Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-05 / 182. szám
Világ; proletárjai egyesüljetek! f ......... A * orosházi járási pártválasztmány ülése A mezőkovácsházi járásban a felvilágosító munka lebecsülése, az önelégültség hátráltatja a begyűjtést A Z» M D P B É K ÉSMEGY E I PÁ RTBI Z O TTSÁGÁ NA K L API A 4952 AUGUSZTUS 5, KEDD Ara SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM Tszcs-ink feladata most: széles körben ismertetni az eredményeket Békésmegyei látogatók Túrkevén Dolgozó parasztságunk számot rét. A terménybetakarítás megmutatja, mik voltak azok a módszerek, melyeknek . alkalmazása után bővebben fizetett a föld, mi az, amit mint régit, a termelési eredmények gátlóját el kell vetni, hogy új, fejlettebb módszerek lépjenek helyükbe. Mindezt végig gondolja minden dolgozó paraszt, <Je nem elégszik meg csak ennyivel. Százan és százan össze hasonlí tj ák eredményeiket évről-évre a termelőcsoporl eredményeivel s ezeken az összehasonlításokon érlelődik az elhatározás a csoportba lépésre. Karkus István 14 holdas tót- komlósi középparaszt sem egyszerre vágott neki ennek az útnak. Elmondotta: »nyárról-nyárra basonlítgattam össze a termésátlagot, a jószágokat a szomszédos »Haladás« tsz-ével és mindig én maradiam alul«. Pedig Karkus Istvánt szorgalmas embernek ismerik, de a géppel, a nagyüzemi gazdálkodással a legszorgalmasabb , egyéni paraszt sem veheti fel a versenyt Ezt ér-, lette meg ő is, ezért lépett a csoportba. De melyik dolgozó parasztot nem győzi meg az olyan példa, hogy bár a csoport földjére nem esett több eső; a tótkomlósi »Haladás« tsz-ben mégis átlagosan 3 mázsával több termett, mint az egyéni gazdáknál, méghozzá olyan földeken, ahol tavaly még kisüzemi termelés folyt. És-ez az eltérés évről-évre növekszik. A kaszaper! »Lenin« tsz- ben a keresztsorú vetés 17 mázsás termést hozott, jóval többet, mir^t a kisparaszloké Az idei nyár ismét sok dolgozó parasztnak mutatta fneg a helyes utat és nem egy ember mondja el-a tótkomlósi Halász Mihályhoz hasonlóan: »csak azt sajnálom, hogy nem léptem be már az ősszel«. Számolgatnak most a tszcs- tagok is, nézik, mennyi lesz fcz évi jövedelem, a munkaegységek értéke. És ezek a számítások szónál beszédesebben mutatják meg, azokban a csoportokban, ahol jól megszervezték a munkál. megerősítették a munkafegyelmet, az egyéni felelősséget, bátran alkalmazták az új módszereket, — egyszóval jól gazdálkodtak. ott egy-egy szorgalmas csoporttag jövedelme túlszárnyalja a középparasztokét. Ilyen példák győzték meg azt a 70 tótkomlósi középparasztot, akik a »Haladás« tsz-be való belépésre készülnek, meg Gogh Gábor középparasztot, hogy új tszcs alakításán fáradozzon. És ilyen példa, mint Tótkomlóson, sok akad az egész megyében. Mindenütt találunk számolgató parasztokat és tszcs-ink jó eredményei többet győznek még közülük a közös gazdálkodás helyességéről. Dolgozó parasztjaink számot vetnek, de helyes lenne-e magukra hagyni őket ebben a számvetésben. Nyilván nem. Hiszen ezeregy kérdés van, amivel dolgozó parasztjaink tisztában akarnak lenni, tövéről-hegyére meg akarják ismerni a közös munkák Természetes is ez. Hiszen, ha valaki új életre készül, annak nem elegendő azt tudni, hogy ott 3, vagy 4 mázsával többet terem a föld. ott magasabb a tej- hozam, ismernie kell azt is, hogyan érik el mindezt, .milyen munkabeosztással, milyen módszerekkel dolgoznak. És ki tudná ezt jobban megmutatni, mint termelőcsoporttagjaink, akik ezeket az eredményeket elérik. Igen komoly hiba az, hogy egyes termelőcsoportunkban befelé fordulnak, nem veszik szívesen a kívülálló közeledéseit, vagy egyterűén megszabják; eddig veszünk fel új tagokat, aki . aztán most nem jön, az gondolkozzon jövő őszig. De az sem 'kisebb hiba, hogy egyes lermelőcsoport- jaink magukra hagyják a belépni szándékosokat, azzal, hogy majd meggo'ndoljti magái és lie jön. Senki sem ismeri úgy a tsz-be lépest megelőző tétovázást, számolgatást, az újtól való tartózkodást, mint a tszcs-tagok, aldk egyszer már végig járták ezt az utat. Nem természetei tehát, hogy ők könnyítsék meg ezt a még kívülállók számára? Az életük a legjobb példa rá, hogy a közös gazdálkodás minden előnyét megmutassák nekik. De az eredmények mellett a nehézségeket is meg kell mutatni, ezer és ezer jó javaslatot adnak ezek kijavításához a belépni szándékozók és már ezzel is közelebb érzik magukat a szövetkezethez. Tszcs-ink feladata tehát az, hogy egyre szélesebb körben ismertessék eredményeiket s mint minden munkában, ebben is a pártszervezeteknek kell mozgató erővé válni. Termelőcsoporljaink pártszervezetei*foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, tegyék egyik központi feladatukká a csoport fejlesztését Nyilván az ellenséggel ezen a téren is meg KeÜ mérkőzni, fegyverezzék fel tehát a népnevelőket érvekkel erre a harcra. De ugyanakkor éberen ügyeljenek arra is, hogy csak becsületes dolgozó kis- és középparasztok kerüljenek a csoportokba, nincs ott helye a kukáknak, a klerikális reakció embereinek. Termelőcsoportjainkban egyre több az új belépő, számukat azonban meg kell sokszorozni, hogy ez a nfar ismét hatalmas lépéssel vigye előbbre mezőgazdaságunk szocialista átszervezését. Szombaton, augusztus 2-án reggel fél hétkor két feldíszített autóbusszal indultak útnak a békésmegyei termelőszövetkezeti, gépállomási és egyénileg dolgozó parasztküldöttek Tűikévé felé. Valamennyien kitüntetésnek vették, hogy szövetkezetük és községük| őket bízta meg azzal, hogjr hírül hozzák a túrkevei »Vörös Csillag« tsz hatalmas eredményeit. Derűs hangulatban telt el az odavezető két" és félórás utazás. Már útközben megkezdték a szemlélődést.'* — Hej, de hatalmas cukorrépatábla, ruorajlottak fel szinte egyikeire a küldöttek. — Amott meg olyan hatalmas búzaföld van —• mutatott ki egyikőjük az ablakon, — hogy a végét sem lehet -látni, így ment ez míg a túrkevei »Vörös Csillag« termelőszövetkezet székháza elé nem érkeztek, ahol vörösnyakkendős úttörők vártak rájuk virágcsokrokkal s a tsz tagjai meleg baráti szeretettel. A túrkevei dolgozók nevében Abonyi Lajos tetvtárs, a városi pártbizottság munkatársa, Tóth. László, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte a küldötteket, azt kérve tőlük, hogy jói nézzenek széjjel. Lovas Lajos elvtars, a túrkevei »Vörös Csillag« tsz KoSsuth-dijas elnöke az üdvözlő szavak utón csak any-y nyit mondott: beszéljenek tfielyet- tem elért eredményeink. A kedves f ogadtatásra a küldöttség vezetője Bányai Lajos elv- társ, a Békésmegyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának veee-i tője válaszolt. Ezután a küldöttek bevonultuk a »Vörös -Csillag« tsz székhazába, mely ezekben, a napokban úgy néz ki, mint egy kiállítási pavilion. Hiszen az ország minden tájáról jönnek ide dolgozó parasztok, hogy tanulmányozzák az ország egyik legfejlettebb szövetkezetének gazdag eredményét s példát vegyenek róla az összefogásra. Amint a békésmegyei 'küldöttek beléptek a székház ajtaElmondotta, hogy 1949 tavaszán, alakult a csoport 13 taggal, 63. hold földön. Jószágállományuk egy, tehén és egy bika volt. Az év őszén aztán egyesültek három ki-, sebb tszcs-Vei s igy 63-ra nőve-, kedett a taglétszámuk, földterületük pedig 300 holdra. Ettől az időtől kezdve rohamos volt a tsz, Ezzel magyarázható az, hogy 163- ra szaporodott taglétszámuk és 1200- holdra a területük. 1951-ben még rohamosabban iveit felfele a csoport fejlődés©. Az évi jövedelmük akkor már meghaladta a 11 millió forintot. Néhány hót leforgása alatt 1203-ra növekedett taglétszámuk és 7440 holdra a területük. A túrkevei dolgozó parasztok felismerték. • hogy saját magukat csapják be, ha továbbra is kis parcellákon kínlódnak. Hiszen a »Vörös Csillag« tsz-ben évről-évre növekedett a termé®- eredmény a gépek segítségével, 1949-ben rizsből 18 mázsa termést értele el, 1951-ben pedig 24 és fél mázsát, 49-ben búzából átlag 9 és fél mázsát termeltek holjáu, képekről, feliratokról rögtön tudomást szereztek a tsz hatalmai» eredményeiről, de arról is; hogy jól dolgoznak. Hiszen ott díszeleg náluk a földművelésügyi minisztérium, a Szoluokmegyei Pártbi- aottság és a túrkevei Városi Párt- bizottság vándorzászlaja. A küldöttek papirt és ceruzát ragadtak. Lovas Lajos elvtárs, á tsz elnöke percek Alatt fejlődése. Mind többen és többen léptek be. Nem is csoda, hipzen 1950-ben búzából két és fél mázsával, ősziárpából kilenc mázsával termeltek többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Az őszi elszámoláskor egy-egy munkaegységre 28 forint jutott. dánként, 51-ban pedig 12 mázsa 45 kilót. Ugyanebben az időszakban 16 mázsáról 19 mázsára növelték holdanként a kukorica termésátlagát. Ma büszkén sorolják el, hogy. 228 lovuk, 159 tehenük, 14 bikájuk, 22 ökrük, 243 növendék szarvasmarhájuk, 13 bivalyuk, 469 anyakocájuk, 61 tenyészkanjuk, 480 malacuk és 508 hizottsertésiik van. •S mindez jóformán két ovi munka és harc ^redménye. Olyan eredmény, hogy ilyet nem tud felmutatni még öt év után sem 1200 család, mely- külön-külön gazdálkodik. És ez -még nem minden. Lovas elvtárs ismertetője után a küldöttek megtekintették a túrke» .vei termelőszövetkezetek 306 darabból álló ménesét. Innen a 700 holdas rizstelepre vezetett a küldöttek útja. A tsz tagjai elmondották, hogy azelőtt a rizs telep helyén holdanként alig 5—6 mázsa búza termett. Ezzel szembe« • _ az első vetésű rizs holdanként 38—40 mázsát is megterem Az elmúlt évben 580 holdon termeltek rizst, ami hárommillió forintot jövedelmezett a tsz-nek, Ay idén legkevesebb négymillió forint jövedelmet várnak. — Hiába, ahol összefognak, nagyobb eredményt tudnak elérni — jegyezte meg Sonkoly János 12 holdas csa-i bacsüdi dolgozó paraszt, ö is felismerte már, hogy hatalmas erő rejtőzik aa összefogásban. Olyan erő, amely képes arra, hogy ha/ talmas gazdaságot és jólétet teremtsen. A rizstelep megtekintése utá* a »Vörös Csillag« tsz szépen be/ rendezett napköziotthonába látogattak ©L A küldöttek úgy becézget- tők a tsz által vásárolt napozókba öltöztetett s jól taplóit apróságokat, mint a sajátjukét. Hosszas szemlélődés után a földművesszövetkezet étkezdéjébe tértek bo a küldöttek, ahol kiadós ebéd vári fájuk. Alig foglaltak helyet asztal uknál, amikor megérkezett Erdei Ferenc földművelésügyi miflis/.ter, Ö is helyet foglalt a küldöttek között s délután együtt ment velük a tsz gazdaságát megtekinteni. A küldötteket ámulatba ejtették az addig hallottak és látottak s még jobban azok. amiket a délutáni órákban láttak és hallottak. Példamutató gabonabeadással a hazáért, a békéért SZABADKÍGYÓS: Berár György dolgozó, nritil tanácstag is példát mutat a község dolgozó parasztjai előtt. 220 kilógramm búzabeadása helyett 316 kilogrammot adott be. De vannak többen a községében, mint Pa .dó János. IIldin György, Sereg Imre, Krizsán József dolgozó parasztok, akik 100 százalékig eleget tettek állammal ■ szembeni kötetezettségüknek. BATTONYA: Id. Tóth Lajos 2 holdas dolgozó paraszt 156 kilógramm gabona helyett 204 kilógrammot adott be a nép államának. Nagy Antal 7 holdas gazdálkodó, akinek kivetése 490 kilógramm volt és ezzel szemben 774 kilogrammot adott tie. Ugyanígy mutat példát a beadás lenén Csiperán Traján 5 holdas dolgozó paraszt, aki 380 kilógramm helyett 515 kilógramm gabonát adott be. VÉSZTŐ: K'iirue Gergely dolgozó paraszt dicséretet érdemel azért, mert búzabeadási kötelezettségét 333 százalékra teljesítette. Ugyanígy mutat példát a község dolgozói előtt ifj. Csüllög Ferenc dolgozó paraszt is, aki 233 százalékban tett eleget kötelezettségének. Vagy özv. Molnár SáiidoRié. aki 162 százalékra, továbbá Báthori László, aki 153 százalékra teljesítette kenyérgabonabeadását. KÉTEGYHÁZA: Szelezsán Péter egyénileg dolgozó paraszt beadási kötelezettségének 108 százalékban tett elpget CSORVÄS: Tarr József egyénileg dolgozó paraszt kenyérgabonabeadását 100 százalékra, takarmánygabonaljeadá- sát pedig 163 százalékra teljesítette. Ke esi; és János, akinek kenyérgabonabeadási kötelezettsége nem volt, 70 kilógramm búzát önként felajánlott KöRöSNAGYHARSÁNY: Egyre többen tesznek eleget beadásuknak. özv. Rövid Imre né 120 százalékra, Hajdú Viktor, ifj. Kiss Imre dolgozó parasztok 100 százalékig teljesítették az állammal szembeni kötelezettségüket szédületes számokat sorolt fel a tsz gazdagságáról Nem volt ritka az olyan tag, aki 10—12 ezer forintot vitt haza
