Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

» VíUaAsatók Hé?* 1952 júlKü» 20, vasárat«ji Párt és pártépíté» A gyomai községi pártbizottság szilárdítsa meg tömegkapcsolaiát, erősítse a nevelőmunkát, leplezze le az ellenséget — ez a győzelem feltétele Nazim Hikmet Magyarországon Gyomán is mind nagyobb Lendü­letet vesz a cséplés. 17-én estig a község határában 548 hold búza ás 122 hold árpatermést csépeltek el. Az »Uj illet« tszcs cséplő mun­kacsapata Dajkó József vezetésével 48 oolos AMG géppel 151 mázsát csépelt el már az első napon.i Ugyanakkor Maráz László és Kiss Lajos felelős gépvezetők a háztól- házig végzett cséplés közl>en 17-én csak 101 illetve 96 mázsáit csé­peltek el 48 colos dobszólességű géppel. Ez azt jelenti, hogy ha Gye­mén mind a 38 cséplőgép kö­zös szérűn csíp;, tv, éppen «gyharmadával tudnák csök­kenteni a csépiési időt. A közös szérű népszerűsítésével azonban nem is foglalkoznak Gyo­mán. Megyeri elvtársnak, a köz­ségi pártbizottság titkárának is az a véleménye: »nálunk nem divat a közös szérű«. De a gyomai nép­nevelők nemcsak a közös szélűvel, hanem a hordással és a begyűjtés­sel sem igen foglalkoznak s hason­lóképpen a kulákok Leleplezésével, meggyűlö'fotésével sem. Pedig Gyo­mán 240 kulák van. Mondani sem kell, hogy valamennyi szabotál. Sertósbeadási kivetésének fel© sem tett elget, de csaknem valameny- nyien hátralékban vannak a tojás, baromfi és egyéb beadással is. A nagymérvű szabotálás elle­nié ne eWhsn ar évben csak 15 kttákot von al, f .elöcségre úgy, ahogy — ezen egy részét is tavai vi szabó tatásért — és csak 20—25 butákat birs goltaís meg. kuiákokkal szembeni bánásmód lazasága ragadtatta arra vitéz Tar- elóczl János, volt hoithysta hadna­gyot, hogy öklével és tehenével etesse a búzakévéket, amint cini­kusan megjegyezte: »azért, mert Sok jó, zö-d fű volt a szalma közt«. Ráa.lá'Ul a kulák később fogott az aratáshoz és három hold búzatermé­sének 30 százaléka eliiergett. ErríVi a Lakkról aztán az is kid- ű t, hogy nemcsak fejlő­désiiiket gátolja, hanem fegy­vereket is rejt. get del gozó i é- pii.ik ellen. A rendőrség egy dán cé.Iövőpuskát, egy két­csövű vadászfegyvert és egy 16 lövetű német gyártmányú forgópisztolyt talált a kidák lakásán elrejtve. A kulák szabotálásáról és íegy- verrejtegetéséről azonban kevesen tudnak Gyomán, a pártbizottság nem ismertette a népnevelőkkel és azok pedig a dolgozó parasztok­kal, hogy Tamóczinak milyen szándékai voltak az elrejtett fegy­verekkel. Gyomán csak keresve lehet olyan népnevelőket találni, akik a hor­dásról, oséplésről beszélgetnek a dolgozó parasztokkal és igy a pártbizottság csak kevésbé, vagy egyáltalán nem ismeri a dolgozó parasztok véleményét, ha igulatat, sőt Megyeri elv­társ, a pártbizottság titkára még egyetlen cséplőgépet sem látogatóit meg. Pedig vannak jó megnyi.vánulások, amelyek ellen a búié ók ga ád támadást indítottak. Ifjú Fazekas Pál, volt maJom- fculaj Ionos hálójába kerítette a Ter- méaylörga'mi Vá lalat gyomai ga- bonaátvevőjét, Tóth Istvánt és igy most már az is segít terjeszteni a kulák rémhírt: »a fejadagot is be kell adni«. Fazekas Pál kólák­nak egy hold és 400 négyszögöl területen i3 mázsa 43 kiló búzája termett. Dia ő még ezt a kis terü­letet sem volt hajlandó learatni 6 igy azt is hinesztoli, hogy ma­gasra szabták az aratórészt. Arató­részként 137 kg és géprészként 164: kiló búzát adott ki. Három má­zsát beszállitorlb s igy a kiadott bú­za összesed 601 kiló. Tehát még otthon maradt neki hét mázsa 42 kg búzája. De ennek ellenére to­vábbadás cé jából azt mondta Tóth Istvánnak és másoknak is, hogy »a fejadagot is be kell adni« és Tóth István ezt tovább is adja, hiszen végeredményben Horthy had­seregében jutási őrmester volt. Ezek szerint egyeznek a cél­jaik, abban, hogy közhangula­tot keltsenek a begyűjtés el­len, ami közvetlen folyik a géptől. Többen túlteljesítik be­adási kötelezettségüket. Példá­ul Tar! Sándor nígyholdas dol­gozó paraszt is 151 százalék­ban teljesítette kenyérgabona­beadási kötelezettségét De hallgassunk meg egy párbe­szédet, mely Varga József elv­társ, a Járási Pártbizottság mun­katársa és Pelyva Lajos hatholdas dolgozó paraszt között folyt le le július 17-én délután. — Na, holnap már hozzád ke­rül a cséplőgép — szólította meg Vargia elvtárs. — Fel is készültem rá. —■ fejel­te az. — Hah aztán, tartod-e a tavalyi iramot a beadásban? Emlékszel rá, milyen sokat beszéltek a faluban 400 százalékos teljesítésedről. Még a csasztuskában is kiénekeltek. — Az idén tovább megyek annál — felelte Pelyva Lajos mosolyog­va. — Tavaly óta sokat kaptam én is a demokráciától. A lányom Szegeden tanul vásútállomás,ezető iskolán. Jövőre már valamelyik va­sútállomáson tesz, lehet, hogy ép­pen itt, Gyomán. Az egyik fiam i mezőgazdasági szakiskolán tanul, agronómus lesz. A másik fiam jól keres a téglagyárban. Régen együtt húztuk az igát a kulákoknál. Én béres vol­tam, ő meg cseléd. Hát ezek­ért az idén 500 százalékra tel­jesítem beadási kötelezettsége­met. _ . . Számosán gondolkoznak és cse­lekszenek igy még Gyomán. Éppen ezért a községi pártbizottságnak sürgősen be kell indítania, vagyis jobbá kell tennie a népnevelőmun­kát, hogy feikuta.sák az ilyen meg­nyilvánulásokat, hazafias cseleke­deteket és meggyőzzék vele azokat, akik a kötelességük teljesítése, túl­teljesítése és a kulákok félne veze­tési szándéka között ingadoznak. Na.im Hikmet, a Nemzetközi Békedijjal ki ‘.Öntetett tö ök költö a Műcsarnok ban rendezed Munká sy kiálliíáíOti. A Béke Viláytaiiács ülése 1952 [ulius 5-ig folyt le a Béke Vi ágta á s reidkivüli ülése Berlinben, a 7 áx*sada’otubÍzíoJtő Házban. A képen az * !• ö .séget látjuk az ülés megnyitásai a lka Írná al. Jó teljesítmény — jó kereset Megyénkben az állami gazda­ságokban a betakarítási mun­kák végzésében jó eredményt ért el a mezőhegyesi faiskolai cséplőbrigád. Tizenkét óra alatt 320 mázsa búzát csépeltek el, az újmezőhegyesi cséplőbrigád pedig 450 mázsa árpát 12 óra alatt. Jó eredményt ért el a halasi állami gazdaságban Mo­nori József kombájn vezető, alá Bedmarik Tibor segídvezetővel 8 óra alatt 15 holdon végezte el az aratást és a cséplést. A ve­zető napi keresete 85 forint 32 fillér, a segédvezetőé pedig 6^ forint 84 fillér. Kézi aratásba!. Szabó Mihály munkacsapata ért el Legjobb eredményt, normáju­kat 225 százalékra teljesítették. ARAT A KOLHOZ írta: Anatolij Ferensz Éjfél körül ért véget az össze­vont párt- és komszomolgyűlés. Az értekezlet részvevői szétszéledtek, most külön csoportokban folyt a szó, de mindenütt egy tárgyról: az előttük álló feladatokról. Esős idő volt kilátásban, ami veszede­lemmel fenyegette a jónak Ígérke­ző termést, minden erőt mozgósí­tani kell tehát az aratásra, hogy a gammát idejében beadhassák. Ez­zel a tárggyal foglalkozott az es­ti gyűlés is. Gutálin, a párttitkár, Bruszkov, a kolhoz elnöke és Zina Vlaszova, a komszomol-szervezet titkára utol­sónak hagyta ©1 a kolhozvezetőség épületét. Erős szól fújt. Lóbálta az oszlopokon függő utcai lámpákut és felhőket kergetett a fekete égbol­tozaton, ahol csak itt-ott csillan­tak meg a távoli csillagok. Az ár­téri rétek me. lett homályosan vil­lant a folyó szalagja, a fák eső­verte lombjai susogtak. — Regg©lr© — mondta a kol­hozelnök — a szél szétkergeti a felhőket. — Munkához kell lát­nunk. . . — Bizony, Zina, — fordult a párttitkár Vlasaovához — a gabo­nabeadást az állam részére augusz­tus 15-ig teljes egészében telje­sítenünk kel II Zina melegen csengő hangja erő­től sugárzott: — A komeeQmaláták minden erejüket megfeszítik.. . — Ez kevés — vágott közbe a pái'ttitkár —i a ti feladatotok, hogy az egész ifjúság feszítse meg min­den erejét.. . — FelLelkesitjük mi nemcsak a fiatalságot, hanem az idősebbeket is! — nevetett Zina. — Egy negyvenötös komszomol- istát máris találtatok — mondta vidáman a koihozelnölc és magára mutatott. — Mindjárt nyergetek, s átlovagolok Scsurovóba, a cement­gyárba. . . Ülés alatt jutott eszembe az ötlet, hogy náluk a száritóban nagyon jól széttoiegethetnénk a gabonát, mislőtt a begyüjtőliely-i re szállítanék... Gyorsabban men­tőé a dologi — Kitűnő ötlet — helyeselt a párttitkár. — En meg benézek a lédetü szérűhöz és ellenőrzőm a vil­lany-cséplőgépek ftlá Irtását... . Te Zina, meg menj haza aludni... A fiatal lány mosolygott. — Ki tudna most aludni?.,. Elmegyek a konyhakerti munka­csapathoz, amely egész éjszaka dol­gozik, hogy reggelre ott lehessen a oséplésnél... Már búcsúzott és ment is.. . Gutáim, a párttitkár meleg sze­retettel nézett utána: — Nagyszerű lány ez a Zina... Es a komszomoljai is... Milyen derekasan dolgoztak a műit ara­táskor is... A kévekötőé normáját mindennap kétszeresen túlteljesít, tették... Kezet szőrit a kolhozelnökkel. Útjuk mórt elvált, de reggel me­gint együtt lesznek. Kinn a földe­ken, az aratásnál... v # » A párttitkár csendesen ballagott az éjszakában. Csak a cigarettája parazsa világított, de aztán a tá­volban is felvillantak apró fények; a szérű lámpái. Meggyorsította lép­teit s egyszer csak ragyogó villany­fénnyel megvilágított terepre ju­tott. Az oszlopnál Ivan Gulajev villanyszerelő éppen akkor szedte le lábáról a mászóvasat, amelyek csörömpölve hullottak a földre, Sztyepán Ivanovics Dolmatov gép­ire e ő pedig a c éplőgép dobjára tá­maszkodott. — Még ilyen későn is fenn vagy­tok, vagy már ilyen korán felkel­tetek? — köszöntött rájuk a párt­titkár. — Holnap kezdődik az aratás — felelte csendesen Ivan Gulajev — és körö.hetem, Andrej Ivanovics, hogy emiatt a részig miatt az idén sem rrell nyugtalankodnia.... Munkára készen állunk, a gépek­kel nem Lesz semmi baji — és me­leg szeretettel megveregette a mo­tortestet. — Akár nyomban megkezdhetjük a cséplést! — tette hozzá Dolma­tov, a gépkezelő. — Tudom jól, — mondta a párttitkár, — hogy a ti részlege­tekkel nem lesz semmi baj... Csak éppen nem akaródzótt aludnom, hát- gondoltam, ellátogatok ide.. . Itt töltöm az éjszaka .hátralévő részét.. . Gyújtsatok rá elvtár­sak. .. * * * Igaza volt a kolhozelnökuek: a szél szétkergetto a felhőket. Más­nap csak egy-két felhőfoszlány úszott az égen. Tűzött a nap és meleg szét fújt, ami kitűnően szá­rította a gabonát... A természet azonban szeszélyes, ki tudja, hol­napra, vagy holnaputánra nem ke­rekedik-e megint eső, sietni kelt hát a munkával, ameddig lehet.. . Ilyen bizonytalankodó időben a munka jó megszervezése és gyor­sasága dönt el mindent... Nem volt baj sem a szervezés­sel, sem a gyorsasággal. A fedett szérű alatt éjjel-nappal dübörgött a két elektromos cséplőgép dobja. Minden huszonnégy órában 12 ton­na gabonát csépeltek ki, de ez még nem minden.. . Kint, a földeken is dolgozott egy cséplőgép.. . Bruszíov, a kolhozcluök, meg Gu­táim, a párttitkár egy nap ötször- hatszor is ellátogatott a fedett szérűhöz, ahol a vittanycsép és folyt. A szérűhöz, amely hosszú ár­nyékot vetett az útra, egymásután érkeztek a kévékkel megrakott fo­gatok. A gépnél megteltek a zsá­kok, pelyvától megtisztított, kivá­logatott gabonával. Kláva Zinovjeva, a fiatal ag- rouómus, az egyik, még be nem kötözött zsákhoz támaszkodik és gyönyörűséggel szitálja át az új gabonát egyik kezéből a másikba. Az arcán mosoly és elégedettség. A rostánál dolgozik Zina Vlá- szova, a komazoruol-eaervezet tit­kára egész brigádjával. A lány bar- nárasüíí keze szélsebesen röppent egyik kévéről a másikra s fürgén adogat a géphez. De igy dolgozik brigádja minden tagja. Szemük-* ben az elégedettség vidám moso­lya és Zina boldogan kiált a két látogatóhoz: — Nem augusztus 15-ie, ha­nem már jóval korábban vég­zünk a munkával.. . Megmutatjuk, hogy mi a komszomol-tűz!... El­sők leszünk a beadásban! Bruszkov és Gutálin ellátogatott a nyitott szérűhöz is. Késő délután volt. A szél elült, a nap vörös korongja mintha roppant nagy disz lenne a távoli erdősávon. A magasban pacsirta dalol és a mesz- szeségből idehaltik a tücskök cir- pelóse... Itt a fiúk dolgoznak, a abban versenyeznek, hogy mennél jobban megőrizzék a termést a mag­veszteségtől. A két látogató arcán öröm vi­rágzik, ahogy mázli a fiatalok Lel­kes munkáját... » * » A szérűtől megrakott teherautó indul. A fehér zsákok tetején Léna Tyilnova csoportvezető ül és in­teget a szél űben dolgozóknak. — Még egy tehergépkocsival au államnak! — kiáltja vidáman. — Jó utat! — int vissza a kol­hoz elnöke, majd Gutáimhoz for­dul: — mát* é> fe látom, hogy ha­táridő előtt teljesítjük a beadást.. . — Meghiszem azt! — mondja boldogan a párttitkár. — Elnézni is gyönyörűség, hogyan dolgoz­nak.,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom