Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-24 / 224. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r------;—~—;—^ A népnevelőtauácskozáson elhangzott hozzászólásokból A szeghalmi járás agronómtisairak első feladata a szovjet agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazása V_________ J A Z MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA i í 1952 szeptember 21., szerda Ára SO fillér Vili. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Gépállomásaink feladatai Termelőszövetkezeti mozgal­munk fej lesz lésé ben elért eredmé­nyeink megyénk gépállomásait fokozott feladatok elé állítják. Gépállomásainknak segíteniük kell a termelőszövetkezetek dol­gozóit a nagyobb terméseredmé­nyekért folyó harcban, megköny- nyítve a gépekkel a munkát, meg­tanítva tszcs-inkét arra, hogyan kell a szovjet agrotechnikai mód­szereket alkalmazni. Gépállomásaink többsége eze­ket a feladatokat többé-kevésbbé jól oldja meg. Sokkalta nagyobb területen szántottak, vetettek, csé­peltek. arattak már ebben az év" oen. mint az elmúlt esztendők­ben. De ami tegnap elég voll, az ma inár kevés. A. fejlődés gépállomásainktól is többet kí­ván. Hogy megnövekedett és új termelőszövetkezeteink megszi­lárduljanak, egészségesen fejlőd­jenek, erősödjenek, az nem kis részben az őszi munkák — szán­tás, vetés, mélyszántás — idő­beni és minőségileg jó elvége­zésétől függ. Attól, hogyan segítik e téren gépállomásaink régi és új (onnelőszövetkezcli csoportja­inkat, mennyiben végzik cl a megnövekedett feladatokat. Ha megnézzük gépállomá­saink őszi terv teljesítéséi, nem valami biztató képet ka­punk. Van fejlődés gépállomá­saink munkájában, de messze el­maradnak a lehetőségek mögöLt. Gépállomásaink 47.700 normál­hold közéomélyszántásnak meg­felelő munkát végeztek el, őszi tervüket 13.4 százalékban teljesí­tették. Még rosszabb ez a kép, ha azt vesszük figyelembe, hogy ezalatt az idő alaLt átlagosan 70.3 normáíhold megművelése esik egy erőgépre. Egy nap alatt pedig — két műszakban — csak 3.2 normálholdal teljesítettek. Ez azt jelenti, hogy ilyen teljesítmé­nyekkel 147 munkanapra volna szükség az őszi terv teljesítéséhez, tehát valamikor március 10-re fejeznénk csak be azt. Ez a példa világosan mutatja, változtatni kell a munkán és hogy lehet is, legjobb gépállomásaink példája is bizonyítja. A békéscsabai gépállomás pél­dául szeptember 20-ig 46 száza­iéra teljesítette tervét. Napon­ként hal hold — őszi mélyszán­tásnak megfelelő — munkát vé­geznek el egy-egy erőgéppel. De hasonlóan jó a gépkihasználás a füzesgyarmati, gyulavári, do­bozi gépállomásokon. Ezeken a gépállomásokon a cséplési munka után nem »pihentek.« meg, a bri­gádok megmaradtak állandó te­rületükön, nem hiányzott a trak­torosok közti politikai nevelő- munka. a kommunisták példamu­tatása. A brigádvezetők gazdái lettek területüknek, betartották a gépállomás vezetőinek jó út­mutatásait, össze tudják han­golni munkájukat a tszcs ve­zetőségével is. Látják azt, hogy ha az új agrotechnikai módsze­reket, mint a 20—25 cm-es mély­szántás, az előhántós eke haszná­lata, keresztsoros vetés, stb. be­tartják, ez nemcsak- a tszcs ma­gasabb jövedelmét jelenti, ha­nem ők ryaguk is többet kapnak munkaegységeik után. A vezetőség sem feledkezik meg ezeknél a gépállomásoknál a traktorosokról. Segíti, minden­ben munkájukat, ismerteti velük a tervet, elfogadja a traktorosok javaslatait, pontosan kifizetik a ledolgozott munka után járó bért, prémiumot, éjszakai pót­lékokat, gépápolási díjakat. Azo­kat az összegeket, melyeket kor­mányzatunk a szociális és jóléti keretben a traktoristák munka­körülményeinek ■ megjavítására biztosított, teljes egészében fel­használják, szebbé, olthoniasabbá teszik abból a gépállomást, a brigádszállásokat. Megyénk gépállomásainak egy részében azonban nem így van. A legrosszabb munkát a ined- gyesegyházi, kunágotai, kasza­peri, a mezőkovácsházi gépállo­mások Végzik. Pedig az, hogy a termelőszövetkezeti mozgal­munk a mezőkovácsházi járás­ban is sokat, — mondhatjuk a legtöbbet fejlődött, — lelkiismere­tesebb és felelősebb munkát ki­várnia meg. Ezzel .szemben a kunágotai gépállomás őszi tervét 7,a medgyesegyházi 6.3, a ka­szaperi 6.1 százalékra teljesítette. Ez azt tükrözi, hogy a gépállo­más pártszervezetének vezetősége és kommunistái nem mérték fel kellően az előttük álló felada. nagyságát. Előfordult az, például a kaszaperi gépállomáson, hogy 11 erőgép a cséplés óta egyál­talán nem dolgozott, egy erő­gépre naponként 1.8 normáíhold teljesítés esik, A gépállomás igaz­gatója itt nem beszéli meg a tennivalókat, az esetleges nehéz­ségeket a tanáccsal, de Németh Géza főagronómustól sem lehet jobb munkát várni, hiszen ap­jának 300 holdja, feleségének 90 holdja voll. Keveset törődnek ezeken a gépállomásokon a dol­gozókkal is. Ezek a hibák is hozzájárulnak ahhoz, hogy me­gyénk is sereghajtó az őszi szán­tás-vetési versenyben. Pártbizottságaink feladata az, hogy több gondot fordítsanak gépállomásaink ellenőrzésére, segítsék a gépállomás pártszer- .vezete.it, hogy jobbá váljon a politikai nevelőmunka. Csak a munka jobb megszer­vezése, a nevelőmunka megjaví­tása után válhat jobbá gépállo­másaink munkája. Használják ki a rendelkezésükre álló idő perceit a lehető legjobban, még inkább harcoljanak a minisztertanács őszi munkákra vonal kozó határo­zatának maradéktalan végrehaj­tásáért gépállomásaink vezetői- dolgozói, hiszen nem kisebb függ munkájuktól, mint termelőszövet­kezeteink további fejlődése, me­zőgazdaságunk átszervezésének sikere, jövő évi gazdagabb termé­sünk. Farkas Sándor. A Gaál-cmlád öröme... Gyulán (t Kertészeti Vá'laku irodájában, 'Vagyunk. Jobbágy Zoltánná értet’enül nézi hirtelen megjelenésünket. Elsiettük a be­mutatkozást is: .Gaál Andrást keressük.» Nem érti felnidül 1 Sá­gunkat. Azt, hogy mi is hatóm alá kerültünk annak az örömhír­iiekj {tiniért Gyulám robogtunk. Nem Judjuk, mit gondolt rólunk Jobbágy Zoltánná, de készséggel kiszólt 0 csupa virág és csupa építJetezés kertészetbe. Zömök, szőke 30 év körüli fia­talember lép be az irodába, szár­hegyig sáros csizmában.- Gaál András, a vállalatvezető. Őt vem »Apasztja meg az iroda zárt le­vegője, mindig kint van a kert­ben. Az 6- s a kertészet többi dolgozóin ak szorgalmáról beszél a város gyönyörű parkosítása A rendben tartott 5 hold dísz- kertészet, .5 hold gyütnölcsös, 5 hald faiskola s 20 hold konyha- kertészet, Gaál András birodalma. Vele szemben sem voltunk egé­szen udvariasak. A találkozás •után pekiszegeztük a kérdési: — Glmsta-e az újságot? — A mait?. * . AVt még mm kaptuk meg — mondotta olyan csodálkozó tekintettelj mint aki nem érti, hogy miért jövünk ép­pen ilyesmivel elő. — Jegyzett liélcekölcsönt?■ 15a tudja u kötvényei számát? Na, fessék! Már meg ex. De hát mit akarnak ezek?» Ilyesmit elváljunk le Gaál elvtárs áras­ról, m 'közben ezeket mondottat — Hogyne jegyeztem volna. Én ezer forintot, a feleségem pedig nyolcszázat. — összehasonlította már a Köt­vénye szénát az újságban megje­lent nyerőszámokkal? — Igen! Azaz, hogy nem ha­sonlítottam össze. — Azt se tud­ta már, hogy mit válaszoljon. Beláttuk, hogy nekünk kell ért­hetőbben beszélnünk. Ezért ' el­mondottuk, hogy a vállalat vala­melyik dolgozója, ha jól sejtjük., éppen Gaál elvtárs 10.000 forintot nyert egyik kötvénnyel Egy ideig csak nézett ránk, plint aki a szavak értelmét bogozza, •aztán elment, hogy a szülei laká­sában megkeresse « II. fléke- kölcsön, kötvényeit. Úgy emléke­zett rá, hogy ott helyezte el valamelyik szekrényben. Elő ia került s átadta Martincsek élv- társnak. Az nézegette egy ideig, aztán felkiáltott: Ez az! Aztán hangosan olvasta a számokatz 1906-0445. Gaál élvtárs mostmár egy ideig végkép ‘nem tudott szóhoz jutni. Összecsókolta az irodába lelépő édesanyját, aki, amikor megtudta a nagy hírt, rögtön kisietett, hogy továbbadja férjének, A bol­dog perceket telefoncsörgés törte meg. Eresz József, a helyi TÜZEP vezetője érdeklődött vi­rágügyben. — Hívd fel az 55-ös számot, a virágüzletet — mon­dotta neki Gaá-l'e'vtárs. Alig tette le a kagylói, újra csengett a le­liefon. Eresz József volt. — Az 55-ös nem a virágüzlet, hanem egy egészen más intézmény szá­ma. — Igazad vám, rosszul mond­tam, de... most tudtam meg, hogy 101)00 forinttal kihúzták m egyik kötvényemet. — Akkor Te nagyon boldog vagy — hang­zott a vonal másik végéről. Ezt le se tagadhatott. Most­már rmyeredt a szava. Szülei t-égi nyomorúságáról beszél, arról az időről, amikor anyja leginkább kukoricakását 'tett az asztalra s mint polgári iskolás diák, kukoricamáiét vitt még uzsonnára is Nehéz volt elvégezni a négy polgárit. Ráadásul kstlen tanul­tak a bátyjával. Apja keveset keresett a bakancsgyárban. Nem is akarta taníttatni őket. Restéibe minden hónapban adózgatni a 30 —40 pengő tandíj kifizetését. El­keseredésében nem egyszer mon­dotta: — A varjú fia maradjon meg varjúnak, vagyis, hagy áll­janak be cipészinasmk. Vali hogy mégis végigkinlódta a« iskolát s aztán kertészinasnak állt a Hét- egyházi grófi kastélyba. Hét­számra alig aludt valamit. Fű­teni leeliett a melegágyakat éjjel is. Vasár-naponként gyalog teile meg a Id kilóméter utal, hogy meg tisztálkodjon. Most vállalatvezető, s az agrár- tudományi 'egyetem kertészeti ka­rának levelező hallgatója. A. vál­lalat, melyet vezet, legjobb a me gyében. 'Még jobbá akarja tenni-,' ezért tanul. Most is bővítik S3 ezer forint beruházással. Fogytán van a türelme. Eszé­be jutott, hogy a felesége meg semmiről sem tud. Fel is ug­rott a motorkerékpárjára, a mit prémiumból vásárolt s elrobogott. Mi csak néztük s elgondolkoz­tunk, hogy sok-sok ilyen boldog ember van ma hazánkban, akii örülnek a párt és a maguk for- rnáUta derűs szép életnek. KUKK IMRE. A Gaál-rsnlűtl Képek a me^ncdásuié túrnál Hatalmas segítséget ad építő munkánkhoz a Szovjetunió, üj. modern gépekkel segíti' iparunk és mezőgazdaságunk fejlődését. Üzemeinkben, állami gazdasága­inkban, gépállomásainkon egyre több új szovjet gép segíti a mun­kát Képünk a kereki állami gaz­daságban készült, ahol a dolgo­zók az egyik új vetőgépet sze­retik a vetés megkezdése előli Az új gépek a mezőgazdáság; termelés növelését szolgáljál».

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom