Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-12 / 162. szám
1952 július 12, szombat 3 ViUatsúuUc Héfte Korea! műszak Mezőhegyesen Az újmezőhegyesi állami gazdaságban a cséplés megkezdése elölt egy hónappal kijelölték név szerint, ki fog a Bredjuk- módszer szerint átalakított cséplőgép mellett dolgozni. Amikor a brigád tagjai ösz- A brigád tagjai ntéhl Itt végeznek minden nyári munkát márciustól egész novemberig. Most, hogy a cséplés megkezdődött, az egyik este, mikor a brigádszálláson* ösz- szegyűltek, Hegedűs elvtárs, a brigádvezető felolvasta a névsort, hogy ki, hol fog dolgozni és milyen időközönként váltják egymást. A beszélgetésük során azt is elmondotta Hegedűs elvtárs: »úgy fogjunk a munkához, hogy most műszakokat tartanak mindenütt és nekünk úgy kell dolgoznunk, hogy a többtermeléssel a hős kórsai népet segítjük szabadságáért vívott harcában. Harcos fogadalmak, felajánlások születtek ezen a brigádgyűlésen. Megfogadlák, tervüket 120 százalékra teljesítik. Ezt sikerült, is elérni, sőt túlszegyültek, fogadalmat tettek, hogy Mezőhegyesen elsők lesznek a cséplésben. Ezt sikerült is elérni, még az országos leg jobb eredményt is túlszárnyalták. Szombaton 504 mázsát csépeltek. ráki román fiatalok teljesíteni. Úgy mondja Patlíös Sándor elvtárs: a múltban nekik sem volt jó sorsuk, a nemzetiségi elnyomás már végsőkig fokozódott községünkben. Nem volt becsületük, sokszor nem is embereknek nézték őket A leventében is sokszor azt dalolták, hogy az a büdös oláh, de sokat könyörög... ők nem könyörögtek a múltban sem, de most sem és oda ütnek a kórsai nép gyilkosainak a munka fegyverével. Nem akarják azt, ami Koreában van, nem akarják, hogy községükben az új kultúrházat, a villanyt, % bekötőutat és mindazt, amit kaptak a felszabadulástól, szétrombolják a hóhérok. Ezért harcoltak a koreai műszak alatt. Az elsío napon 464 mázsa, árpát csépeltek, másnap már több mint 500 mázsát. Úgy érték el, hogy a munkaidőt percnyi pontossággal beosztották, mindenki tudja, mikor kell váltani és váltás előtt 1—2 perccel hamarabb megy a munkahelyére, hogy ott folyamatosan vegye át a munkát, így nem áll le a gép. A gépnél egy nagy versenyláblát állítottak fel és óránként kimutatják, hány mázsát csépeltek el De azt is felírják, hogy az elcsépelt gabona után mennyi fizetés jár a dolgozóknak. Amikor a 100 százalékot elérték, akkor a természetbeni járandóságot is feltüntetik. Ez is ösztönző hatással volt a dolgozókra. Szombaton volt olyan dolgozó, aki 350 forintot is keresett egy nap, (a gabonát is pénzben átszámítva). Most kezdik meg a búzái cséplését. Ez sem lesz kisebb erőpróba. De az elért eredményeket még inkább fokozzák. Alkotmányunk ünnepére vállalták, hogy tervüket 130 százalékra teljesítik. C.sepkó Túlteljesítjük a másodvetés tervét A sárguló búzatáblák helyén már túlnyomó részt barnáló földek vannak s elvetettük mái' a másodnövényt is. Másodnövény vetési tervünk: 10 hold csalamádé, 15 hold silókukorica, 25 hold rövid tenyészidejű kukorica, 5 hold muhar, 5 hold tarióné pa, 10 hold köles szénának, 10 hold magnak és 14 hold napraforgó silónak. Másodvetési tervünket 10 holddal túlteljesítjük, ezzel biztosítjuk az állatok számára a takarmányt A tarlóhántást aratás után hét napon belül elvégezzük. A nagy munka mellett nem felejtkezünk el a kapásnövények gondozásáról sem. Az idősebb elvtársnők ott dolgoznak. Igyekezünk, hogy minél előbb elvégezzük az aratás-cséplést, hogy utána beadási kötelezettségünknek eleget tegyünk. Egyenest a géptől visszük be. Mi, az oros- házi- Vörös Csillag dolgozói ie ,lübb és jobb munkával harcolunk;* békéért .ti,,;,! .g j„,i ________________imnauu yjw-u'ig - ■ ■■ ; Gáspár Istvánná levelező. A koreai hősök védik a lőkösháziak békéjét is A múltban 20 év alatt som igen történt változás Lőkösháza fejlődó- aében. ÍJvről-évre egy és ugyanaz • kép fogadta az arra vetődőket: taz államás épületei, a vasút két oldalán levő kastélyok, 1100—2000 hold területeken. Aszerint, hogy A Vásárhelyi Andrásé, gróf Brédáé, vagy báró Bánhidié volt-e. Ök és A hozzájuk hasonló 7—8 semmire- kellőé volt Lőkösháza földterületé-* uek 95 százaléka. Nem is csoda, hogy nem fejlődött és hogy a Lőkösháza nevet hosszú évtizedeiig csak a cselédviskók és a szétszórt tanyák viselték. Most szinte hóaapról-hónapra változik a falu képe 1950 őszéig 195 családi házat s szaporodó sertés-, szarvasmarha- és lóállománvuknak ólat, istállót építettek a szolgasorsból felszabadj! ♦ott volt nincstelenek. A község fejlődését pártunk és kormányzatunk atyai gondoskodással segiti. Az elmúlt évben elkészült az új tanácsháza, orosvosi rendelő, norton- kút és az utcákban két kilométer hosszú járda s állami kölcsönnel 42 családi ház. Most ugyancsak állami kölcsönnel 38 családi ház épül. Rakjak az új szövetkezeti bolt alapjait, az utolsó simításokat végzik az új, kéttantermes modern iskolán. Alig egy hónapja avatták fel a dolgozók közlekedését megköny- nyitő keskeny vasútvonalat. Az aratást végző dolgozók* a villany közeljövőben való bevezetéséről, a jövő évben elkészülő óvodáról, orvosi lakásról, újabb 40 családi ház építéséről beszélgetnek. De gyakran szóba kerül — különösen most, a koieai hónap idején — a koreai nép hősies harca, össze-*, hasonlítást tesznek, hogy mig ők, a lőkösháziak községük gyors fejlődésében gyönyörködnek, addig az amerikai imperialisták a földdel egyenlővé teszik a koreai városokat és falvakat. Baktériummal, golyózáporral s gyilkos bombákkalj oltják ki az ártatlan asszonyok) és gyermekek életét. S mindezt csak azért, mert a koreai nép is megelégelte a rabságot, békében, jólétben akar élni, építkezni úgy, mint a lőkösháziak az elnyomók, a 2000 holdasok nélkül. A koreai nép hősies harcát gyors aratással is segítik a lőkösházi dolgozók. Azzal, hogy az I-es típusú »Egyetértés« tszcs tagjai elcsépelték az őszi árpát* s valamennyien teljesítették az állammal szembeni kötelezettségüket. Azzal, hogy az állami gazdaságban nyujtott-műszakbaa dolgoznak a négy aratógép kezelői s egymást váltva, éjjel-nappal » két kombájn vezetői. Tótkomlóson következetesen harcolnak az osztályeUenség ellen. Leleplezik a kulókokat a dolgozók ezéles tömegei előtt. Egyes kulákok, például Csirkés Karkus István és Lehoczki Márton kulákok szabotálták az aratást. A rendőrség azonnal kivizsgálta a dolgot, megállapították, hogy 10 százalékos a ezemveezteség. CsirEzen túl a nélkülözhető forintjaikból is mind többet gyűjtenek össze a koreai nép békeharcának erősítéséhez. A termelőmunkájában mindig becsülettel helytálló Válent Istvánná, a »Május 1« tsz tagja is olyan igaz szívből vásá-t rolt 120 forint értékű bélyegeik mint aki tudja, hogy a koreaiak az ő gyermekeinek a békéjéért, jólétéért és mosolyáért is harcol-* nak. Ezzel a tudattal vásárolják a koreai bélyegeket a lőkösházi dolgozók is. Július 10-ig 2915 forint értékű bélyeget vásároltak. Amint a pártbizottság titkára, Csáki elvtárs mondja, a gyűjtés' zöm© ezután az aratás befejezésének pillanatában indul be. Az eddigi) gyűjtés eredménye azt bizonyltja, hogy a lőkösházi dolgozók is tudják: községük további fejlődésének, békéjének alapját erősitik a koreai bélyegre adott forintjaikkal is. kés Karkus úgy próbálta az aratást szabotálni, hogy betegségére hivatkozva az asszonyt egyedül küldte ki aratni, hogy sajnálkozzanak rajta, ő maga meg, beült a kocsmába, »betegen«. Mikor a rendőrség feltárta a szabo- tálást, azonnal hozzáfogott az aratáshoz. Büntetését egyik ku- lák sem kerüli el. TÖRÖK PÉTER NORMAS, OROSH \ZI-UTI ÉPÍTKEZÉS, BÉKÉSCSABA. | A T« feladatod lenne a vállalásukért lelkesen harcoló dolgozók eredményeinek rendszeres napi értékelése. De Te ezt elhanyagolod, semmibe veszed igyekezetüket. A versenytáblán emiatt áilaodóan többnapos eredmények »díszelegnek«. Az Ub felé sem küldöd el a jelentést, mint ahogyan más munkahelyekről beküldik. Sürgősen javíts munkádon! Tótkomlóson sem alszik az ellenség A Duvanov gyorségetésí módszer írta: Paróczai Géza, a békéscsabai Téglagyár műszaki vezetője Üzemünk, mint építőanyag-gyártó üzem előtt nagy feladatok várnak ötéves tervünk sikeres teljesítésében. Egyre több téglát, oserepet kell gyártanunk, hogy építőipari, vállalataink időben teljesíthessék tervüket. Hogy téglagyártásunk ütemét fokozha suk üzemünkön belül is, szükséges eddigi munka- módszereink továbbfejlesztése, új módszerek bevezetése. Ilyen új. módszer a Duvanov-féle gyorségetés, amelynek alkalmazásával több téglagyár az országban már kiváló eredményt ér el. Ezt a módszert vezettük be mi is ezév júniusán ban és már az eddigi eredmények is bebizonyították, hogy hatalmas mértékben növelhető vele a termelés, elősegíthető a terv túlteljesítése. A Duvanov gyorségetésí módszer alapjában véve igen egyszerű és éppen ezért mindenütt sikerrel alkalmazható akár kis, akár nagy kemencéknél. A módszer lényege, alapja: a ritkított berakás. Különösnek tűnik az első percben, hogy kevesebb tégla berakásával növeljük a teljesítményt; hiszen a téglagyári munkások hosszú évtizedek óta azon igyekeztek, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű nyerstéglát rakják be a kemencékbe, mert véleményük szerint minél sűrűbb a berakás, annál több tégla készül. A helyzet azonban éppen ennek az ellenkezője: a sűrű berakás megakadályozza, hogy minél több téglához eljusson a levegő és a füstgáz. Lassabban ég ©1 a tüzelőszer, lasabban halad a tűz. Du-' vanov elvtárs módszerével egy kemence köbméteréi» legfeljebb 200 darab téglát rakunk, tehát a téglák' közti hézag 4—5 cm, mig addig 1—1.5 cm volt. Tehát ugyanazzal a léghuzammal nagyobb mennyiségű levegőt bocsát az egész kemencébe, főként a hülőkamrákon át, ami azt eredményezi, hogy sa kiégett téglák han^-abb hülnek le, hamarabb hordhatók ki. A ritka rakásnál nincs szükség kiegészítő ré- csekre és csatornákra a kamra közepén. Duvanov elvtárs a szórónyilá- sok alatt képezi ki a tűz fészkétj Ezt úgy éri el, hogy a rostéIy téglák azokra a sorolna támaszkodnak, melyek a futósorral határosak s a felső rostély téglát egészen közöl helyezi a boltívhez, Így a fűtőanyag jórésze, felül marad és ott ég el. Tehát, mig az első rész, a láb, a forró gázok folytán melegszik, a felső rész egyenletesebben ég ki, mert ® szórás alkalmával betóduló levegő arányosan hűti a felső sorok melegét. Ezzel elkerülhető a lábak roskadása, Duvanov elvtárs elveti az előmelegítő zónát és meghosszabbítja az utóégési zónát. A hűtőkamrák melegét az előmelegítő csatornán át vezeti és füstgázokká) együtt az előmelegítő zónába kerül, így a zóna if agbari hat-hét kamrára hosszabbodik meg. Különös előnye a módszernek, hagy a berakott téglát nem közvetlenül éri a száraz káros meleg, hanem a nedves füstgáz.akkal keverve a száradási folyamat enyhe. De van még egy másik előnye is, hogy lemond: az önálló szárítási zónáról, azonos huzat mellett növeli a levegő- mennyiséget s nagyobb tömegű gőzt von el a kemencéből. Fontos a módszerben a rövid égető zóna, mely legfeljebb három kamrából áll, mert ebben a tüzelőanyag tökéletesen ég el. Nálunk a Du vanov-mód szer bevezetése óta igen jelentős eredményeket értünk el. Nagyrószbsn ennek a módszernek köszönhető, hogy második negyedévi tervünket túlteljesítettük. Azonban, „mint minden újnak, ennek bevezetésénél is voltak nehézségeink, akadályaink. Legnagyobb akadály a maradi-, sag volt. Nálunk is azt mondották egyes tégláégetők: »Minek itt kísérletezni, ha eddig jó volt a régi módszer, jó lesz ezután is.« Azonban a jó eredmények e a jó felvilágosító munka meggyőzte a ké- ^telkedőket. Dicséret illeti mag Prósz István elv társ égetőmestert, aki« legelsőnek alka'mazta a Duvanov- módszert. Az eredmény nem is maradt el, mert Prósz elvtárs az elmúlt héten olyan rekordot á Ütött fel a termetesben, amilyenre eddig még nem volt példa: másfél? kör égetésével 14 kamráé kemencéjében egy hét alatt 21 kamrát égetett ki- Természetesen ennek az eredménynek az elérésében dicséretet érdemelnek a Harcit les-kemence összes dolgozói is. Üzemünk vezetősége is minden támogatóst igyekszik megadni a dolgozóknak. Elhatároztuk, hogy a berakás és kihordás munkáját azzal tesszük könnyebbé a dolgozóknak, hogy e levegő hűtését ventilátor segítségével biztosítjuk. Célunk az, hogy a Duvanov-mód- saert minél előbb, valameanyi kemencénknél alkalmazzuk és hogy ez sikerüljön, az szükséges, hogy a pártszervezet és a szakszervezet is minél nagyobb segítséget nyújtson számunkra. ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE! A sarkadi gépállomás irodai dolgozóinak nem sürgős az aratás? Nagy hiba mn a sarkadi gépálfómm irodaszemélyzeténél. Mosf rum a legnagyobb dologidő, de úgy Idézik, nekik nem fontos az tartatás, mert mi csöröghetünk a telefonnal, ha valami baj van; nem veszik fel. A napokban történt, hogy az aratógépünknek nem volt ijó a lánca és bevitték a gépahlcnnásm. Be akartam, ielyfond'-ni az ÁMO-hez, de nem vették fék a kdfjylót. Végre va'aki mír nem tudta tovább hdUyatni a hosszas csöngetést és felvette. Kérdeztem, kivel beszélek, de a nevét nem mondta be. Megkértem, hogy sztCjon ki a műhelybe, hogy hozzák már a láncol. Erre azt mondotta, hogy nem azért van olt, hogy szaladgáljon és a telefont felvegye. Kérdem én azt, nem könnyebb-e neki kiszokni pár lépésre, mint nekünk kilenc kilométerre bemenni, meri ez igénybe vesz né/y óráit és <m ilyen járogatás nagy kiesést jelent a csoportban. De úgy ki Űzik. nekik nem- sm{gős az aratási munka. Nekünk azonban annál fon to a%. SZAMOS ZSUZSA Sarkad, ’»Afkvt.'m.».'/« tsz. Ki ezért a felelős? A kondurosi »Micsurin« tszcs kedden befejezte az aratást Szerda reggel hozzá is fogtak a Bredjuk-féle cséplővel csépe ni. Igen szépen haladtak. Hat ólán keresztül csépeltek és délután már kirendelték a gépállomásról a két darab vontatót, megpakolták, feldíszítetek és indultak a begyüjtőhelyre, mert elsők akartak lenni. Azonban sem a helyű tanács, sem a pártbizottság nem tudott róla, igy nem vették át a csoport gabonáját. ^Szeretnénk azt megtudni, hegy ki ezért a felelős, mert ezzel a begyűjtést hátráltatták. Gondoskodjanak arról, hogy ne forduljon ilyen dolog többé elő, mert ezzel az élienségnek adunk tápot és kérnénk a tanácsot is, hogy jól készüljön fel a begyűjtésre, szervezze úgy meg a munkát, hogy. a. gahogs folyamatos átvétele biztosítva legyen. (Kondoros. A MG.)
