Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-09 / 211. szám
4 1952 szeptember 9. faxte VLUaisawk VUpi ____ Tsz párftitkárok és elnökök értekezlete! a Pártoktatók Házában pénteken pártunk Megyei Bizottsága értekezletre hívta ösz- sze a termelőcsoportok párttitkárait és elnökeit. Bányai elviára, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője alaposan tájékoztatta az értekezleten megjelenteket. A hozzászólásokban helyes vita alakult ki és módszereket adtak a felszólalók ahhoz, hogy a jövő gazdasági évben hogyan kell dolgozni. a magasabb terméseredmények el ere sóért. la, Zalykó Imre elvtárs, a kaszaperé M/euin« tszcs-ből szólalt fel elsőnek. Elmondotta az elvtárs, hogy 1951-ben még nem vették kellően figyelembe a párt és minisztertanács javaslatait, határozatát, amely a területfelosztást írta elő 1951-ben még csoportosan művellek minden területet, hiányzott az egyéni felelősség. 1/aza volt a munkafegyelem. 1952- ben azonban felosztották a területet egyénekre, bevonták a csa* Iád tagokot a földterület megművelésébe. Ennek eredménye lett, hogy az .előbbi évekkel ellentétben, minden földterületet meg tudtak művelni. A családanyáknak a házimunkák elvégzésére is bőven volt idejük. A dombegyházi »Előre« tszcs- bői jött elvtárs a gépállomással kötött szerződésről beszélt. Elmondotta: a gépállomással úgy kötöttek szerződést, hogy előliántos ekével szántanak. A gépállomás - azonban nem vette figyelembe a megállapodást, elő- hántos eke nélkül fogtak munkához. »Figyelmeztettem őket — mondotta — a megállapodásra és a minisztertanácsi határozatra. Akkor be is tartották és elő- hántos ekével szántottak. Később egy másik gép is érkezett, az is előhántos eke nélkül. Mikor követeltem; csakis előhántos ekével szánthat- akkor a traktoros még gorombáskodolt. Egyszerűen leállítottam a szántást Ő kijelentette: mégsem szánt előhántos ekével. Elküldtem a csoporttól. A gépállomások vezetőségének nagyobb gondot kell fordítani a szerződés betartására.« A me- zőberényi »Vörös Csillag« tszből felszólaló elvtárs elmondó t- ahol alkalmazták az agrotechnikát, ott többet tudlak termelni, Például a keresztsoros vetésű árpa 13.5 mázsát adott, míg a másik csak 11 mázsát. A mélyszántás jelentőségéről is beszélt az elvtárs és a többszöri kapálásról. Hatszor kapálták meg a kukoricát, négyszer lókapával, kétszer pedig kézikapával. És a rossz idő ellenére is, 20—30 mázsa között lesz a kukoricatermés. ii/I' ennyire elővigyázatosnak kell lenni a tszcs-fejlesz- tésnél, arra Jusztin József szavai hívták fel az értekezlet figyelmét, az újonnan alakult kaszaperé »Dózsa« tszcs-ben nyolc pár lónak nincs szerszáma, mert a belépők nem vittek be lószerszámot. Fel kell világosítani az új belépőket arról, hogy önmagukat és a közösséged károsítják meg az ilyen magatartással. Az értekezlet tanulságai figyelmeztetnek, hogy alapos felkészüléssel, szívvel-lélekkel kell harcolni az őszi munkák időben való elvégzéséért, a termelés ieme- léséérl. Sz. I. A Gyulai Tejporgyár valamennyi dolgosója csatlakozott a Naxarova-mosgalomkos Mint sajátjukra, úgy vigyáznak a gépekre a gyulai tejporgyár dolgozói, hiszen a gépek ápolásával nemcsak a gépek élettartamának meghosszabbítását érik el, liánéin így nagyban javul az árú minősége is. A szakszervezeti bizalmiak még a nyár elején üzemrészenként ismertették a dolgozók előtt a Nazarova-mozgalom jelentőségét, amelyhez valamennyien csatlakoztak" azután. A dolgozók vállalták a gépek karban- és tisztántartását, a gépek helyes kezelését. Maguk, a műszaki dolgozók és a karbantartórészleg dolgozói a mozgalom sikere érdekében előadásokon bővítették a dolgozók szakmai ismeretét. Megmagyarázták újból, hogyan kell helyesen kezelni a pásztor, a köjpülő és a többi gépeket is. Mindegyik gép fölé beüvegezett táblát helyeztek, amelyen feltüntették a helyes kezelési módszereket Különösen nagy gondot fordítottak a hűtő kompresszorok kezelésére. Itt Bandur Gyöngy és Balogh Ferenc tej porfőz ők a hozzájuk beosztott dolgozóknak ismételten megmagyarázták, hogyan kell kinyitni a szelepeket az indításnál és hogyan kell azokat a leállásnál kezelni. A karbantartók pedig az olajozás fontosságára hívták fal a dolgozók figyelmét, nehogy »kopogás« miatt a gépek idő előtt tönkremenjenek. A román dolgozók rekordidő alatt építettek fel egy újabb betongyárat Bukarest. A Szovjetunió önzetlen baráti támogatása nyomóin a Duna—Fekete-tenger osa- torna építkezésének hármas számiú munkatelepén, rekordidő alatt újabb betongyérat építettek fel é* helyeztek üzembe. A gyár a csatorna egyes számú zsilipjének építkezését látja el betonnal, Ab új betougydrat szovjet minta szerint építették és szovjet gépekkel szerelték fel. A gyár a nemrég üzem-, behelyezett »Ovidiu II.« hőerőműtől kapja a villamoeenergiát. Az egész gyárat mindössze 24 szakig munkás és technikus kezeli. Üüembehelyezósével ezer ember szai hadul fel a nehéz fizikai munk-aj alól. „T ÜZKERESZTSE G“ A Szigligeti Színház művészei ütemesen (elhangzó taps, helyeslő, vagy aggódó felkiáltások ős derűs kacagások közben mutatták be szombaton este a »Tilzkeresztsőg«-et. A ku!ák- asszouy, Sóháf Lidi alakját gyűlölettel, Ható Ignác közőpparaszt ver- gód sőt együttérzéssel, Boz né, a párt- titkár útmutatásait helyesléssel fogadni a közönség. Mindez azt mutatja, hogy a rendező (Luttor Mária) és a szereplő művészek közös akarattal törekedtek a hálás, de nehéz feladat sikeres megoldására. Az egyes jeleneteknél mutatkozott ugyan néhány negatívum, de ezeket alaposabb felkészültséggel, jó rendezéssel ki lehet javítani. Például amikor Sohár Lidi dörömbölésére a mulatozást abbahagyó tszcs-ta- gok kitódulnak, kevésbbé volt hiteles és gyűlöletet keltő az a néháziy közbekiáltás, amely azt akarta bemutatni, hogy a kulákasszony olyanok köze került, akiket kizsákmányolt s több kevesebb bérrel adós maradt nekik. Ebben a jelenetben, de másutt sczH kelti Viszket Jakab az ellenséget gyólBA blgódvezetó hatásál. hanem a I utóktól félő cselédet. Mesterkélt vöt I .'több Ható és Sohár l.ldl jelenete Is Vehezen leire ugyanis elképzelni, hogy egy rátarti közép paraszt, a becsületébe gázoló kulákasszonnyal olyan gyengéden bánik. A Szijjártó- családban lezajló jelenet sem tükrözi vissza azt a mély gyűlöletet, amit Szijjártó a felesége, Sohár Lidi iránt éve z. Sok javítanivaló van a rendezésben ahhoz, hogy minden összetűzés, súrlódás megfelelően növelje a dráma feszülségét, helyenként végzetes kimenetelét. Az alakítások közül Győrfi György Ható Ignáca emelkedett ki. Mozdulatai, beszédmodora mesterkéiíség mentesek voltak. Nem esett tulzá30k- ba, hihetöen játszotta azt, hogy »ember akar lenni« a tsz-ben, ahová a »megszakadás elöl lépett«. Egyike volt a legjobb alakításoknak Vértes Nelly Sohár Lidije, aki sokoldalúan keltette életre a csavarteszü, mindenre elszánt kulák asszonyt. Első perctől kezdve gyűlöletet keltett az elvetemült céda kulákasszony iránt. Lelkesedéssel és tüzes hévvel alakította Ható Imrét Haraszin Tibor. Megkapóan adott kifejezést a fiatal parasztlegény tanul- nivágyásának, anyja iránt érzett gyöngédségének és egyszerű, mély szerelmének. Borai Lajo* rikerrcl alakította Köröm Sándort» de a heves jelenetekben inkább egy hallgatag ember benyomását keltette, aki inkább belül forr. Tőle több szenvedélyességet várt volna a közönség ebben az alakításában is. Sághy István eleinte meggyőző erő nélkül, később nagy sikerrel alakította a fuvaros Szél Jánost. Boros Jánosnál dicsérendő, hogy mint komikus, olyan sokoldalú alak életrekeltésére vállalkozott, mint a darabban szereplő Boda Pál, azonban sikeresebben is meg tudta volna oldani feladatát. Általában jól alakította Hatónét Padur Teréz, de a hanghordozása több esetben alatta maradt azoknak az érzelmeknek, amiket ki akart fejezni. Kaszab Anna kifogástalanul mutatta be a pletykázó é3 mé- regkeverő vén hirharangot. Elhitette, hogy az elmormolt ima mögött egy felbérelt haszonleső van. Beszélni kell arról is, hogy a pé- zötéren kevesen foglaltak helyet azok közül, akiknek legtöbbet adott volna a darab, a tsi-tagok és egyénileg dolgozó parasztok. Ez elsősorban a városi népművelési osztály hibája, nem ismerték fel, hogy a szövetkezeti mozgalmunk megerősítéséért folyó harcban milyen nevelő hatása van ennek a drárának. Képek Tótkomlós életébő: TJJabb szép ’'kaptak « lót bomlási dolgozók a Szovjetuniótól: egy 24 soros új lelúgé-.et. Nemrég érkezett a tótkomlós* gépállomásra a velőgép, melyet Nagy Sándor körzeti szerelő, TiJcäc* Púi és Hajdú Zoltán igyekeztek üzemképessé lenni. A gépállomás dolgozói nagy igyekezettél javítják a 21 vetögépeb, melyek kostáit egy új 30 soros is van. A kisebbeket hármasával össaekapcsolják, hogy idßjpboji jóidba kerMiö» a búra a tótkomlós1 határban. Képünk/ «« új szovjet votőgéprő' kés-ült. A tótkomlós: (tqlgoio itarpa JJjßt enészóLen g ngy#üzemi gazdálkodós útjára léptek. Saját szemsiklcel győződtek mag elmúlt évek sorom a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Klhatárord- suhban segítették őket a termelőszövetkezetek népnevelői. Képünk Sko da Mihály és Mitnyan Mihály tehenészekről készült. Kelten szi'tmos kis- és középparasztot győztek meg a nagyüvemi gazdálkodás útji ról. Köztük Raeskó János 8 holdast, Szokolai Pál 7 holdast, Romi ka Mihály 12 holdast. Mitnyan Mihálynak pl. tehene, borja, hízója^ Ipnyakocája, 7 malaca, 40 tyúkja és mintegy 100 darab jércéje van háztáji gazdaságában. Skoda Mihálynak egy tehene, hízója, hasas- kocája, 11 libája s mintegy 1Ö0 baromfija van. Nemrég adott el 9 •ntnlarnt 1 r00 forintért háztáji gazdálkodásából. Rohamosan fejlődik ToJcomlósgn a :'.Hala<kíe»_ tsz. is. Jlaciuinchat s-.ép fehér hússertés anyakocáink, IRO malacuk és 70 süldőjük van, Fejes Mihály sertésgondozó is sokat beszélgetett még a tavasz folyamán is a környékben lakó dolgozó parasztokkal, köztük Mackón János 8 holdas, Janisa Pál 75, Mateidesz Mihály 10 holdas közép- parasz’oklcal a közös muriba szépségéről és eredményeiről. Beszélgetései nyom-i mintegy tizenöten léptek be a «Haladást tsz-'e Ké-r’nk i «Halad V V' i1 ;ko- ‘Inak egy fallAÍj’ról készült.
