Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-23 / 223. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r A boldog nyertesek átveszik nyereményeiket Az őszi munkák az asszonyok bevonását sürgetik a körösladányi ,Zalka Máté" tsz-ben is V. ____ J A Z MDP BÉKÉSMEGYEI PÁ R T B I Z OTTSÁGÁN.AK LAPJA 1952 SZEPTEMBER 23., KEDD Ara 50 fillér Vilii. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM A AiépneYelőtaiiáeiikozáií kiinduló állomás a politikai tömegein unka iiiegjaiítáiában Nagy Antal elvtárs beszéde a Pártoktatók Házában Vasárnap, s«ept#m,ber 21-én Békéscsabán a Pártok tatok Hámban tartották tanácskozásukat rm- %yénk legjobb népnevelői. Lázasan készültek a párt harcosai erre a tanácskozásra, hogy kicseréljék egy­más tapasztalatait és az itt szerzett tapasztalatokkal agitációnk tartalmát gazdagítsák. A tanácskozás megkezdése előtt a békéscsabai II. számú iskola énekkara dallal köszöntötte a megjelenteket, majd az el­nöki megnyitó után Hagy Antal elvtárs, az MDP Békésmegyei Pártbizottsága titkára mondott beszédet, értékelte az eddig végzett népnevelőmunkát, útmutatást adott, hogyan segítsék elő megyénk népnevelői a politikai tömegmunka megjavítását. Nagy elvtárs beszéde elején mél­tatta a tanácskozás jelentőségét. Kiemelte: e tanácskozás jelentőségét aláhúzza az a tény is, hogy a nemzetközi helyzet, a belső oszlályharc éleződése köze­pette, Isell megvalósítanunk nem kisebb feladatokat, mini üzemeinkben a negyedévi terv teljesítését, mezőgazda­ságunkban a begyűjtés, az őszi mezőgazdasági munká­kat. Ezt fokozza az olyan nagyjelentő­ségű feladat, amit állandóan, meg nem szűnő lelkesedéssel kell foly- tatniok népnevelőink: ötéves ter­vünk eredményeinek, célkitűzéseinek ismertetését. Népnevelőink állandó fe'adata, hogy megyénk valamennyi; dolgozója megismerje és megértse ötéves tervünk hatalmas alkotásait, lássa ötéves tervünk ragyogó táv­latait. Ennek az értekezletnek' — mondotta bevezetőjében Nagy elvtárs — elő kell segíteni — túl a tapasztalatok átadásán — a népnevelők harcosságának, helyt-: állásának további megszilárdítását. A rövid bevezető után így foly­tatta: — Kedves Elvtársak! Valamennyien emlékszünk Rá­kosi elvtárs emlékezetes február» 10-i beszédére, melyben Rákosi <Tv— társ különösen élesen vetette fel a tömegek lebecsülését, azok sem­mibe verését megyénkre vonatko­zólag. Arra figyelmeztetett ben­nünket, hogy az önteltség', a basás- kodás, az »elegen vagyunk», mi« megnyilvánulások komolyan, veszélyeztetik a párfb és a tömegek1 közötti kapcsolat erősödését. Az azóta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy megyénk kom­munistái — bár még mindig ko­moly tennivalóink varrnak — meg­szívlelték Rákosi elvtárs tanítását és igyekeztek a figyelmet a hibák kiküszöbölésére irányítani. Kétség kivül elmondhatjuk, hogy azóta pártbizottságaink, pártszervezeteink többsége felismerte: a párt ereje a tömegekkel való széítéphetetlen kapcso­latban rejlik, hogy tehát ha előre akarunk haladni, ha újabb győzelmeket akarnns elérni, akkor szüntelen fel­adatnak kell tekinteni a párt és a tömegek közötti kapcso­lat megszilárdítását. Elmondhatjuk, —• mondotta töb­bek között — egyre több azoknak a párttitkár elvtársaknak a száma, akik személyes rrányitóivá vál-- tak a saját területükön folyó po­litikai tömegmunkának. Alapszer­vezeteink zömében. a titkár elv- társak nagy gondot fordítanak a népnevelőét tekezletek kéthetenkénti megtartására. Növekedik állandóan az olyan párttitkár elvtársak szá­ma, mint pl. Gádoroson Badar Bá­lint elvtárs, vagy Dombegyházán Polacsek elvtárs, akik a népmvslő- értelcezlet levezetésére alaposan fel­készülnek és az egyes feladatokra való mozgósításhoz a népnevelők­nek maguk adnak érvanyagot, mód­szerbem segítségei. Meg kell azonban mondanunk, (äzsen a tjénen még sok a kívánniva­lónk, egyrészt a népnevelők szerve­zeti összefogása, a népnevlelőórte- kezietek rendszeres megtartása, más­részt pedig az értekezletek tartalmi színvonalának javítása terén. Van olyan község, mint Pusztáé ttlalta, ahol a legfontosabb feladatok — aintás, csépiég, gabonabegyüjtés — idején 3 hónapon keresztül nem tar­tottak népnevelőértekez’elet. Nyil­vánvaló, hogy az ilyen bűnös mu­lasztásnál a politikai felvilágosító munka nagymértékű lebecsüléséről van ezó. Ez a jelenség nemcsak Pusztaott’akán, hanem más kézsé­gekben is tapasztalható. Hibaként kel'l felvetni az agitációs munkánk irányításánál a népnevelők munká­járól . való be nem számolaatósfc. Módszereik, érveik figyelmen kívül hagyását. Párttitkáraink még min­dig nem élnek megfelelően azzal a lehetőséggel, hogy népnevelőink leg­jobb módszereit, — amelyek ma már nagy számban találhatók — felkutatnák és azokat széles körben a lkai mazva kamatozta tnák. Nagy elvtárs beszéde további ré­szében a népnevelők példamutatá­sát és helytállását hangsúlyozta. Többezerr© tehető az olyan kiváló,' a párt politikáját elsőnek követő népnevelők száma, mint Szarvason Sztruhár János elvtárs, áki szemé­lyes példamutatásával 55 dolgozó parasztot győzött meg a nagyüzemi gazdá'kodás előnyéről. Sztruhár Já­nos elvtársnak az a módszere, hogy az új belépő -tagok legjobbjaiból kettőt maga mellé vett népnevelő­nek és állandó segítséget adott azoknak munkájukhoz. Vagy üze­meinkben egyre több az olyan nép­nevelők száma, akik rendszeres- egyéni agitációt végeznek, mint például a békéscsabai Pa-matsaövő­ben Ilugyik Anna népnevelő elvtársnő a hozzá beosztott dolgozók számára csoportos megbeszélésekéi, újságfelol­vasásokat tart. Az ilyen irányú foglalkozás és személyes- példamutatás következ­tében elérte, hogy a hozzátartozó dolgozók termelésének minősége lé­nyegesen javu.lt és ma már szinte selejt nélkül termelnek. Békésszentandráson, ahol a nép­nevelő élvtársa,k olyanok, mint ply lyozák János elvtárs, aki nem hát­rált meg az aszály következtében felmerült nehézségek láttán, hanem a hozzátartozó dolgozó parasztoknak rendszeresen tartott csoportos meg­beszéléseket, az újság fontosabb cikkeit is felolvasta és megvitatták- De külön 'is beszélgetett velük a párt- és kormányhatározatokról, va­lamint egyéni problémákról. Ezzel elérte, hogy a hozzá beosztott dol­gozó parasztok kivétel nélkül 100 százalékig teljesítették beadásukat, illetve a beadásukon falúi még 20 mázsát ajánlottak fal. Igen elitéit« Nagy elvtárs azt, hogy népnevelőink közöli akad­nak, akik ők maguk is a ku- lákok hangját hallatják, op­portunista, megalkuvó maga­tartási tanúsítanak. A klerikális reakció elleni harc terén is komoly opportunizmus tapasztalható népnevelőinknél. Üzemeinkben lapasztalhaló, hogy népnevelőink nem reagálnak a szociáldemokral izmus megnyilvá­nulásaira. Az agitációs munka eredmé­nyessége fii*™ .attól — hang­súlyozta Nagy elv társ —, hogy maguk a népnevelők milyen felkészültséggel ren­delkeznek, hogyan állnak helyt, hogyan mutatnak pél­dát. Elmondhatjuk, hogy megyénkt>en is egyre több azoknak a népne­velő elvtársaknak a száma, akik — a bolsevik agitáció sajátossá­gait szem előtt tartva — kezde­nek hasonlóvá válni a bolsevik agitátorokhoz. Békéscsabán Mol­Amikor átadták a II. Békeköl­csön 100 forintos kötvényét öze- Sárkány Pálnénak a Rózsást Ál­lami Gazdaságban, megnézte a számát: 5394—0346. Még el is mosolyodon egy kicsit: — ügy sem nyerek, nincs nékem olyan szerencsém — mondotta. Nem is figyelte aztán az újságban meg­jelent moralistát, Pedig az 5394— 0346 számú kötvényt kihúzták pénteken 10.000 forinttal. Amikor Sárkány né meghallotta, hogy kihúzták kötvényét, arcán egy pillanatra öröm futott át, de aztán gyorsan hozzátette: — Nem. Nem lehet nekem, raj y.an szerencsém. — Azután újra és újra összehasonlították a szá­mot. Egyezett. — Nyertem, nyer­tünk — mondja boldogan és meg­nár Mihály népnevelő elv társ mi­előtt agitálni menne, mindeneset­ben az ’agitációval kapcsolatos anyagokat, Szabad Nép és Vihar­sarok Népe cikkeit, valamint más kiadványokat is áttanulmányoz, így azután, nem éri «meglepetést»,, nem. tudják <:sarokba szorítani», minden esetben' megfelelő választ <ad a dolgozók által felvéteti pro­blémákra. Hibaként mondotta Nagy elv­társ, hogy népnevelőink nem mu­tálják meg a dolgozóknak meg­felelően a nemzetközi események és a napi munka közötti szoros összefüggést, azt, hogy a béke megvédésének ügye mindenegyes dolgozó kezébe van letéve. Majd a feladatokról beszélve, többek között elmondotta: »Elengedhetet­len feladat minden népnevelő elv- társ számára, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben ismertesse népi d em okráciá :ik eredményeit, az ötéves terv létesítményeit és nagyszerű Iá via tail. I Kezdeti eredmények .ezen a terü­leten is jelentkeznek. Népnevelő­ink egyre többen és többen igye­keznek községük eredményeit —, melyeket az ötéves tervben értek el - bemutatni. Hiba, hogy ez sok esetben csak arra szorítkozik, hogy szárazon el mondják a kutak, járdák, stb építését. Ugyanakkor kevésbbé beszélnek a dolgozók körében, hogy az ötéves tervvel hogyan változott meg megyénk dolgozóinak helyzete. Elhallgat­ják 'azt, hogy azok a dolgozók, akiket a múltban a grófok, föl­desurak, kulákok semmibe sem vettek, akik a múltban munka nélkül voltak, éhesen, rongyo­san rótták az utakat, ma a tár­sadalom, népi demokráciánk leg­megbecsültebb tagjaij. Például Gyulavári községben Endrődi Ist­fogja a másféléves kisfiának a kezét. Többen körülveszik, néze­getik kiváncsion a kötvényt, meg ■a számot. Sárkány né boldog mosollyal az arcán, öl be veszi a kisfiát és csak nézi a kötvényét. — Amíg lány voltam, mindig bútorra vágytam — mondja a kpréje sereglett lá-_ nyolcnak, asszonyoknak — de nem léit rád Hol az fgyik, hol a másik úricsaládhoz» kellett elszegődni cselédnek, hogy megéljek. Aztán, amikor férjhez mentem, a férjem Ijeteg lett, később meghalt, A megélhetés az megvolt már s 1951, őszén, mikor a gazdaságba jöt­tem konyha felelősnek, akkor ru­hára is télt bővebben. De bútort, még mm tudtam venni. De 'már. van pénz bútorra, is — teszi hoz­zá boldogr mosollyá.I, — Nyertemé ván a múltban- politikai be­állítottsága következtében munka nélkül volt, ő és családja éhesen, rongyosan rótták az utakat. Ma Endrődi István elvtárs, a község egyik legmegbecsül­tebb embere, tsz-tag és ta­nácstag, akinek a múlt évijén 12.009 forint jövedelme volt. Ma a gyermekei különböző isko­lákon tanulnak, egy gyermeke Budapesten óvónő, egy pedig Gyulára jár gimnáziumba. End­rődi Istvánhoz hasonló dolgozó­ink ma az élet minden területén a párt-, állairt- és a tömegszerve­zetek élén dolgoznak ők maguk és családjuk boldog életének ki­alakításán. Beszéde befejeztével külön fel­hívta a figyelmét a népnevelő elv társaknak, hogy iákkor várhatnak tökéletes jó eredményt, ha elsősorban minden téren helytállók, pél­damutatók lesznek, ha a párt- és kormányhatározatok végrehajtásában ők járnak élen, ha a pariért való áldo­zatvállalásban, a népért való harcban még inkább az él­vonalba kerülnek. így lesz ez a tanácskozás a politikai tömegmunka fejlődésé­ben újabb győzelmek felé ve­zető út, kiinduló állomás a po­litikai tömeginunka megjavításá­ra, nagy pártunk erősítésére, sze­retett Rákosi elvtársunk vezetésé­vel — fejezte be beszédét Nagy elvtárs a tanácskozáson résztve­vők tapsvihara közepette. (Nagy elvtárs referátuma után hoz­zászólások következtek melyekről lapunk következő számában számolunk be.) — Gyorsan leül és már tervez­get is. — Vessek még a kisfiam- pák is ruhát, de nem költőm el mindet, takarékoskodni is kell. özv. Sárkány Pál né nemcsak pénzt nyert, hanem ‘nyugodt, biztos megélhe­tést is. Nem kell már az egyik Helyről a másik helyre menni munkát keresni, ahol csak meg­aláztatást, megvetést kap fizeté­sik. Most megbecsülik), szeretik a gazdaságban, dó munkájáért meg is fizetik. A kis Palikának, ha fel­nő, nem lesz az élete már olyan, mint régen az árjxi gyerekeké volt — csavargás, éhezés. Tanul­hat, iskolába járhat. Sá.rJcányné tudja„ érzi ezt. örömtől könnyes a szeme, ami­kor a kötvényére néz és a kis- fklt magához öle'i. 1,1 PC SEI MÁR1.'. SÁRKÁNYÁÉ NYEREMÉNYE ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom