Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

1952 jOhtóber f„ szerűn ViU&teawU Héi'.t ■Meg tipli szívlelnie u Itörösturesai lantíesnuk: Az őszi munkáknál jövöévi kenyerünkről van szó Az eredmények számtalan eset­ben bebizonyították!- hogy a- vető­szántás és az őszi mélyszántás jó és időben való elvégzésével ter­méseredményeinket növelni tudjuk', a késői munka után pedig keveseb­bet fizet a föld. Az őszi munkák meggyorsítását, terméseredménye­ink növelését írja ©lő a miniszter- tanács őszi munkákról szóló hatá­rozata is. Ezt a határozatot Körös- tárcsán is ismerik, mégsem tettek Bokát a határozat'betartása, végre­hajtása érdekében. Szeptember 27-ig a község dol­gozó parasztjai mindössze 15 szá­zalékban végezték el a vetőszántást. Mind a vetésnél, mind az őszi mély­szántásnál igen komoly Lemaradás van. Az ősziárpavetést 55 százalék­ban végezték el — ezt is nagyrészt a termelőcsoportokban. — Mély­szántást mindössze' 3 hóidon végez­tek. A lemaradás oka az, hogy a köz­ségben senki sem törődik a mi­nisztertanács határozatának végre­hajtásával, az őszi munkák mielőbbi befejezésével. A mezőgazdasági munkák irányítása, ellenőrzése első­sorban az elnökhelyettes Szegedi Sándor elvtárs feladata lenne. De mivel Szegedi elv társnak rengeteg «más» elintézni valója van, . nem ér rá az őszi munkákkal foglalkozni Kiadta.ezt a nnftikál albérletbe» Koppányi Imre tern e éti felelős­nek, aki az adminisztrációs mun­kákat ugyan elvégzi, de az ellenőr­zésre nincs ideje. A községben sen­ki nem törődik azzal, hogy min­denki tiszta csávázott magot ves­sen, jól előkészített talajba. Nem törődik azzal senki, hogy a kdiá­kok hogyan szabotálnak, azok pedig alaposan kihasználják a tanác-s la? zeságát. "A Miinisztertanáes határo­zata előírja, hogy a vetőipagot ki kell tisztítani és votes előtt üszög­fertőzés ellen higosanna-1, vagy róz- gáliccal csávázni. A község területét négy körzetre osztották fel, egy körzetre Irégkevesebb 2000—2500 hojd {erüket jut. Egy ember nem tudja ellátni ezen a hatalmas terü­leten az ellenőrzést. A mezőgazdasági á,’hnidó bizott­ság tagjai sem látják el feladatai­kat. Ha meg is, tartják üléseiket, ezeken nem értékelik az, elmúltheti munkák eredményeit, hiányos­ságait Kein szabják meg a következő hét feladatait sem. Az ellenőrzési mtulkában a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai, aktívái nem vesz­nek részt. A szántás, vetés, betakarítás mun­kájában élenjárókat -sem népszerű­sítik a községben. Pedig ha jól körülnéznének, bizonyosan lennének olyanok többen, mint Molnár Ká­roly másfélholdas tanácstag, áld már elvégezte a mélyszántást', el­vetette a búzát is. ‘Vagy időé Vá- radi Antal 6 holdas dolgozó paraszt, aki elvetette az ősziárpát, a vető­szántást is elvégezte a búza alá. A község lema leadásáért, a mi-, nisrtei'tanács határozatának be nem tartásáért felelősség terheli az el­nökhelyettest, Szegedi elvtársat, de elsősorban felelős ezért az elnök elvtárs, mert nem figyelt fel a hiá­nyosságokra, nem számoltatta be munkájáról az elnökhelyettest. A tanácsnak hamarosan fel kell szá­molni ezt a lazaságot. A községi pártszervezetnek is több segítséget kell nyújtani a tanács munkájához. A községi pártbizottság titkárának be kell számoltatni az elnök élv- táísat munkájáról, felelősségre kell vonni a megalkuvásért. Pel kell újni-ermiöle azt. hogy a jövő eszten­dei kenyerünkről van szó. f ............................. E RRE MM FQRIM1! Tízmillió forintot fordítottak eddig a békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár fel­szerelésére. A dolgozók által kölcsön, adott fo jitok bi tositják a dolgozóknak, Hogy ' ■ k s '* Nék ö^et munkájuk- b Dévává nyőn korszerűen berendezett, módéra rízsháatolót építettek a tervek sodrán. ■r=. -k. Országos takarmányozási bemutató Szarvason A Szarvasi Öntözési és Talaj javí­tási Kutató Intézet szombaton egésznapos bemutatót tartott a he­lyes takarmányozással kapcsolatban. A bemutatón a Dunától keletre lé­vő vidék termelőszövetkezeteinek több mint száz küldötte vett részt, A Szarvasi Öntözési ée Talajjaví- tási Kutató Intézet székházéban Márczis Antal földművelésügyi mi­niszterhelyettes üdvözölte a tez-ek küldötteit és kérte őket, hogy ta­paszba ataikat alkalmazzák# otthon. A küldöttek ■ ezután kimentek ^ kísérleti állomás bikazugi telepére, megnézték a gyors silózást, amely­nek lényege, hogy egy erőgép két BÜó/.ógépet hajt. Ezután a zöld lu­cerna tartósítását tanulmányoztak. A zöld lucernát 30 százalék gabona- törekkel keverték, így a silózás után is megmarad eredeti tápértéke. Dr. Jókúti • Ferenc, az öntözési és Talajjavítás! Kutató Intézet tu­dományos kutatója az akéchüvely tak arrnányoizása. céljából való fel- használásáról tartott előadást. Is­mertei te, hegy az őröjt akáchüvely tápértéke a szénáéval egyenlő. A lombtakarmány felhasználásának le­hetőségéről elmondotta1, hogy a. fák levelei őszi idő folyamán le­szedve kiváló takarmányt jelente­nek az állatállomány részére, ha azt leeilózznk. Sok scgiíscget adnak munkánkban a szovjet tapasztalatok, szovjet gépek. Ké­pünkön a gyulai állami gazdaságban szovjet Sztalinyetcel .végzik az őszi mély­szántást. A régi Wtinckheim gréf kastélya, aho­vá régen a dolgozok be sem tehették lábukat, — most gyermekeik, mint a me­zőgazdasági technikum hallgatói tanul­nak a írégi kastélyban. Harmadik negyedévi tervük befejezése után új vállalásokat is tettek a kölcsönjegyzés ideje alatt Az Orosházi Malom dol­gozói eddig soha nem hoztak szégyent üzemükre, a békekölcsön jegyzésnél sem akarták ezt, hiszen ötéves ter­vünkről1, békénk erősítéséről vaji szó. A jegyzés előtt számításba vették a dolgozók mindazt, amit eddig kaptak á ltom útiktól, az új já­rási kórházat, az új utakat, melyek eddig épültek Orosházán ée a most épülő gimnázium épületét is. De •számításba vették azt is, hogy. a ta­valyi békekölcsönjegyzés óta fize­tésük is emelkedett. A pártvezetőség és a népnevelők j.i-ldaniututá-a után lelkesen jegyez­ték a dolgozók forintjaikat. Opoczki Pál elvtárs 7(H) forint fizetése mel­lett 1000 forintot jegyzett, mint mondotta, azért: amit rajtam a népi demokrácia segített, azt pénzben nem is tudom meghálálni. A múlt­ban csak nélkül özéé jutott ki egész családomnak, ma pedig, leányom rendőrhadnagy, a fiam pedig kint tanulhat a Szovjetunióban és ko­hászati mérnök lehet. Ezért je­gyeztem 1000 forintot erőmhöz mér­ten, mert az or.-zúg érdekeit min­denkor elsőnek tartom1. — Lénáit János molnár csajt 200 forintot akart jegyezni, arra hivatkozva, hogy most született egy kis csar iádja. Amikor Veres Károly elvtárs jegyző-gyűjtő elmondotta neki, hogy családi segélyben részesül és ingyen babake'engyét, sőt babako­csit is biztosít családja részére az üzem, 400 forintra emelte fel a jegyzését. • _________ A z ifjú dolgozók 1 <le'e~ kásán ki­vették ré-ziiket a jegyzésből. Far­kés Dezső és Kriczki János tanuló 180 forintos fizetés mellett 300 fo­rintot jegyeztek. «Mi boldogan ad­juk ezt a pénzt, mert sokszorosan visszatérni és egész népünk fel­emelkedését szolgálja — mondották. — Látjuk art, hogy államunk mi­lyen nagy gondot fordít a fiatalok neveléséré és tanítására.» A lejegy­zett összeg, melyet a malom dolgo­zói adtak államunknak, benne lesz az Orosházán épülő jíj gépgyárban, iskolában, az új gépekben, melye­ket ezután kapnak ötéves tervünk­től, A malom dolgözói azért, hogy' bók© Ipgyen és nyugodtan dolgoz­hassanak, nemcsak a békekölcsön- jegyzésben jártak élen1, hanem 6 napi feladatok elvégzésében is. Va­sárnapig az üzem ‘ dolgozói I^ivj gyártási tervüket 104 százalékra teljesítették. De jóval a határidő előtt, 20 nappal előbb fejezték be negyedéves tervüket. Nem álltak meg fdZ Lj'1^ érért eredményeknél. Ezt mutatja az is, hogy ma újabb vállalásokat tet­ték, a negyedik negyedéves tervük sikeres teljesítésére- Vállalták, hogy az energia fajlagos felhasználását 5 kilowattról 4.65-re csökkentik, ezzel 9520 kilowatt, energiát taka­rítanak meg havonta népgazdasá­gunknak. Ez azt jelenti, hogy a megtakarított árammftnnyi réggel 2 és fél napon át üzemelhet majd a malom. Ezzel a vállalásukkal és lendületes munkájukkal biztosítják» hogy az üzem továbbra is megtart­hassa az éiüzem jelvényt s példát mutathassanak megyénk többi üze­meinek ötéves tervünk sikeres tel- jdritéeében. Nagy Imre* 250.000 ÍOTlpt beruházással épült Vész­tőn a mozi, ahoi a dolgozók tanulhat­nak, művelődhetnek ős szórakozhatnak. . ezt soknak, elviselhe- a csendőrök, vallat- bor. Azt is, Jiogy a nem búcsúzik sírva az JÜVrtjÜkért. boldoaságnkért. .. tétlennek tartottam; , tak.., Aztán jött a nehezebb munkát is el iskolától* mintán. Én •' ~ egy nyálas, aki nem bóborp, a még na- kell végezni. Állató- csak szerettem volna Beszédessé tette a hívták a férjem kato- cseiédviskóbam szüle- gyobb nyomorúság.kát neveltem a vizes- tovább tanulni, ő akar kölcsönjegyzés.* Az a náuak. Aztán értekig tett, letegez egy 68 Férjem később fog- féri. állami gazdaság- és tanulhat. AHator­iudat: ő is egy azok oda volt. Kenyérkor©- éves asszonyt, egy sápba esett az orosz ban. vos lesz. A négyéves közül, akikhez biza- set után kellett' nézni, anyát, aki több gyér- mezőkön, aztán önként — Most, a kölcsön- kislányunk egészsége­lommai fordult kor- Ha korán, jóval nap- meknek adott életet, jelentkezett a farisz- jegyzés előtt egy hét- sen, jo kedvvel jön mánvzatunk. Ö is egy felkelte előtt kiértem, — Nagy orcát lan- ták, a Weűickheimek tel* a postára kerül- haza istenként az1 az épülő saép haza akkor dolgozhattam Ságnak tartottam. De elleni harcra- Azóta torn a telefonközpont- újonnan megnyílt nap­gazdái közül. Jó érzés sötétedésig Nagynyé- ami ezután köveiké- úgy repülnek az évek, ha. Munkámból haza- közi otthonból. — Ha egy ilyen hazát ma- ken Weinckheim gróf zett, azt sohasem te- hogy <hz ember sajnál- térve el-elgondolkoz- nem jön a lelszabadu­gáénak mondani, ahol répaföldjén. Közvetlen lejtem el. ■Letegezett ja elmúlásukat. Olyan tam. Milyen má6 vi- lás, férjem még most egyre több lesz az mellettem egy 68 éves engem is, a vér az szép mindegyik. Mind lág is ez. Hat elemi- is tarisznyázhatnn acél, a gép, az iskola, aésaony szaporázta ig arcomba szökött. Ke- hoz valami örömet, vei ilyen felelősség- napszámot keresve, a kultúrház. S mind- kapálást. Hátunk idő- zemben megieunegett a boldogságot. Épül a teljes munkahelyre Nem lenne fiunkból ezt segítheti munkával gött úgy jött-ment io- kapa. Földre szege- falu. MűvéHebbekké kerültem. Elhatároz- állatorvos, lányon sem és még kölcsön adhat vagló pálcájával egy zett tekintettel hall- válnak az emberek, tam, mindig igyek- tanullwtna majd to­pénzt is. Vele, érte, fiatal intéző, Komócsx gattam. Hátba döfött Férjem is csak négy szem jól ellátni fel- vább'. Kötelességünk a a családjáért történik János, mint egy rabőr. a lovagló ostor nyélé- elemit végzett, 1949- adatomat. Le kell ró- jegyzés. Az ő jövőjük­minden. — Borbiró Nagy úrnak érezte vei: »Neked beszélek, ben vonal felvigyázói jam lilámat a párt- őrt, boldogságunkért Imréné vésztői dolgozó magát. Letegezte a 68 nem hallod P« »Ha tanfolyamra került, nak, hogy ilyen széppé tesszük. Pártunk, kor­•sazonyért, az egész éves trészonyt, áki fé- szegény vagyok is, négy -hónapra.. Most tette ezt a hazát és mányzabunk mutatja népért. lösen összerezzent a csak tisztességes meg- vonalfelvigyázó a vész- benne életünket. Vég- az utat. Azon kell jár­— Semmik voltunk durva hangra. Végte- szólitásra szoktam vá- bői postán. Én is telenül örültem, mikor mink, mert a béke — «mondja — s a «jiu.lt len keserűség és főj- közölni« — feleltem munkába álltam. Nem- a kölcsön jegyzésről megvédéséhez, a még «niTiÖAT, kínja, szenve- tott düh maroangolta fojtott hangon. Arcul- csak a pénz miatt, hallottam. Ezzel is ki- nagyobb jóléthez ve­dére elevenedik meg a torkomét: »Hát ezt ütött. Nem tudtam Éreztem kötelessége- fejezhetem hálámat, zet. Ezt az utat kö­MBvad nyomán. — A is lehet? Hát ilyen mit teszek, honnan met. Kétgyermekes Otthon a férjemmel vetve dolgozunk és je­ojnueto rémséget a meg- a munkások becsüle- vettem erőt, hátorsá- anya vagyok, párttag, beszélgettünk a jegy- gyeztünk a férjemmé, aláz tatás súlyoebitot- te?« got — belevágtam a A férjem is. A párt- zésről. Nézegettük firm- 900 forint, kékek öl­te, tette elviselhetetle- — Mindenütt tűrni, kapáit a gőgösen fe- szervezetben sok min- kát, aki a VIII. álta- csont, nebbó. 1939-ben be- hallgatni kellett. De szülő mellébe. Jöttek dent megért az em- lános iskolát végzi. Ö Kukk Imre. ■ a Ötéves tervkíállítás Orosházán Az öléves len-kiállítás anyaga Békéscsaba és Gyula után szeptember 28-a óla Orosházán került kiállításra. Népgazdasági tervünk eddigi nagy eredményeiről, Sztálinvárosról, a November 7. Erőműről, a Tiszalöki Vizilépcsőről, a bányák,építkezések, gé­pesítésről, az ország legjobb termelőszövetkezeteiről, fejlődő nö­vénytermelésünkről és állattermelésünkről készült művészi fel­vétetek, .rajzok és grafikonok tárják elénk munkánk eddigi or­szágos és megyei eredményei s jövőnk ragyogó' perspektíváját A néphadseregünkről készült pompás felvételek azt bizonyítják, hogy — Rákosi elvlárs szavaival nem rés, hanem erős bástya vagyunk a béke frontján. A látogatók közül Sörös Mihályné, az orosházi »Uj Élei« ter­melőszövetkezet tagja elmondotta: »A múltban viskókban laktunk, gyógyszerre, orvosra nem is gondolhattunk. Ma korszerű laká­sok, gppdüs egészségvédelmi szolgálat bizonyítják, hogy nálunk legnagyobb érlék az ember. Hogy mindezt megvalósíthattuk, pár­tunknak, a Szovjetuniónak köszönhettük. Elmondom a szövetke­zetben minden munkatársamnak, nézze meg a kiállítást.« A kiállítást már eddig is löbbtízezer munkás és dolgozó pa­raszt nézte meg Orosházán. Az én' rajom egy egész kötvényt jegyez A messze láthatáron feljött má* a nap. A gyér füveken harmat •csillogott Mi is olyan boldog, csillogó szemekkel indultunk el, hogy köszöntsük a békekölcsön­jegyzés élenjáró dolgozóit. A szö­vetkezeti dolgozók boldogan fo­gadtak bennünket. Szórakoztat­tuk őket, táncoltunk, színdarabo­kat adtunk elő és egy pár éneké számot és szép verseket. A har­madik békekölcsönt jegyzi dol­gozó népünk, minden ember ar­cáról 1© lehetett olvasni, hogy mit jelent ez számára. Versenyez­tek, ki ad több kölcsönt Az én rajom egy egész kötvényt je­gyez, hogy ezzel is, mint úttörők, elősegítsük országunk építését Szító Gabriella raj tanácselnök, . Békésszenlandrás. OLVASD a Viharsarok Népét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom