Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-23 / 197. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!

r

Adjunk több zsírt, húst az országnak — kössünk sertés* hizlalás! szerződést

30 család új útra lépett

J

K ÉS MEGYEI PÁ R TBIZOTTSÁGÁN A K LAPJA

1952 AUGUSZTUS 23., SZOMBAT

Ara 50 fillér

VIII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM

fi Szovjetunió tamunista Pártja módosított szervezed szabályzatának tervezete

Moszkva, aug, 21. (TASZSZ)

vezetőt, amelyet a párt XIX. kongresszusán terjesztenek elő.

A módosított szervezeti szabályzat szövege: (Negyedik napirendi pont.)

A «Pravda»’ augusztus 20-i száma közli a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja módosított szervezeti szabályzatának terA Szovjetunió Kommunista Pártjának

szervezeti szabályzata

I. A párt. Párttagok, kötelességeik és jogaik

J A Szovjetunió Kommunista Pártja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Parija megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen, megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemmisítette az. embernek ember által való kizsákmányolását s biztosította a szocialista társadalom felépítését.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősíi se • a szovjethaza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.

2 a Szovjetunió Kommunista * Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt program mj át és szervezeti szabályzati, tevékenyen segíti annak megvalósítását, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát.

A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.

3. A párttag kötelessége, hogy

a) állandóan őrködjék a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén;

b) tevékenyen harcoljon a párthatározatok végrehajtásáért. Nem

elegendő, hogy a párllag csupán egye'érlsen a párt ha'ái o/.ataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatok iránt, gyengíti a párt harcképességéi és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

c) mulasson példát a munkában, sajá ílsa el munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségét;

d) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségleteire, magyarázza meg a párloukívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, vésse emlékezetébe, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik;

e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leiiinizmus alapjait;

f) lartsa be a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A’pártban nem lehet, kétféle fegyelem: más a vezetők és más áz egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párlés -az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

g) fejlessze az önbírálalot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel ős igyekezzék kiküszöbölni mun fája hiányosságait, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot s hivalkodással és ma- gaszlalással helyeltesíli, az nem maradhat még a párt soraiban;

h) személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel — egészen a központi bi- zoltságig — a munkában észlelt hiányosságokat. A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigorú büntetéssel kell sújtani;

i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne forgassa ki az igazságot. A párttag, aki nem mond igazat, vagy becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat meg a párt soraiban;

j) őrizze meg a párt- és államtitkot, legyen politikailag éber s vésse einlékezelélie, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körülmények közi szükséges. A párt- és államtitkok kiiecsegése bűn a

partial szemben s összeférhetetlen a párttagsággal;

k) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek íelyes, — politikai és szakmai képzetségük szerinti — kiváloga- ására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválogatása cimboraság, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párt-« tagsággal.

4. A párttag joga, hogy:

a) résztvegyen a párlgyűlése- ken vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában;

b) a pártgyűléscken bármely pártmunkást megbíráljon;

c) részlvegyen a pártszervek választásában, mint választó és választható;

d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban az esetek ben, amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést;

e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát is.

A tagfelvétel a pártba csakis egyénenként lehetséges. Uj tagokat azon tagjelöltek sorából vesznek fel, akik jelöllségi idejüket betöltötték. A párttagok soraiba csupán öntudatos, tevékeny és a kommunizmus ügye iránt odaadó munkások, parasztok és értelmiségiek kerülhetnek.

Párttagnak csak az vehető fel, aki 18. életévét betöltötte.

A tagfelvétel a jelöltek sorából a következőképpen történik:

a) a tagul belépni kívánó három olyan párllag ajánlását nyújtja be, aki legalább 3 éve Lagja a pártnak és aki a közös munka alapján legalább egy éve ismeri ÖL

Első megjegyzés. Ha komszo- molislát vesznek fel a pártba, a Komszomol kerületi bizottságának ajánlása egy párttag ajánlásával egyenlő.

Második megjegyzés. A Szovjetunió Kommunista Pártja Köz ponti Bizottságának tagjai és póttagjai tartózkodnak az ajánlástól.

b) A pártba való felvétel kérdését az alapszervezet taggyűlése vitaija meg és. dönti eb Az alapszervezet határozata a kerületi bizottság, olyan városokban pedig, ahol nincs kerületi felosztás, a városi párlbizotLság jóváhagyása után lép érvénybe.

A pártba való felvétel kérdésének megvitatásakor nem kötelező az ajánlók jelenléte.

c) A fiatalok 20. életévük be

töltéséig csak a Komszomolon keresztül léphetnek a pártba.

d) Más pártok volt tagjai ugyancsak az alapszervezelen keresztül s csakis a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának jóváhagyásával vehetők fel a párt tagjai sorába, öt párttag ajánlására, akik közül három tíz éve tagja a pártnak, kettőnek pedig forradalomelőtti párttagsága van.

^ Az ajánlók felelősséggel •tartoznak ajánlásuk helyességéért.

^(A tagjelöltek sorából felvett párttagok párttagsága attól a naptól számítódik, amikor az illetékes alapszervezet taggyűlése határozatával párttaggá fogadta -el az illető elvtársat.

Minden párttagot, aki egyik szervezet körletéből másik szervezet körletébe átköltözik, az utóbbi szervezet besorolja tagjai közé.

Megjegyzés. A párttag átköltözése egyik szervezet területéről a másikéra, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága által megállapított szabályok szerint történik.

(J Azok a párttagok és tagjelöltek, akik bárom hónapig elfogadható ok nélkül nem fizetnek tagsági járulékot, a pártból automatikusan kiváltnak tekintendők; erről az alapszervezet megfelelő határozatot hoz. Ezt a határozatot a kerületi, v^gy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia.

10. Valamely kommunistának a pártból való kizárásáról annak az alapszervezelnek a taggyűlése dönt, amelynek tagja i kizárásra kerülő párttag. A kizárást a kerületi vagy városi párt- bizottságnak jóvá kell hagynia. A kerületi vagy városi pártbizottságnak a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi párt- bizottság, illetve a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága jóváhagyja.

Amíg a területi, határterületi pártbizottság, vagy a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizoLlsága nem hagyja jóvá a kizárási határozatot, addii? a tagsági könyv a párttagnál marad; s a (párllag jogosan látogathatja a zárt nártgyüléseket.

11

Az alapszervezet nem hozhat határozatot olyan kommunistának a pártból való kizárásáról, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának, határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bizottságnak tagja.

A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a halárterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság, városi, kerületi pártbizottság tagjának, a pártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljes ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt.

12. A Szovjetunió Kommunista

Pártja Központi Bizottsága

tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy — kél kongresszus közti időben — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott- zoltságának plénuma határoz, a plénurn tagjainak kétharmad többségé vei. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja Váltja fel, aki a kongresz- szuson a központi bizottság tag- jelöUjeinek megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik.

13. Ha a párttag bírói úton

üldözött bűncselekményt követett el, a párttag kizárása a közigazgatási és bírói hatóságoknak a bűntettre vonatkozó közlése alapján történik * g.

14. Amikor a pártból való kizárásról hoznak halározazatot, a legnagyobb óvatosságot és elvtársi gondosságot kell biztosítani és figyelmesen meg kell vizsgálni, indokoltak-e a párttag ellen emelt vádak.

Kisebb vétségek esetén a párt nevelő irányú eszközeit (fenyítés, megrovás, sll>) kell alkalmazni, nem pedig a pártbüntelős legmagasabb fokát, a pártból való kizárást.

Szükség esetén a zet pártbüntelésként táridőre lagjelölllé vissza a párttagot.

15. Az illetékes pártszervek a

fellebbezés beérkezésétől számítolt húsz napon belül kötelesek felülvizsgálni a kizárt párttag fellebbezését, valamint a pártszerveknek a pártból való kizárásról szóló határozatát.

pártszerve- egyévi haminősítheti

1 /í A pártba való belépéshez

* agjeiöltségi idő letöltés© szüksé gen, hogy a tagjelölt megismerkedjék a párt programmjával, szervezeti szai'á.yzatával és taktikájával s lcj,y a pái (szervezet meggyőződhessék a tagjelölt személyi tu laj dónságairó'l.

j 7 A tagjelölt fel\éta’ének rand*je (egyéni felvétel, az aján- lá ok benyújtása és ellenőrzése, az alapszervezet felvételi határozata e annak jóváhagyása) pontosan ugyanaz, mint a tagfelvételnél.

II. Tagjelöltek

18 • A jelöltség ideje egy év.

A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek, hogy előkészül jenele a pártba való be.é- [ésre. A je'.öiteégi idő letekével a pártszervezet köteles taggyű é en fogla kozni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfő adhatónak elismert okból nem felei meg kellőképpen a követelmény eknek, a > or az alapszervezet. I g- ■feljebb o ;V évié meg! o s a dúl botja jelölt! ide'ét. Oly au esetekben vi- (Folytatá; a ’ «Melon.)