Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-02 / 180. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Al H DP B ÉKÉSHEGYEI PÁRT BIZOTTS r Politikai tömegnevelő munkát a gyulai járásban is Vállalások teljesítésével alkotmányunk ünnepére készülünk 1952 AUGUSZTUS 2.. SZOMBAT Ara SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, ISO. SZÁM Kommunista helytállást falun Kommunistának lenni nem könnyű dolog. A kommunista ma­gatartásának, példamutató helyt­állásának fokmérője a termelésben elért eredménye, az, hogy a párt- és kormányhatározatok megvaló­sításáért folyó harcban hogyan állja meg helyét, hogyan tudja harcba vinni munkatársait, a pártonkívüli dolgozókat mind az üzemben, mind a mezőgazdaság­ban egyaránt. A példamutató helytállás az, mely messze, űzi a megalkuvást, az ellenség nézetei­vel való megbékélést. Dolgozó népünk egyik legna­gyobb csatája folyik most a fa­lun. Az ellenség teljes egészében tudja, hogy a termény begyűjtés sikere nem kismértékben járul hozzá a falun a kulák, a kleriká­lis reakció és a szociáldemokrata métely méregfogának kihúzásá­hoz, a burzsoá maradványok megsemmisítéséhez. Nézzük meg, felveszik-e ez el­len kommunista halározotlsággal, szilárd kommunista helytállással a. falu kommunistái a harcot. Igen, felveszik és kommunistá­hoz méltóan harcolnak a további sikerekért. A liarcosság mellett azonban vannak hiányosságok is. Sok olyan elv társ van me­gyénkben, mint a békésszenland- rási Tomonyiczka János, aki 172 százálékban lett eleget gabona- beadási kötelezettségének. Az ilyen elvtársak felismerték, hogy ezzel nagymértékben elősegítik szocializmust építő ötéves ter­vünk sikeres befejezését, mert tudják, bogy a döntő tervéy si­kerét a gabonabeadás is nagy­mértékben elősegíti. De csak a gabonabeadás nem fejezi ki tel­jes egészében a kommunista helytállás nagyszerűségét. Azok a kommunisták végeznek helyt­álló, jó munkát, akik maguk mellé tudják állítani a jól telje­sítő pártonkívüli dolgozó pa­rasztokat és velük együtt har­colnak a kulák, a klerikális re­akció és a szociáldemokratizmus ellen, amely a bizonytalanság el­vét igyekszik érvényre juttatni falun — lázit, hu j tógáig Járási és községi pártbizottsá­gaink, egységes falusi pártvezető­ségeink, valamint alapszervezete­ink vezetői az ellenség mester­kedésének hál 1 erét kell, hogy fel­ismerjék az olyan jelenségekben, mini a kunágotai Huszka János- né, Ménesi Györgyné, vagy a kétegyházi Rusz Flóriánná esete. Ők a tanácsházánál siránkoztak, nincs kenyerük, már holnap sem tudnak mit enni. Mikor ellenőriz­te a tanács, mi a valóság náluk, az általuk elmondott kélségbeej- lőnek látszó helyzet megdöb­bentő ellentétét találták. Iíuszká- nénál és Ménesinénél 50— 60 kg lisztet találtak. A siránkozás al­kalmával pedig követelték, en­gedjék meg nekik az őrlést, ha­bár gabohabegyüjtési kötelezett­ségüknek nem tettek eleget. Rusz Flóriánnéhoz éppen ebédidő alatt köszöntött be az elszámoltató bi­zottság és az előbbi napon sirán­kozó asszony családját nagy tál fánk és sült hús mellett találta. Tehát így néznek ki azok, akik az ellenség szavának felülve, tu­datosan, vagy tudatlanul terjesz­tik annak ideológiáját. Felsőbb és alsóbb pártszerve­ink. alapszervezeteink feladata, liarcba szólítani, szilárd kom­munista helytállásra mozgósítani az elvtársakat a gabonabeadási kötelezettség maradéktalan telje­sítésére., Az a feladatuk, hogy rá­tereljék az elvtársak figyelmét: az ellfenség nem mond újat ha- zudozásaival, hiszen a felszaba­dulás óta még egyetlen esetben sem tudta állításait beigazolni. Ma is azt mondja, amit eszten­dőkkel ezelőtt. Megyénkben több, mint száz­ezer dolgozó paraszt van; akik­nek nagy többsége a múltban ara­tás, vagy cséplés idején azt állapí­totta meg, hogy a föld termése, vagy a szűkös nyári keresel, még az adósságot sem fedezi. A ki nem elégített hitelezők ’ egymásnak ad­ták át a kilincset a nyomorgó dolgozóknál, követelőztek, fenye­getőztek, a válasz mindenütt ez volt: »ha lesz munka és Indok keresni, akkor fizetek«. Ma pedig minden gabonabe­adást teljesítő megkapja termé­nye ulán az árat és bármikor munkába állhat, mert ez az or­szág a dolgozóké, ahol pártunk vezetésével, Rákosi elv társ irá­nyításával egyszer és minden­korra elűztük a bizonytalan hol­napot, felszámoltuk a munkanél­küliséget, eltűnt a hárommillió koldus Magyarországa. Fel kell tehál ismerni a kom­munistáknak az ellenség al­jasabbnál aljas mesterkedé­seit és példamutató helytál­lással a falu népe elé állni mun­kára, harcra készen. A párttag­ság ítélje el a megalkuvókat, a visszahúzódozókat, az olyanokat — mint Szegedi Péter Kétegy- háza községi alapszervezetének titkára —, akik a harc és a küz­delem hevében betegségre, meg egyéb más ókokra hivatkozva, ki­vonják magukat a gabonabegy üj- lés nagy csatájából, akik teret engednek magatartásukkal az el­lenség mesterkedésének. >Sz. I. Kuiima Ferenstié meghozza a választ Tirkevérü... tójuk a ssövetla&wbbeli asszonyok­nak és hagren tudnak a minden­napi munka mellett tanulni, szó­rakozni» — szólt közbe Vigli Sá- muelnó. Hogyan járnak ki dolgozni az asszonyok is. Van-® tényleg nap­közi, bölcsőde a eaövóífczatt en. ho­gyan érzik magukat ott h gyer­mekek? Ott ifi vannak-e olyanok. — mint ahogy itt is láttam, •- akik, nem járnak ki rendesen a munkába? DB NEM SZABAD a munka szorvezéséről sem megfeledkezni — mondja Kotormány Antal 15 hol­das középparaszt. Kérdezd meg : ho­gyan készítették elő a földet ta­passzal a vetéshez? Hogyan és mi­lyen műtrágyát használtuk? A gé­peket hogyan állították hy niunká-» ba, hogy az embereket a nehéa munkától megszabadítsák? Igazsá- Ígos-e a jövedelemelosztás az olyan nagy szövetkezetben is? Mennyit kereshet egy ember, mennyi a mun­kaegység®? A beadást hogyan tud­ta teljesíteni a szövetkezet és meny­nyi maradt a tagoknak? Egyszó­val mindent nézzél meg, hogy, lia visszajössz, el tudd majd nekünk mondani. KULIM A FERENCNE elvtáis- nő 'összeírja a kockáé füzetbe, mi­vel i« bízták meg a szomszédok, mire kérték üreg. «Viszek egy má­sik füzetet is — mondja -, amim majd o.tt fogok jegyzetelni, hogy azt se 'felejtsem el, amit ott látok. Meghozom majd a kérdésekre a választ.» (Lift-i) MINDIG SZERETTEM volna saját szememmel meggyőződni ar­ról, amit az újságokban és a köny­vekben olvastam Türke véről, — mondta kedden délután a szomszó­Nézd meg, hogyan — bízták meg a szomszédok. Var­it« Sámuel 8 .és fédho das dolgoz» paraszt ifi kérte KuIrinámé elv társ­nőt, nézze mag, milyen ott a ter­més. Hogyan fii®tett a gabona ott, ahol köeösen termeltek, ahol a ge­ttóknak Kulim« Feieuenó békés- sámsoni ütholdae dolgozó' paraszfc- asszorry, amikor megtudta, hogy látogatóba, megy Térkövére­élnek a tsz tagjai pék végezték el az emberiek helyett a nehevjebb munkákat; És az állat­tenyésztés hogyan van ott? Az. ál­latoknak a takarmányt mennyire tudják biztosítani? «Azt is kérdezd meg és nézd mag, hogyan van rn­A V. I. Lenin hajózható csatorna A Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna 10. számú zsilipje. Tizenöt nappal rövidíthetnék meg a cséplés idejét a dobozi Petőit ísz-ben, ha Bredjtik-médszerrel csépelnének A cséplés mielőbbi • befejezésén múlik a begyűjtési tervek . telje­sítése. Megyénk augusztus 14-1» vállalta a cséplés befejezését fi hogy vállalásunkat valóra váltsuk, az minden községen, minden ter- melőcsoporton múlik. A dobozi »Petőfi« tsz-en is. Ebben a szö­vetkezetben úgy beszélnek, jó lesz, ha a csóplést 20-ra befejezik* Mi hátráltatja itt a munkát? Egyrészt az, hogy késtek a hor­dással 8 egy időben egyenest ko­csikról csépeltek. így nem haladt olyan jól a munka s most már hozzáláttak, hogy asztagokba hord­janak. A cséplés gyors befejezését segítené az is, hogy Bredjiuk-módszer szerint átala­kított gépet kaptak, azonban a csoportban nem használják ki ezt a lehetőséget. Jobb esetben 22—24 ember van a gép mellett, de volt rá. példa, hogy csak 16-an mentek ki csé­pelni. így azzal a géppel, amivel 350—400 mázsát csépelhetnének na­ponta, 150 mázsát csépelnek. Arra hivatkoznak, nincs gendő munkaerő. Ahhoz, hogy két­oldaliéi etethessenek, legalább még tiz emberre volna szüksi/:. Ezt biztosítani lehetne, ha a vezetőség alaposan körülnéz, hiszen a tszcs- ben 160 család van s ezekből kikerülne a tiz ember. A nagyob­bik hiba azonban az, hogy íren* ismerték fel a Bredjuk-csé.plés je­lentőségét. Huszonöt napot irányoztak elő a cséplésro, naponta 150 mázsás eredménnyel. Ha 10 embert beosz­tanak még a gép mellé, legalább 15 nappal megrövidíthetik a csép­lés idejét, hiszen igy a géppel naponta 450 mázsát csépelhet­nének, éppen háromszor any-* nyit, mint most. Tehát a munkaerő szempontjából is fontosabb voLna, hogy a csép­ié« ne vegyen ^el 25 napon keresz­tül 24 embert, mikor azt a. mun­kát 34—36 emberrel tiz nap alatt is el tudnák végezni. Hiba az isj hogy a cséplőgépnél dolgo-í zók maguk sem ismerik a jelen­tőségét ennek. Nem ismerik azo­kat a nagyszerű eredményeket som, amit Bredjuk-módszerrel elértek másutt, miért nem olvasunk újsá­got sem a déli ebédszünetben. Az a vélemény, nem érnek rá erre. Ennek köszönhető aztán, hogy a tsz a ceéplésnél nem példát mul at a falunak, hanem mögöttük kullog, pedig a szovjet tapasztalatok őket is segítenék a cséplés gyois befe­jezésében. .Példamutató gabonabeadással a hazáért, a békéért PUSZTAFÖLDVÁR: Tóth Gyula egyénileg dolgozó paraszt egyenesen a géptol vitte gabonáját a begyii jt-őhaly re. Be­adását kenyérgabonából 184 százalékra, takarmánygaboná­ból 120 százalékra teljesítető. . . • KONDOROS: Opauszki György dolgozó paraszt példát mutat a község dolgozó parasztjainak, mert állammal szembeni kö­telezettségének búzából 130 százalékban tett eleget. MAGYARBÁNHEGYES: Bálint József beadási kötelezettségét 100 százalékon felül teljesítette. CSANADAPÄCA: Jámbor Jőzsef jó példával jár elöl és be­adási kötelezettségét 230 százalékban 'teljesítette. Ugyan­így Dómján János is, aki 110 százalékon felül teljesí­tett. BÉKÉSSZENTANDRÁS: Nagy Jár-oS háromholdas dolgozó pa­rasztnak kivetése búzából 127 kilogramm volt, ezzel szem­ben teadott 978 kilogrammot, vagyis beadását 770 százalék­ban teljesítette. SZARVAS: VaLastyán Pál liégylioldas dolgozó paraszt jó beadás­sal harcol a béke megvédéséért, búzából 193 százalékban t 1- je'itette kötelezettségét..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom