, Kína és más népi demokratikus államok ereje. A kapitalizmus meggyengülése még jobban elmélyíti annak belső ellentéteit, kiélezi a harcot az imperialist rablók között. Sztálin elvtár« mt tanítja, hogy káíteioixtk felvértező«© a társa-» dalom gazdasági fejlődési törvényeinek ismeretével a párt egyik legfontosabb feladata. Ezzel kapcsolatban óriási jelentőségi© teez szert a politikai gazdaságtan, marxista tankönyvének elkészítése. »A tankönyvre — írja Sztálin elvtárs — nemcsak a mi szovjet ifjúságunknak van szüksége. Különösen szükségük van. reá a viJ lág kommunistáinak és azoknak az embereknek, akik a kommunistákkal éreznek. Külföldi barátaink tudni akarják, hogyan szakadtunk ki a kapitalista rabságból, hogy alakítottuk át az ország gazdaságát á szocializmus szellemében, hogyan kötöttünk barátságot a parasztsággal, hogyan értük el azt, hogy a mi nemrégiben még' szegény és, gyenge országunk gazdag és hatalmas országgá változott, mit jelentenek a kolhozok, miért van az, hogy a termelési eszközök társadalmasítása ellenére nőm Som- misitjük mejj az árutermelést, a pénzt, a kereskedelmet és igy tovább. Ők tudni akarják mindezt é& még sok mást, éspedig nem pusztán kíváncsiságból, hanem azért, hogy tanuljanak tőlünk és saját országuk érdekében felhasználják tapasztalatainkat. Ezért egy jó marxista politikai gazdaságtan! tankönyv megjelenésének nemcsak belpolitikai, hanem egyben nagy; nemzetközi jelentősége is van.« Sztálin elvtársnak »A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban« című műve a legmagasabb szakaszt jelenti a marxista-leninista politikai gazdaságtan fejlődésében. Ennek a műnek megjelenése rendkívül nagy eseményt a part és a szovjet nép eszmei életében. A mű valójában történelmi! jelentőségű. A sztálini mű óriási: befolyást gyakorol az élenjáró] szovjet tudomány fejlődésére, se-» giti kádereinket, hogy melyebben megismerjék a társadalmi fejlő-» dós törvényeit, nagy szerepet játszik külföldi kommunista és munkáspártok eszmei felvértezósébön*. Pártunk megvalósítva mindazt, amit Sztálin elvtáns lángeszűén felvázolt, vezeti a szovjet népet a Icommoniannis győzelme felé.
