Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-04 / 207. szám

íftSi ■Repítni-ber 4., csütörtök

{/íkúr%S i búk iUftS

A könyv ünnepére készülnek megyénk dolgozói

I Ij, egyre szépülő életünktől' v immár elválaszthatatlan a a könyv. Olvas, tanul belőle felnőtt és gyermek. Tanulságos és útmutató minden egyes példány. Munkánk eredményességét növelik a szakkönyvek. S munka után fel-1 frissítenek, szórakoztatnak a szép- irodalmiak. Megyénk csaknem minden közéé ;ében nagy kötetszámmal rendelkező könyvtár áll az olvasni vágyó dolgozók ren-i delkezéére. De az egyre inkább olvasóvá váló üzemi munkások, dolgozó parasztok emellett tízezrével vásárolják a könyveket — házi kiskönyvtáruk felfcültóséne is.

Békéscsabán 1950-ben 29.912

kötet különböző szovjet, magyar szépirodalmi és szakkönyvet vásá-1 roltak a dolgozók. 1951-ben 25.301- bL többet, vagyis 59.843 kötetet. Ebben az évben ismét ugrásszerűen emelkedett a megvásárolt kötetek száma. Az elinalt év első felében’ pl. 25.513 kötet fogyott el köny-' yesbo’t’atakból, ezre szemben ez év *Iső felében 39.897 példány. Ebből

9974 ideológiai, 3294 szépirodalmi, a többi szak- és ifjúsági mű.

Caak a számok tükörképét adJ * ják annak a hatalmas tudásszomjnak, ami megyénk dolgozóit «.'tölti. Mutatja azt, hogy éltető erőnek, kézikönyvüknek tekintik a marxista-leninista műn- veket, megvásárolják, hogy állandóan kéznél legyen. A megvár cárolt és az újonnan kiadásra kerülő műveket ünnepeljük most, a szeptember 6 és 14 között megtartandó ünnepi könyvhét alkalmával.

• A könyvhétre várakozás teljes lelkesedéssel készülnek megyénk dolgozói. A könyvterjesztő vállalatok és könyvesboltok dolgozói pedig igyekezetük legjavával készülnek méltó keretet adni az ünnepi könyvhétnek. Szovjet, magyar, a népi demokráciák és haladó nyugati kiadványok sok tízezer példányát vonultatják feí díszes, megkapó kiállításokon á dolgozók elé. Békéscsabán 50 üzemben és vállalatnál rendeznek könyvkiálütást s |

számos helyen ankétet, könyvismertetőt.

A könyvki I litásokat, ismerte- ** tőket éi vitákat különböző kultúr rendezi > íyekkel teszik ünnepélyesebbé. • zárvason, Kétegy- házán, Mezőh í vesen úttörő zenekarok kési . Inek az ünnepi könyvhétre va szereplésre. Gyulán a kultú | arkban szabadtéri színpadot állít i alt fel, ahol 13-án és 14-én színi ■ folytatólagos műsort adnak a könyvet ünneplő dolgozók tiszte c tóié. A sarkadi járásban guruló 1 önyvesboltot szerveznek, hogy e 1 sgkisebb községekbe, tanya,bözpc i okba is eljuttassák a tudás forrás. í A Könyvterjesztő Vállalat közpt i ;ja is küldött megyénkbe egy J rruló könyvesboltot, amely az or< 1 tázi járáson áthtv- ladva a mezői > rácsházi járás községeit járja vi a Lg.

Számos meg í ozdulást készítenek < olgozói az ünnepi >1 y méltán kifejez-. í ukat a tudást je- i újít.

elő megyéik könyvhétre, b zék ragaezkod lentő Könyv

Lcy-mozgalommal a III. negyedévi terv túltel esítéséért

A mezőberényi I. számú Téglagyár dolgozói az augusztus 20-ra tett vállalásukat jóval 100 szá- za'ók felett teljcsiletlék, így a nyersgyártó brigád 149.9 százalékra, a kemence brigád pedig 134.2 száza ókra teljesítette tervét. Ezt úgy érték «1, hogy' valamennyien csatlakoztak a Loy-moz- galomlioz. Havonként új vállalásokat tesznek eredményeik fokozására és versenyt indítanak tervük mielőbbi teljesitéséért. Az azóta eltelt időben olyan szellem alakult ki, hogy a bánya dolgozói sürgetik a nyersgyártó részleget többtermelésükkel, ha pedig a nyersgyártó részlegnek nincs elegendő anyaga, bírálattal fordulnak a bányában dolgozó brigád felé. Műszakonként figyelik, milyen

eredményt ért el az előző brigád. A két műszak csoportvezetője, Smith Péter és Pintér Elek ezinfóa páiosversenybcn állnak egymással, brigádjukkal műszakomként harcolnak újabb eiedmények- ért. Napi tervüket augusztus 28-án 133 százalékra teljesítették. A kemenoénél dolgozók ugyanezen a napon 135 százalékot értek el. Jó

telje

nagi

hogy

egyi

így

kási

kocs

tus

brig

szál

dás

zaié

irán

i iményeik elérésében része van annak is, a dolgozók segítik í ,st munkájukban. • ibbek között a lera- i, vagy az esetleges 1 isiklásnál. Augusz- í 9-én Pintér Elek i ja a délelőtti mű- > in. a sok drótszaka- : lenére is, 111 szá- : a teljesítette _ elő- atát.

Fiatalok! Ifjúmunkások! Hív henneteki l a hánya

dvásKiiik jobb munkával, eredményeik fokozásával adóznak az 1819 b n hősi halált hali bányász- társaik emlékének. Nem véletlen, hogy n, mtsak ünnepélyekkel, feh oisiváGokkal ünnepebrek bányászaink, hanem elsősorban löbbíirnicléssel. A felszalsiadtiH bányász elsősorban termelés« fokozásával akarja kifejezésre juttatni a munkához való viszonyának megvál ozását, mely a dicső- sejj-js lörös Hadsereg felszaba- dí ó harcának eredményeképpen 1S45-Ik.ii kövekezett be.

Bányászainknak ma már nincsenek m. gélhe-ési gondjaik, nem

kell ,a cscndó'rszuronnyal szern- bemézrjift1!, mint"'a múltban, an.l kor nMuiUájuk u án emberi életei kívántak. A felszabadult ország nyugodí, gondtalan életet biztosít minden hazájához lift munkásnak. Sőt a fizetésen felül éppen a bányásznapon kerülnek jutalmazásra azok a bányászok, akik munkájukkal különösen ke iintek a szocializmus építésében. Több, mint 3009 bányászt tüniet ki népköztársaságunk a munkaér- demérem fokozataival s azok a bányászok, akiknek az ebnult évben kimaradás nem volt, hűségjutalomban részesülnek. A DISZ Központi Vezetőségének felhívásában olvasli tsz a fiatal, ; fással, Loy , col hat a szí csatájában.« tal tagunknál ju'ott osztói; miagvan adv éljen is az tanuló iskoli iák ki kapu fiatalok elől Fiatalok! felhívására seb Mutassál velői akarta

nyászainak t

hik: »Büszke lehel fi ma Tájkor And- í páddal cgyü't har- cialista építés nagy 1 talólKin a mi fia- megtisztelő feladat i észül. Minden mód i hogy ifjúságunk i Ikálóimnál. Vá 'ár- i ik éppen most lár- iit a tanai;.i vágyó

f eleljetek a DISZ

i nieges jelentkezés- »[ meg, hogy’ hü bö- tenni 1919 hős bá- Andruekó József MTH tanár, Tata.

A répafeldolgozási idény sikeréért

A Sarkadi Cukorgyár dolgozói valamennyien Lelkesen készülnek a folyó évi répafeldolgozási idényre. Nemsokára megindulnak a hatalmas gépek, amelyek feldolgozzák állami gazdaságaink, termelőszövetkezeti csoportjaink és dolgozó parasztságunk által termelt jóminőségű cukorrépát.

Hogy mi, cukorgyári dolgozók évről-év re fokozhassuk termelésünket, ahhoz szükséges dolgoztó parasztságunk támogatása is. Nő- kik is arra kell törekedni, hogy évröl-évro fokozzák a cukorrépa terméshozamát. Az elmúlt ösztön dó l>on nálunk járt

Dronov is Lit insv szovjet elytársa'cnak fo tűnt, h’-gy a cukorrépából még mindig igen atav&ony térné i.oz;m t é.ünk el Cs meg is mutatták az utat a többtermelés felé: kapálni, kapálni és mégegyszjr kapálni.

Csakis úgy tudjuk emelni a terméshozamot, ha minél többször kapáljuk, ha megtisztítjuk a gaztól cukorrépaterületünket. Dolgoz/’ parasztságunk ebben az évben már felvette a harcot az időjárása! 1 szemben és gondosan sarabo’ta, kapálta a cukorrépát. Ez meg is hozta az eredményét, mert igen jól bírja a szárazságot és jobb termést* ad.

Az idei répafeldolgozási idényre mi, a sarkadi cukorgyár dolgozói nagy előkészületeket teszünk. A karbantartási időszak alatt hatalmas feladatokat kellett elvégezni dolgozóinknak, rövidebb idő alatt kellett elvégezni a kaiban tartási munkákat, holott az igénybevétel miatt lényegesen több munka volt. Azonban

jő f el világot ifő mucivá a', jő imrrkaszervezés ;el a karbantartási mimikákat elvégeztük és az augusztus 21-én megtartott fíípőba mindennél fényesebben beigazolta, hegy jő műn kút végeztünk.

A karbantartási munkák mellett dolgozóink felújítási munkákat is végeztek azért, hogy a feladatoknak minél jobban eledet tehessenek. így például a salak eltávolító berendezésünk eddig

igen komolyan veszélyeztette dolgozóink égé zsógét, mive a ..up,- talisták által létesített sclukettátvolitó rázó’Zurkezetű berendezés volt. Működés közben ez olyan nagy port vert, hogy a dolgozók egészségére komoly kihatással volt. Ezt a berendezést eltávoli- tottuk és másiondszerű gépezetet létodteltünk, amely megszünteti az eddigi állapotokat. Ezt a berenrlezé-t teljes egészében dolgozóink építették, nem sajnálva időt, fá vadságot, igyekeztek minden nehézséget leküzdeni. A berendezés részéi« készített mintegy 200 folyóméter hosszú vonóláncok műliolyi ltígyártá a komoly nehézséget okozott, mert a láncok anyagához szállított gömb vas minőségben és méretben eltérő volt. A gömbvas anyagának egy része nagyon kemény volt és fiz használatnál elpattant és íáncszakadást okozott. Az üzemig tartó időt dolgozóink most arra használják fel, hogy özeket a láncszemeket kicseréljék.

Állandóan törekszünk arra is,, hogy a minőséget javítsuk, hiszen az üzem létesítésekor az akkori vezetők csupán arra töre-i kedtek, hogy az kevés önköltséggel gyáitha-son minél több cukrot. Felszabadulásunk óta állandóan fog atao irik a mi; ö tg javításával és az ilmult é ben mir sikerű t kifog stalan minőségű cukrot gyártótat. Ez évben a minő tag javítását te ibb fokozzuk. Nagy költséggel egy újabb minőségjavító berendezést létesítettünk. Koiiíoly munkát végeztek dolgozó luk a nyolc méter átmérőjű vízköréit javításánál is, melynek nyolcmázsás tengelye a múlt évben eltörött. Az új tengelyt házilag készítettük el és dolgozóiak saját- magúk szerelték be.

Alkotmányunk ünnepéi© is komoly eredményeket értünkéi a felajánlónk teljesítésében. Ö ezesen 239.3G6 forintot takaiitatnunk meg. Igyekszünk meglévő hiányosságainkat megszüntetni és ezeket az eredményeket tovább fokozni, illetve új eredményeket elérni. Hiba nálunk, hogy a dolgozók szakmai oktatása még nem halad olyan ütemben, ahogyan kei lane. Nagy a lemorzsolódás, ami ellen -fel kell vennünk a harcot, hiszen csak jó szakképzett emberek tudnak jó eredményt elérni a termelésben. Javítanunk ke.l a munka- fegyelmet is, mert bizony még mindig előfordulnak késések reggelenként és hibák vannak a napi nyolc óra kihasználása körül is. Pártszervezetünk 06 szakszervezetünk segítségével arra törekszünk, hogy üzemünk minél jobb eiedményt é.jen el a következő idényben, hogy ezzel is segítsük ötéves tervünk sikeres meg, a'.ósitását.

Kar Lász.ó igazgató, Saikadi Cuko gjár.

Amiről a bélmegyeri nagyapák mesélnek...

Az unokák nagyon szeretik a légi. időkről szóló meséket. A nagyapák pedig szeretnek ine éini. Van is miről. A fél megyeri Komi ősi és Gyueha bácsinak is. A régi, szájiól-szájra szál.ó legendákról, vagy azokról a keservekről, amiket ők maguk is átéltek.

Ha a légi szenvedésről beszél az ember, újra átél minden szem edést, nyomorúságot. Megborsódzik a háta, megremeg kezében a pipa.

Ezért Komlóéi és Gyueha bácsi is szívesebien metél a kazeinra t s a ma tö éatekiő.. Dehát az eleje mégis a Dórié gróf, Horniakéra báró és a Wenckheim-örökösök világáról saél mindig. Arról az időről, amikor csak a kizsákmányolok zsebe duzzadt a mnostelonek verejtéke árán. A folytatása már szivet vidító, mert az első szovjet katonákról, a szabadságot hozókról szól. Az azóta történteket szinte alig lehet követni, Ünnep von azóta minden

nap Bél megyeien. Frissítő,

fiatalító és nagy tettekre ösztönző ünnep. A rohamos építkezés, o megváltozott óét kölcsönzi ezt a kis faluban.

A régi, ócska házak már nem is igen látszanak. Eltakarják őket szem elől az újak. A Bélmegyer nevet régen szégyenszemre egy tábla viselte. Aki falut keresett a tábla mögött, az tévedett. Hiszen csak néhány, a sárfé- szekbe ékelődött, szétszórt tanyát talált. A javában gőgös, mindig kiabáló hangú kulákok laktak. A mállottjai- ban gömyedthátú, kenyérszűkében élő rongyos nincs- telónak, akik a grófoknak, kulákoknak verejtékeztek. Ha családjuk született, vagy egy éb ügyes-bejos dolguk támadt, 15 kilométerre keltett gyalogolniok sálban, fagyban a békési községházáraJó ideje nem kell már keresztlevélért, passzusért a sarat dajasztaniok. Önálló községgé alakult 1946 első negyedében. Egyesek azt zoou»

dották: »Miféle község a % ahol nemhogy községháza, . i- nein még lakóhely is i . g van.« Valóban nem volt, i e a kommunisták, Kulibás 1 i- bály, Forgó József, T i e Ambrus már akkor látta a falu jövőjét- Tanácsházát, i - rülötte iskolát, orvosi rer I - löt, sok-sok új, piroson i >- pes családi házat. Két v is alig belt bele, felépül *. községháza. Jórészt tá i- siídiru munkával, bon t tíi anyagból. De a gyönyör i: berendezett napközis óv a, a három kút, meg a 1 s minckét családi ház, amé n hároméves terv keret* ; in épült, már új veit. Két i >• lát építettek, illetve al I í • tottak újjá. Azelőtt ho • ai évtizedekig csak három í- terem volt, amelyekben i- rom tanító tanított. Ez ír & hároméves terv megke < é- sekor kevésnek bizonyul Ettől kezdve nem Jfc könnyű figyelemmel kis ri a falu rohamos fejlődését . 1- landóan nőtt, terebély i e- dett. Különösen, mióta a >1- megyeri dolgozók az ál a- nali kölcsönzött pénzzel,r i rókájuk hozzájárulásával - indult re ötéves terv. Micazt, amit eddig az ötéves tervtől kaptak, hosszú volna felsorolni. Ezért vessünk egy pillantást a község ezévi mérlegére, ami illusztrálva a tanácsháza folyosóján díszeleg. Az egyik serpenyőben az áll, hogy a bélmegyeriek eiz évben 814.000 forint adót fizetnek. A másik serpenyőben pedig az van, hogy ebien az évben 2,338.500 forint beruházást kap a község. Bizony, ez majd háromszorosa a befizetett adónak. S a beruházások mind gyorsabban válnak élő valósággá, barát és ellenség szemei előtt.

De soroljunk fel talán néhányat közülük. A fáspusztai bölcsőde 118.000, a kéttanter- mes új iskola 214.000, a járdák építése 39.000, a tanács- háza körüli kerítés 14.500, a sportpálya 18.000, a kultúr- ház 252 székkel, 8 asztallal, mozifelszere eäsel 62.760, a 48 most épülő családi ház, (ezekkel együtt összesen 154 épült a felszabadulás óta a községben) 1,200.000, az állatorvosi lakás 18.000, a postahivatal 66.000 forintba kerül és igy tovább még szármos középület. A következő tervévre is elő van már irác

nyo/.va számos Le.uházáe. Két és fél millió költséggel vasútállomás, 70.000 forint kö t- séggel pedig két tanítói lakás épül. Nagy szükség yan rá, hiszen már nem három, hanem 21 tanító tanít a községben lévő 18 tanteremben.

— Jó, jó, — mondhatná valaki — a házakat, iskolákat és egyebeket nem lehet megenni. Ez igaz, viszont a béimegyeri dolgozók jólétet nem kell félteni. A 3125 létekre 2999 sertés és 834 szarvasmarhaállomány jut. A 7653 hold szántóra 180 fogat és tíz traktor jut különböző mezőgazdasági munkagépekkel. Terein is a föld. A »Vörös Október« tsz átlag 8 mázsát, a »Táncsics« tsz pe- dig 7 és fél mázsát termelt holdanként 1952-ben. De ha már elhalandó tünk a számok világába, hát vessünk még fel közülük néhány érdekes és'sokatmondót. A »Táncsics« tsz területén 1950 március 1-én földművesszövetkezet nyílt. Az azévi forgalma 7000 forint volt, most meg 24.000. Bent, a községben a volt Hangya Szöietl e et 1942-ben 9000 pengőt forgalmazott. 1938-ban csak 12 kerékpárt

adtak el. Tavaly 70 darabot vásároltak a dolgozók. Fed- eva'iadulás e itt : eokii e; sem kellett rádió. Tavaly 11 rádiót vásároltál^ meg. És mi lesz, ha a jövő évben ki- gyulád a villany? Bizony', öröm szorongatja az ember szívét.

A földműve szövefkeretnek szinte rohamosan nő a tar- galana. De jegyezzük inog, hogy osak 24 egyéni gazdálkodó van a községben, a többiek tsz-be tömörüllek. A fö'.dm ű ve szövet! e ©tnek minden óv novemberi forgalmit figyelembe véve ilyen -íépet kapunk: 1947 novemberé!en 38.000, 1948-ban 50.000,1949- ben 75.400, 1950-ben 98.000, 1951-ben 173.000, ezóv júliuséban pedig 201.000 forint volt a forgalom.

Mindez a bélmegyeri dolgozók jólétét, az ötéves terv

n’ r é ét tükrözi. Egyben ösztönzésül szolgál arra, hogy érdemes szívvel és iéeKkel dolgozni, tanulni az ötéves terv megvalósításiért. Érdemes érte áldozatot hozni, mert minden fáradó, ásunk bőven gyümölcsözik. Jó ezek ről mesélni. Kuhh Imix