Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

4 1952 amgus/.Ui9 3., * :Nevelők nyári feladata Az ez év tavaszán megtörtént pedagógus szakszervezeti válasz­tások közelebb vittek bennünket a köznevelés feladatainak meg­valósításához. Azzal a lénnyel, hogy a 15 főnél több nevelő tag­gal rendelkező iskolákban alap- szervezetek létesültek, az ennél kisebb létszámú iskolában pe­dig önálló szakszervezeti cso­portok — a szakszervezeti mun­ka bevonult az iskolába. Az is­kolai szakszervezeti bizottságok terjesztették az iskolán belül a jó kezdeményezéseket, tapaszta­latokat és népszerűsítették az ok­tatás élenjáróit. A tanévvégi fel­adatok megvalósításában jó se­gítséget tudtak nyújtani az is­kola egyszemélyes felelős veze­tőjének is. A nyári munkák megszervezé­sében azonban hiba történt. Ná­lunk, pedagógusoknál legtöbb hi­ba a harcosság terén mutatko­zik. A szabadságolás megterve­zéséi» nem mert erős kézzel be­lenyúlni az iskolai szakszervezeti bizottság. így a legtöbb iskola nyári szabadságolási terve nem mélyen átgondolt s éppen ezért lépten-nyoroon a csődbe jut Most, augusztus 1-én beindul­nak a korrepetálások. Június kö­zepén, amikor az évvégi osztályo­zást lezártuk, már tudtuk, hogy kiket kell a nyáron korrepetálni. Ekkor kellett volna határozottab­ban beleszólni az iskolai SZB- nek a szabadságolási terv elké­szítésébe. Augusztus 1-én a kor­repetálási munkához szükséges nevelők száma 3—4 fő (nem ta­nyai iskolát értve). A legutóbbi ellenőrzések során azt tapasz­taltuk, hogy két iskolánál is egy fő van beállítva korrepetálási munkára, az is alsó tagozatú ne­velő. Ilyen szűk keresztmetszet­tel ez a feladat nem oldható meg. Mi történik ilyen esetekben? Be­rendelik a szabadságolási terv szerint a szabadságon lévő ne­velőt, vagy nevelőket Nyilván ezért duzzogás, vagy keserűség támad a behívatollakbau. Az igazgatót méltán éri vád, hogy helytelen tervező. A mi feladatunk, a szakszerve­zeté, hogy a nyugodt munkafel­tételeket megteremtsük, védjük a legfőbb érdeket, az oktatás sike­rét és ehhez igazodjék a szer­vezési és tervezési feladat. Ha június végén jobban harcol az iskolai SZB a szabadságolási terv reálisabb összeállításáért, most nem adódnának elő ilyen esetek. A hiba egyformán terheli az alap­szervezeteket és a területi bizott­ságot, mert az ellenőrzési munkát korábban kellett volna megkez­deni. Ebből meg kell tanulni, hogy még feszesebben és még harcosabban kell megtervezni a- nyári munkatervet. Az is tanul­ság, hogy a járási oktatási cso­portok jövőre a bekért szabadsá­golási terveket vizsgálják át és tegyék meg észrevételeiket Mechanizmus mutatkozik a kor­repetálási munka szervezeti olda­láról is. A munkának augusztus 1-én, vagy aki úgy tervezte, augusztus 4«én meg kell indulnia. A nevelőn kívül — gyerekesen hangzik ugyan —, de ott kell lennie a tanulóknak is. Nem meg­nyugtató, ha levélben kiírunk a tanulóknak. Lehet, hogy nincse­nek otthon és a korrepetálás kez­detéig nem is kapunk választ Ebben az esetben újra írjunk? Az a biztos, ha mintegy 8—10 nap­pal kezdés előtt lelátogatjuk a családokat és megértetjük a szü­lőkkel a korrepetálás fontosságát így tiszta kép alakul ki, hogy jelen lesz-e minden korrepetá­landó tanuló és jut idő arra is, hogy hazahívjuk a tanulót, ha az vidéken van. Az oktatási osztály rendeleté­ben tudatosította, hogy a neve­lők kikkel foglalkozzanak a kor­repetálás során. Mégis mutatko­zik eltérés. Megint a politikai ré­szen akad hiba. Foglalkozni kell azokkal, akik javítóvizsgára köte­lezettek, vagy pótvizsgát tesznek. Egy PISZ-tag levele: „Ufyy aUa:ak élni, Uo## ftáUo&i ehtlács &ÜS-&ÍÍ6 ItfytyU% cám ° A DISZ-tagok Rákosi elvtárs fiai. Mindig büszkéin mondok igent, ha valahol megkérdezik tő .em, hogy DISZ-tag vagyok-e. Érzőm aat, hogy az emberek máskép néznek Inám a munkában, tanulásban, egy­szóval mindenütt. Amióta DISZ- tag vagyok, jobban becsülnek az emberek, de többet is követelnek tőlem; nehezebb, de sokkal szebb így­Tizenhóbéves voltam, amikor az ifjúsági szövetség tagja lettem. Úgy éreztem, tanulnom kellene, de munka után sajnáltam az időt ezzel tölteni Inkább sétálni mentem, pe­dig éreztem, keveset tudok még, mert a múltban nem volt tanulásra alkalmam nekem éppen úgy, mint a többi proli gyereknek. Tudtam, mire kötelez a DlSZ-tagség: ta­nulni, tanulni és harmadszor is ta­nulni. .De úgy gondoltam, kár len­ne még a szabad estéket tanulással töltenem. Sokan nevettek rajtam, mikor elmondtam: katonatiszt aka­rok lenni. Még szüleim is hitet­lenkedve mondták: te, katonatiszt, az elemi iskolával ? Bizony, sok félelem volt bennem, mikor jelentkeztem tiszti iskolára, de volt egy érzésem, amely le-i győzte a félelmet, emlékeztem Rá­kosi elvtárs szavaira. A DISZ-ben bátorítottak ós a DISZ tagköny­vem segített át a kezdeti nehézsé­geken- Amikor megláttam a «Tő­ke» című könyvet, úgy gondol­tam, ezt sohasem tudom megta­nulni. Félévkor azért mégis jól si­került a vizsga. Ereztem, ez. győ­zelem ! ÍSzután összeszedtem min­den akaratomat, még többet tanul­tam és most már egy jeggyel ja­vítottam tanulási eredményemen. Úgy érzem, a vizsgán kiválóan tu­dok felelni. Az akarat nagyon sokat szá­mít Ha nem lenne erős akaratom, sokkal nehezebben érném el az ered­ményt A DISZ nevelt, formált engem, az ifjúsági szövetségnek kö­szönhetem életem legszebb napját; egy évvel ezelőtt párttag lettem. Mióta párttag vagyok, még köze­lebb érzem magamhoz az ifjúsági szövetséget Tudom, mint ifjú kom­munistának még nagyobb felelős-i i-éggel kell végeznem mimikámat Aat is tudom, nagyon sok feladat megoldása áll még előttem ahhoz, hogy kommunista módon teljesít­sem kötelességemet. Úgy érzem, nem is luduék élni anélkül, ha nem érhetnék el állandóan új és új eredményeket a tanulásban, hi­szen nem kisebb célt tűztem ma­gam elé, mint azt, hogy katonatiszt leszek. Továbbra is a párt, az ifjúsági szövetség neveltjéhez méltóan aka­rók élni és harcolni. Úgy akarok élni, dolgozni, harcolni, hogy Rá­kosi elvtárs büszke legyen rám. ALT IMRE tiszti növendék' __ 1/tUai&aiok hipt — M utatkozik ezen felül olyan je­lenség is, hogy igen sok gyen­gébb tanulóval is foglalkozunk. Mi nem szélesíteni akarjuk a kor­repetálási hálózatot, hanem arrar törekszünk, hogy minül jobban szűküljön ez a kör. Azokkal >a munkás- és dolgozó paraszt ta­nulókkal azonban, akik az új iskolai évben a tavalyi gyenge eredmények miatt nehezen állnák' meg a helyüket és veszélyeztet­nék az osztályban a nevelők ered­ményes oktató munkáját, feltét­len foglalkoznunk kell. Iskolai szakszervezeti bizottságaink, ak­kor járnak el helyesen, ha % nyári feladatok megoldását elem­zik s megadják a kartársaknak azt a segítséget, amelynek nyo­mán a feladatok megoldása a legeredményesebb. Tarr Lajos, a Pedagógusok Szakszervezete Megyei T. B. elnöke. Őszre én is közétek megyek... 28-án elküldtük az ipari dol­gozóknak az első szállítmány görögdinnyét, paradicsomot, paprikát. Ahogy végigjöttünk a> falun, a dinnye, paradicsom és paprikaszállítmánnyal, itt is, ott is nézték, mit visz -a tsz. Még olyanok is akadtak, mint Kovács bácsi, aki megkérdezte: — Mondja elvtársnő, nem engednék meg, hogy megnéz­zük a kertjüket? Boldogan hívtam meg őket Jöjjenek, nézzék meg, nincs mit szegy élni. Bátran meg mer­jük mulatni az egész gazda­ságunkat. Minél többen jönnek, annál jobban örülünk. Hiszen lehel, hogy még ők is tudnak segíteni egy-két tanáccsal, mi pedig azt szívesen vesszük. Meg is ígérte Kovács bácsi, hogy eljönnek. Aztán huncutul meg- pödöríe a bajúszát, rámkacsin­tott és azt mondta: — Mert ám elvtársnő én ké­szülök valamire az ősszel... — No, mondja meg már Ko­vács elvlárs, mire — noszogat­tam. — Hogy mire? Hát én bizony közétek megyek. örömmel fogtam meg a ke­zét. — Mikor határozta el ezt? — Már tavasz óla töröm raj­ta a fejem, de most, hogy lá­tom, elsők voltatok a gabona­beadásban és az aratás is jól ment, hát én azt mondom, be­megyek én közétek, be én, mert jól dolgoztok. Meg aztán minél többen vagyunk, annál köny- nyebb lesz a munka. Nemigaz? — De bizony igaz és mi sze­retettel várjuk községünk többi Kovács bácsiját is, akik érdek­lődnek irántunk. De sok még úgy van, mint mikor lovat vesz a piacon, jól körülnézi, tetszik is neki, mégis alkudozik rá De mi azért ezt nem bánjuk. Nézzék meg munkánkat a köz­ség dolgozói. Ha hibát látnak, azt is mondják meg, hogy azt ki tudjuk javítani. Szávai Istvánná levelező, Medgvesegyháza. nélkülözhetetlen az agltációi munkában Épül a kujbisevi vizierőmű Két év telt el azóta, hogy megjelent a S/O jc unió Minisztertanácsa ren- deie'e arról, hojy a Volgán, Kujblsev közel Cl en gigantikus vizierömiivet kell épiteni. Az egész viz’erőm üköm out építésére öt év áll rendelkezésre. Egyetlen s. ám is képet adhat arról, ho y ez a'att a iö id idő alatt mekkora muci át kell téjcsiiciil: az elvégzendő földmunkán terjeielmét 130 millió köbméterben állapi olíák meg. Ennek a fő dnek az els/á iitá i o: a kora vonatra volna szükség, mely a vasúti kocsik összefüggő szalagjára! négyszer érné körül a föl­det az egyenlítő mentén. A kubisevi vizierőmű a világ legnagyobb vizier?,müve lesz. Teljesítmé­nyét 2 millió kilowattban alapították meg. A vizierőmű közepes vízi o amu évben 10 milliárd kié .vattára olcsó villamos er er, át fog szo'gáltatni. Ezt az energiát Moszkva, Kujbisev, Szaiatov iparvállalatai kapják. A villamos energia jelentős részét a Vo án túl elterülő t millió hektárnyi aszáho, föld öntözésére fordítják. Itt a táplálkozás szempontjából legértékesebb gabonát, bú­zát fognak termelni. A képen Kaierija Gurszkaja főmérnök (jobbra) és Marija Matkovszkaja főmunkavezető ellenőrzik a vizierőmű dolgozói számára készülő uj lakóházak falazását. Hektáronként 7 mázsa lenmag J. Korma, a «Január 9-e» kolhoz (cserginyovi terület, luT ovi kerület) kiváló <en- tenresztő munkacsoport vezetőnője vállalta, ho*y az idén 6.5 hektáron hektá­ronként leíía'ább 7 mázsa lenmagot és öt mázsa hosszuszálu lenrostot gyűjt be. A képen V. Prihogykov kolhozagronómus és J. Korma munka csoport veze­tőnő megtekintik a lenföldet. A SÍÉT HŐS Még tavaly történt Koreában Anben-korület N. falu közolő-l ben amerikai repülőgépek nagy­mennyiségű időzített bombát dob­tak az útra. Emiatt a hadianya­gokkal megrakott, frontra siető gépkocsioszlopunk kénytelen volt megállni. Volt ugyan egy kerülő út, de ez hosszú, fölösleges kilo-c métereket jelentett volna. Bs sza­bad-e késlekedni a hadianyaggal akkor, amikor erre a front hős katonáinak van szükségük, A gépkocsiknak a lehető leggyorsab­ban utat kell törni a fronti felé. Erre egyetlen lehetőség kí­nálkozott — az út megtisztítása az időzített bombáktól. Kim Szu Gin és Te Gya Plmm, a két bátor, hűséges bajtár» egy­másra néztek és egyre gondol« tak. Szó nélkül a veszélyes helyre rohantak és megkezdték a bombák elhurcolását, amelyek pedig bár­mely percben felrobbanhattak. Ki tudja, az amerikai barbárok mi« korra állították be robbanó szer» kőzetüket. Gondolkozásra nem volt idő. A két merész hazafi bámulatramélfcó gyorsasággal dolgozott. Forróség: öntötte el őket. A szájuk ki-, szikkadt. Az eÍ6Ő .,. a második ,.. a harmadik... a negyedik bombái húzták ki a földből ós vitték el, messzire az útról. Az út hamarosan szabaddá Vil­iik. Az idegek a pattanásig fe­szülnek. A bomba belsejének szer­kezet© mintha gúnyosan ketyegne, jelezve a közeledő halálos peroet, A levegőt most hatalmas robba­nás rázza meg. Te Gya Pliun kezei között « tizenhetedik bomba felrobbant ak­kor, amikor vitte el az útról| Te Gya Phun hősi halált halt a hazáért. De bajtársa életben maradt. Fo­gait összes zoritva folytatta ve­szélyes munkáját. Mozdulatai ír,le­gyorsultak. Kettő helyett dolgozott — magáért és elesett bajtársáért. Szemébe verejték csörgött, ajka ki­repedezett. Nem, a gyűlölt ellenség semmivel sem tudja megállítani a koreai hazafiakat. Végre szabad az út.. . A mo­torok vidáman berregnek. A gép­kocsik sietnek a frontra. Nem so­kat késtek, de most azt is behozz zák. A hadianyagok késedelem: nélkül érkeznek majd az első vo­nalakba, hogy a front katonái megbosszulhassák a 211 éve- Te Gya Pliun halálát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom