Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

Az ellenséggel való megalkuvás, az opportunizmus a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép árulójává teszi az ingadozókat--------- ———----------------------------------------------- ViUaisai&U Hépe 1 952 okiúher 26., vasáraaj* ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS Ajs opportunizmus »gyík bpgsií- Ityo&ibb megnydvámilási formája ma, az a met,engcdkctztlan liberaliz­mus, amelyet faluéi párt- és tanács- szerveink nagy része a kupakokkal szemben tanúsít ■.. Eltűnik a ku- fák-föld, sokszor a kulák 'és az ál­latállománya — később a kulák gyakran megkerül, mint ,új belépő dolgozó paraszt a tszcs-be'.» (Hor­váth élvtárs 1952. jun. 27. KV, ülésén mondott beszédéből.) Abban a mértékben, amint a szo­cializmus alapjainak építés© or-i szagunkban ©lói© halad, élesedik nálujik az osztályharc és kétség­telen, hogy a jövőben még to-, vább élesedik majd. Az osztályellenség elkerülhetetlen pusztulását látva arra törekszik, hogy ártson minden eszközzel, módszernél, fékezze munkánkat. Arra törekszik, hogy visszaszerez­ze pozícióját. Falun a kulák a nyílt támadásról, — mivel látta.) hogy ez az út kevésbbé járható, — áttért az alkalmazkodás mód­szereire. Az ellenség megértette a falu új rendjének erejét és ha­talmát, megértette ezt és áttért a nyílt támadásról a csendes akna­munkára. »Egy«» elvtársa luk nem veszik észre az osztáiyellenséget eb­ben az új álarcában és nem tudják leleplezni szédelgő mes­terkedéseit s emellett nem rit­kán azzal nyugtatják meg ma­gukat, hogy hu Iák ok már nin­lákoknak belépési nyilatkozatot adott a tanács, Molnár István csenek.« (Sztálin) így fordul aztán elő, hogy a kulákokat felveszik a tszcs-be, ahol aztán amikor jól »megmelegszik«, simulékony kígyó módjára csúszik- nv'szikf igyekszik meggyőzni első­sorban a vezetőket, hogy ő ha régen kulák i» volt — de akkor is jó kulák — hiszen most is meny­nyire dolgozik a csoportban. Aztán elmondj^ azt is, hogy hasonló »jó dolgos« a barátja is, meg a sógora is és azokat is be akarja léptetni a termelőszövetkezeti csoportba. A kommunisták nemcsak, hogy nem leplezik le az ilyen osztályellen* séget, hanem ellenkezőleg, az ősz- tályórzék eltompulása közetkezté- ben maguk is az ellenség uszá­lyába kerülnek. Sok esetben cim­boráinak az ellenséggel, mint ahogy ezt Molnár István, a kever­ni ©sí. községi pártbizottság volt- titkára tette. Molnár István ezév szeptember 12-én elment a ta- náeöházára, elkérte Kovács János községi tanács vb elnökhelyettesé­től a község kulákjainak névso­rát. A névsort elvitte a pártbi­zottságra. A községben a szántás- vetés nem ment. A kukorica még lábon volt, a kukorioabeadáe mind- , össze néhány százalékot tett ki. A pártbizottság nem ült össze, hogy megtárgyalja a lemaradás okát, nem ’látta egyik legfonto­sabb feladatának, hogy a jövő évi kenyér biztosításához megfelelő se­gítséget nyújtson a dolgozó p'M rasztolcnak. Ehelyett a pártbizott­ság arról tárgyalt, hogyan töröl­jék a kulákokat a kuláklistáról. De mivel a kulákok nem tűn­hetnek el egyszerűen, — mint ahogy nem is tűnnek el — ördön- gős gondolat született meg: ahány kulákot törölnek a listáról, annyi másik kulákot imák be. így is történt. A pártbizottság olyan sze­mélyeket is törölt a kuláklistáról, mint például özv. Túrák -Istvánná, akinek 28 hold földje volt, K, kotró Júlia, akinek 19 hold földje haszonbérbe van kiadva. Mázán Fe­renc volt cukrász alkalmazottat tartott, öt hold föLdj© van, Vince József, hat hold földje van, fű­szerüzlete volt. Nesn ismert határt az oppor­v#lt párttitkár tudtával. Vagy például egy kulákot a múlt évben kizártak a tszcs-ből, most újból adtak neki belépőt. Vagy Déva Béla, akinek 12 hold földje van, az I. típusú »Kossuth« tszcs tagja, már két év óta, egyben, könyvelő is. Éveken keresztül kocsmabérlő volt, földjét mindig másokkal műveltette, még a mai napig sem zárták ki a tszcs-ből. Az ellenséggel cimboráié titkár félt, kapkodott: a kuláklistáról tö­röltek helyett kulákok kellettek. Lett kulák (ott is voltak éveken keresztül) Kevermesen. Nem volt mit tenni, a pártbizottság hozzá­nyúlt a »kulák-tartalékhoz«. Ku- láklistára került Ősik Zoltán ma­lombérlő, 14 h li földje volt, Barna János, 11 hold földje van, ura­dalmi intéző, kocsmabérlő, gabona­felvásárló volt. Ősik Béla, 13 hold földje van, kulákszármazású, He­vesi Vendel kupac, gabonakereske­dő, 26 hold földje volt. Fodor József hitelszövetkezeti ügyvezető volt, hat hold földje van. Szalui Ferenc, csépiőgarnitúrája, három hold földje van, darálója volt» Tóth Ferenc sertéskupec, üzletei volt, öt hold földje van. De kulák- listára «került Beva Béla is, aki a tanács és a községi pártbizottság orra előtt két éven keresztül, mint »nem kulák« könyvelt a tszcs-, ben. Tény az, hogy a felsoroltak valamennyijének egyébként a ku­lákok listáján lett volna a helyük. Az ellenséggel cimboráié párt­titkár é veken keresztül károsí­totta így meg az államot, a ka-» Iákok élteik a dolgozó parasz­tunizmus Kevermesen. A ku­toknak járó kedvezményekkel. Mohair István bűnös »politikájá­ért: a párt előtt felelt. A munkás­osztály élcsapata kidobta magából a salakot: Molnár Istvánt kizár* ták a pártból. Súlyos hiba volna azt hinni, hogy ezekben a jelenségekben egyedül Molnár István a bűnös. Nem., Fe­lelősség terheli a pártbizottság va­lamennyi tagját, akik maguk is opportunista magatartásukkal, ja­vaslataikkal elősegítették, hogy a kulákokat levegyék a listáról, mert azok be akarnak lépni a tszcs-be. Értik-e vájjon a kevermesi kom­munisták, mit tettek? Vájjon, el­felejtették a pártbizottság tagjai a kulákok múltbeli tevékenységét? Mieg kell szólaltatni azokat, akiket közvetlen kizsákmányolt a kulák, a volt cselédeit, napszámosokat, iga- kölcsönzőket. Majd elmondják, hogy ki a falu piócája, hogy ki a kulák. Az opportunizmus e formája me­gyénk több pártszervezeteinél, ta­nácsainál tapasztalható, hogy meg­feledkeznek arról, hogy a kulák egy percre sem szünteti meg a harcot. Vájjon, ki ölte meg a len­gyelkápolnai Kiss Imrét, aki az új életet akarta a falu dolgozó pa­rasztjainak. A kulákok ölték meg, akiknek fáj, hogy jól él a nép. A falu népe, azok, akik nem felejtet­ték el, hogy a dolgozó paraszt műi­den verejtéke a kulákokat gazdagí­totta, ismeri az ellenséget. Megis­merték a kulák arcát a dolgozó pa­rasztok, a nincstelenek, akik húzták az igát, de megismerték a közép- parasztok is, akiknek egész sor k il­lákhoz fűződő érzelmi és anyagi kötelékét szakította szét pártunk helyes politikája; a kulák elleni harc. Ha most mégis akadnak né­hol olyanok, akik a megvert. de meg nem semmisített fa­lusi osztályellenség megválto­zott taktikája és demokratikus képmutatása hatása alatt »ki­békülnek', »megférnek« a »jo kulák -kai, azokkal szemben a dolgozó nép nem ismer tréfát. a legnagyobb büntetéssel sújtja. Jól mutatja ez az eset, hova visz a7j ellenséggel való megalku­vás, az opportunizmus: a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép áru­jójává teszi az ingadozókat. Olyan dolog ez, amit funkcionáriusaink elméletben ismernek, de gyakorlat­ban nem mérik fel az opportuniz­mus káros jelenségét. Az opportu­nizmus felszámolása jelenti: kö­vetkezetesen harcolunk a párt poli­tikájának, irányvonalának betartá­sáért és a kormányhatározatok vég­rehajtásáért. (-.Mi nem azért tanul­tunk a Bolsevik Párt példájából, ltogy feltétlenül mindent a saját hibánkból tanuljunk meg újra» — tanítja Bákosi elvtárs. Ahhoz, hogy észrevegyük az ellenséget, forra­dalmi éberségre van szükség. Az opportunizmus felszámolása jelenti megyénkíren is, hogy megfelelően mozgósítsák pártszervezeteink és ta­nácsaink a dolgozó parasztokat az őszi mezőgazdasági munkák elvég­zésére. Virágoskert a mi szép hazánk, öröm benne az élet. A párt óa a kormány, a dolgozók életszínvona­lának emeléséről való gondoskodás­ra válaszul a dolgozók arca törek­szenek, hogy munkájuk még termelé­kenyebb legyen, hogy meggyorsít­sák az új építkezések elkészülését, jrogy a mezőgazdaságban még szé­lesebb körben bontakoztassák ki a magas terméshozamért folytatott haroot. Ezt segítik funkcionáriusa­ink a párt irányvonalának követlse- zetes betartásával, Rocslcár János, A kombájngyárlás fejlődésének felfelé ívelő grafikonja is be­szédesen bizonyítja, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága milyen hatalmas ütemben fejlődik. A kombájnok gyártása 1947 óta közel lizenkileucszeresére emelkedett. ■ • 'í ' ' Jt ' "V ’te V ÍZBŐ I , - í '■ 898 * A Szovjetunióban a bányamunkák egyre fokozódó gépesí­tése is hatalmas mértékben hozzájárul a széntermelés állandó fokozódásához. Az ötödik ötéves terv végére az 1913. évi terme­lésnek több mint tizenkétszeresét érik majd el a szovjet bányá­szok. AJPÁRTÉLET HÍREI A színvonalas oktatási munkáért HELYES: * ~ r * ,, . iwgy a békéscsabai I. kerü­let pártszervezetének vezetői és pártcsoport vezetői meglátogatják azokat az elvtársakat, akik vala­milyen oknál fogva elmaradnak a politikai iskoláról. Ezzel a munká­jukkal már a legutóbbi politikai iskola alkalmával elérték azt, hogy a korábban hiányzók is résztvettek a politikai iskolán. , v . hegy a szeghalmi Járási Párt- bizottság a Bolsevik Párt történeté­nek II. évfolyamán tanuló elv tár- falca t jól mozgósította a konferen­ciára, ellenőrizte tanulásukat, igv a konferencián jól megvitat­ták1 a tanult anyagot és össze tud­ták kapcsolni pártunk éa népi de­mokráciánk munkájával. ., . hogy Mezőberényben Aranyi Gyula elvtárs jól félkészül a pro­pagandista tanfolyamra, m előadá­son kívül módszereket ad m elv­társaknak, hogyan vezessék a poli­tikai iskolákat. Aranyi elv társ fel­készültségének és jó módszerének tudható be m is, hogy a propa­gandisták 100. százalékig megjelen­tnek a tanfolyamokon. \ HELYTEÍ ...hogy Sarkadon 'á'11 ^’'leg­utóbbi propagandista tanfo­lyamon mindössze 40 százaléka je­lent meg a propagandistáknak. Kü­lönösen a »Kossuth , az »Uj Baráz­da és .az »Uj Március« termelö- csoporíok pártszervezetei követnek cl e téren hiányosságokat. A párt- szervezet — helytelenül — nem vonja felelősségre a mulasztó pro­pagandistákat. .hogy a gyomai Járási Párt- bizottság nem fordít kellő gondot a propagandista elvtársak tovább­képzésére. Előfordult náluk már olyan esőt is, hogy csupán egy má­sodéves propagandista tanfolyamot tudtak megtartani Endrődön, mert a propagandisták nem tartották fon­tosnak a tanfolyamon való meg­jelenést. », . hogy Okányban a Községi Pártbizottság a párttagok helyett kulák és klerikális baáUitottságú egyéneket is bevont a pártokba fás­ba. Például Egri Gyuláné 71 holdas kulák felelőjét, Kapó Károlyné re­formátus pap feleségét és dr. Zöiru- bik, volt katolikus papot. A tankönyvesére tapasztalataiból Békésszentandrás ée Kondoros azonos feltétellel rendelkező köz­ségek, mindkét községet dolgozó parasztok lakják túlnyomó rész­ben, A párttagság tehát mindkét községben dolgozó paraszt elvtár- salcból tevődik össze. Békésszent- andráson a párttagság összeirá-i sát alapvető hibák nélkül tud-1! ták végrehajtani, mert az egy­séges falusi pártvezetőség titkára Szécsi elvtárs nemcsak elma­gyarázta az összeíró lapok ki­töltésének módját, hanem he­lyesen kitöltetett a pártcso­portvezetőkkel egy-egy ösz- szeirő lapot és csak azután indította őket munkába. Az összeírás munkájának ellen­őrzéséből a pártveaetőség is ki­vette részét, így tudták menet közben kijavítani az esetleges előforduló hibákat. Az ellenőrzés során sok elvtáreat felkerestek ée érdeklődtek; össze lett-e írva. Az összeadnak megnézték párttagsági könyvét. Igv tudták meg azt pél­dául, hogy Váradi Erzsébet, Szá­lai Gáspárné és Hegedűs Mihály- né pártcsoportvezető elvtársak el­felejtették a tagsági könyvbe be­írni azt, hogy »összeírva«, Így az ellenőrzés után mód volt ki­javítani ezt a hibát is. Békésszentandráson a tagság ösz- szeirása alkalmával mozgósították a kommunistákat a soronlévő fel­adatok végrehajtására' is. Az ered­ményt az őszi gabona elvetés© is mutatja. Október 1-5-ón, a párt­tagság összeírásának napján még csak 61.5 százalék volt a vetési eredmény,. 22-én pedig 90 száza­lékig haladtak előre. Tehát nyolc nap alatt közel 30 százalékkal emelték a községben az őszi veté­sek területét. Ezek az eredmények mutatják, hogy a békésszentandiúsi pártcso­portvezetők akartak és tudtak jó munkát végezni a párttagság összeírásánál is, mert élezték a felelősség tudatát a pártmunka iránt. Kondoroson elmaradtak az össze­írással, talán nem lehetett volna ilyen munkát végezni? Kétségte­len, hogy lehetett volna, de Kondo.oson a felt lő.ségí adat hiánya volt az, amely aka­dályozta az összeírás munkájá­nak jő elvégzését. Kondoroson ia megkapták a tájé­koztatást ft pártcsoport vezető elv­társak és Sztaienka elvtárs, a köz­ségi pártbizottság titkára is alkal­mazta az összeíró lap helyes kitöl­tésének módját, ennek ellenére mégis előfordult az, hogy a fog­lalkozás rovatból mindössze annyit írtak a pártcsoportveaetők, hogy, földműves, nem írták oda, hány hold földje van, vagy pedig aa ipari foglalkozást űzőknél azt, hogy segéd, vagy önálló mester-e. Te­hát a hibák oká a párt iránti fele­lősségtudat hiányából adódik és ab­ból, hogy az alapszervezetek vezetői nem kellően tanulmányozzák a szervező bizottság ezirányú határo­zatát és nem ellenőrzik a pártcso­portvezetőket. Előfordult például az is, hogy Krajcsovics Pál elvtársat, aki hosszú idő óta nem fizetett tag­díjat, ki aláírták hagyni az össze­írásból azzal az indokkal, hogy ön­magát zárta ki a pártból. Amikor elbeszélgettek vele, akkor kifizette hátralévő tagdíját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom