Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-17 / 218. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!----------------------: '> N éhány szó a lezajlott termelési értekezletekről Képek a megvalósuló tervről V ______ ^ Á l MDP B É K É$ M É G Y EI PÁ RT BI Z OTT SÁG Á N A K LAP) A 1952 SZEPTEMBER 17., SZERDA Ára SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Feladataink az új kétéves állattenyésztési terv végrehajtásáért Megváltoztatta, megszépítette életüket a terv... Pártunk és kormányunk két. éves állattenyésztési, takarmány­termelés fejlesztéséről szóló ha­tározata figyelmeztet bennün­ket, hogy elért eredményeink­kel az állattenyésztés fejlesztésé­ben nem lehetünk megelégedve* Egyre több élelemre, nyersanyag­ra van és lesz szüksége iparunk­nak, népgazdaságunknak. A. ha­tározat számszerűleg előírja, hogy a mostanihoz viszonyítva az 1954-es év végére állami gazda­ságainknak, Iszcs-inknek és egyéni* leg dolgozó parasztjainknak meny­nyi állalot kell tartaniok. össze­sen pedig szarvasmarhaállomá­nyunkat 11, — azon belül a te­hénállományt 32, — ló 8, sertés 14, juhállományunkat 62 száza­lékkal kell növelnünk. Különö­sen termelőszövetkezeteinkben kell az állatállomány növelésére nagy gondot fordítani. Már most a felfejlesztés során törődni kell azzal, hogy az új belépők iga­vonóállataikat és a háztáji gaz­dálkodás keretét túlhaladó ha­szonállataikat bevigyék. Segíteni kell ezen túlmenően szövetke­zeteinket a közös állattenyésztés kialakításában is. Állat tenyésztési tervünkben j e­lentősen emelkedni kell a terme­lékenységnek* is. A tehenenkénti tejhozamnak átlagosan 400 liter­rel kell magasabbnak lenni. A borjúszaporulatnál 10 százalék, a juhoknál 15 százalék növeke­dést kell elérni. Sertéseinknél pe­dig állami gazdaságainkban 100 anyakoca után 1200, termelőszö­vetkezeti csoportjainkban 100 anyakoca után 860 malacot kell felnevelni. Pártunk, kormányzatunk hatá­rozata azonban nemcsak a tenni­valókat szabja meg, hanem is­merteti az új szovjet módszere­ket, melyek bevezetésével tel- jesí he tjük, túlteljesíthetjük a ter­vet. Az új módszerek nagyrészét ismerik, alkalmazzák megyénk ál­lami gazdaságaiban, termelőszö­vetkezeteinek egy részében. Azt kell elérnünk ezen a téren, hogy az új módszereket bátran, ide­genkedés nélkül alkalmazzák min­denhol. Állami gazdaságaink, ter­melőszövetkezeteink vezetői fel­ismerjék: ez a terv teljesítésének biztosítéka és segítsék az eddi­ginél jobban a dolgozók kezde­ményezéseit. Hogy mit jelent az új módszerek bevezetése, arra csak egy példa: a mezőhegyesi állami gazdaságban 1950 ig ter­mészetes borjímevelés volt. 1950- ben bevezették a mesterséges, majd később az Hatásos borjú- nevelést. Jelentős megtakarítást érlek el és nagyobb súlygyara­podást. Ebben az évben már 850 darab borjút nevelnek igy s ez egynegyedmillió forint meg­takarítást jelent a gazdaságnak Hasonlóan olcsóbbá lehetjük a termelést az egyedi takarmányo­zás, a háromszori, 15. literen fe­lüli tejhozamú teheneknél a négy­szeri fejéssel, az expresszhizlalás alkalmazásával. Állattenyésztési tervünk a sza­porulati terv növekedésében is komoly feladatokat állít elénk. Növelnünk kell az ellesi, fialási átlagot. Ebben is az új módsze­rek bevezetése, ad jelentős se­gítséget. Álla 1 állom ány un k fej lesz lésé­hez több és jobbminőségű aí> raktakarmányra van szükségünk Megállapíthatjuk, hogy e tére„ ezideig nem teltünk meg min­dent, nem használtuk ki a le­hetőségeket. Állami gazdasága­ink, tszcs-ink, tanácsaink vezetői­nek, szakembereinek már most kell harcolni azért, hogy az őszi takarmánynövényeket jól előké­szített talajban és időben elves­sék, emellett a rendedkezésre ál­ló kukorica szárát, répafejét, nap- raforgótányórt lesilózzák és ér­tékesítsék a búza, a rizs és a ta­karmánygabonák sza'máját is. Kö­vetkezetesen hurcoljanak azért, hogy legelőinket fásítsák s ta­vasszal időben elvégezzék azokon a tisztilást, trágyázást, ápolást A szántóföldi takarmánytermés növelése érdekében alkalmazzák a keresztsoros és négyzetes fész­kes vetést. A kora nyáron leke­rülő őszi keverékek helyébe a gabonák után a tarlóba vessenek időben másodnövényt. Pártunk, kormányunk nem kis feladat elé állítja a mezőgazdasági dolgozóit az állattenyésztési és takarmánytermelési terv teljesí­tésével. Hogy ezt maradéktalanul teljesítsék, ahhoz elsősorban az kell, hogy az állattenyésztésre az eddigieknél jóval több gon­dot fordítsanak állami gazdasá­gaink, termelőszövetkezeteink, ta­nácsaink vezetői, szakemberei. Adjanak nagyobb segítséget az állattenyésztés dolgozóinak. Ál­lattenyésztésünkben dolgozni épp olyan fontos feladat, mint bár­mely más területen és kormá­nyunk megbecsüli a jól dolgozó­kat. Megyénkben is számos ál­lattenyésztési dolgozónk van, akik* jó munkájukkal pártunk, kormá­nyunk magas kitüntetéseit nyer­lek el. Az eddigi tapasztalatok bi­zonyítják, asszonyaink, mint min­denben, ebl>en is megállják a helyüket. Megyénkben ma már több női munkacsapat, brigád dolgozik állal tenyésztésünkben — és jó eredménnyel. A tennivaló az, hogy az állattenyésztésben dolgozó nők számát növeljük, régi dolgozóink pedig tapaszta­lataik átadásával segítsék őket munkájukban. Uj kétéves állattenyésztési, nö­vénytermelési tervünk, megyénk állami gazdaságai, tszcs-i, egyé­nileg dolgozó parasztjai részére megszabja a feladatokat. Éppen ezért á landóan i. ánymula ó.’a kell legyen ez a határozat mezőgazda­A hároméves terv, az ötíves terv első három éve sok változást hozott a dclgczók é etében. Években számítva nem olyan hosszú idő ez, mégis sokyn el,'e ejtették mír a múltat, a régi nyomorúságot. Béké­sen Kovács Istvánék is ritkán gondolnak arra, mit is kaptak a terv­től. Sok e.etben modják: i>Mi bizony nem sokat kaptunk a tervtől«. Pedig jó volna számot vetni róla néha Kovácsélonak is, meg min­denkinek, milyen is volt régen az élet. I92tí‘ban kexdte a kubikolást Kovács István. Járt talicskával az ország: egyik részé- bői a másikba. Sok verejtéke hul­lott Dédaszeredfalván, bejárta a Felvidéket, az Alföldet. A Fehér- Körös partjának töltésénél is sok- keserves órát {öltött *jl. Nőm könnyű munka a kubiko'ás. Még­sem fizettek érte, csak éppen lök­tek valamit. A családja meg oda- haza — Békésen — nőm ólt va­lami bőségesen. Soványan, szű­kösen jutott a mindennapi meg­élhetésre Kovácsoknál is, mint minden kubikos családnál- Hi­szem amit a férfiak kerestek, eb­ből nem 6ok jutott haza a csa­ládnak. Keltett a szállásra, meg a kosztra, de munkája sem volt biztosítva mindig. És próbált vol­na követelni. Jöttek, o csendőrök, vagy egyszerűen azt mondták, le is út, fal is út. A gyermekek iskoláztatásáról!, vagy a leányok kistafírozásáról még álmodni sem mertek. Náluk is az asszony, ami­kor összekerültek, jóformán csak sgy ágyat és egy párnát vitt a szülői háztól. Nem nagyon bővel­kedtek ruha dolgában sem. Az édessérgot, a játék okát a gyerekek nk a kirakatból ismerték. És most.,. Kovács Istvánnak is van állandó jó megélhetést biztosító munkája. A hosszúteleki állami gazdaság­ban a téglaégetésnél dolgozik, 1951 július 5-e óta. Munkáját becsületesen, jól végzi, fizetése havonként megha’adja az 1100— 1200 forintot. A lánya, Erzsi szin­tén a gazdaságban dolgozik már harmadik éve. Az elmúlt övben a gyapotszelé.l en kiváló eieilményt ért el, a »Gyapotszedós mestere« címmel tüntet ek ki és 60 méter­nél több ruhaanyag utalványt ka­pott a gazdaságtól. Sok pénzt keresett. Befonná tu kovácsházi adófizetőd tervét 1951 második félévében és 1952 első félévében túlteljesítette. A község premizálásban részesült. Juttatást kapott a DISZ sport- egyesü'et, a napköziotthon és az állami általános iskola felszerelésé­nek beszerzésére, illetve pótlására. Az 1952 második félévi prémi-i A lakásban villany világít, rá­dió szól. Vasárnaponként - amit a multlian nem tehettek meg — sokat látogatják a mozit, a kul- túrházat. Erzsiké sem stafírung nélkül megy férjhez. A sxekrény tele van ruhával, abio-.szal, türülikö ő”ől é- nem is a legolcsóbbat vásárolta Kovácsné. A szebbjéből vá ogatott a lányának. Pénz az volt rá bő­ven. Kováé; ékrtak tehát sok min­dent adott a terv. Megszépítette életüket. Kovács István mostmár oda­haza dolgozik. Minden este ha­zajárhat. Amikor pedig a gazda­ságban a fizetéssel baj veit, meg a normává’, fe írt a központba s ott nem dobták félre levelét. És nem osendőrszurony volt rá a fe'e’et, mint a múltban. Kijöttek, meg­nézték és megkapta munkája után a fizetést. umból hangos híradót akarnak be­szereltetni a tanácsházára. Az adó­fizetésben é'enjámak: Orosz 1st* ván ötholdas, H. Kocsis Sándor négyholdas dolgozó parasztok, akik már az 1952. évi adójukat is tel­jesen kifizették. Hanreich Gyu'a, Beformátusko\<ácsháza. Nem szabad erről megjc’edkezniök a Kovács Istvánoknak. Hi­szen vannak még olyanok, akik azt szeretnék, hogy újra kenukba ve­gyék ezren és ezren a kubikos t: lies kát, a lapátot * munka uián ván­doroljanak végig az egész országon. Ezért kell míg tovább és job­ban harcolni a tervek teljesítéséért, hogy soha ne terhesre a vissza • múlt. LIPCSEI MÁRIA­JÓ adófixetési terv teljesítés Jutalma Hatszáz holdon aratták le a rizst a békésmegyei termelőszövetkezetekben A békésmegyei termelőszövetkezetekben szórványosan az elmúlt hót közepén, hétfőn pedig aa egész megye területén megkezdték a rizsiaratást. A tsz-k 2670 kát. hold rizsterületéből hétfőn es­tig 600 holdat arattak Le. Tiz kombájn és 35 Knotek-aratógép végzi a rizsaratást, az összterület­nek 60—70 százalékát vágják le gépi erővel. A kombájnok munkáját nehézkessé teszi a nedve« talaj. A szarvasi »Béke« tsz-bon az első nap nyolc holdat arattak le kombájnnal. A rizsaratás mielőbbi elvégzése érdekében hétfőn reggel a tsz 30 kézierővel is megkezdte a munkát. Az elmúlt hét esztendő alatt 396 könyvtár alakult Békés megyében Megyei Könyviár iránt nagy­fokú az érdeklődés: március 9-től szeptember 5ttg 35 ezren vettek ki könyveket Esténként számos dolgozó keresi fel a könyvtár olvasótermét és ér­deklődéssel tanulmányozza a szakfolyóiratokat. Különösen Ágoston Sándor és Hugyecz Pál, a békéscsabai Ruhagyár dolgozói fordydnak meg sűrűn az olvasóteremben, a szovjet és német műszaki folyóiratokat olvasgatják. Az ezekből merí­tett tapasztalatok alapján 15 újí­tást dolgozLak ki, melyek al­kalmazása évi 87.000 forint megtakarítást jelent a békés­csabai Ruhagyárnak. Békés megyében az elmúlt két esztendő folyamán a kul­túrintézmények egész sora ala­kult, 396 könyvtár kezdte meg működését. Csupán ez évben 1,041.000 forintot fordítottak kulturális célokra. A dolgozók élnek a kulturális lehetőségek­kel. Különösen a békéscsabai Ságunk szakembereinek, állatte­nyésztési, brigád- és munkacsa- palvezetőinknek, dolgozóinknak. De ismerjék ezt a növénytermesz­tési dolgozóink is. Az állatte­nyésztési terv teljesítését pár­tunk, kormányunk, a munkásosz­tály, melynek segítségét napon­ként érezhetik a mezőgazdaság­ban, joggal várja el a mezőgazda­ság dolgozóitól. Harcoljanak lé­hát annak megvalósításáért és legyenek ennek a harcnak élen­járói a kommunisták. Farkas Sándor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom