Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-24 / 224. szám
1952 szeptember 24., szerda 3 Tanuljunk a szovjet dolgozóktól: Tartalékalkatrészek gazdaságos felhasználása G. M. Medvegyev ÜiUaisawU Hép* Araczkiék mai élete ,. . Elfogyott a fcuko- rxcakása, nines ©gy deka zsír sem — mondotta esténként nem égy falusi parasztasszony a múltban a férjének, amikor a gyerekeket lefektették. Aztán sokáig ültek csendben. A férfi legtöbb esetben arra gondolt, vájjon mennyit fizetnek aznapi munkájáért és holnap felveszik-e munkára? Tud-e hazaadni egy pár fillért a családnak kenyérre. Az asszony pedig azon' gondolkozott, mit is adjon, enni reggel a gyerekeknek, mit főzzön másnap ebédre. így éltek Csorváson Araczki Jáfto- sék is. Az ilyen esti beszélgetés náluk is csaknem minden nap megismétlődött. Szegények voltak. Napszámra jártak. Araczkinénak is éppen elég gondot adott, hogy minden nap tudjon ebédet főzni, vagy Jancsinak, az iskolás fiának miből vásároljon valami ruhát. Seggel miből fizesse ki a könyveket, mibői adjon pénzt füzetre, ceruzára. A falusi parasztasezony nem ért rá, nem tudott másra gondolni, mint a mindennapi megélhetésre, ebédfőzésre, meg a gyerekekre. Éppen elég gondot adott ez is. Igaz a község ügyeinek intézésébe nem is szólhatott bele szegény ember, legkivált az asszony. .Elintézték azt a kulákek Araczkiné és a többi szegény ember rovására. Már mindez a múlté Azóta megszépítette, meg. változtatta Araczkiné életét is a felszabadulás. Nyolc hold földet kaptak. A tanácsválasztáskor pedig beválasztották tanácstagnak. Most már ő is ott van, amikor a község ügyeit intézik, az ő véleményét is megkérdik. Araczkinénak most már van ideje máson gondolkozni, másra gondolni, mint a háztartás, hiszen már nem kell azon tömi a fejét, hogy mit főzzön holnap ebédre, mit adjon a gyerekeknek enni. Minden évben disznót vágnak, van égy anyakocájuk is nyolc malaccal. A istállóban fejőstehén van kisborjúvaí. A kenyérnek való is megvan. Van most a gyerekeknek pénz könyvre, füzetre. Jancsi — a legnagyobb fiú — a mező- gazdasági technikumban tanul. Pista, meg a Hl. osztályos Marika is megkapja a pénzt _ füzetre, vagy ceruzára. Megváltoztatta, megszépítette a falusi pamsztasBzonyok életét a terv. Araczkiné is, a többi becsületes dolgozó parasztasszonnyal közösen megbeszéli a község ügyeit, a saját és társaik sorsának intézését. Közösen küzdenek, harcolnak a saját ügyeikért, a terv teljesítéséért, hogy még Szebb, még könnyebb, még boldogabb legyen az életük. Hogy soha ne kelljen arra gondolni, — mint a múltban — hogy mit esznek holnap, hogy sose jöjjön vissza- az, amikor munka nélkül éltek, amikor nem volt meg még a betevő falat sem. Ezért harcolnak közösen a csorvási parasztasszonyok is a terv teljesítéséért, a békéért. Lipcsei Mária. Részleteiben is teljesítsük begyűjtési terveinket Szeptember 7-én megszűnt az ország minden megyéjében, járásában, községében a szabadpiac korlátozása. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy tanácsaink elhanyagolják a gabonabegyüjtési lerv teljesítéséből hiányzó mázsák, vagonok begyűjtését. A községi tanácsaink feladata az, hogy a hátralékos kulákokat kötelezzék a gabona megvásárlására és beadásaik teljesítésére. A községek, valamint a járás akkor teljesítheti 100 százalékig tervéi, ha egyetlen hátralékosa sem lesz. A gabonabegyüjtés ideje alatt községi tanácsaink megfeledkeztek az élőállat begyűjtéséről. A békési járásban is vannak egyes községek, melyek nem tettek eleget bízottsertés- és vágómarhabeadási kötelezettségüknek. Tehát ezek begyűjtésére is nagyobb gondot kell fordítani. Nem feledkeztek meg a hízott- sertésbeadási terv teljesítéséről Kamut és Mezőberény községekben. Nagy lemaradás mutatkozik azonban Béhnegyer és Murony községekben. A lemaradt községekben a tanácsok legrövidebb időn belül számolják fel a lazaságokat és maradéktalanul teljesítsék határidőre tervüket. Fokozni kell az élőállat begyűjtését, de a szálastakarmánybe- gy üjtési tervünk teljesítéséről sem szabad megfeledkezni. A ka- pásnövények begyűjtése sem je-- lent könnyű feladatot. Hogy ezeket jól, eredményesen oldjuk meg, elsősorban fel kell számolni a gabonabegyüjtésnél mutatkozó hiányosságokat, lazaságokat. Be kell tartani a párt- és a koj> mányhatározatokat, érvényt kell szerezni a törvényeknek. Naprakész állapotba kell hozni a nyilvántartást, fokozni kell a versenymozgalmat is, amely nagymértékben elősegíti a begyűjtési tervünk teljesítését. Nem könnyű feladat a kapások beadásának teljesítése, mert a kukoricát, napraforgót, burgonyát nem a cséplési eredmények, alapján ellenőrzik. Községi tanácsainknak tehát ki kell építeni a- társadalmi ellenőrzést, a kukorica, napraforgó, burgonya szedésének idejére. Ebbe a munkába vonják be a tömegszervezete- ket, az MNDSZ-t, a DISZ-t A kiadott rendelkezések értelmében csak az a termelő szedheti a kapásnövényét, aki előzőleg a községi tanácsnál a szedés megkezdését bejelentette. A bejelentéssel egyidejűleg á termelő kötelezi magát, hogy öt napon belül teljesíti beadási kötelezettségét Azoknak a termelőknek, akik nem teljesítik öt napon belül kötelezettségeiket, a beadásukat fel kell emelni és kártérítésre kell kötelezni. A helyi tanácsok mozgósítsák a begyűjtési állandó bizottságot is. Rendszeresen tartsák meg üléseiket, építsék ki aktívahálózatukat is. Aktívájuk közé vonják be a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztokat Az augusztus 20-i versenymozgalmat a tanácsok vigyék át november 7-« tiszteletére. A szemléltető agitáció, a jól teljesítők népszerűsítése komoly segítség a begyűjtési terv teljesítéséért folyó harcban. Ne 2—3 hetes adatok legyenek a verseny táblákon, hanem naponként írják ki a jól és rosszul teljesítők neveit A kapások begyűjtésének idején járjanak elől jó példával a párttagok, tanácstagok, a tömegszervezetek vezetői. A kulákokkal szemben pedig szigorúan alkalmazzák a törvényeket és példásan büntessék meg kötelezettségük elhanyagolásáért Tanácsaink és a felvásárló szervek között legyen szoros kapcsolat. A felvásárló szervek Vezetői hívják meg a vb-ülésekre, számoltassák be, értékeljék munkájukat. Szilárdítsák meg tanácsaink az államfegyelmet is. A tanácselnökök foglalkozzanak a begyűjtési nyilvántartókkal, segítsék munkájukban. Ismertessék velük a rendelkezéseket Mert csak ezek alapján tudják a nyilvántartások naprakész állapotát biztosítani s ennek segítségével a begyűjtési terveket maradéktalanul teljesíteni Színak ó András, & begyűjtési miniszter békési járási meghatalmazottja. A szeghalmi járás dolgozó parasztságának nagy többsége — Vésztő kivételével' — a nagyüzemi gazdálkodást választotta, valamennyien a szövetkezeti gazdájl- kodás útjára lépteik. Felismerték a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, azt is, hogy a nagyüzemi táblákon jobban ki lőhet használni a gépi- és az igaerőt. A gépállomás nagyobb segítséget tud adni, jobban tehet alkalmazni a meglévő korszerű mezőgazdasági gépétet. Nagyobb tehetőség van az agrotechnikai módszerek bevezetésére. Az pedig, hogy a járás termelőszövetkezetei mennyiben alkal- mazaak az agrotechnikai módszereket az őszi munkákban, nem kis részben a járás mezőgazdasági oez- t&yánítk agromómu8án múlik. Neki kell ezt megfelelően irányítani, kéz- bentartani. Mit tettek e téren eddig: a járás 19 agromómusa között élosztották a itszcs-tet e ők felelősök azért, hogy a tszcs-k vezetőségével és tagságával foglalkozzanak, A kötöttárugyárak a gépek karbantartása és javitása folyamán sok tartalékalkatrészt használnak. Ezekben az üzemekben óriási jelentősége van az alkatrészek gazdaságos felhasználásának. Üzemünk, — a loningrádi »Krasznoe znamja« ezen a téren komoly tapasztalatokra tett szert, melyek minden bizonnyal érdeklik a többi kötötárugyárat is. Mindenekelőtt szigorú ellenőrzés alá vettük az alkatrészfogyasztást. Az alkatrészkiadás korábbi módja, mikor a gépjavítóknak, vagy a művezetőnek adtuk ki az alkatrészeket, helytelen volt, mert senki sem ellenőrizte, hogy a kiadott alkatrészek tényleg szükségesek-e; mi tette szükségessé az egyes alkatrészek kicserélését; mi az oka annak, hogy egyes művezetők tűi sok alkatrészt használnak fel. Ez a módszer az alkatrészek felelőtlen felhasználására vezetett és nem hatott buzditólag az alkatrészekkel való takarékoskodásra. A z elmúlt évben a gyár új rendszert vezetett be. Az üzemi raktár csak a régi ellenében adhat ki új alkatrészt. A művezető jelző-cédulával lát el minden elkopott alkatrészt, melyet a raktárba lead. A cédúlán feltünteti saját nevét is. A főművezető a mechanikussal együtt legkésőbb másnap gondosan megvizsgálja ezeket az alkatrészeket és megállapítják, hogy indokolt-e ezeknek az alkatrészeknek kicserélése. Ez az operatív ellenőrzési módszer rövidesen szép eredményeket hozott. Az idfolőtti és indokolatlan alkatrészcsere megritkult. Nagyon fonÜtéves tervünk idejében való végrehajtásához e'engedhetetenül szükséges, hogy állandóan biztosítsuk a termelés folyamatosságát. A mi üzemünk is egyik fontos része az ország építőmunkájának, jó munkánkkal mi. is hozzájárulunk ötéves tervünk sikeres befejezéséhez. Az új, fel nmeit tervet sikerült ezidáig teljesíteni, sőt túlteljesíteni. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi időben szépen fejlődött a termelte űzőin linkten. De sajnos, meg teli említeni azt is, hogy az elmúlt héten igen komoly visszaesés mutatkozott, aminek az oka az volt, hogy a vil- lamosboiendezóst kapcsoló automata ------------------Well------------------c sopwrigyű'Iésen magyarázzák' meg-, mennyivel lesz nagyobb a termésük, ha alkalmazzák, vagy mennyivel kisebb, ha félnek az újtól. A jó gyakorlati példákért nem kell mesz- szire menni a szeghalmi járásban sem. A füzesgyarmati «Vörös Csillag» tsz-ben a keresztsorosan vetett gabona holdaiíként 4 mázsával adott több termést. A szeghalmi «Szabadság» tsz 40 hóidon átlagosan 3 mázsával termelt többet, mint a régi módszerrel vetett gabona. Amennyiben tehát több időbe kerül a vette, bőségesen megfizeti az a munkadíjat, sőt, még többet. Csak hozzávetőlegesen számolva, leghevesebb 65 ezer mázsa gabonával lehetne több a keresztsoros vetéssel a szeghalmi járásban, de hasonlóan emeli a termésátlagot, hogyha előhántós ekével mélyebben szántjuk az őszi gabonák alá a földet. Az agronómusok elosztása a járás tszeséibe, az agrotechnikai szempontok megadása, a járási mezőgazdasági osztály részéről, fontos, tos, hogy az új ellenőrzési mód-, szer eredményeként a főművezető rá tud mutatni a művezetők képzettségének fogyatékosságaira és segítséget nyújthat továbbképzésükben. Egyidejűleg megszerveztük a kopott alkatrészek javítását is. A gyakorlat meggyőzött minket arról, hogy nagyon sok alkatrész, amely ezelőtt hulladékba került, javítás után ismét felhasználható. nyeles fogaskerekek gyakran válnak használhatatlanná, mert a kapcsoló körmök felvételére szolgáló bevágások kikopnak. A nyeles fogaskerekek kikopását meggyorsítják a gyárakban végrehajtott sebességnövelések is, mert ezáltal a Kapcsolók az átkapcsolás alkalmával jobban igénybe vannak véve. A kikopott bevágásba helyezett betét és új bevágás készítése révén sok nyeles fogaskereket visszatehetünk a gépbe. Az alkatrészjavitással nálunk aa üzemlakatosok foglalkoznak. Üzemünk 1951-ben több mint 27.000 rubel értékű tartalékalkatrészt javított ki. Tapasztalatainkat más üzemek is átvették s ennek következtében a múlt esztendőben 204.000 rubel értékű alkatrészt javítottak ki. Jelenleg a gyárban külön üzemrész alakul az elkopott, cserélhető alkatrészek kijavítására. * Az alkatrészcsere szigorú ellenőrzése, az a törekvés, hogy minden alkatrészt a legvégsőkig kihasználjunk, valamint az alkatrészek tömeges és tervszerű kijavítása csökkenti gyártmányaink önköltségét. sűrűn kikapcsolja az áramkört. Hétfőn és kedden egy-ogy órás üzemzavar volt emiatt a műszakokban. Előfordul, hogy egy-egy műszak alatt nyolcszor-tizszer is kikapcsol az automata. Ilyenkor sok esetben belecsapja a szövőgép a vétóiét az áruba, ami azután nagy szálszakadásokat idéz elő. Sok drága percet vesz el ez azután a munkaidőből. Nem beszélve a selejt növekedéséről. Éppen emiatt a'igáiig érték el még a legjobb dolgozóink is a 100 százalékos teüjß- sítményt. SztoJlár Pál, Mezőberény, Alföldi Szövőgyúr. de ez csak egyik rész© az eredményes munkának. Mert, ha hiányzik a jó ellenőrzés, előfordulhat újra az, ami az elmúlt évben volt, hogy csak Berúnyi Ádám, a bucsai gépállomás agronómusa végzett jó munkát az új módszerek alkalmazásában. Természetesen, ebben a nagy munkában, ami a szeghalmi járás új szövetkezeti községei előtt áll, nagyobb feladat és felelősség hárul a járás négy gépállomására is. Az eddig előhántós ekével felszántott 7000 hold őszi mélyszántás, Ő000 hold vetőszántás fejlődést mutat munkájukban, de a rájuk váró munka nagysága (az, hogy m ár szeptember második főében járunk,) gyorsabb és minőségileg is jobb munkát kíván. Ennek ellenőrzésére is az agronómusok feladata. Harcoljanak minél jobban a szeghalmi járás mezőgazdasági osztályának, gépállomásainak agronómusai azért, hogy mindenütt betartsák a minisztertanács határozatában előírt agrotechnikai utasításokat. Farhas Sándor Sadiadi \átás> fiaiatiai, ismételt uájácífuuí tanulónak Országunk állandó fejlődése és iparosodása megköveteli tőiánk, fiataloktól, hogy tanuljunk. Csak úgy tudjuk megvalósítom az előttünk álló feladatokat, ha minél többen tovább képezzük magunkat és szaloemberek leszünk. Nekünk, fiataloknak is hozzá kell járulni hazánk mielőbbi felépítéséhez. Ezért felhívjuk a sarkndi járás fiataljait,hogy minél többen jelentkezzenek vájáripari tanulónak. Jöjjetek minél többen közénk. Régebben szegény ember gyermekei itt nem tanulhattak; ■mi a legnagyobb megbecsülés öve^i a bányászokat és biztosítva van megélhetésünk is egész életünkre. F,löre hazánk építéséért, « szocializmusért, a békéért. Debreceni Sándor, Váczi Gábor, Túri Sándor, Smlai János és K. Nagy László* A szeghalmi járás agronőmusaínak első feladata a szovjet agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazása Folyamatos áramzavarok hátráltatják munkánkat
