Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-04 / 207. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I A mezőkovácsházi járási pártbizottság munkája a pártoktatás előkészítésében Kaszaper mérlege... V __________________J A Z MD P B>É K É S MEG Y E I PÁR T BÍZOTT SÁGÁ N A K L APJA 1952 SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér VIIL ÉVFOLYAM, 207. SZÁM Gépállomásaink az őszi munkák sikeréért Szerezzük meg szeptember 8-ra a szabadpiacot megyénknek ségiik, járásuk s ezen túlme­Gépáliomásaink vezetőire és dol­gozóira nagy feladat hárul a Mi- niezteitanáos — őszi betakarítási, Bmntás-vetési munkák elvégzéséiei kapcsolatos — határozatának meg­valósításában. Az őszi munkákra való felkészülésnél okulnunk kell B nyári munkák tapasztalataiból. Gépállomásaink egy része, ahol ala­pos előkészítő munka előzte meg az aratást, cséplóst, szép eredményeket ért el. Ezeken a helyeken a párt­szervezetek kommunistái élenjártak, a gépjavítást minőségileg jól ol­dották meg, a terveket időben el­készítették és ismertették ezt a traktoristákkal és ezek alapján ver- senyválla ások születtek. A vállalá­sokat azután rendszeresen értékel­ték, ismertették. Az eredmények mellett azonban fel kell vetni a hibákat is, meljTek gátolj ák gépállomásaink egészsé­ges fejlődését. »... ín g rengeteg a tennivaló a politikai szinvona eme­lése, a munkafegyelem, a munka- szervezés, az anyag takarékosság, a felelős egyéni vezetés terén.. •« — mondotta Rákosi elvtárs liongresz- ezusi beszédében s ezt állandóan szem előtt kell tartanunk. E kér­désijén gyorsan kell javítani, hogy gépállomásaink a fa.u szocialista építősének megfelelő emelői lehes­senek. Gépállomásaink vezetői nem haj­tották vé »re a Minisztertanács nyá­ri munkákkal kapcso atos határoza­tát, megalkudtak a nehézséggel, nem alkalmazták a Szovjetunió ta­pasztalatai alapján bevált új mód­szereket. Az őszi munkák sikere érdeké- ben döntő feladat, hogy gépállo­másaink pártszervezetei dolgozzák fel a Minisztertanács őszi munkák­ról szóié határozatát és azt széles körben ismertessék a gépállomások jós termelőszövetkezetek dolgo­zóival, -valamint az egyéui.eg dol­gozó parasztokkal. A népnevelőket fel kell készíteni arra, hogy a ha­tározat új módon veti fel a fel­adatokat. Az Pirotechnika széles­körben való atka mizása mellett rö­vidé bb határidő alatt leéli elvégez­ni a munkát, o.: t a gépek jobb ki­használása kel’, hogy elősegítse. El kell készíteni a munkák el­végzését es ellenőrzését eő-ogítő ütem tér1 veket, az elkészített terveket pedig össze keli liangomi a ter­melőcsoportok tervével. Gépállomásainkon a poétikai he­lyettesek egyik döntő feladata, hogy őrködje ek a gépállomás és a ter­melőszövetkezet között kötött szer­ződés betartása felett, mozgósítsák a dolgozókat a munkák határidő­ben és jó minőségben való e-vég­zésé ic. A minőségi munka nagyon fontos, ezt tudatosítani keli tiak- toristáinkkai, hiszen ettől függ jövő évi termésünk. Már most gondos­kodni leéli arról, hogy a taajelö- készítós sírna legyen, a kombájnok és aratógépek ne vakbarázdás, rö­gös talajon dolgozzanak majd, me­lyek gáto-ják a maga abb teljesít­mények elérését. Szükséges az, liogy a traktoristák, brigádvezetők megismerjék tervüket s ehhez se- gítséget keli adni a brigád-népne­velőkön, aktívákon keresztül, hogy minden dolgozó ismerje, milyen fél­teiül vár rá s ha nem teljesített» nyári tervét, annál jobb munkát kell most végeznie, hogy az őszi tervével éves tervét is teljesítse A határidők rövidebbek, mint eddig, éppen elért a gépek és az idő jó kihasználása érdekében meg leéli szerveim a két műszakot. Eh­hez pedig több munkaerőre van szükség. Gondoskodni kell tehát munkaerő utánpót lásról, e sősorban a nők közül. Ha nem gondoskodunk időben megfelelő számú munkaerő­ről, ebből igen nagy károk adód­hatnak, nem tudjuk a munkát idő­ben elvégezni. Pártunk és kormányzatunk gon­doskodik arról, hogy az őszi hi­degek idején a gépen dolgozó trak- tóristák meleg ruhával legyenek ellátva. Ez biztosítéka lesz a két műszak betartásának is. A jól felkészült traktorista, a ki­javított gép mellett alapvető ’kér­dés, hogy a terv teljesítéséhez biz­tosítva legyen szerződésileg a te­rület is. E téren a feladat az, hogy a felfejlődött tszesk-kei azon­nal pótszerződést kössenek, úgyszin­tén az újonnan alakult tszcsk-kei is. Jónéhány gépállomásunkon azonban a gépek erejét nőm köti la a ter- melőszövetke/.etben lévő munka. Ép­pen ezért széleskörben ismertetni keli a gépek alkalmazásának elő­nyeit a lei rré hozom emelése szem­pontjából az egjéniieg dolgozó pa­rasztok felé is. Népneve-őink mu­tassanak rá arra', hogy az egyénileg dolgozó parasztok is most vethetik •míg alapját a jövcévi jobb termes­nek, hogy könnyebben teljesítsék beadásukat, ugyanakkor több gabo­nájuk m ir djon szabadpiacra. Több lesz a hasznuk, mintha igaerővel 2—3 újjnyira szántják a földet. Is­mertessék azt, milyen terményféle­séggel és élőállattal lehet fizetni a gépállomásnak, számítsák ki pa­píron is, hogy milyen előnnyel jár a gépi munka. Minden községben van arra példa, hogyan növekedett a gépi munka alkalmazása után egy-egy dolgozó paraszt földjén a terméshozam. Gépállomásaink ezen a téren kövessék a békéscsabai gép­állomás pé dóját, amely szerződési­leg biztosította már a területet a 140 százalékos tervteljesítéshez. A tervek teljesítésének fontos feltétele, hogy szé.eakörű szocialis­ta munkaverseny alakuljon ki, gép­állomásaink és ehhez hasonlóan brigádjaink és traktoristáink újít­sák fel párosversenyszerződésüket. Ebben a munkában nagy szerepe van pártszervezeteink irányítása mellett az üzemi bizottságoknak, a felajánlások rendszeres értékelésé­ben é3 abban, hogy számonkérjék a lemaradások okait. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy ezeket a feladatokat egyre éleződő osztáilyharc közben kel 1 megvalósítani. Az ellenség nem ma­rad tétlenül, hanem akadályozni próbálja a munkát, éppen ezért népnevelőinket harcosságra, az el­lenség leéplezésére kell nevelni, de ugyanakkor gépállomásainkról és termelőszö et e eieinkbő- e kell tá­volítani a megbúvó ellenségeit. A mezőbeiényi példa tanulság kell, hogy legyen számunkra. Mindezen feladatok eredmé­nyes végrehajtása következtében ér­hetjük el, hogy őszi és egy ten éves tervünket sikerrel teljesítsük. Csatári Béla, Megyei Gépcsoport pol. oszt, vez. (A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti): Gabonabegyüjfésűnk az elmúlt héten sem emelkedett kellő mér­tekben. Ez annak tudható be, hogy tanácsaink még mindig nem kellő szigorúsággal szereznek érvényt a törvényes rendelkezéseknek. Bi­zonyítja ezt a büntető szankciók alkalmazásának elhanyagolása is. Szeghalmon például a hátralékos kulákokra több, mint 23.000 fo­rint kártérítést vétettek ki, azon­ban befizetés még nem történt erre. Hasonló a helyzet a gyomai járásban is, ahol 130.000 forint kártérítés van kivetve a kulákok­ra, behajtásáról azonban nem gondoskodtak. Élenjáró megyéink sorra meg­kapták már a szabadpiaci értéke­sítés jogát, ez arra kell, hogy ösztönözzön minket is, hogy min­dent megtegyünk a szabadpiac mielőbbi megszerzéséért. Taná­csainknak arra kell törekedni, hogy elérjük ezt a célt. Szeptember 8-ig nincs sok idő há?ra, tehát mindem per­cet kihasználva keli harcol­nunk a szabadpiac megnyeré­séért. Tanácsaink a lemara­dókkal szemben vegyék szi­gorúbban a (örvényes ren­delkezésekéi, dolgozó paraszt­jaink egymással versenyben harcoljanak azért, hogy köz­Kötegyánban is egyre több és több kis- és középparaszt lép a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Most alakult nálunk egy új III-as tipusú tszcs: »Rákóczi«, 10 csa­láddal, 17 taggal. Az alakuló ülé­sen elmondották az új tszes-to- gok, hogy miért léptek a közös gazdálkodás útjára. Ifj. Fazekas Gergely már egy éve I-ee tipusá iiden az egész megye elnyerje szeptember 8-ra a szabad­piaci értékesítés jogát. Sokkal nagyobb lendülettel kell folylalni a kapások begyűjtését is, mert az első napok, hetek le­maradását épp úgy, mint a ga­bonabeadásnál, csak kemény, szí­vós harc után, nehézségekkel megküzd ve tudjuk behozni. Egyes járásainkban igen ke­ményen fel kell lépni az ellen a hangulat ellen, hogy a községi tanácsok az ellenségre hallgatva, siránkoznak azon, hogy kisebb lett a termés, közben nem veszik észre; ia begyűjtési terv teljesítése azért nem halad, mert a dol­gozó parasztok miután a ta­nács nen» alkalmazza a tör­vényeket, az előírt 5 napon túl sem teljesítik beadási kö­telezettségüket. Augusztus 30-ig például a gyulai járásban 50 termelő közül 47, a sarkad) járásban 173 közül 33 nem lelt eleget batáridőre kötele­zettségének s ugyanakkor nem vetették ki rájuk a felemelése­ke L. Járási tanácsaink a gabonabe- gyüjlés elhanyagolását nem egy esetben azzal indokolták, hogy a kukoricabegyüj léssel foglalkoz­tszcs-tag, de ő jobbnak látta III-as típusúnak átalakitani tszcs- jükefc. Hajdú Ilona, Kötegyán. Augusztus 31-én egy új csoport alakult Nagykamaráson, »Petőfi« néven. Ez a hatodik termelőcso­port a községben. De azóta is nap, mint nap egyre többen lép­nek a nagyüzemi gazdálkodás út­nak többet, de ugyanakkor nem harcolnak szívósan a kapások teljesítéséért s elhanyagolják a hízó, a baromfi- és tojás beadás szorgalmazását is. Több község­ben megállapították az ellenőrző bizottságok, hogy a hátralékok teljesítésére még nincs is beál­lítva sertés. Járásaink sorrendje a gabona- begyüjtésben a következő: 1. Békési járás, 2. Sarkadi járás, 3. Orosházi járás, 4. Szarvasi járás, 5. Gyomai járás, 6. Szeghalmi járás, 7. Gyulai járás, 8. Mezőkováesházi járás. Napraforgó begyűjtésben az oros­házi és szeghalmi, burgónyabe- gyüj lésben a gyomai és orosházi, szá’as'akarmánybegyűjtés’ en a szeghalmi és sarkadi járások ve­zetnek. Legjobb községeink: Ker’észszi'jet, Miagyardömb- eSybáz.a és Csárdaszállás. (Ssz- szsvsen eddig 8 községünk és 119 termelőcsoporlimk nyerte el a gabona szabadpiaci érté­kesítésének jogát. Tervünk teljesítését hátráltatják Nagykopáncs, Sarkad, Dévavá- nya, Kaszaper és Végegyháza községek. jára. A hetedik tszcs is meg­alakult »Alkotmány« néven. Ebben a két csoportba középpar: sztok is léptek be, köztük Mede Mi­hály. Példája nyomán többen kér­tek belépési nyilatkozatot. Közöt­tük Baita István, Zám András, Varga János és többen. G. Tóth János Nagykamarás Kaimit, Tótkomlós és Szeghalom iitilii flezókovacshaza Is szövetkezeti község- lett Termelőszövetkezeteink eredményei maguk is agitálnak a dolgozó parasztok felé. A gyakor­lat erejével bizonyítják az egyénileg dolgozó parasztok előtt a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. A békéscsabai »Kossuth« tsz keresztsorosan vetett búzája például 14 mázsát hozott holdanként, az egyéniek 7—8 mázsás átlagával szemben. A kamuti »Kossüth« tsz-ben a magasabb termésered­ményből 10.5 kg búza jutott egy munkaegységre. Ezek a példák naponta győzik meg a dolgozó parasztok újabb és újabb tömegeit. Az elmúlt héten megyénkben 1920 család, 2220 taggal lépett a közös gazdálkodás útjára. Kamut, Tótkomlós és Szeghalom után Mezőlcovácsháza is szövetkezeti község lelt. Kaszaper, Nagykopáncs, Dombegyháza, Telekgerendás, Mezőmegyer közel állnak ahhoz, hogy szövetkezeti községekké váljanak. Kaszaperen vasárnap 108 család lépett termelőcsoportba, 1500 hold földdel. A községben négy új lermelőcsoport alakult, három III-as típusra, egy pedig I-es típusra. A »Lenin« tsz-be 80 család lépett be. 100 család 450 holdon megalakította a »Rákóczi« tszcs-t. A »Kossuth« tszcs 49 családdal, 450 hold földdel, a »Dózsa« tszcs 101 családdal, 568 holdon alakult. A községben a népnevelő elvtársa k segítették a dolgozó parasztokat az új útra teresben. Adok Mihály elvlárs maga is a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett s 28 dolgozó parasztot szervezett a »Dózsa« lszcs-be. Füzesgyarmaton 170 család, közel 700 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Körösladányban 61 család választotta a közős utat. Megyénk dolgozó parasztjai megmozdultak. Egyre többen térnek át a közös gazdálkodás útjára. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak s meglévő termelőszövetkezeteink tagjainak az a fel­adatok ezekben a napokban, hogy segílsék a dolgozó parasztokat, egyre többet beszélgessenek el velük a nagyüzemi gazdálkodás módszereiről, eredményeiről. Levelezőink írják a tsz-ek fejlődéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom