Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-15 / 164. szám

2 1952 július 15, kedd A Német II. Boriin. (MTI) A Német Szocia­lista Egységpá t IL pár:értekezlete szombaton © te Otto Grotewohl elv­társ záróbeszédével befejeződött A küldött :k előző eg lelkes egyöntetű- eéggel töltene mi jeenfcő égű hatá­rozatot hozlak a szóda'izmus építé­sének megkezdéséről a Német De­mokratikus Köztársaságban. A párté, takezlefc határozata meg­állapítja, hogy a világ két táborra, a béke, a demokrácia, a szocializ­mus táborára és az imperializmus táborára szakadt. Németországban a békeszerződé-ért és a Németország egységének helyreállításáért vívott harc a központi kérdés. Ebből következik: Először: A Nyugat-Nometország- tran lévő amerikai, angol és fran­cia megszállók elen folyó és a botmi csatlóskormány megdöntésére irányuló nemzeti szabadságharc Né­metország összes békeszerető és ha­zafias erőinek feladata. Le kell leplezni a háborús uszítok valamennyi rendsza­bályát és mindazokat az ele­meket, akik igazolni akarják az új háború előkészítését, Másodszor: A legfontosabb fel­adat a kommunista, szociáldemo­krata. kereszténypárti és pár- tonkívfili munkások akció­egységének, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szö­vetségének megteremtése, va­lamennyi német hazafi tömö­rítése a hékemozftalomban és a demokratikus Németország Nemzeti Frontjában. amely megerősíti sorait ée min­den erőfeszítést megtesz annak ér­dekében, hogy teljesíthesse törté­nelmi feladatait a nyugata íérnotor- szági nemzeti szabadságmozgalom élén. Negyedszer: A béke, a demokra­tikus haladás és a szocialista épí­tés biztosítása a Német Demokra­tikus Köztársaságban és Berlinben Nyugatról jövő támadással szem­beni, a Német Demokratikus Köz­társaság határainak megerősítétét ée megvédését, a demokratikus népi hatalom, a demokratikus rend ée a törvényesség megszilárdítását ée a legkorszerűbb hadieszközökkel fel­szerelt fegyveres haderő megszer­vezését követeli. Olyan haderőre van szükség, amely meg tudja védeni a dolgozók vívmányait impe­rial isi a támadással szemben. Ötödször: Még jobban meg kell szilárdítani barát­ságunkat a Szovjetunióval, a béke, a demokrácia és a szo­cializmus hatalmas támaszával, va­lamint a Kínai Népköztársasággal ée az európai ée ázsiai népi de­mokratikus országokkal. Hatodszor: A politikai és gaz­da-ági viszonyok, valamint a mun­kásosztály ée a dolgozók többsé­gének öntudata a fejlődés olyan fokát éite el, hogy • Német Demokratikus Köz. társaságban * szocializmus építése alapvető feladattá vált Hetedszer: A szocializmus alap­jai lerakó ónak legfőbb eszköze az államhatalom. Ezért A német hazafiak nagy ezabad- eágküzdelme az idegen imperialista betolakodók és kizsákmányolok ek­len, egyben elszánt harcot követel a jobboldali szociá demokrata1 ée szakszervezeti vezetők ellen is. Haimadszor: A Német Demokra­tikus Köztársaság összes hazafias erőinak köte'essége, hogy szüntelenül erősíteni kell az államhatalom népi demokra­tikus alapjait2 a vezető*.ze- rep a munkásosztályé, amely szövetséget kötött a dolgozó parasztsággal, az értelmi­séggel és a dolgozók más rétegeivel. megszilárdítsák testvéri szo­lidaritásokat a Német Kom­munista Párttal, Figyelembe kell venni, hogy az osztály harc kiéleződése elkerülhe­tetlen és a dolgozóknak meg kell i/iLaisai&k Hépe Ünnepség Drégelypalánkon a drégelyi várostroro négyszázadik évfordolója alkalmából tömtök az ellenséges erők ellenál­lását. A határozat a nyolcadik pontban vázolja azokat a felad-ltokat, ame­lyeket a szocializmus felépítése tűz ki Megállapítja, hogy ennek ér­dekében végre kell hajtani a népi hatalom alapvető feladatait, meg kell törni az ellenség ellenállását és ártalmatlanná kell tenni az ellenséges ügy­nököket, fegyveres haderő szervezésével meg kell vé­deni a hazát és a szocialista építő munka eredményeit. Közigazgatási reformot kell végrehajtani. A drégelyi várostrom négyszá­zadik évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget rendez­tek Drégelypalánkon. A vár ép­ségben maradt falán elhelyezett emlékmű körül nagyszámban gyűltek össze az ünneplők: nép­hadseregünk katonái, a község dolgozói. Az ünnepség a magyar és szovjet himnusszal kezdődött, majd Szilágyi Dezső alezredes mondott beszédet. Ismertette azo­kat a körülményeket, amelyek között Szondy György és marok­nyi csapata hősiesen állott helyt a Felvidék egyik kapujában. Gazdasági téren legfőbb feladat a szocializmus gazda ági alapjainak megteremtése, az ötéves népgazda­sági terv további teljesítése révén. A szocialista műn ka versenyt a leg- - «Belesebb alapon kell kifejlesztem. Kilencedszer: A szocializmus épí­tése a Német Demokratikus Köz­társaságban, csapás a nyugatnémet- országi reakciós uralkodó körökre. A szocializmus építése kifejezésre juttatja a Német Demokratikus Köztársaság és a demokratikus Ber­lin lakosságának szilárd akaratát, hegy minden ereje latbavetésével fenntartja a békét. A szocializmus építése lehe­tőséget nyújt egész Német­ország lakosságának, győződ­jék meg saját szemével ar­ról, hogy a demokrácia és a szocializmus ólja az egyetlen út, amely megfelel a nép ér­dekeinek és nagyszerű jövőt biztosít a né­met nemzetnek, amely egyenjogú nemzetként foglal helyet a ezabaej- sngszerető népek körében. A párt általános ’ politikái fr&lfy - vonalának érvényre juttatása a párt- munka alapo6 megjavítását köve­teli, hogy a Német Szocialista Egységpárt mint a marxista-lenin­ista párt, eredményesen teljesít­hesse hivatását. Ezzel kapcsolat­ban a tizedik pont rámutat: A vezető saervek kötelessége, hogy minden téren megvalósítsák a párt vezetőszerepét, erősítsék a párttagok harci öntudatát. A párt­nak a legnagyobb éberségre kell nevelnie minden tagját. A párt so­raiból könyörtelenül el kell tá-* volitani a pártellenes elemeket. Jelenleg az a fő feladat, hogy a párt szervezeti munkájá­nak színvonala a politikai feladatok színvonalára emel-: kedjék. I A pártnak úgy kell kiképeznie és megacéloznia a kádereket, hogy azok teljes felelősséggel végre tud­ják hajtani a párt irányvonalát és harcolni tudjanak a határozatok megvalósításáért. A pártonbelüli demokrácia széleskörű kifejlesztésével módot kell nyújtani a párt­tagoknak. hogy állást foglal­janak politikánk minden kér­désével kapcsolatban. A párttagok átlagos életkorának lo- •fczálKtásu és a párt szociális össze-, tételének megjavítása érdekében él­munkásokat, mezőgazdasági mun­kásokat, dolgozó parasztokat és ki­váló ifjúmunkásokat, valamint a Szabad Német Ifjúság tevékeny tagjait nagyobb mértékben kell a pártba felvenni. A határozat így fejeződik be: Nagy dicső elődeink, Szondy György és végvári vitézei em­léke előtt csak úgy tudjuk hálán­kat leróni, ha tökéletesen meg oldjuk a mai történelmi helyzeti bői ránk háruló feladatokat Há­lánkat és kegyeletünket rójuk le itt, az emléktábla előtt és fogadjuk, hogy a békefrontnak ezen a szakaszán hűen kitartunk a népek szabadsága, az emberj haladás, a szocializmus ügye mellett — fejezte be beszédét Szilágyi Dezső alezredes. Az ünnepség az Intemacionáíéi hangjaival ért végett Tizenegyedszer; Ideológiai téren a legfonto­sabb feladat: szocialista ön*, tudottal felvértezni a műn. búsokat és a dolgozók tö­megeit. Ugyanakkor nap mint nap követke­zetes harcot kell folytatni a bur- zsoa eszmék ellen. A propagandise ták kötelessége, hogy kidolgozzák és népszerűsítsék a IL pártért©-» kezleten felvetődött új elméleti kér-, dóseket. Még alaposa bban kell taní­tani és tanulmányozni * Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának törté­netét, — amely egész párt- oktatásunk alapja — és Sztá­lin elvtárs műveik Harcban a békéért, az egységért, a demokráciáért, és szocializmusért előre! India és Indonézia visszautasította Truman meghívását Peking. (Uj Kína.) Mind az in­diai, mmd az indonéziai kormány visszautasította Truman elnök meg­hívását, hogy katonai megfigyelőik folytassanak vizsga'atot a kocaede szigeti hadifogolytáborban. NEMZETKÖZI ÉLET A népek egyre haragosabban kiállják; ami go home! A NAPOKBAN Ausztriában ifjúsági találkozót rendeztek az osztrák jobboldali szocialisták. E találkozó célja az volt, hogy az amerikai imperialisták háború* terveiben engedelmes ágyú tölte­lékként elkönyvelt nyugateurópai ifjúság körében népszerűsítsék az »európai hadsereg« néven, fel­állítandó amerikai zsoldos had- Beieget és előkészítsék az ifjú-. *ágot arra, hogy e martalóc had-, aereg tagjaként zokszó nélkül meghaljon a Wall 8treet-i pón- neszsákok érdekeiért. Az osztrák jobboldali szocialista vezetők, az amerikai gazdák e nyomorult iki- tartóttjdi «näadenlb megtettek, hogy ez a találkozó jól sikerül­jön és jutalmul megkaphassák gazdáik leereszkedő vállveroge- tését — a megfelelő dollárok, kíséretében. Kiderü'Jfc azonban, hogy az osztrák és nyugatnémet szociáldemokrata ifjak nem oszt­ják a jobboldali szocialista ve­zetők nézeteit. Az osztó rák jobboldali szocialista ve­zetőket kinos meglepetés ét­té: az ifjúsági táborba be­vonuló nyugatnémetországi ifjak az európaszerte ismert és nép­szerű »ami go home« (amerikai­ak takarodjatok haza) szövegű imperialistaellenes indulót éne­kelték. Nem maradt más hátra, mint azon gondolkodni: hogyan lehetne a táborban elszigetelni e nyugatnémet ifjakat, nehogy • béke gondolatával »fertőzzék meg« a még »hivő« többi ifjakat is. EZ A JELENSÉG nem egye­dülálló. Az utóbbi hónapokban a kapitalista világban is egy re sza­porodnak as olyan hangok, ame­lyek visszautasítják az amerikai­ak háborús terveit. A tények beszélnek. Hiába imák amerikai borzsoá közírók és az imperializ-t mus többi dalnokai Amerikáról, mint a világ jótevőjéről és aa amerikai »segítségről«, mint aa emberiség megmen tőjéről: egy­re többen látják az egész vilá­gon, hogy az amerikai imperialis­táit szaval és tettei között áthi­dalhatatlan űr tátong, hogy aa amerikai trarzeoá politikusok és onrzsoá toliforgatók hangzatoa frázisai mögött az amerikai im­perializmus falánk, vadállati áb­rázata rejtőzik. Az amerikai imperialisták egy­re szemérmetlenebből parancsol­gatnak a nyugeteurópai orszá­gokban. A„ amerikai gauleite- rek, tisztek és katonák cinikus pöffeazkedóse egyre jobban sér­ti a tisztességes nyugateurópai ember nemzeti büszkeségét. Mind gyakrabban hallatszanak hangok az amerikai katonák gálád ki­csapongásai ée az európai lakos­*óg elleni aljas támadásai ©Ilon. Bamberg, nyugataémetországi vá­ros polgármestere nemrégiben a következőket mondotta: »Váro- Mmkban tarthatatlan állapotok: uralkodnak. Egyetlen nő sem léphet ki este az utcára anélkül, hogy ap amerikai katonák ne »aklatnák. Minden, egyes járó­kelőt legalább egy fegyveres rendőrrel kellene kísértetnünk, ha eredményesen akarnánk véde­kezni. a számtalan amerikai ban­dita ellen.« A »büszke Nagybritanniábaíi« is gátlás nélkül garázdálkodnak az egyenruhába öltözött ame­rikai gengszterek. Az Oxford kö­telében lévő amerikai légitárt maszpontokon többezer amerikai katonát és tisztet helyeztek eL Amióta a katonák ott tartózkod­nak, a helyi bíróságokhoz pana­szok özöne érkezik angol leá­nyoktól, akikkel az amerikaiak erőszakoskodnak. Egy oxfordi le­ányiskola igazgatója levélben kér­te a szülőket: ne engedjék, hogy az iskoláé lányok az esti érákban a város utcáin mutató kozzanak, tekintettel az amerikai katonák gaztetteire. AZ AMERIKAIAK uralma el­leni tiltakozás hangot kap a nyu­gateurópai országok burz&oá saj­tójában is. A »Statist« cimű kon­zervatív közgazdasági hetilap nemrégiben vezércikkben foglal­kozott az Egyesült Államok és nyugateurópai »szövetségesei* kapcsolatával. A cikk keserűen állapítja meg, hogy Nyugateuró- pa lassanként nem több, »mint bombázó támaszpont ée Amerika túltermelési termékeinek lerako­dó helye.« A lap foglalkozik: Taft, amerikai szenátor azon kijelentésével, hogy »Amerika nincs ráutalva arra, hogy né* met és francia szuronyokért kol­duljon«. »Amerika — Írja a Statist — valóban nem koldul európai szuronyokért«, ezeket a szuronyokat a legborzalmasabb kényszereszközökkel szerzi és szerezte meg. Amerika busás hasznokat aratott a háborúban és mindkét világháborúból mint szövetségeseinek fő hitelezője ke­rült ki. Amerika mindkét világ­háború végén azok torkát szo­rongatta, pénzügyi és gazdasá­gi markolással, akik őt először megmentették«. Az amerikai imperialisták ko­reai háborújának kudarca és gá­lád, rabló céljainak teljes le­lepleződése is hozzájárult ahhoz, hogy az egész világon erősödött az amerikai imperializmus el­leni gyűlölet. Az Angol Munkás­párthoz közelálló »People« ci­mű lap röviddel ezelőtt a követ­kezőket irta a fegyverszüneti tár­gyalásokkal kapcsolatban: »Meg­akadlak a fegyverszüneti tár­gyalások, mert az ENSZ, azMl Amerika nem egyezik bele a teljes fogolycserébe, noha arra a genfi egyezmény kötelezd a hadviselőket. A kocsedói esemé­nyek megcáfolták az amerikaiak állítását a hazatérni vonakodó hadifoglyokról. »Még a nagybur­zsoázia szócsöve, a Times is megjegyezte a maga finomkodó modorában: »Angliában mind töb­ben töprengenek megdöbbenve « koreai háború kilátásai és cél­jai felett.« A békés rendeltetésű Jalu- menti vízierőművek bombázása tovább fokozta ezt a hangula­tot. Az egész világon felhang* »ott a tiltakozás. Az angol par­lamentben egymást érték az in­terpellációk. Az indiai »Amrita Bazar Patrika« cimű lap figyel- raezteti Amerikát, hogy viselnie kell a felelősséget, ha e bombá­zások jniatt meghiúsulnak a fegy­verszüneti tárgyalások. KIDUWAY európai körutazása sem növelte az amerikaiak nép­szerűségét. Ahová betette a lá­bát, mindenütt »Amerikaiak ta­karodjatok haza« kiáltások fo­gadták, mindenütt a nép gyűlö­lete kísérte. E héten Londonban járt Kidgway. A brit birodalom fővárosában sem fogadták szí­vesebben a dolgozó tömegek, mint másutt. A békeharcosok a következő ékesszóló feliratot helyezték ei az amerikai követség épületén: »Kidgway takarodj haza és ma­radj otthon.« A népek szava egyre harago- aab. A népek békét követelő harsogó hangja mellett egyre szánalmasabb nyivákolássá válik a háborús uszítok aljas, hazug propagandája. A népek egyre vi- lágo-abban adják kultúra a világ­uralomra éhes amerikai mono- poltőké-eknek: nem háborút, ha­nem békét akarunk 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom