Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-11 / 213. szám
ViUatvaufo Hcpc Párt <•? párlépítéa A kádermunka decentralizálásáról A káderek jelentik a döntő erői a párt és az állam vezetésében. A szocializmusba való fokozatos átmenet időszakában, amikor egyre növekszik a tömegek alkaté aktivitása. amikor az iparban és a mező- gazdasági an egyre nagyobb arányban vezetjük be a haladó technikát és a tudomány legnagyobb vívmányait; szervezeteink, kádeieink szeiepe mérhetetlenül megnövekszik. Pártunk ezideig már nagyszámú kádert nevelt, akik odaadással szolgálják a szocializmus ügyét, fáradhatatlanul elsajátítják a marxista-leninista elméletet és gyűjtik a gyakorlati tapasztalatokat. Pártszervezeteink nem nyugszanak babérjaikon, Területeiken állandóan javítják a káderek kiválasztását, elosztását és nevelésétA káderek nevelésének, kiválasztásának és elosztásának rregiavitását Segíti a káfler- osztályak megszüntetése párton Íréiül, a kádermunka decentralizálása. A kádermunka így egy osztály feladatából a pártbizottság valamennyi osztályának feladatává, reszortmunkából a vezetés szerves részevé válik, így nemcsak egy, hanem valamennyi vezető .káderessé válik. A kádermunka decentralizálása — nem adminisztratív módon — pártbizottságaink feladata. A szeghalmi járási pártbizottság fokozatosan viszi át munkájába a Politikai Bizottság március 20-i idevonatkozó határozatát és igyekszik minden osztály ügyévé tenni a kádermunkát. A pártbizottság osztályai éa .munkatársai igyekeznek minél gyorsabban megismerni a hozzájuk tartozó elvtársakat. A járási, pártbizottság tagjai a káderosztály megszűnésével több olyan kádert ismertek meg, akikre azelőtt nem is gondoltak. Az osztályok vezetői ás munkatársai ma már maguk válogatják ld a pártiskolára küldendő elvtársakat. Maguk gondoskodnak a munkaterületükön megüresedett funkció betöltéséről is. A határozat végrehajtása, a kádermunka decentralizálása új és éppen ezért nem megy hibák és nehézségek nélkül. Ahhoz, hogy tovább javuljon a káderekkel való foglalkozás, minden vezetőnek elsősorban magának kell megérteni a kádemevelés, kiválasztás, elosztás jelentőségét Éppen a káderosztályok reszortjellegéből adódott, hogy nem ismerték meg kellően a kádereket, nem ismerték meg jó és"" rossz oldalait és így több esetten nem politikai szempontból és rátermettségből, hanem — az egyéb káderismeret hiányában — baráti kapcsolatok alapján választották ld a kádereket. Az ilyen esetben aztán kialakult a vezető emberek összemelegedett Ids csoportja, kis közössége, amely aztán igyekezett egymással békében élni, nem akarták megbántani egymást. Ilyen helyen persze szó sem lehetett a bírálatról. A káderkiválasztás teién mutatkozó fogyatékosságok kihatottak az illetékes pártszervezetek, gazdasági szervek termelési munkájára. Uogyha vem megy a terv teljesítése.- ha ellumya- goljdk a mezőgazdasági feladato- hat, ha mzyfe’edkesrmk arról, hogy a terv: törvény, mindenfele elsősorban az az olca, hogy komoly mulasztások történtek a kádermuh/ct■: területén. Az ilyen «kádermunka» ellen kötelességük harcolni párt- szervezeteinknek, mégpedig úgy, hogy a káderek politikai és gya- lioiiati szempontból való kiválasztása legyen a döntő Helyesen oldjuk meg és fejlesztjük tovább a dece-ntraliza.á -uuigi tapasztalatait, ha a pártbizottiág egészének feladatává tesszük a kádemmn- kát, nap mint nap ellenőrizzük az emberek gyakorlati tevékenységét, nap, mint nap ellenőrizzük a feladatok végrehajtását. A káderosztályok hiányossága éppen az volt, hogy foglalkoztak ugyan az elvtársak nevelésével, tanulmányozták munkáját, d© mindennapi munkájukat nem ismerték. Ez a hiba most kijavítható, ha ugyanazok nevelik és foglal- jkoznak a káderekkel, akik nap mint nap feladatokkal bízzák meg. A legnagyobb hiányosság éppen abban van a szeghalmi járási pártbizottságnál is, hogy főként azokat a kádereket ismerik, akik a párt és a gazdasági építésijén vezetők és keveset foglalkoznak azokkal, akik tartalékok, akiket elő lehet léptetni. Hogy nem látnak tisztán a tartalékok kérdésében, ennél fő ok az. hogy a hatásköri lista is gyakran változik. A hatásköri lista gyakori változása -pedig megnehezíti a Icá- derelc megismerését — mert állandóan más és más káder kerül egyes vezető hatáskörébe. Innen adódhat a káderek véletlen kiválasztása is, ami már az iskolára való küldésnél is megmutatkozott a szeg-halmi járásban. Idős elvtársat küldtek pártiskolára, v-agy a gazdasági vonalra tartalékolt elvtársat politikai vonalra javasolták, ugyanakkor a gazdasági vonalon pedig betöltetlen hely volt. Egyes pártszervezetek néha annyira nem tudják kiválasztani a kádereidet, hogy az már politikai gondatlansággal határos. Itt a vésztői tanácselnök, Petri Mátyás esete, aki a lculákokkal teremt jó viszonyt: «így Matyi bátyám, úgy Matyi bátyám», — «csak» az állami feladatok, a törvény betartásáról feledkezik meg. Nem lehet az embereket csak kérdőívek alapján megismerni. Személyesen megismerni őket, jó oldalukat és hibáikat. Helyeden cselekszik Berencz János, a bucsai gépállomás párttitkára, aki a pártós kormányhatározatok végrehajtása közben igyekszik megismerni a kádereket. Állandóan tanulmányozza, a mindennapi munkájuk közben hogyan állják meg helyüket a nehézségekkel szemben. Hogyan tudják mozgósítani, magúkkal ragadni az embereket. Jegyzeteket készít. De ezt nem lehet megtenni úgy, hogy egyszer a határozatok végrehajtásának ellenőrzését, egykét múlva pedig «kádermunkát» végzünk. Hanem ezt együttesen kell oi végezni. Sok helyen szervezeti és adminisztrációs feladatnak tartják ezt a munkát. Pl. a szeghalmi járásban egyszerű spirálfüzetbe írják fél maguknak a véleményt. A füzet lapjai könnyen kihullnak, elvesztik és már ismét nem látnak tisztán a káder ügyében. Nagyobb pontosságot és gondosságot igényel a, káderek i választása. Mérlegelni kell a szakmai és politikai felkészültséget. Alaposan tanulmányozva a múltjukat, a napi feladatoknál elkövetett hibákat, az egyes funkcionáriusok jő, vagy rossz oldalait, hogy a számukra a legmegfelelőbb helyre kerüljenek, hogy ott bontakoztathassák ki képességüket. Ahhoz, hogy jó megfelelő kádereink legyenek és hogy igazi kommunistához méltó munkát végezzenek, minden egyes fejlődő kádernek seidol ■ gitségére kell lennünk, sajnálva «vesződni kell» ezekkel a funkcionáriusokkal, hogy meggyorsítsuk fejlődésüket. Feltétlenül gondot kell fordítani a káderek bolsevik nevelésére. További előrehaladásunk enélkül el sem képzelhető. A helyes Icádernevelés mindenekelőtt azt jelenti, hogy felvértezzük, őket a marxista-leninista elmélettel, szélesítjük politikai és kulturális látókörüket, gondosan bevonjuk őket az oktatásba. Pártszervezeteteknek nem sikerült az oktatási évben teljes egészében elérni, hogy minden káderben meglegyen az érdeklődés a politikai képzés iránt. A vezetők feladata, hogy mindenekelőtt ránevel jók a hozzájuk beosztott kádereket az elmélet és gyakorlat összekapcsolására.’ Ezt pedig az életben a munkában, a terv teljesítésének ellenőrzés© közben tesszük. A káderek a terv teljesítéséért, a kultúra további fellendítéséért, a dolgozók jólétének növeléséért folytatott harcban fejlődnek. Ebben a harcban válnak bolsevikokká. Pártbizottságaink bátrabban bízzák meg feladatokkal a kádereket. Lássák meg, hogyan állják meg helyüket, hogyan erősödnek a nehézségek elleni harcban. Mert a mi pártunk egész tevékenysége a káderek politikai nevelésének, edzésének, tökéletes iskolája. A napi feladatok végzése közben számos új tehetséges erővel letet megismerkedni, ha ezeket összegyűjtjük, kibővíthetjük káder- tartalékainkat, amely nélkülözhetetlen feltétele a tervszerű káder- munkának, A vezetés és a káder- munka egységes feladat, a káderekkel "rate foglalkozás nem lehet öncél. A Káderek nevelésének legfontosabb kipróbált eszköze a bírálat, önbirálat. Ellenőrzésünk során mód nyílik) ‘■Póz az. p eiiihvr j|. csüíörlök' arra, hegy a hibákat kellő idő» ben föltárhassuk, a hibák beirt! mérés© és kijavításuk útjának meg» jelölése a káderek bolsevik meg, edzésének és fejlődésének ©gyií? legfontosabb eszköz». Éljenek pártbizottságaink a kádi&meveléa eszközével. A kádermunka decentralizálása egész partunk életére nagyjelentőségű intézkedés. Mennél jobban, gondosabban hajtjuk végre, mennél gyorsabban illesztjük be szer-) vesen minden vezető munkájába 0 kádermupkát, annál gyorsabban! emelkedik mind a káder-munka^ mind a pártvezetés színvonala. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a káderek a párt és az állam aranytartalékai képezik. Ez aa branytartalék a párt gondoskodásának eredményeképpen állandóan ki« egészül. A mi kötelességünk, hogy, állhatatosan, fáradhatatlanul neveljük a bolsevik kádereket és el-’ érjük azt, hogy ezek megtestesítsék a lenini, sztálini típusú funkcionárius nagyszerű jel lem vonásai! s ezáltal az előttük álló feladatok magaslatán álljanak. Rocskár János. LNiépneveiö-ankéton tárgyalták meg a Rákosi Művekben a csoportos agitáció legjobb módszereit Népnevelőink megtisztelő föladata, hogy nap-nap után megmagyarázzák dolgozó népünknek pártunk és kormányunk határozatait. Nagyszerű feladatuk, hogy gondoskodjanak: ne legyen becsületes, hazáját szerető ember az országban, aki ne tudná, mit jelent számunkra a szocializmus építése, népgazdaságunk ötéves terve, aki nem érti a haza védelmének fontosságát és jelentőségét. A kommunista agitációt a formák ia módszerek váltezatessáija, gazdagsága jellem» A szóbeli agitáció nagyszerű formái az egyéni beszélgetéseken kívül a csoportos beszélgetések, a gyűléseken és röpgyű ié.-eken elhangzó beszámolók és hozzászólások, kollektív újságolvasás, stb. Az agitáció formáinak változatossága lehetővé teszi, hogy mondanivalóinkat a dolgozók minden rétegéhez eljuttassuk, ami lényegesen fokozna felvilágosító munkánk hatását. ♦ ♦ ♦ A Rákosi Mátyás Művekben a népnevelők közül egyre többen végzik fél világosító munkájukat a Központi Vezetőség útmutatásainak szellemében, kitartóan, fáradhatatlanul. Az üzem egyes pártbizottságai az egyéni agitáció mellett már a csoportos agitációt, mint a nevelés fontos módszerét irt alkalmazzák, A legjobb népnevelők kieeerélték tapasztalataikat Az elmúlt héten a gyár három üzemének pártbizottsága külön-kü- lön összehívta a legjobb népnevelőket, hogy kicseréljék tapasztalataikat, hogy beszámoljanak, mit értok el saját alapszervezeteikben a csoportos beszélgetés, a kisgyűlés és a közös újságolvasás alkalmazása és népszerűsítése terén. Az ankéten a Központi Vezetőié" agitációs és propaganda osztályának kiadásában megjelent «A csoportos agitáció módszerei» című brosúra értékes anyaga eddigi fel- használásának tapasztalatait vitatták meg az elvtársak. Az ankéten kiderült, hogy ahol a Politikai Bizottság 1950. novemberi határozatát végrehajtották, ahol a felvilágosító munkára alkalmas | alvtársakat állítottak és ők ugyan- 1 azon a lielyen, ugyanazok között az elvtársak között végzik meggyőz' munkájukat, ott a népnevelő mv kának van is foganatja. A szerszámgépgyár megbeszélésén Mezei elvtárs beszámolt arról, hogy a fogköszörűsök nőm vették komolyan munkájukat s ceak azóta törődnek vele, amióta kövii-an el be széigetnek. A dolgozók itt any- nyira hozzászoktak a csoportos beszélgetésekhez, hogy ha a népnevelőjük valami okból nem keresi fel őket, maguk érdeklődnek, hol tartanak a műhely terve teljesítésében. Hoi a népnevelő, aki felolvas az újságból? Lázár elvtárs arról számolt be, hogy az idősebb elvtársak elmondják a fiataloknak múltbeli keserű életüket, vagy grafikonok segítségével összehasonlítást, tehetnek az imperialista országok és a mi dolgozóink életszínvonala között. Szikszai elvtárs a türelmes munka eredményét mutatta be a maga elmén ytárábó 1. — Áprilisban csináltam először — mondotta —, hogy ebédidőben dolgozótársaim közé ültem újságot olvasni. Volt, aki otthagyott,. Később ©gyre többen vették észre, milyen érdekesek azok a cikkek, amelyeket felolvasok. Bs már ho-zzá is szóltak. Azután pedig, ha egyszer előfordult, hogy nem jelentem meg, már reklamálták: hol a népnevelő, alá újságot olvas nekünk. Az öntődegyárban többen arról szóltak, hogy nehézségeik vannak a csoportos foglalkozás megtartásának időpontja körül. Erre Várnagy elv- társ adott választ a maga példájával: — Korábban szoktam bejönni én is az üzembe, velem együtt mások is. Beszélgettünk. Ez azután rendszer lett. Néha reggel, néha munka után, hetente egyszer vagy kétszer, mindenképpen összejövünk, de ha sürgős a megbeszélnivalónk és ha röviden végezhetünk, még ebédidőben ia találkozunk. Ahol állandóan változnak a népnevelők Ugyanezt nem mondhatjuk el az acélműről, ahol nemcsak hogy nem válogatták ld a népnevelőket a Politikai Bizottság határozata szellemében, hanem a futtában kijelölteknek sincsen állandó beosztásuk. Ma ezzel, holnap azzal foglalkoznak és így a nélkülözhetetlen, szoros kapcsolat nem jön. litre ft népnevelő és csoportja között. Ennek az is oka, hogy a vezetőség tagjai mariik is gyakran változtak. ÍVÍIÖK 15 PÁKTBJZÁl*ÁVAK>A>kMA*>)* nélkülözhetetlen at cgitdclór munkában A szerszámgépgyárban olyan elv - társak vettek részt, akik a csoportos agitáció mindhárom formájáról hasznos tapasztalatokat mondottak el. Takács elvtárs elmondta, hogy csoportja tagjainak együttes fellépése segített Nagy elvtársim!;, hogy fegyelmezettebben dolgozzék. Azelőtt hetente háromszor dolgozott, háromszög nem. Egyedül nem sikerült őt meggyőzni. A csoport határozottan elítélte viselkedését, ez már hatott. Kisgyűlés — amelyet tett kivet ;« ' f * ■^ f r . r» Az ankéten kiderült, hogy a dolgozók szeretik a csbpoiios agitációt s ha jó a vezető, szíve«« résztvesznek rajta. A népnevelők rendszerint kétszer, de legalább egyszer előre elké- zítclbt témáról csoportos beszélgetést szerveznek. Természetesen adódhat olyan eset, amikor eltérnek az eredeti, témától. Még az acélművekben, ahol a vezetőség elhanyagolta ezt a fontos területet, ott is olyan példát mondtak el, amely napnál világosabbá teszi a csoportos agitáció jelentő égeti. Izgat elvtárs számolt be erről. Ha nagy javításról volt szó, azelőtt ez mindig 12 napig tartott. Most öt napán tervezték. Sokan ellenezték, lehetetlennek tartották. Az élvtár- tak ki «gyűlésre hívták össze csoportjaikat, megmagyarázták, hu a javítást rövidebb idő alatt cégzik, annak hatalmas jelentősége van népgazdaságunk szempontjából. A kisgyűlésen loikeen csatlakoztak a tervhez. A nagy javítás öt nap alatt elkészült. Sorol hatnánk még számtalan példáját a csoportos agitáció enedme- üyeinok, Üj, friss káderek kerültek elő, akik először csak hozzászólnak, később már, ha történetesen a népaio velő nem ér rá, helyette felolvassák az újságot és vezetik a vitát. Megbeszélik a gyár ügyeit, feltárják a hibákat, sikereden harcolnak a j . oii> eredményekért, harcolnak rumién ellenséges megnyilvánulás ellen. A he! esni előkészített csoportos vei-« tárló- elősegíti a "kritika, önkritika fejlődését és a hibák kollektív meg- bíráilásának komoly nevelő hatása van. ♦ ♦ ♦ A Rákosi Művek három, üzemének ankétja újabb bizonyíték arra, hogy ahol szívügye a pártszei vezetnek a népnevelő munka, ott a dolgozók előtt kitárul a nagyszerű jövő képe, ott a gyáruk sorsát, országuk sorsát a maguk sorsának é-'ik. (Esti Budapest-hől.)
