Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-09 / 186. szám

Világ proletárjai egyesüljetek r —------------------------------\ Gádoroson politikai toiuegnevelő munkával bizíosították a gabona beadás eddigi sikerei Minden erőnket latbavelve teljesítsük Rákosi elviársnak tett ígéretünket V J «952 AUGUSZTUS 9., SZOMBAT Ára SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM Tanulóifjúságunk munkára nevelése öntudatos, magasmííveltségű if­júság nevelkedik középiskoláink­ban. Egyre jobban eltűnőben van a régi középiskolák növendékei­nek ingatag, a termelőmunkától irtózó típusa. Az ilyen típust öntudatosodó, harcra- és teltre- kész tanulók váltották fel: a munkások és dolgozó parasztok gyermekei. Olyan tanulóifjúság, amely faluja, városa, hazája épí­tése közben nő fel, szereti meg még jobban a munkát Olyan ta­nulóifjúság, amely egyre jobban felismeri: sokat és jól kell ta­nulnia ahhoz, hogy a fizikai dol­gozók munkáját segítve, igazán hasznos tagjává váljon az új társadalomnak, szép szabad ha­zánknak. Országunk egyre szépül és gaz­dagszik. Egyre a gépek és a tu­dás országává válik. Modern gyá­rak épülnek. Modern gépek ha­sítják földjeinket s a tudomány mind több dolgozót hódít meg a többlermelés elősegítésére. Máris olyan gyárakat építünk s olyan növényeket termelünk, amire már évtizedek óla vártak dolgozóink. Az új gyárak építésének s az új növények termesztésének ré­szeseivé váltak megyénk közép­iskolás tanulói is. A DISZ felhí­vására megyénkből 250 lány- és fiútanuló jelentkezett önként a nagy Sztálinról elnevezett vas­mű és város építéséhez. Ki tud­ja, hányán kapnak kedvet közü­lük építész, gépész, vágj' gyártás- vezető mérnöki pályára? S há­nyán arra, hogy mint tanárok művelt dolgozókat neveljenek majd szocialista iparunk számá­ra. Az orosházi «Táncsics» gim­názium Lanulói saját gimnáziu­muk építésénél, a békéscsabai fiúgimnázium lanulói a sarkadi kendergyár építésénél, a gyulai «Erkel' Ferenc» gimnázium le­ánytanulói a lőkösházi állami gazdaságban dolgoznak elisme­résié méltóan. « — »Az első napok kezdeti ne­hézségeinek legyőzése után már vidáman, büszke öntudattal je­lentettük ki: «A gyapot a mi bi­rodalmunk» — írja többek kö­zött szerkesztőségünknek küldött levelében Gallai Vilma, a gyulai «Erkel Ferenc» gimnázium II. osztályos tanulója. — Molnár Ilona I. b. osztályos tanuló 200 —220 százalékos teljesítményt'ért el. 700 négyszögöl norma helyett 1400—1600 négyszögölet kapált meg naponta. Nem győzném fel­sorolni azokat, akik jó munkát végeztek ... Ázzál búcsúztunk el az állami gazdaságtól, hogy ősszel jövünk gyapotot szedni és jövő nyáron újra dolgozni...« Az új tanulóifjúság öntudata, küzdőképessége, helytállása és munkaszeretete csendül a fenti sorokból. Az, hogy a tanárok és az iskolai DISZ-szervezetek ne­velőm unkája bőven termi gyü­mölcsét. A békéscsabai közgazda- sági gimnázium fiútanulóiból ala­kult brigádok a ballai állami gazdaságban dolgoznak, A ta­nulók megismerkedtek a Szovjet unió ajándékával, a kombájnnal, ötéves tervünk nagyszerű vívmá­nyával. a magyar arató-cséplő­géppel. A vágyakozás, hogy sok ilyen gépünk legyen, - adott nekik olyan lelkesedést, lendületet mun­kájukhoz, hogy pl. a Takács-bri­gád 380, a Süli-brigád 320 szá­zalékot teljesített rizsgyomlálás- ban. S így lehetne sorolni a sar­kadi kendergyár építkezésénél dolgozó tanulóbrigádokat és a többieket, akik június 30-tól jú­lius 30-ig dolgoztak s akik most a második háromhetes csoport­ban dolgoznak július 21-től au­gusztus 10-ig. A középiskolás tanulók nyári munkában való részvételét vizs­gának, az életben, a termelőmun­kában való helytállás vizsgájának lehet és kell is tekinteni. A ne­velő tanárok, akik fáradságot nem ismerve, kint a munkahe­lyeken 3—3 hetet töltőitek el tanulóikkal, hű tükörképet kap­tak arról, hogy a tanuláson túl milyen munkaszeretetre nevelték ■eddig tanulóifjúságunkat A kö­zépiskolák DlSZ-szervezetei is megismerhették feladataikat, hogy a jövőben milyen mértékben ja­vítsák tovább az ifjúság körében végzett nevelőmu-nkáj ukat a helyt­állás, a haza, a párt, a Szovjet­unió iránti szeretet terén. Egy kétségtelen: tanulóifjúságunk ösz- szességében van erős akarat, meg tudja állni helyét a termelő­munkában is. De a nyári munkában való részvételük azt is megmutatta; iskoláink DISZ-szervezetei még nem tudták teljesen egységessé nevelni a tanulóifjúságot Nem tudták még kinevelni belőlük a széthúzást és a termelőmunkától való húzódozást Számos tanuló az önként vállalt közösségi mun­kát figyelmen kívül hagyva, egye­dül vállalt munkát, vagy egyálta­lán nem is vett részt a termelés­ben. Nagyon figyelemre méltó ez, hiszen itt kezdődik ifjúságunk helytállása, amit a munkában való részvétel mércéjével kell hogy lemérjenek a tanárok és az iskolai DISZ-szervezetek. A termelőmunkában való rész­vételnek felmérhetetlen a ne­velő értéke. A szovjet pedagógu­sok ismerték ezt fel. Ezért nem véletlen az, hogy mi is meghono­sítottuk ezt a jó módszert. Az orosházi «Táncsics» gimnázium tanulói minden bizonnyal -job­ban megbecsülik majd iskolájuk épületét, berendezését, hiszen munkájukat, erejüket adták hoz­zá — ők is építették. Ezért meg is becsültelik az utánuk követ­kezőkkel is. Dolgozó népünk is jóval többre becsüli azt az ér­telmiséget, amely nemcsak könyv­ből, hanem a gyakorlatból is is­meri a termelőmunka nehézsé­geit, szépségeit • Ezért kell nevelőinknek és iskolai DISZ-szcrvezeteinknek to­vább javítani ezirányú nevelő A versenyében la^ysKénás sxerexte meg a* első hely ei (Á megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti:) A járások közötti versenyben to­vábbra is az orosházi járás vezet. Augusztus 6-ig gabonabegyüjtési tervét 83.2 százalékra teljesítette, az utolsó három napban 15 száza­lékkal növelte eredményét. Ezzel továbbra is megőrizte első helyét, megtartotta a megyei vándorzász­lót. A szarvasi járás szintén 13 százalékkal növelte eredményét, tervét így 77.6 százalékra telje­sítette. A járások sorrendje a kö­vetkező: 1. Orosházi Járás 83.2 o/0 2. Szarvasi járás 77.6 o/0 3. Gyomai Járás 74.4 o/0 4. Szeghalmi járás 69.7 o/# 6. Mezőkovácsházi j. 69.4 o/„ 6. Békési járás 67.2 ^ 7. Sarkads járás 66.9 o/0 8. Gyuai járás 65.6 o/0 Ha a békési járás nem javít sür­gősen eredményén, a háromtized százalékkal mögötte lévő sarkadi járás könnyön feltör a helyére s igy a békési járás visszacsúszik a 7. helyi®. A községek versenyétjein heves küzdelem alakult ki Gádoros és Nagyszénás között. Gádoros a siwilt hét folyamán megelőzte Nagyszénást s elnyerte a megyei tanács ván­dorzászlóját. A hét folyamán azon­ban Gádoroson a cséplés befeje­zés© után majdnem teljesen leállt a begyűjtés, amig pl. 4-én több mint négy vagon volt a napi be­gyűjtés, 5-én már csak 49 mázsa került átadásra, Jelenleg a megye legjobb községe Nagyszénás 99.1 szá­zalékos teljesítésiéi. He Gádoros nem hozza be a le­maradást, elveszti a megyei tanács vándorzászlóját. Az elsők versei nyóbe esélyeden szól bele Kondo« ros, és Kardoskút is. A mezőko- váosházi járás községei közül Madgyesegyházán erősödött meg s begyűjtés, . mióta a kulákokleal szemben fokozottabb ellenőrzést, al­kalmaz a tanács. A városok közül Orosházán ala­kult ki lendületes ver.sony mozga­tom a kerti letek és a tanyai köz- igazgatási kirendeltségek között. A kerületek versenyében a VII. kerü­let, a tanyai kirendeltségek ver­senyében Pus zt ászén tetem y a rozét. 17 mássá rejtett búsa és 6 mássa tisst a kétegyhási „szegény halak“-nál A kétegyházi határban még augusztus 2-án elhallgattak a cséplőgépek. De a begyűjtéssel bizony jól lemaradtak. 7-én es­tig 50 dolgozó paraszt egyáltalán nem, számosán pedig csak rész­ben teljesítették a beadásukat, úgy, hogy a begyűjtési tervet ed­dig csak 75 százalékban teljesí­tették, Ennek az az oka, hogy a községi pártbizottság gyengén irányította a felvilágosító munkát s így meglehetősen nagy hangra bátorodtak a kulálcok. A pártbi­zottság csak most kezdi bevonni az olyan dolgozó parasztokat az agitációba, akik teljesítették be­adási kötelezettségüket és állást foglallak a község begyűjtési ter­ve mellett Ilyenek többen van­nak Kélegyházán is. Murg Miklós 3 holdas dolgozó parasztnak sem termett annyi gabonája, mint ta­valy, de a beadási kötelezettségét maradéktalanul teljesítette. Azt mondotta: A múltban mindig ke­nyér nélkül tengődött a csalá­dom, mert a felszabadulás előtt alig 100—150 napot dolgozhat­tunk egy évben. Ezzel szemben most az év minden napjára akad munka, jó kereseti lehetőség van. Az ilyen felvilágosító szavakra nagy szükség van Kélegyházán a kuláktámadás ellensúlyozására. Idős Borbély Demeter 33 holdas kulák is csak 16 mázsa búzát vitt be 30 mázsa helyett Persze, hogy telesírta a falut: »Nem marad egy szem gabonám sem, betevő falatom sem lesz.« Egyesek majd­nem sajnálkozni kezdtek rajta. Azok, akik nem tudták róla, ho­gyan hajszolta a cselédjeit Ku- koricalörés idején egész éjjel vá­gatta velük a szárat, miközben ő a kúp tövében aludt. Augusztus 5-én aztán semmivé vált minden iránta érzett sajnálkozás. Az egész falu dolgozói még jobban meg­gyűlölték. Kitűnt ugyanis, hogy a kulák bőven raktározott. Mi­közben saját éhségéről beszélt, azon mesterkedett, hogy a dol­gozóktól vonja el a kenyeret Az elszámoltató bizottság 6 mázsa lisztet és 17 mázsa búzát talált nála elrejtve. Nem az ő padlásán rejtegette, az olyan tiszta volt hogy az egér is ében pusztul­hatott volna rajta. 3 mázsa lisztet a kocsiszínbe rej'tett el egy moslékos edénynek kinéző dézsába. Egy mázsát a kukorica- góréban, 2 mázsát pedig a fia padlásán 17 mázsa búzával együtt A dolgozók fel akarták ültetni a kulákot a tőle elkobzott búzával megrakott kocsira, hogy végighurcolják a falun, de még meg is verték volna, ha az ille­tékesek közbe nem lépnek. Ettől az esettől a községi ta­nács is éberebb lett. Másnap réggel hét 2—3 főből álló elszá­moltatási bizottságqt. küldött kr a kulákokhoz, nehogy azok még jobban elrejtsék a visszatartott gabonát a fenti eset után. Útjuk nem is volt eredménytelen. Ho- dozsó Demeter 27 holdas ládák­nál is találtak 6 mázsa elrejtett búzát, amivel nem tudott elszámolni Ezekből is látható; a kétegyhárf pártbizottság és a tanács is fel­ismerte, hogy csakis a kulálcok elleni szívós harc árán tudják győzelemre vinni a begyűjtést, mert a kulákok együttesen tá­madnak a dolgozó nép kenyeré­re. Kivált az olyan helyen, ahol »szegényeknek« nevezik őket, mint a gyomai járásban is. Nos, a fenti eset újból rácáfol állítá­suk valótlanságára. Példamutató gabonabeadással a hazáért, a békéért SARKAD: Kiss Venczel ötholdas dolgozó paraszt példamutató gabonabeadással harcol a békéért és búzabeadását 250 szá­zalékra teljesítette, takarmánygabouabeadáeát 100 százalék­ban. BÉKÉSCSABA: Priskin Mihály egyénileg dolgozó paraszt pél­dát mutat a város dolgozó parasztjai előtt, mert gabo- nabeadáeát 300 százalékra teljesítette. Baukó Mihály is a jó beadással harcol ötéves tervünk sikeres befejezéséért és gabonabeadásának 205 százalékban tett eleget. ÚJKÍGYÓS: Juhász Pál, Virág Mihály, Domokos József dol­gozó parasztok kenyérgabouabeadásukafc 100 százalékon fe­lül teljesítették. MEZöGYAN: özv. Míhátka István, Tan Lajos és Lajos Ká­roly dolgozó parasztok megértették azt; hegy a gyorsbeadással a békét erősitik, beadásukat 100 százalékon felül teljesí­tették. munkájukat. Értessék meg még jobban a tanulókkal, hogy a szo­cialista kultúra nem választható el a közös nagy építőnntnká- lól, mert akik nem állnak helvt a fizikai munkában, azok nem jutnak sokra a tanulásban, az úi munkaeszközök, gépek tervezésé­ben és egyéb alkotásokban sem. Márpedig szocializmust építő ha­zánknak szilárdalcaratú, minden nehézséggel bátran szembenéző, áldozatoktól vissza nem riadó al­kotó ifjúságra, értelmiségre van szüksége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom