Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-23 / 223. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r A boldog nyertesek átveszik nyereményeiket Az őszi munkák az asszonyok bevonását sürgetik a körösladányi ,Zalka Máté" tsz-ben is V. ____ J A Z MDP BÉKÉSMEGYEI PÁ R T B I Z OTTSÁGÁN.AK LAPJA 1952 SZEPTEMBER 23., KEDD Ara 50 fillér Vilii. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM A AiépneYelőtaiiáeiikozáií kiinduló állomás a politikai tömegein unka iiiegjaiítáiában Nagy Antal elvtárs beszéde a Pártoktatók Házában Vasárnap, s«ept#m,ber 21-én Békéscsabán a Pártok tatok Hámban tartották tanácskozásukat rm- %yénk legjobb népnevelői. Lázasan készültek a párt harcosai erre a tanácskozásra, hogy kicseréljék egymás tapasztalatait és az itt szerzett tapasztalatokkal agitációnk tartalmát gazdagítsák. A tanácskozás megkezdése előtt a békéscsabai II. számú iskola énekkara dallal köszöntötte a megjelenteket, majd az elnöki megnyitó után Hagy Antal elvtárs, az MDP Békésmegyei Pártbizottsága titkára mondott beszédet, értékelte az eddig végzett népnevelőmunkát, útmutatást adott, hogyan segítsék elő megyénk népnevelői a politikai tömegmunka megjavítását. Nagy elvtárs beszéde elején méltatta a tanácskozás jelentőségét. Kiemelte: e tanácskozás jelentőségét aláhúzza az a tény is, hogy a nemzetközi helyzet, a belső oszlályharc éleződése közepette, Isell megvalósítanunk nem kisebb feladatokat, mini üzemeinkben a negyedévi terv teljesítését, mezőgazdaságunkban a begyűjtés, az őszi mezőgazdasági munkákat. Ezt fokozza az olyan nagyjelentőségű feladat, amit állandóan, meg nem szűnő lelkesedéssel kell foly- tatniok népnevelőink: ötéves tervünk eredményeinek, célkitűzéseinek ismertetését. Népnevelőink állandó fe'adata, hogy megyénk valamennyi; dolgozója megismerje és megértse ötéves tervünk hatalmas alkotásait, lássa ötéves tervünk ragyogó távlatait. Ennek az értekezletnek' — mondotta bevezetőjében Nagy elvtárs — elő kell segíteni — túl a tapasztalatok átadásán — a népnevelők harcosságának, helyt-: állásának további megszilárdítását. A rövid bevezető után így folytatta: — Kedves Elvtársak! Valamennyien emlékszünk Rákosi elvtárs emlékezetes február» 10-i beszédére, melyben Rákosi <Tv— társ különösen élesen vetette fel a tömegek lebecsülését, azok semmibe verését megyénkre vonatkozólag. Arra figyelmeztetett bennünket, hogy az önteltség', a basás- kodás, az »elegen vagyunk», mi« megnyilvánulások komolyan, veszélyeztetik a párfb és a tömegek1 közötti kapcsolat erősödését. Az azóta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy megyénk kommunistái — bár még mindig komoly tennivalóink varrnak — megszívlelték Rákosi elvtárs tanítását és igyekeztek a figyelmet a hibák kiküszöbölésére irányítani. Kétség kivül elmondhatjuk, hogy azóta pártbizottságaink, pártszervezeteink többsége felismerte: a párt ereje a tömegekkel való széítéphetetlen kapcsolatban rejlik, hogy tehát ha előre akarunk haladni, ha újabb győzelmeket akarnns elérni, akkor szüntelen feladatnak kell tekinteni a párt és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdítását. Elmondhatjuk, —• mondotta többek között — egyre több azoknak a párttitkár elvtársaknak a száma, akik személyes rrányitóivá vál-- tak a saját területükön folyó politikai tömegmunkának. Alapszervezeteink zömében. a titkár elv- társak nagy gondot fordítanak a népnevelőét tekezletek kéthetenkénti megtartására. Növekedik állandóan az olyan párttitkár elvtársak száma, mint pl. Gádoroson Badar Bálint elvtárs, vagy Dombegyházán Polacsek elvtárs, akik a népmvslő- értelcezlet levezetésére alaposan felkészülnek és az egyes feladatokra való mozgósításhoz a népnevelőknek maguk adnak érvanyagot, módszerbem segítségei. Meg kell azonban mondanunk, (äzsen a tjénen még sok a kívánnivalónk, egyrészt a népnevelők szervezeti összefogása, a népnevlelőórte- kezietek rendszeres megtartása, másrészt pedig az értekezletek tartalmi színvonalának javítása terén. Van olyan község, mint Pusztáé ttlalta, ahol a legfontosabb feladatok — aintás, csépiég, gabonabegyüjtés — idején 3 hónapon keresztül nem tartottak népnevelőértekez’elet. Nyilvánvaló, hogy az ilyen bűnös mulasztásnál a politikai felvilágosító munka nagymértékű lebecsüléséről van ezó. Ez a jelenség nemcsak Pusztaott’akán, hanem más kézségekben is tapasztalható. Hibaként kel'l felvetni az agitációs munkánk irányításánál a népnevelők munkájáról . való be nem számolaatósfc. Módszereik, érveik figyelmen kívül hagyását. Párttitkáraink még mindig nem élnek megfelelően azzal a lehetőséggel, hogy népnevelőink legjobb módszereit, — amelyek ma már nagy számban találhatók — felkutatnák és azokat széles körben a lkai mazva kamatozta tnák. Nagy elvtárs beszéde további részében a népnevelők példamutatását és helytállását hangsúlyozta. Többezerr© tehető az olyan kiváló,' a párt politikáját elsőnek követő népnevelők száma, mint Szarvason Sztruhár János elvtárs, áki személyes példamutatásával 55 dolgozó parasztot győzött meg a nagyüzemi gazdá'kodás előnyéről. Sztruhár János elvtársnak az a módszere, hogy az új belépő -tagok legjobbjaiból kettőt maga mellé vett népnevelőnek és állandó segítséget adott azoknak munkájukhoz. Vagy üzemeinkben egyre több az olyan népnevelők száma, akik rendszeres- egyéni agitációt végeznek, mint például a békéscsabai Pa-matsaövőben Ilugyik Anna népnevelő elvtársnő a hozzá beosztott dolgozók számára csoportos megbeszélésekéi, újságfelolvasásokat tart. Az ilyen irányú foglalkozás és személyes- példamutatás következtében elérte, hogy a hozzátartozó dolgozók termelésének minősége lényegesen javu.lt és ma már szinte selejt nélkül termelnek. Békésszentandráson, ahol a népnevelő élvtársa,k olyanok, mint ply lyozák János elvtárs, aki nem hátrált meg az aszály következtében felmerült nehézségek láttán, hanem a hozzátartozó dolgozó parasztoknak rendszeresen tartott csoportos megbeszéléseket, az újság fontosabb cikkeit is felolvasta és megvitatták- De külön 'is beszélgetett velük a párt- és kormányhatározatokról, valamint egyéni problémákról. Ezzel elérte, hogy a hozzá beosztott dolgozó parasztok kivétel nélkül 100 százalékig teljesítették beadásukat, illetve a beadásukon falúi még 20 mázsát ajánlottak fal. Igen elitéit« Nagy elvtárs azt, hogy népnevelőink közöli akadnak, akik ők maguk is a ku- lákok hangját hallatják, opportunista, megalkuvó magatartási tanúsítanak. A klerikális reakció elleni harc terén is komoly opportunizmus tapasztalható népnevelőinknél. Üzemeinkben lapasztalhaló, hogy népnevelőink nem reagálnak a szociáldemokral izmus megnyilvánulásaira. Az agitációs munka eredményessége fii*™ .attól — hangsúlyozta Nagy elv társ —, hogy maguk a népnevelők milyen felkészültséggel rendelkeznek, hogyan állnak helyt, hogyan mutatnak példát. Elmondhatjuk, hogy megyénkt>en is egyre több azoknak a népnevelő elvtársaknak a száma, akik — a bolsevik agitáció sajátosságait szem előtt tartva — kezdenek hasonlóvá válni a bolsevik agitátorokhoz. Békéscsabán MolAmikor átadták a II. Békekölcsön 100 forintos kötvényét öze- Sárkány Pálnénak a Rózsást Állami Gazdaságban, megnézte a számát: 5394—0346. Még el is mosolyodon egy kicsit: — ügy sem nyerek, nincs nékem olyan szerencsém — mondotta. Nem is figyelte aztán az újságban megjelent moralistát, Pedig az 5394— 0346 számú kötvényt kihúzták pénteken 10.000 forinttal. Amikor Sárkány né meghallotta, hogy kihúzták kötvényét, arcán egy pillanatra öröm futott át, de aztán gyorsan hozzátette: — Nem. Nem lehet nekem, raj y.an szerencsém. — Azután újra és újra összehasonlították a számot. Egyezett. — Nyertem, nyertünk — mondja boldogan és megnár Mihály népnevelő elv társ mielőtt agitálni menne, mindenesetben az ’agitációval kapcsolatos anyagokat, Szabad Nép és Viharsarok Népe cikkeit, valamint más kiadványokat is áttanulmányoz, így azután, nem éri «meglepetést»,, nem. tudják <:sarokba szorítani», minden esetben' megfelelő választ <ad a dolgozók által felvéteti problémákra. Hibaként mondotta Nagy elvtárs, hogy népnevelőink nem mutálják meg a dolgozóknak megfelelően a nemzetközi események és a napi munka közötti szoros összefüggést, azt, hogy a béke megvédésének ügye mindenegyes dolgozó kezébe van letéve. Majd a feladatokról beszélve, többek között elmondotta: »Elengedhetetlen feladat minden népnevelő elv- társ számára, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben ismertesse népi d em okráciá :ik eredményeit, az ötéves terv létesítményeit és nagyszerű Iá via tail. I Kezdeti eredmények .ezen a területen is jelentkeznek. Népnevelőink egyre többen és többen igyekeznek községük eredményeit —, melyeket az ötéves tervben értek el - bemutatni. Hiba, hogy ez sok esetben csak arra szorítkozik, hogy szárazon el mondják a kutak, járdák, stb építését. Ugyanakkor kevésbbé beszélnek a dolgozók körében, hogy az ötéves tervvel hogyan változott meg megyénk dolgozóinak helyzete. Elhallgatják 'azt, hogy azok a dolgozók, akiket a múltban a grófok, földesurak, kulákok semmibe sem vettek, akik a múltban munka nélkül voltak, éhesen, rongyosan rótták az utakat, ma a társadalom, népi demokráciánk legmegbecsültebb tagjaij. Például Gyulavári községben Endrődi Istfogja a másféléves kisfiának a kezét. Többen körülveszik, nézegetik kiváncsion a kötvényt, meg ■a számot. Sárkány né boldog mosollyal az arcán, öl be veszi a kisfiát és csak nézi a kötvényét. — Amíg lány voltam, mindig bútorra vágytam — mondja a kpréje sereglett lá-_ nyolcnak, asszonyoknak — de nem léit rád Hol az fgyik, hol a másik úricsaládhoz» kellett elszegődni cselédnek, hogy megéljek. Aztán, amikor férjhez mentem, a férjem Ijeteg lett, később meghalt, A megélhetés az megvolt már s 1951, őszén, mikor a gazdaságba jöttem konyha felelősnek, akkor ruhára is télt bővebben. De bútort, még mm tudtam venni. De 'már. van pénz bútorra, is — teszi hozzá boldogr mosollyá.I, — Nyertemé ván a múltban- politikai beállítottsága következtében munka nélkül volt, ő és családja éhesen, rongyosan rótták az utakat. Ma Endrődi István elvtárs, a község egyik legmegbecsültebb embere, tsz-tag és tanácstag, akinek a múlt évijén 12.009 forint jövedelme volt. Ma a gyermekei különböző iskolákon tanulnak, egy gyermeke Budapesten óvónő, egy pedig Gyulára jár gimnáziumba. Endrődi Istvánhoz hasonló dolgozóink ma az élet minden területén a párt-, állairt- és a tömegszervezetek élén dolgoznak ők maguk és családjuk boldog életének kialakításán. Beszéde befejeztével külön felhívta a figyelmét a népnevelő elv társaknak, hogy iákkor várhatnak tökéletes jó eredményt, ha elsősorban minden téren helytállók, példamutatók lesznek, ha a párt- és kormányhatározatok végrehajtásában ők járnak élen, ha a pariért való áldozatvállalásban, a népért való harcban még inkább az élvonalba kerülnek. így lesz ez a tanácskozás a politikai tömegmunka fejlődésében újabb győzelmek felé vezető út, kiinduló állomás a politikai tömeginunka megjavítására, nagy pártunk erősítésére, szeretett Rákosi elvtársunk vezetésével — fejezte be beszédét Nagy elvtárs a tanácskozáson résztvevők tapsvihara közepette. (Nagy elvtárs referátuma után hozzászólások következtek melyekről lapunk következő számában számolunk be.) — Gyorsan leül és már tervezget is. — Vessek még a kisfiam- pák is ruhát, de nem költőm el mindet, takarékoskodni is kell. özv. Sárkány Pál né nemcsak pénzt nyert, hanem ‘nyugodt, biztos megélhetést is. Nem kell már az egyik Helyről a másik helyre menni munkát keresni, ahol csak megaláztatást, megvetést kap fizetésik. Most megbecsülik), szeretik a gazdaságban, dó munkájáért meg is fizetik. A kis Palikának, ha felnő, nem lesz az élete már olyan, mint régen az árjxi gyerekeké volt — csavargás, éhezés. Tanulhat, iskolába járhat. Sá.rJcányné tudja„ érzi ezt. örömtől könnyes a szeme, amikor a kötvényére néz és a kis- fklt magához öle'i. 1,1 PC SEI MÁR1.'. SÁRKÁNYÁÉ NYEREMÉNYE ...
