Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-10 / 212. szám

szeptember 14.. szerda

VLUaisjxwk Vliyir,

Volkonszkája elvtársnő tapasztalatainak felhasználásával érjük el eredményeinket

jt/f indenekelőtt el kell mon- 1 dánom azt-, ha egy briElmondta: Farkas Károly, a Pamutszövő sztahánovista művezetője

Báljának, ami elősegíti eredményeik növelését. Koczkás Margit szövőgépeinél pl. igenhosz- szan tartózkodott Volk on szilája elv társnő és a gyakorlatban ia megmutatta, hogy ő hogyan csinálja á vetélőcserét, hogyan végzi el a 6zálbefűzést, milyen sorrendben járja végig a gépeit, stb. Koczlcás Margit megszívlelte a tanácsokat és «a eredmény az lett, hogy néhány héten belül megkapta a sztahanovista kitüntetést. De a többiek teljesítménye is fokozatosan emelkedett.

gád, vagy egy műszak gyen gén teljesíti normáját, ha a brigádon belül nincs meg a kellő összhang, a mj^értés és má3 hasonló hibák fordulnak elő, annak elsősorban a művezető az cica. Úgy kell dolgoznia a művezetőnek, hogy a hozzá beosztott dolgozók bátran forduljanak! hozzá tanácsért és ő maga ia annyira ismerje brigádja fcago jait, hogy mindég eltalálja: mit kell tenni, ha a termelésben hiba van.

Azt, hogy az én brigádom minden tagja ma az üaem legjobb szövőnői közé tartozik, hogy augusztus hónapban is 104.12 százalékra teljesítettük a normánkat és ezael elnyertük a brigádok közötti elsőséget — nem volt könnyű elérni. Bizony eleinte gyakori volt nálunk a nézeteltérés, nem igen fordult elő, hogy az erősebb szövői odament volna a gyengébbhez átadni tapasztalatait, hanem azt tartották, hogy törődjön ki-ki saját magával. Ma pedig már olyan a brigádnak, mint egy család, közösen harcolunk tervünk teljesítéséért.

ü nedményeinket mi elsosor- l j ban köszönhetjük az elmúlt évben nálunk járt Vol- konszkája elvtársnőnek. Az ő hasznos útmutatásai segítették a brigád minden egyes tagját, en- gemet is, az eredmények eléré- séliez. Abban a szerencsében részesültünk, hogy éppen akkor dolgoztunk, amikor ő végigjárta az üzemet. Meg-megállt egyikmásik szövőnőnél, türelmesen el- magyarázgatta mit hogyan csrA mikor VoHfonszkája elv- társnő az üzemben szerzett tapasztalatait ankéten beszélte ■meg a dolgozókkal, mi is ott voltunk valamennyiéin. Sin magam is megkérdeztem, hogy a Vorosilov gyárban, ahol ő dolgozik, milyen kapcsolata van a művezetőnek a brigádja tagjaival, hogyan neveli őket kiváló dolgozókká. Volkonszkája elvtársnő elmondotta: a műveze-i tőknek, mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a gépelt kifogástalanul működjenek, rajtuk at dolgozók állandóan növelhessék! teljesítményüket. De épp olyan fontos feladata az is, hogy a legmesszebbmenőkig törődjön, e. hozzá beosztott dolgozókkal. Ha. észreveszi, hogy egyik-másik nem teljesíti úgy a tervét, ahogyan kellene, műszak után azonnal beszélje meg vele a problémákat., Azóta én is úgy csinálom, ahogyan Volkonszkája elvtárESiő mondotta. Állandóan fogílaíkozom egyénileg is a szövőnőkkel, így megismerem, hogy mi a problémájuk és közösen segítünk is rajta. Ma már ón is és a. brigád

minden egyes tagja műszak előtt 10—15 perccel bejövünk az üzembe. A szövőnők az előző műszakban dolgozókkal megbeszélik, milyen problémáik voltak az egyes gépeknél és igyekszünk azt még a műszak megkezdő:© előtt kijavítani. Átnézik a gépétet, a lánc- hengereket, ha felfutó szál van, befűzik, ha a szálak keresztbe varrnak fűzve, azt is megigazítják. A hiányzó lamellákat pótolják. Azt is megnézik, hogy az úiuhengert szabályozó súlyok nincsenek-© túl magasan, ha igen, akkor a fatuskókat kicserélik. Ez azt eredményezi, hogy a. géptörésünk a legminimálisabbra csökkent, a mi műszakunkban végzik a legkevesebb lakatosmunkát.

]\T agy gondot fordítok arra, hölgy a szövők szakmai tudását állandóan képezzem • Nem elégszem meg csupán annyival, hogy ha hiba történt valamelyik gépen, kijavítom, hanem minden esetben odahívom a szövőt és elmagyarázom, mit kell csinálnia, hogy az ilyen hibák megszűnjenek. Olyan hibákat, ».miről aat látom, hogy a szövő saját maga is meg tudja javítani, elvégeztetem a szövőnővel, 'természetesen én is ott vagyok és segítem. Például «bevág» egy gép és látom, hogy csupán azért, mert laza az ütőszíj. Odahívom a szövőnőt és megmutatom, hogyan kell megcsinálni. Más ha. conló esetekben már egyedül megcsinálja.

Az elért eredményekkel természetesen nem elégszünk meg. Arra törekszünk, hogy a jövőben méginkább fokozzuk teljesítmény ünket, méginkább segítsük tat' vünk mielőbbi befejezését.

s: fov1 “■ , .. . 1 ** • ■

A Kötöttárugyár dolgozói ezt kapták a tervtől

•»VS ,1

Nehéz tenne felsorolni, mi mindent kaptak megyénk üzentei a tervtől. Sok ezer forintot adott államunk, hogy megkönnyítse a dolgozók munkáját, könnyebbé, szebbé tegye életünket.

Egerek, patkányok tanyája volt a feleza.badui'.ás előtt a. Kötöttárugyár legtöbb üzemrésze. Sötét, nyirkos falak, rossz világítás — menthetetlen# tüdőbajt kapott az» aki több éven. keresztül ott dolgozott. Fiatal lányok, asszonyok kénytelen voltak felvenni a szemüveget, mert a villanykörték sárgás fénye mellett bizony elromlott a látásuk. Ma végig az egész üzemben neomíény világít. Nappallá világossá -ot árasztanak a hosszú neoncsövek. Nem kevesebb, mint 240;.000 forintjába került az államnak az új transz öcmátorház ér a világítás bevezetése. De ez még nem minden, amit a Kötöttárugyár dolgozói a tervtől kaptak. A. korszerű szabászat! terem, melynek létesítése 160.000 forintba került, á szalag rendszer bevezetői© a varrodában, »mely 80.000 forintos beruházással készült; ugyancsak a terv ajándékai. Az orsózóba két új szovjet orsózógépet szereltek, amelyeknek érték© nem kevesebb, mint 86.000 forint. Uj kazánhoz épült 546.000 forintos beruházással. De ezenkívül hangoshíradót, a kúltúrosoport több rend táncruhát- és sok más egyéb ajándékot kaptak a dolgozók a tervtől.

A Kötöttárugyár dolgozói tudják, hogy a terv ajándékait csak jó munkával, még jobb eredmények elérésével köszönhetik meg legméltóbban. Augusztus hónapban is 104.3 százalékra teljesítették tervüket és most minden erővel harmadik negyedévi tervük sikeres befejezéséért küzdenek. Szép eied- méaysket értek el a Gazda-mozgalomban is: 712 kiló szabáazaii hulladékból 13.985 darab készárut állítottak éő.

Magasabb kultúra — boldogabb nép így vr.n ez Mezőhegyesen is

Szépül a. mezőhegyesi dolgozók élete. Ezzel egyidőbon ^iő a kulturális igényük is; Egyes követelésükre azt sem tudja az ember, hogy örömmel válaszoljon-e, vagy türelemre intse-e őket:’

— De elvtársak, hát a .múltban . .

— Az régen yolt, most a inában

élünk s a jövőbe tekintünk. — Igazat kell nekik adni. Ebben az évben 52 ezer forintot kaptak

kulturális célokra. Ebből az összegből fúvósliangszorrel szerelték fel a 20 tagú úttörő-zenekart, aztán ■nog a 16 tagú vonós-zenekar hangszereit egészítették ki és hatalmas ruhatárral látták el a kultúrotthon szereplő gárdáját.

77 I VI — kiáltana fel

— Ez Igen! | örümmoI akármelyik község kultúrfelelőse. Mezőhegyesen azonban méltatlankodnak: —• nincs hová rakjuk a sok szép ruhát, kénytelenek vagyunk egymásra rakni, mert nincs szekrény. A vonós zenekart is bővíteni akarjuk, hogy még jobban ■megfeleljen a növekvő követeimé-/ nyéknek. Operett és opera is kell

már a mezőhegyesi dolgozóknak. Másfél hete is zsúfolásig megtelt a kultúrterem, amikor a helyi zenekar hangversenyt adott Papp Júlia, a szegedi színház és Bóbis Dezső, a budapesti Operaház énekművész© közreműködésével. Egy- nagyobb követelést még rigmusba is kiénekeltek:

Kultúrházat épittesüuk, ez a mi kérésünk

Tudásunkat gyarapitsuk, legyen szórakozóhelyünk.

A kultúrliáz építésének kívánsága onnan ered, hogy nehézségekbe ütközik a különböző kulturális megmozdulások rendezése. Eddig a mozihelyiségben, v meg szabad-téren adták elő a jobbnál- jobb műsorszámokat.

| Olyan sikerrel, | ^’balatoni vendégszereplést is kiérdemeltek. Érdemüket növelte az is, hogy fáradságot nem ismerve járják sorra az üzemegységeket, aho. rigmusokkal, szóló-énekszámokká 1, szórakoztató és nevelőhatású jelenetekkel köszöntik az élenjáró dolgozókat. Augusztusban pl. 24 ízben szerepeltek bent a központ-1

ban és az üzemegységekben. Tehát) csaknem minden napra esett egy' szereplés. Káadásul MezőkovácsháJ zára is ellátogattak, hogy összefo-- gósra, jobb munkára, a haza iránti kötelezettség teljesítésére buzdítsák az ottani dolgozókat.

| A kultúrotthon rCH,iiä fejdája fejlődni akar. Közel állnak ahhoz, hogy ezután együtt működnek a’ cukorgyár 14 tagú tánccsoportjával: De az együttműködés gondolata: minduntalan a kultúrotthon-hiány- hoz kalandozik. A moziépülothöí kiszorítják őket a filmek egyre* nagyobb számú látogatói. , Nem' úgy van most, mint régen, amikor liz volt a - tehenészek és éves cse-r lédek véleménye: kenyér kell nekünk, nem kultúrműsor, meg mozi. A távollevő üzemegységekből nem is igen mozdultak ki — kivált) az idősebbek. Szegyeitek a testüket fedő rongyos gúnyát. Meg aztán örültek, ha a reggel két1 órától este tiz óráig tartó egészheti munka után megpihente! hotték fáradt tagjaikat. Most. jut idő olvasásra és szórakozásra és a mezőbe-1 gyesiek élnek a lehetőséggel.

S

Budapesten kiállítás nyílik Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából

Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából, szeptember 19-én kiállítás nyílik Budapesten az Országos Történeti Múzeum. helyiségeiben. A kiállítás: első része bemutatja aa 1802 és' .1848 március 15-e közötti eseményeket, Kossuth tevékenységét politikai, gazdasági és társadalmi' téren, a sajtó területén, az eVlenzéki pártok megszervezésébe«. A második rész Kossuth Lajost, mint a szabadságharc vezérét mutatja be. A kiállítás foglalkozik az emigráns Kossuth Lajossal is. Ebben a részben, láthatók a többi között a turáni szoba bútorai. A kiállítás bemutatja végül a Kossuth Lajos történelmi szerepével foglalkozó irodalmat.

Móricz Zsigmond Békéscsabán

1 1

Az 1940-es években Móricz Zsigmond /cet alkalommal járt Békéscsabán. Mikor a Szent Zászló-utcai állami eremi iskolába toppant be, a tantestület — félve a kultuszminiszter megtorlásától — először látogatási engedélyt követelt a nagy írótól, majd hosszasan tanakodott, hogy fogadja-e Móricz Zsiymondot.

Másodszor egy irodalmi ankéten járt Móricz Zsigmond Békéscsabán. A város urai gondoslcodtak arról, hogy ne legyen sikere. Illőiül ásóval azonos időpontra József Ferenc főherceget is meghívták, hogy a fűzfapoéta olvassa fel saját verseit. A Móricz-előadás felért egy baloldali tüntetéssel. Áchim kivei, a szervezett munkások töltötték meg az előadóterem széksorait. Egy vevérlcari sztízados is meg jelent, de máig sem tudja senki, hogy ki volt.

— Kávás,utak elég — mondotta Móricz^ az előadás végén hallgatóságáról.

2

• _____

M

g, a Szent László-utcai IV. számú általános iskola pedagógusai és növendékei magukénak ér\tik a tíz éve halott, de örökké éh Móricz Zsiymondot. Egy héten minden magyarórán, minden osztályban Móricz-noveUákat, legény részleteket olvasnak fel és vitatnak míg. Az alsó osztóigolc az «Árvácská»-val ismerkednek, a nagyot bak a «Hét kmjcár»-t és a «Boldog ember»-t tanulmányozzák.

Kedden délelőtt véletlen folytán szereztek tudomást arról, hogp Móricz Zsigmond egykor a VII. osztály tantermében járt. Nagy lei- Icesedéssel Móricz-képekkel, virágokkal díszítették fel a helyiséget. íz gátoltam beszéllek íiitóI, hogy is lehetett, mikor a nagy író e falak közölt járt.

129 Móricz-kötet van a békéscsabai Megyei Könyvtárban. Et- », tátiként számoson keresik Móricz műtőéit, de ritkán jutnak hozzá, valamennyi legénye közkézen forog. Márciustól szeptember elejéig a Me gyei Könyvtárban 586 olvasó gyönyörködött Móricz örőks ép alkotásaiban. A Megyei Könyvtár dolgozói «Móricz Zsigmond írói útja: címmel előadást rendeztek — nagy sikerrel. Este 7 órakor kezdődött az anlcét, de még este 11 ómkor is mondottóik a megjelent dolgozók felszólalásaikéban a nagy író alkotásai iránt érzett szereltüket.

— Nincs annyi Móricz-könyv, hogy elég lenne — mondják rr Könyvterjesztő Vállalat békéscsabai kereskedésében. Hétfőn este tíz példányban érkezett meg a «Boldog ember», kedden délelőtt ló óráig valamennyit szétkapkodták.

Mezőgazdasági szaktanácsadó Hogyan silózzunk?

Ezidén is, mint a múlt évben, a földművesszövelkezetek alléiét indítanak a községi közös silók megtöltésére. A mélt évinél fokozottabban kell élni ezzel a lehetőséggel és arra. kell törekedni, hogy necsak a mullévi silókat töltsük meg, Iranern új földsiló- Icat is készítsünk a takarmányok befogadására.

Minden községben kijelöli a földmuvesszövetkezet a silózási felelőst, akinek elsőrendű kötelessége a silók szakszerű megtöltése. A helyi tanácsok nagy figyelmet fordítva a silók megtöltésére, menetközben ellenőrizzék az ott folyó munkát.

A silók megtöltésénél különösen négy szempontra kell kiterjednie figyelmünknek:

1. A silóknak megfelelő állapotban kell lenniük. A fenék és oldalfalaknak simáknak, tehát barázdáktól, repedésektől mentesnek kell lenniük. A barázdákban és repedczéseklren jelenlévő levegő ugyanis nem erjeszti, hanem megrothasztja a takarmányt.

2. A silók megtöltésekor arra kell vigyázni, hogy a takarmány felaprílása, szecskázása megfelelő kis darabkákra lőrténjen. Ugyancsak ezzel a munkával függ össze a laposás. Ennél az

I eljárásnál arra kell vigyázni, hogy a takarmányt jól letapossák, azaz kiszorítsák a takarmány közül a levegőt. Ha ez nem történik meg •akkor a takarmány ebijen az eset ben is megromlik, kellemetlen bűzös szagot árasztva. A jó silótakarmány kellemes, savanykás illalú. A rosszul megtöllötí siló gödör szagát pedig párszáz iné terekről meg lehet érezni.

3. Tekintettel arra, hogy az idei silóba kerülő takarmányok legnagyobb része nem megfelelő nedvdústarfcalmú, fezért vigyázni kell arra, hogy a kívánt mértékben megkapja a vizet. Azt, hogy egy köbméter silótakarmány mennyi vizet kíván, az az illető takarmány állapotától, minőségitől és fajtájától függ. Ezt a silófelelős, valamint a silózásban járatos dolgozók fogják tudni megállapítani.

4. Igen fontos végül az is, hogy a silót megfelelő szalma, majd földréteggel takarják be. A szalmával és földdel megfelelő vas tagságban bclakart silót le kell döngölni.

A tanácsok tehát ellenőrizzék a fenti szempontok betartását, nehogy a hozzánemérlés vagy az ősz- lályellenség aknamunkája követ kéziében veszteségek álljanak e'