Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-16 / 217. szám

r~ A szovjet nép példáját és útmutatását követve kell haladnunk Javítsa meg az ellenőrzést a begyűjtési munkában a gyomai járási tanács V ___J A Z MD P BÍKÉSHEG Y EI PA RTBIZOTTS ÁG Á N A K LAP JA 1952 SZEPTEMBER 16-, KEDD Ára SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM A békebízottságok feladatai a békekongresszus előkészítésében I sarkadi Lenin tsz szovjet módszerek segítségével teljesíti kétéves állattenyésztési tervét mer** jó hónappal előbb' érik el a kívánt súlyt Erre a 125 darab 3—4 hónapos süldők közül október 1-én 110 darabot választanak ki. Ezzel nemcsak azt érik el, hogy határidőre, il­letve határidő előtt át tudják adni a beadásra szánt disznókat, hanem jelentős mennyiségű ta­karmányt is megtakarítanak. Az Jelentős mennyiségű takarmányt megtakarítanak ezzel. A megtaka­rított takarmány sertésenként 280 —300 kiló kukoricának felel meg Ez 110 darab sertésnél 3C8—330 mázsa takarmánymegtakarítást jelent. De nemcsak a takarmány­nál, hanem a munkaerőnél is je­lentős megtakarítást érnek el. A sarkadi «Lenin» ísz-ben is saját példájukon győződtek meg ünnepélyesen megnyitották a Marxismus-Leninismus Esti Egyetemet expresszhízlalásmak a lényege az, hogy a malacot egész fiatalon két és fél—négyhónapos korban már hízóba lehet fogni és 10— 12 hónapos korára már magas sú­lyú sertéssé hízik. A régi rend­szerrel 10—12 hónapos korra csak 40—60 kilót ért el, inig az e*- presszhízlalással 150—180 kiló sú­lyúra is ki lehet hizlalni, arról, hogy érdemes az állatte­nyésztésben is az új módszereket allkalmazni. De nem fogunk ezek­nél az eredményeknél megállni — mondja Baracsi Sándor ser­tésgondozó —, tovább harcolunk azért, hogy még több, még újabb módszereket alkalmazzunk. Ez­zel biztosítjuk állattenyésztési ter­vünk száz százalékos teljesítését A Béke Világtanács berlini rendkívüli ülésszakán 52 ország 252 küldötte megvitatta a világ­békét érintő legfontosabb kérdé­seket. A rendkívüli ülésszak egy­ben elhatározta, hogy 1952 de­cember 5-re, Becsben összehívja a népek Békevilágkongresszusát. A határozat egyértelmű helyes­lésre talál a békét akaró emberek minden rétegében. A békebizott­ságok — világszerte — Joliot Curienek, a Béke Világtanács el­nöke hozzájuk intézett levele szel­lemében már meg is kezdték az előkészítő munkát. A levél töb­bek között a következőket mond­ja: «Minden férfit és nőt meg kell ismertetni a Béke Világta­nácsnak a népek békekongresszu­sa összehívásáról kiadott felhí­vásával. A felhívást úgy kell ter­jeszteni, hogy a népek Békevilág­kongresszusáról a legkisebb fa­lutól a legnagyobb városig min­denki értesüljön.» Az Országos Béketanács elnök­sége ennek megfelelően úgy ha­tározott, hogy november 22— 23-án összehívja a III. Ma­gyar Békekongresszust. Az Or­szágos Békelanács határozata ha­zánk minden békeharcosának vá­gyát fejezi ki. A Magyar Béke­kongresszus előkészítése komoly feladatot ró minden békebizolt- ságra, minden egyes békeharcos- ra. Az előttünk álló feladatokat így határozza meg felhívásában az Országos Béketanács: «A bé­kebizoltságok Lagjai vigyék el minden házba, minden otthonba, minden emberhez a népek bécsi Békevilágkongresszusának és a III. Magyar Békekongresszusnak a hírét. Magyarázzák meg minden­kinek, hogy a szocializmust, a boldog jövőt nem tudjuk építeni, ha nincs béke és a békét nem tudjuk megvédeni, ha nem épít­jük a szocializmust.» Megyénk békebizottságainak en­nek szellemében kell munkájukat végezni: kisgyülések és csopor­tos beszélgetések százain és ez­rein kell megbeszélniük a dolgo­zókkal, hogyan készülhetnek leg­méltóbban a békekongresszusra Mondják el: a békekongresszusra való készülés nyomán sebesebben kell, hogy forogjanak a gépek, az épülő falakba szaporábban.kell, hpgy rakják a téglákat, a mező­kön serényebben végezzék az őszi betakarítást, a szántást és a ve­tést, határidői'« pontosan legye­nek eleget begyűjtési kötelezett­ségeiknek. Egyszóval: ha min­denki az eddiginél is még na­gyobb odaadással végzi munká­ját, teljesíti kötelességét. « A kisgyűléseken a békebizott­ság lagjai beszéljenek arról, ho­gyan változott meg dolgozóink élete a felszabadulás óla, mit kapott már eddig is üzemük, városuk, falujuk és az egyes csa­ládok a szocializmust építő álla­munktól. S mutassák meg, hogy mindez csak kezdet. Mutassák meg ötéves tervünk, a béke ter­ve eddigi nagyszerű eredményeit, távlatait országos és helyi mére­tekben. Hangsúlyozzák újra és újra, hogy eddigi eredményein­ket a békés építőmunkának kö­szönhetjük s hogy nagyszerű mű­veket alkothassunk továbbra is, előfeltétel© a tartós béke s ennek megőrzéséhez a legnagyobb áldo­zat sem sok, hiszen szépülő éle­tünk megvédéséről van szó. Ha­sonlítsuk össze a mi dolgozóink életét, helyzetét és jövőjét a ka­pitalista országok dolgozóinak életével, hogy még jobban lássák azt az óriási különbséget, ami a szocializmust építő ország és a kapitalista ország társadalmi rend­je között fennáll. Ha ezt tesszük, nem kétséges, hogy még oda- adóbban küzdenek dolgozóink a szocializmus ügyéért, még oda- adóbban küzdenek hazánk biz­tonságáért, országunk minden ed­digi eredményeinek megvédésé­ért. Már most, ezeken a kisgyülése- ken kell előkészíteni az október 10-e és 20-a közötti időben tar­tandó beszámoló kisgyűléseket, melyeken megválasztják a válasz­tó küldötteket, akik majd a já­rási, illetve városi értekezleten választják meg az Országos* Kon­gresszus küldötteit. Minden bé- t.cbizoutág e kisgy ülése ten egy küldöttet választ, aki képviseli a járási, illetve városi küldött- választó értekezletet. Ez azt je­lenti, hogy minden község, kerü­let, üzem, állami gazdaság, gép­állomás és tszcs annyi küldöttel képviselteti magát a járási, illet­ve a városi értekezleten, ahány békebizottság működik területén. Hogy a dolgozók minél szélesebb rétegei képviselve legyenek a kül­dő ttválasz tó értekezleteken, illet­ve az Országos Békekon gíesszu- son, mindent kövessenek el bé­kebizottságaink, hogy minél több új békebizoltság alakuljon ut­cánként, tanyacsoportonként, üzemrészenként és brigádonként. Feltétlenül szükséges, hogy az utóbbi időben nagy számmal ala­kult tszcs-inkben is alakuljanak meg a békebizoltságok, hogy an­nak tagjai is képviselve legyenek a küldöltválasztó értekezleteken. iAz új békebizottságok munká­jába fokozottabban kell bevonni az üzemekben a műszaki értel­miségieket, a kerületekben, hiva­talokban és községekben pedig a becsületes, békét akaró embere­ket-: értelmiséget, háziasszonyo­kat, kisiparosokat, kiskereskedő­ket, stb. Szükséges, hogy a már meglévő és az újonnan alakuló békebizoltságok minden egyes tagja konkrét megbízást kapjon, hogy a kongresszust előkészítő A kétéves állattenyésztési terv teljesítése komoly feladatok elé állítja a termelőszövetkezeteket is. Ezeket a feladatokat csak úgy tudják megoldani termelő- szövetkezeteink, csoportjaink, ha az állattenyésztésben is bevezet tik az új, a fejlettebb módsze­reket A sarkadi «Lenin» tsz-ben már ez év elején próbálkoztak az új módszerek alkalmazásával a ser­téstenyésztésben. Alkalmazták a rábugatást Ezzel az eljárással több pete megtermékenyülésére van kilátás és már számtalan példa bizonyítja a «Lenin» tsz- ben is, hogy ezzel a módszerrel több malacot nyertek. így érték el, hogy a 2B anyakocától 187 malacot választottak el. A sertésbeadási terv teljesítésével sem akarnak le­maradni a «Lenin» tsz-ben. Az 1952—53-as gazdasági évre elő­irányzott 180 mázsa serlésbeadási terv teljesítésére a napokban ad­nak át 30 darab sertést De a- még fennmaradó híeoitserlésbe- adási terv teljesítésére is beál­lítják a hízókat A sertések hí­zóba állításánál a jól bevált mód­szert az expresszliízlalást alkal­mazzák. Ezzel jelentősen meg­rövidül a sertések hízlalási ideje, A Magyar Dolgozók Pártja bu­dapesti pártbizottsága a marx- izmus-leninizmus esti egyetemé- nek ünnepélyes megnyitóját szom­baton délután tartották meg. Az ünnepélyen részlvett Bíró Zoltán elv társ, a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének tag­ja, Réti László elvtárs, a Mun­kásmozgalmi Intézet igazgatója, valamint a Magyar Dolgozók Pártja, az állami és kulturális étet löbb képvi e'ője. Csikesz Józsefné, a budapesti pártbizottság másodütkára üdvö­zölte a megjelenteket. Ezután Kassai Géza, a közoktatásügyi minisztérium marxizmus-lenini»» mus osztályának vezetője mon­dott beszédek BÜirom nap alatt 2390 csalsicf lépett a közös gazdálkodás útjaira Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében újabb kimagasló eredmények születtek az elmúl® hét első három napján. Három nap alatt. 2390 dolgozó lépett a közös gazdálkodás útjára s 15.655 holdat vittek be magukkal ft csoportokba. A legnagyobb fejlődés a héten a szeghalmi járásban volt, ahol 638 család 4200 hold földdel lépett csoportba. A mezőkovácsházi járásban 538 család vá­lasztotta a nagyüzemi gazdálkodást, 3000 holddal léptek csoportba. A szarvasi járásban 438 új be­lépő család volt 3000 holddal. . • l . Községeink közül Dombiratos, Kardoskút és Csabaosüd községekben mozdultak meg igen erő­sen. Szarvas és Orosháza is közel áll ahhoz, hogy szövetkezeti város legyen. j Termelőszövetkezeti községeinkben különösen, de általában is az a feladat, hogy tanácsaink! fokozott gondot fordítsanak az új csoportokkal való foglalkozásra és a csoportokon belül az új tagok,. kai váló foglalkozásra. Igen fontos az, hogy megmagyarázzák, minden tagnak kötelessége földje arányában biztosítani la megfelelő mennyiségű vetőmagot. Ugyanakkor meg kell ismertetni alapo­sabban az alapszabályt is, az új tagokkal. Lelepleztük a befurakodó kulákokat Egy hét alatt szövetkezetünkbe 210 kis- és középparaszt csalán lépett be, 1400 kát. hold földdel, igavonó állataikkal és gazdasági f elszereié »cikkel együtt. A fejlesztés során a kulákok fondorlatos mó­dón igyekeztek bejutni a termelőszövetkezetekbe. Kristóf Sándor 40 holdas, monon ku'ák földje a határ különböző részén van, — középparaszt­nak adta ki magit s a népnevelőket megtévesztve, belépési nyilatkozatot töltött ki, hogy befurakod­jon termelőszövetkezetünkbe és ott romboló munkát végezzen. Éberségünket azonban nem tudta kijátszani a cseléd- és immkásnyűzó ku’ák, mert idejében lelepleztük. Szalai Ferenc 22 holdas kulák a'zzal kereste fel irodánkat, hogy mivel az egész szikháti ta­nyasor dolgozó parasztsága belépett a termelőszövetkezetünkbe »5 megé.tk a fejlődést s nem akar egyedül maradni a Szikháton 3 tsz-en kívül. Elhatározta, hogy belfp a szövetkezetünkbe, nem gör­dít akadályt a fejlődés elé. Mi persze felismertük a szándékát és mint dolgozó népünk ellen­ségét határozottan és nyomatékosan »megkértük«, begy amilyen gyorsan csak tud, saját érdekében tűnjön el az irodából. ' Ezek a példák arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a kulákság alattomos fondorlatokkal igyekszik bejutni a- termelőszövetkezetekbe, hogy a romboló munkáját ott folytassa tovább. Mi egy percig sem feledkezünk meg az éberségről és a közénk befurakodni akaró osztályéitensiget lelep­lezzük és eltávolítjuk. MőROCZ JÁNOS, Orosháza, »Dózsa« tsz. nagy munkában minél szélesebb rétegek közvetlenül kapcsolódja­nak be. E feladatok végrehajtása biztosítja, hogy a II. Magyar Bé­kekongresszus óla jelentősen meg­erősödött és kiszélesedett magyar békemozgalom ezen új seregszem­léjétől, a III. Magyar Békekon- gresszuslól újabb erőt, újabb lendületet kap Kiszélesítjük azok táborát, akik fáradságot, áldo­zatot nem kímélve harcolnak a tarlós béke fennmaradásáért. Orosz Sándor, a Megyei Békebizoítság titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom