Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-01 / 179. szám
19.Y2 ttuguuUi« pontét 3 ViUaisauUc VUpt Alkotmányunk ünnepére készülünk A Szokolai kömnvesbrigád 157 százalékos teljesítményt ért el 65/2 Magasépítő Vállalat Az orosházi 65/2 Magasépítő Vállalat dolgozói alkotmányunk ünnepére indított versenyben jó eredményeket érnek el. Pu- feánszki Sándor kőműves augusztus 20-ra vállalt 127 százalékát a koreai műszak alatt 222 százalékra, a másik dekád alatt pedig 200 százalékra teljesítette. A kőműves- és segédmunkás-brigádok egymásután teljesítik vállalásaikat. A Ladányi segédmunkás-brigád tagjai 113 százalékos vállalásukat 200 o/o-ra teljesítették az elmúlt dekádban. A Szokolai kő- míívets-hrij^d tagjai pedig 116 százalékos vállalásukkal szemben 157 százalékos teljesítést értek el. A »Táncsics« száríióbrigád ebben a hónapban 180 százalékos átlagteljesítményt ért el. A Kunos ács- brigád tagjai 120 o/o-os vállalásukat a koreai műszak alatt^ 125 százalékra teljesítették, a második deltád alatt ezt a teljesítményüket 236 százalékra emelték. A diák-segédmunkás brigádok is igyekeznek állandóan emelni teljesítményüket, a Jeges diák-brigád 85, a Joós diák-brigád 82, a Bokonyi diák-brigád pedig 77 százalékos teljesítményt ért el. Orosházi Barnevái Az orosházi Barnevái dolgozói az augusztus 20-ra tett vállalások teljesítésénél szép eredményeket értek el. A tépésben Vidéki Mátyásáé a vállalt 142 százalékot 152-ne, Navota Sándorné pedig a vállalt 134 százalékot 148 százalékra teljesítette. A tojás csomagolásánál ökrös Jánosáé alkotmányunk ünnepére vállalta, hogy 93 százalékos teljesítményét 5 százalékkal emeli, ma már 124 százalékot ért el. Jávoresik Eta a ládaüzemben ugyancsak 100 százalékon aluli teljesítményét 112 százalékra emelte. A tojás- lámpázásnál Varga Sándorné 115 százalékos vállalását 138 százalékra, Zombori Jenőné pedig 110 százalékos vállalását 118 százalékra teljesítette. A belezésnél Huszárik Róza augusztus 20-ra 145 százalékos teljesítést vállalt, eddig 153 százalékra teljesítette normáját. Vasöntőde Az Orosházi Vasöntöde dolgozói alkotmányunk ünnepére tervük túlteljesítését vállalták. Vállalásukat lelkesen teljesítik a dolgozók. Tóth Ferenc esztergályos vállalta, hogy 99 százalékos teljesítményét 104 százalékra emeli, ezzel szemben 123 százalékra teljesítette normáját Szabó József esztergályos pedig 120 százalékot vállalt és 141 százalékot ért el a legutolsó dekád alatt. Pólyák Istvánné magkészítő 123 százalékra teljesítetté eddigi vállalását. Kiváló eredményt ért el Bodnár József öntő, aki 105 százalékos vállalását 138 százalékra teljesítette az elmúlt dekád alatt A dolgozók a még hátralévő időben tovább harcolnak vállalásaik teljesítéséért A szovjet módszerek alkalmazása: 13 literes fejési átlag Vasárnap a megye 20 termelő-, szövetkezetének tehenészei jöttek össze az endrődi »Béke« termelő- szövetkezetben, hogy megnézzék hogyan és milyen módszerekkel érte el a Kozma-család a 18 literes fejési átlagot. A »Béke« termelőszövetkezetben nagy szeretettel fogadtál?: a látogaszivesen megmagyarázott bármit. Először Í6 — magyarázta az egyik csoportnak — fejés előtt megkeféljük, megvakarjuk a teheneket, a farkát pedig kimossuk. Ez azért szükséges, mert másképp eok por és a porral együtt sok ba- eilus kerülne a tejbe. A tehenek megkefélése után a fejeshez készültek Hárman fejtek: id. Kozma Mátyás, a fia és Juliska a lánya. A fejes előtt mindhárman alaposan megmosakodtak szappannal, kefével. Szép tiszta fehér kötényt kötöttek maguk elé és hozzá fehér sapkát, kendőt. A fejés megkezdés© előtt Kozma elvtárs megmutatta, hogyan szokta minden fejes előtt alkaltókat. Heggel korán a tsz autója indult a vendégek elé, hogy kivigye őket a tehenészetbe. Kint az- iufcán a látogatók kisebb csoportokra oszlottak és megtekintették az istállót. De mindenki legnagyobb érdeklődéssel a déli fejest várta, ahol Kozma elvtárs bemutatta, ho-> gyan szokott fejni. mázni a tőgy masszázst. Bizony sokan elcsodálkoztak azon, hogy ez a rövid, párperces masszázás is milyen hatással volt az állatokra. A még néhány perccel előbb ráncos tőgybimbók kisimultak és a tejerek is megteltek tejjel. Pülöp Mihály a gyulai »Petőfi« 'tsz tehenésze meg is jegyezte, a mellette állónak: ilyet még soha nem láttam, de odahaza én is megpróbálom. A Viola nevű tehéntől Kozma elvtárs négy perc alatt tíz liter tejet fejt ki, Juliska a Kicsi nevű tehéntől pár perc alatt 11.5 liter tejet fejt ki. Ez a tehén különben 27 liter tejet ad naponta. Halász Mihálynak, a battenyai »Dózsa« tsz tehenészének — aki csodálkozva nézte, hogy milyen gyorsan és ütemesen mozog Juliska keze, megjegyezte: — az a fontos, hogy mindig pontosan és ütemesen fejjünk. A fejéé befejezése után összeültek és ( közösen megbeszélték, milyen eredmények vannak és az eredmények mellett milyen hiányosságok vannak még az endrődi »Béke« tsz tehenészetében. Többen elmondták, az istálló párás, nincs meg a kellő szellőztetés, az ablakok papírból vannak és így nem. is elég világos. A tehenész elvtáVsaknak meg kell azt követelni a vezetőségtől, ha fehér köpenyt, üpkát biztosítani tudnak; szükséges, hogy megfelelő fejőszéket is biztosítsanak. Sok gazdag tapasztalattal távoztak délután a tsz-ből a vendégek. Még az értekezlet befejezése utár is beszélgettek, vitatkoztak, hpgy odahaza, ha visszamennék, saját tehenészetükben mit valósítanak meg és mire fordítanak nagyobb gondot. •—lipcsei— Kozma elvtárs mindenkinek szívesen felelt, Kulákok lámadása a kenyér ellen Megyénk egyes helyein a kulákok rémhíreikkel kenyérvásárlási pánikot keltettek. Elhíresztelték, hogy magasabb lesz a kenyér ára. meg, hogy nem lehet majd kapni, stb. A könnyen félrevezethetek aztán vásárolják a kenyeret, köztük olyanok is, akiknek tavalyról is maradt búzájuk és az idén is jól csépeltek. Hogy a vásárlási láz még nagyobb legyen, szinte mérték nélkül vásárolják a kenyeret a réan- hírterjesztő kulákok is. így van ez Kevermeaen is. Pósa Pál 23 holkenyeret vásárlók köz Bár Kevermesen született és nőtt fel, azt mondja: nem ismeri a ku- lákokafc. (!) Pósáról már elmondtuk, hegy gabonakereskedő volt. Olyan nérxnyú- zó, aki hosszú éveken át felvásárolta a gabonát a dolgozó parasztoktól és tavasszal háromszoros áron adta el azoknak, akik szűkös viszonyaik között meg tudták fizetni. De ő azon a véleményen volt: «Akinek nincs pénze, ne is egyék.» Most is azon mesterkedik, das volt bizományos, gabonakereskedő, hízlaldatulajdonos, kupec és horthysta őrmester is ezt teszi. Július 30-án reggel 4 és 5 óna között is elment a póküzltotbo ée két nagy kenyeret vásárolt. Magyar András, a kimérő nem nézi, kinek adja. Azon a napon is vagy negyven vásárlónak adott két-két kenyeret. Nem tűnt fel neki, hegy néhány nap óta 8—9 mázsa kenyér fogy el naponta a korábbi 2—2 ég fél mázsával szemben. Azzal sem törődik, hogy a nagyobb mennyiségű itt kulákok is vannak hogy a dolgozóknak ne legyein kenyerük, köztük Magyar Andrásnak sem. Ezért igyekszik növelni a pánikot kenyérvásárlással Kevermesen, de a szomszéd községekben is. A 30-án megvásárolt két kenyérrel ugyanis kerékpárra ült és eszeveszetten Nagykamarásra hajtott, mintha egy éhségtől haldoklótakart volna megmenteni az életnek, Gondolta: «Hadd higvjék a keverme- siek, hogy már Nagykamaráson sincs kenyér. Ott meg hadd hí tesztelje a lánya, hogyha enni akar, hát apjával kell hozatnia kenyeret Kevermesről.» Figyeljenek a tanácsok A múltban kulákdicsőeég volt az, ha minél jobban ki tudták forgatni kenyerükből a dolgozó parasztokat ée ezáltal jól megtömhették zsebeiket, mint ahogy Pósa is tette az évenként felvásárolt 15— 20 vagon búzával s közel ugyanennyi kukoricával, árpával. Ma azonban szigorú büntetés jár a dolgozók kenyerével való üzérkedésért. Ezt nem kerüli el Pósa Pál ke- vermesi, de a többi kulák sem, akik támadásba lendültek a dolgozó nép kenyere ellen. Ezért a tanácsok neveljék éberségre a kenyér- kimérőket. Ha azok nem ismerik a kulákokat — mint Kevermesen Magyar -András, — úgy mutassák be nekik. Ezentúl pedig kísérjék figyelemmel, hogy kik vásárolnak nagyobb mennyiségű kenyeret, mi történik a kulákok által megvásárolt kenyérrel, mert azok attól sem riadnak vissza, hogy állataikkal etessék meg azzal a céllá’, hogy kimerítsék az állami készletet. Több felelősséget állami gazdaságainkban! Lapunk július 26-i számában cikket irtunk arról, hogy »Állami gazdaságaink legyenek példamutatók a munkák elvégzésében«. A cikk megejelenése után, — bízva abban, hogy azt elolvasva, levonták belőle a tanulságot, — a megyei tröszt főag- ronómusától, Kanizsai Ferenctől érdeklődtünk: hogyan állnak a cséplőéi munkákkal? Azt a feleletet adta kérdésünkre, hogy »elsejére minden gazdaság befejezi«. Nem tudjuk, az állami gazdaságok megyei trösztje mire alapozza ezt. Tud-e arról, hogy például a mezőberényi állami gazdaságnak mintegy 500 holdon még tízezer kereszt gabonája van kint. Es a 22 iga, amely a keresztet hordja, a négy cséplőgépet nem győzi ellátni elegendő csépelni valóval, sok emiatt az időkiesés, nincs biztosítva a folyamatos oséplós. Ennek a tízezer keresztnek az élcséplétéhez legkevesebb öt nap szükséges, a cséplést tehát — ha közben eső nem lesz — augusztus 4-re tudják befejezni. Mivel a gabona nincs asztagba hordva, a legkisebb esőnél bekövetkezhet az, ami volt az elmúlt hét péntekén, hogy egy napot szünetelt a cséplési munka, mert beáztak a keresztek. Az előfeltétel pedig a munka időben való elvégzésére megvolt a jnező-t herényi állami gazdaságban is, csak a minisztertanács határozatát kellett volna betartani, mely előírja, hogy a csépelendő gabonát asztagba kell hordani. Ez nem történt meg Mezőberényben, do megyénk több állami gazdaságában sem. Ahelyett azonban, hogy az állami gazdaságok megyei trösztjénél ezeket a hiányosságokat — a minisztertanács határozatának be nem tartását — elismernék, felmérnék, azt, hogy a hanyagság, rossz irányítás és munkaszervezés köietbeztébon milyen kár érheti, illetve érte a gazdaságokat, államunkat, önéi’gölten, felelőtlenül beszélnek a dolgokról — annak elvégzését »saját ügyük» nek« tartják és nem szeretik, ha »mások« is foglalkoznak azzaL Változtassanak a bírálathoz való viszonyukon a megyei trösztnél. Gajdács elvtárs feladata, hogy ezirányban nevelje a tröszt dolgozóit s a gazdaságok vezetőit is. Ha az emlitett bírálatot igy fogadják, bizonyára nam fogadják jobbau a gazdaság dolgozóinak alulról jövő bírálatát sem. Hogyan várható ezután, hogy a gazdaságok a való helyzetet tiíxják fel, amikor azt a megyei trösztnél sem teszik meg. KÖNYVESPOLC Megjelent Gorkij válogatott kmely a nagy író ifjúkori elbeszélései közül újabb tizenkettőt >s ezenkívül két elbeszélő kő töményét tartalmazza. Az elbeszélések közül kiemelkedik a «Meghurcolás» és az «Unalmukban» című elbeszélés. Ebben a kötetben található még «A lejtő alján», «Éjjeli menedékhely», «Ä viharmadár dala», a «Tavaszi melódiák». A leghosszabb elbeszéés «Valenyka Olesova», amely mély szatírával jellemzi az orosz társadalom fonákságait. Megjelent Birjukovi „A Barin vize(< című nagy regénye. A regény Üz- be tisztán egyik kicsiny falujában játszódik le az 1930-as évek második felében. Szereplői az iizbég kolhozfalu lakosai, akik bár megértik a kollektív munka jelentőségét, de mégis tovább folytatják a maguk elzárkózó hagyományokkal teli óe- tét Megkezdődik a nagy sztálini ötéves tervek keretében a Szir-Dar- ja, Kára-Darja és a Narin vizének műveinek második kötete, csatornával való egybekötő;» Az üzbég felüt megrázza évszázados álma megvalósulása, magával ragadja a termő;zetátalfi k ító munka hatalmas üteme. Megjelent Pagyerin: ,,A fűirányban“ című műve. Az író, mint a Szovjet Hadsereg politikai tisztje küzdötte t ágig a második világháborút Sztálingrádtól Berlinig- Bemutatja Sztálingrád hősi védelmét, a Vörös Hadsereg diadalmas előnyomulását az Oderáig, majd döntő rohamát Berlin tüzes poklában a Reichstag elfogla'ásáig, a végső győz© emrg- A könyvből megismerjük a szovjet emberek hősi helytállását, önfe. áldozását, eDzánteágát, mélységes humanizmusát. Me.órezzük mögöttük a hatalmas mozgató erőt, a pártot, a párt éltető és építő eszméjét. A könyv példamutató és nevelő jelentőségű — katonai tárgya mellett — a dolgozók minden rétege számára. Nagyobb figyelmet az őrlési engedélyekre Gabonabegyüjtési tervünk teljesítése egész népünknek, dolgozó parasztságunknak is érdeke. Ha a spekuláció kezére jutna a gabona és termékei, az dolgozó parasztságunknak is nagy kárt okozna. Ennek megakadályozásában fontos feladatuk van a malmoknak is. De megyénk malmaiban nem szentelnek ennek megfelelő figyelmet. Mutalja ezt a medgyesegyházi eset is. Például Pusztaottlakáról Pilán János is a medgyesegyházi malomban őröl- tetetL Beadási könyvecskéjén a községi tanács a család két tagja részére 410 kg búza őrlését engedélyezte, pedig a könyvecskéből kitűnt: sem az adógabonabeadását, sem a beadási kötelezettségét nem teljesítette. Ezenkívül több könyvecskéből szintén megállapítható, hogy bár a kenyérgabonabeadási kötelezettséget nem rendezték, azt teljesen figyelmen j kívül hagylak, ugyanekkor az őr-l lést mégis engedélyezték Feltétlenül fontos, hogy a malmokban figyelemmel kísérjék a beadási könyvecske alapján: mennyire jogos az őrlés engedélyezése a tanács részéről —i s ha hibát észlelnek, azt azonnal közöljék az illetékes hatóságokkal. Megyénk malmainak többségében nemcsak a helybeliek, hanem több közeli község lakosai őrölnek. A helybeli tanácsok elnökei, vezetői állandóan ellenőrizzék a malmokat és azokat, akik az őrlést engedélyezik Sürgősen közöljék tapasztalataikat azon környékbeli községek tanácsaival is. ahonnan ott őrölnek. Járási tanácsaink is foglalkoz zanak ezzel a kérdéssel. Erre különösen figyelmeztet az is, hogy a medgyesegyházi tanácselnök a malom bemérőjét akarta megbízni az őrlés engedélyezésével Azt mondotta neki: nézze meg a beadási könyvecskében a teljesítést és ő állapítsa meg, ki. mennyit őrölhet.
