Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-30 / 203. szám
2 1952 augusztus 3$., szombat ViUaisawk Héft& A berlini demokratikus sajtó és közvélemény a szovjet kormány jegyzékéről Berlin. (TASZSZ) A berlini demokratikus sajtó továbbra is széles körben kommentálja a szovjet kormány jegyzékét a három nyugati hatalom kormányaihoz a német kérdés megoldása ügyében. »A szovjet kormány jegyzékét — írja szerkesztőségi cikkéiül a »Neues Deutschland«, a Német Szocialista Egységpárt lapja — minden német hazafi egyhangúlag helyesli. Minden német üdvözli a Szovjetuniónak ezt a javaslatát, amely abból indul ki, hogy a szabad válasz!ások végrehajtása körülményeinek ellenőrzésére alakítandó bizottságot magukból a németekből, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának képviselőiből és a nyugatnémet szövetségi parlament képviselőiből kell megalakítani« — íi;ja a többi kpzötL A »Berliner Zeitung« egész első oldalát a szovjet kormány jegyzékének szenteli. A lap hangsúlyozza az új szovjet jegyzék hatalmas jelentőségét, amely világos és konkret javaslatokat tartalmaz a német kérdés békés rendezésére. »Minden békeszerető enfber melegen üdvözli a Szovjetunió újabb békés javaslatait« — írja a »Berliner Zeitung«. »A Szovjetuniónak a nyugati hatalmakhoz intézett javaslatai a német nép érdekeit fejezik ki — írja a »Neue Zeit«. •— Ezek a javaslatok hatékony eszközök a békéért és Németország egységéért folytatott harcban.« A Német Demokratikus Köztársaság lakosságának minden rétege lelkesen üdvözli a szovjet kormány újabb békés lépését. Paul Hess, a thüringiai ipari kamara elnöke ötvenezer Ihü- ringiai iparos nevében a következőket jelentette ki: »A szovjet kormány javaslatai megfelelnek a német nép nemzeti érdekeinek. Ezért minden németnek világosan kell látnia, hogy a Szovjetunió a német nép igaz és őszinte barátja.« Augusztus 25-én Potsdamban 15 ezer dolgozó gyűlést tartott A gyűlés részvevői kifejezték hálájukat a Szovjetunió iránt újabb békés kezdeményezéséért Az ENSZ Leszerelési Bizottságának augusztus 27-i ülése New York. (TASZSZ) Az ENSZ Leszerelési Bizottsága augusztus 27-i ülésén szavai- zásra tették fel a szovjet küldöttség javaslatát, amely szerint a bizottság azonnal vizsgálja meg a baktériumhálíorúra vonatkozó tilalom megsértésének, a" baktériumfegyver alkalmazása megen- gedheletíenségének és a baktériumháborúra vonatkozó tilalom megsértői felelősségi-e vonásának kérdését. A javaslat mellett a Szovjetunió képviselője szavazott. Pakisztán és Chile tartózkodott a szavazástól. A szovjet javaslat ellen szavaztak az amerikai—angol tömb tagjai, élükön az Egyesült Államokkal. Az Egyesült Allpmok ilymódon ismét bebizonyította, hogy ellensége a baktériumfegyverre vonatkozó tilalomnak. Ma’.ik, a Szovjetunió képviselője, a szavazás eredményét értékelve, kijelentette, hogy a bizottság amerikai—angol tömbje már másodszor tagadja meg a baktériumfegyver alkalmazásának megengedhetetlenségére vonatkozó kérdés megtárgyalását. Teljesen nyilvánvaló — mondotta Malik —, hogy az Amerikai Egyesült Államok álláspontja arra irányul, hogy szabad kezet kapjon a baktériumháború előkészítésére és kirob- bamására. Négy év a Tito-Gestapo poklában A SAJTÓANKÉT ELŐTT Holnap, vasárnap a párt megyei bizottságának lapja, a Viharsarok Nép© szerkesztősége munkatársai és S;arvas dolgozói: gépállomás, állami gazdaság, tszcs-k dől o ói, eg é le' gazdálkodó dolgozó parasztok, értelmiségiek, párt- és tomegszervezotok vezetői, tagjai, a lq.p levelezői együttes meglené.ésie gyűlnek öez- 6ze. Az ankét is egyik kifejezője annak, hogy az újság gazdái ma maguk a dolgozók és ellenőrzik annak munkáját, ténykedéseit. Ellenőrzik: megfelelően támogatta-e harcukat, megfe'e ően segítette-e munkájukat. Rámutatnak a hálákra és a ftijtó munkásaival közösen megvitatják a hibák kiküszöbölő ének módját, elmondják kívánságaikat: mit szereire ok még óva ni, mii; cm «3- gíthéget várnak a sajtótól, hogy az osztályharc bonyoiu.lt útvesztőiben még biztosabban eligazodjanak. Az újtipueú sajtónak, a kommunista sajtórák legje’-e^zoto- eebb sajátosságát tömegjei ege adja meg. Ennek együk mutatója, hogy a dolgozók résztvesznek közelebbről is a lap munkáját an azzal, hegy leveleikben számolnak be észrevételeikről, hírt adnak arról az ezernyi új és új jelentégről, mely szoaia’ista építésünket előre viszi, leleplezik, feltárják mindazt, ami az újnak fejlődését gátolja. Vájjon elképzelhető lett vo\ia-e a multi an, hogy ré t egyenek a dolgozók az újság munkája'an? Nem! Először is: az újság nem a dolgozói,-é, hanem a ba nkái oké, a nagytértől o oké volt, azok érdekeit szolgálta ki. Máiplszor: a burzsoázia ajtója mindent elkövetett, hagy a naptömegeket távol tartsa a egeemibb lehetőre éktől, hogy fejlőd he-sók, kultúrában rérzosü jö.i, a ■ a ó helyzetről a sajtón keresztül megfelelő képet kapjon. Ei: a . ajtó ma már idegen tőlünk, gyűlölt és megvetett. A kommunista sajtó — mert a népé, a nép ügyét szolgálja — kiérdemelte a dolgozók megbecsülését, kiérdemelte a dolgozók szeretőiét. Éppen ezért fordulnak a munka ok, daV,ozó parasztok, értelmiségiek nagy érdeklődére! e varán api ankét felé, mert harcostársukról, segítőjükről lesz szó. Érért készülnek különösen lelkeedérael a szarvasi dolgozók a holnapi napra. HüMSiifea néliáitv sorban... Essenten a 6/11 számú tárnában a kiömlő szén agyonzúzta Johannes Weinbrenner bányászt. A gelsenkircheni »Nordstern« bányában két bányász súlyoa, sérülést szenvedett. Mindketten egy lezuhanó kőszikla alá kerültek, o ■ ♦ Andersen professzor, a jogtudományok doktora, a norvég rádióban elmondott beszédében követelte, hogy Norvégia lépjen ki az agresszív északatlanti tömbből. Bocs. Az »Österreichisclie Volks- sti'miue«, az Osztrák Kommunista TV; rj, lapja közli ©g*y ólasz munkás beszámolóját, aki közel négy évig szenvedett a Tito-Gestapo poklában. Az olasz munkást azért tartóztatták le, mert Jugoszláviában munkanélkülivé vált honfitársai számára pénzt gyűjtött. Az olasz munkás a többi között elmondta, hogy Tito börtöneiben 250.000 politikai fogoly sinvlődik, akiknek csal: egy bűnük van: ellenzik, hogy Jugoszláviát egy űj háború esetére amerikai ugródeszkává akarják kiépíteni. Amikor letartóztatták, öt- venhatórás kihallgatás során az UDB a legembertelenebb módszerekkel prólrált tőle kicsikarni valamit az Olasz Kommunista Pórt működéséről, utána szűk cellába zárták, amelyben három ujjnyi magasan állott a viz, úgyhogy sem leülni, sem feküdni nem tudott. Négy napot és éjszakát töltött K ül POLITIKAV JEGYZETEK Kinek van jó dolga A görög hatóságok nemiég azzal a kéréssel fordultak amerikai gazdáikhoz, helyezzék kévé sbbé forgalmas, a kíváncsi szemektől távolabb eső helyre az amerikai katonák athéni központi áruházát. A kérés oka nem szorul kommentárra: a főváros legforgalmasabb utcáján járó éhező görögök ezrei már nem bírják nézni, hogyan, tódulnak ki reggeitői-estig az áruház kapuin az óriási csomagokkal megrakott amerikaiak. Az »United Stetes News and World líeport« című folyóirat az előbbi esemény lei lássa kapcsán baljóslatúan jegyzi meg »Ahol az amerikaiak fejedelmi módon élnek« című cikkében: »Egyes amerikai polgári és katonai személyek minden jóban dúskáló életmódja a külföldi országokban, akadályozza az amerikai törekvéseket. .. Irigységet YÜt ki az amerikaiak kiváltságainak könnyelmű fitogtatása....« A folyóirat meggyőző tényekkel bizonyítja, hogy akármelyik amerikai, aki Németországba, Ja- pánba, Görögországba, vagy más, a dollár’ uralma alatt álló országba kerül, jobb módban él, mint a helyi lakosság túlnyomó többsége. »A legalacsonyabb fizetésű amerikai irelni tisztviselőnek, Görögországban... vagy közkatonának is több költőpénze van, mint tíz európai közül kilencnek, mint ezer középikeleti, vagy ázsiai lakos közül 999-nek« — írja a lap. Itt nem csupán a megszállók magas fizetéséről von ezó. A pótdíjak rendszere, a lakbérpótlék jelentősen növeli a megszállók jövedelmét. Az amerikaiak vámmentesen hozhatnak be számos árut, üzleteik ben oiceó pénzen szerezhetnek be cigarettát, whiskyt, élelmiszereket, melyek azután a feketepiacon keresztül hozzájárulnak pénztárcájuk duzzasztásához. Az »United States News and World Report« megállapítja, hogy a külföldön tartózkodó amerikaiak »még soha nem éltek ilyen jól«. Csak a legfőbbet nem említi meg a folyóirat: mindenért a marshaliizált országok népei fizetnek meg. A görögöktől, a franciáktól és az olaszoktól az adók az utolsó garasokat is elrabol- ’ jók. Hz a magyarázata annak, hogy még »az amerikaiak iránt barátságot tápláló« görögök is, — ahogy a folyóirat kifejezte magát — kérték, hogy legalább kissé eldugottabb helyre helyezzék az amerikai luxusáruházaL&t.a vaksötét cellában, , utána egy, Titonak szóló hűségnyilatkozatot akarták' vele aláíratni, árúit "megtagadott. Ezután egy olasz politikai foglyokból álló csoporttal a stara- gradiskai börtönbe hurcolták. Esténként »politikai oktatásban« részesültek, ami abból állt, hogy addig verték őket szíjakkal, amig vagy ájultan estek össze, vagy hajlandónak nyilatkoztak a hűségnyilatkozatot aláírni. Az UDB pribékek nemzeti ellentéteket szítottak' az olaszok és liorvétok között. 1950 márciusában a politikai foglyok egy részét egy másik fogolytáborba vitték. A foglyok az ütlegelésektől, vértől borítva, rongyosan érkeztek meg a táborba. A foglyok ellátása szörnyű volt, egy-egy teremben 180— 190 embert zsúfoltak össze. Reggel ötkor keltek, a legnehezebb munkákat azokkal végeztették: akik következetesen megtagadták a »hűségnyilatkozat« aláírását. A vízhiány következtében járványok törtek ki. Az olasz munkás befejezésül elmondotta, hogy később úgynevezett »kutyaólba« rakták. A »kutyaólban« nem volt szabad aludni — egy őr öt percenként rúgással és bunkóval »költögette« a foglyo-i kát. Nyolc napig bírta ki ezt a kínzást. Voltak, akiket két hétig kínoztak igy, ezek súlyos ideg- összeomlással kerültek kórházba, szörnyű kényszer-képzetek üldözték őket. ♦ ■ ♦ Eszakrajra-Yó?ztfiU'á'.,a-i eddig 11.000 esetben, indítottak ■ el ja* rést a bélkeharcosok ellen a népszavazás megrendezése és a Ber-i lini Ifjúsági Találkozón való részvétel miatt. ♦ ■ P A belga sajtó és a közvélemény élesen elitéli a belga igazságügyminiszternek azt az intézkedését, hagy a Debodt háborús bűnös ellen hozott halálos Ítéletet — semmi bővé /e a két felsőfokú térésig döntését — életfogytiglani fegyházbüntetésre változtatta. Debodt a náci megszállás alatt sok belga hazafit végeztetett ki, vagy deportál- tatott Németországba. ♦ ■ ♦ Az amerikai külügyi hivatalban kijelentették: Egyiptom nagy- mennyiségű amerikai fegyvert kap »abban -az esetten — ha belép a nyugat által tervezet középkoleti védelmi szervezette.« ♦ ■ ♦ Az ENSZ arab-ázsiai .csoportja — amelyhez tizenhárom küldöttség tartozik. — úgy döntött, hogy a legközelebbi ülésszakon az ENSZ közgyűlése elé viszi a tuniszi és a (marokkói kérdést. ♦ ■ ♦ Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, másrészt Szíria közöttemegegyezés jött létre, amely szerint kölcsönösen nagykövetségi rangra emelik követségeiket, Anglia Jordániával, Libanonnal és Izraellel is hasonló megállapodást kötött. Az Egyesült Államok! szintén nagykövetséget állít fel Jordániában és Libanonban. A kanadai ifjúság megtagadja a katonai szolgálatot Hága. (TASZSZ) A »De Waar- heid« rámutat, hogy kudarcba fulladt a kanadai kormánynak az a kísérlete, hogy a hadseregbe toborozza a munkanélküli kanadai fiatalokat A kétszázezer hivatalosan nyilvántartott munka- nélküli súlyos helyzete ellenére, egyre kevesebb munkanélküli kanadai ifjú hajlandó katonai szolgálatra jelentkezni. Mintegy ezer katona szökött meg rövid idő alatt abból a kanadai dandárból, amelyet Koreába akarnak küldeni. A magyar dolgozók számára egyre nagyobb segítséget nyújtanak a könyvek 1938-ban a hivatalos statisztikai adatok szerint 3136 volt a kiadott művek száma. Ez a szám 1950-ben már több mint kétszeresére emelkedett: 6404 különböző mű jelent meg ebben az évben hazánkban. 1951-ben 12.197 mű jelent mag. S a fejlődés tovább tart, — ez év első negyedéteii már közel négyet er munkát adtak ki könyvkiadásunk különböző területein. Hasonló rohamos ütemben fejlődnek könyvtár- isink is. 1950 december 31-től 1952 március végéig a népkönyvtárak száma 1635-ről 2991-re. a körzeti könyvtárak száma 22-ről 35-re emel körlett. A körzeti és népkönyvtárak könyveinek száma ugyanezen idő alatt 417.500-ról 988.600-ra emelkedett. De nemcsak a könyvek, könyvtárak számi emelkedik évről-évre, a dolgozók is egyre többet olvasnak s díva rmányaik egyre nagyobb lendítő erővel segítik őket mindennapi munkájukban.
