Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-10 / 160. szám
■ - ........................-.................... ......... DiUai&awk H?m£ H ozzászólás az „Intő példa“ című cikkhez A szeghalmi tanács vonja felelősségre a hanyagokat Nagy megnyugvással olvastok 1952 július 1*, esü'örííöi Tirakiorosainh premizálásáról lapunkban, a »Viharsarok Néjéx- len az »Intő példa« című cikket, mely a rendkívüli eaénabegyüj- tóssel foglalkozik. Bizony, e-z nem volt va ami'jó reánk, do gozó kis- parasztok ra. Engem is nagyon meglét e.t mikor jött a felszólítás a tanács Kó a nevű alkalmaz- t jótól ( a.ki melles'eg, olyan durva, mint egy pokróc), hogy tíz mázsa elsőosztályú szénát három napon be’ül szákit ak be, különben 20 szánlék kártérítést vetnek ki és a szénamennyiséget tíz százalékkal felem© ik. A beadási könyvemben négy mázsa széna lett beírva a tervfelbontáokor. Es ez nemcsak a szénánál van igy. így volt ez a sertéseknél is. Egyikünk-másikunk kétszer is ad be. inig mások egyszer sem és azok csak nevetnek. Vannak még szép ázámmul olyanok, akiknek a demokrácia 10—15 katasztrális hold földet és még sok más segítséget adott és ők soha adót sem fizettek, sem a beszolgáltatást nem teljesítették. Nem bírálA tarhosi födművesszövetkez<et vezető -ege július 5-re tűzte ki au őszi árpa közös csép lését. A dolgozók helyesnek tartották ezt az intézkedést, már reggel 6 órakor ott voltak a cséplósi helyen. A gépállomás vezetősége és munkatársai semmit sem tudtak az árpa- cséplésről, a gépállomás vezetője csak két nap múlva jön vissza. * * A levelezők munkájáról június elsején megjelent cikket elolvastam és ez világossá tette előttem azt, hogy mit jelent a közvélemény parancsnokának lenni. Ez a kor- dés már sokat foglalkoztatott és gondot is adott nekem. Bizony a cikk megjelenése előtt magam sem beszé bom a dolgozókkal, csak saját egyéni meglátásom szerint Írtam a leveleket. A cikk megjelenése után azonban rátértem arra, hogy mi- felőtt a levelem megírom, beszélgetek a dolgozókkal. Ennek nyomán irtain meg a bognár-kovács- műhe'y dolgozóinak a véleményét lés a tehenészetünkről szóló levelemet. Azóta, ha irolc, először mindig meglreszelem a dolgozókkal. Ezt úgy csinálom, amikor a napi munkájuknak vége, akkor kérdőjük a tanács munkáját, de azért nem szabad elnézni, hagy egyes emberek minden jót elfogadnak népünk államától, de soha egyetlen tojást nem adnak he, sem most, sem az elmúlt években és csak kinevetnek bennünket, hogy igyekszünk becsületesen, időre beijedtem, ők meg nem adnak be és a kutya sem szól hozzáj uk. Erélyesen kellene eljárni az ilyen emberekkel szambán, mert bizony a jószándóká embert ia bántja, hogy nincs igazságos teherviselés. Itt van például Csikós Elek, tíz hold földet kapott a gépállomásra. A tarhosi földmű- vesszövetkezet vezetője azt mondotta, hogy ő szólt a gépállomásnak idejében az árpacséplésről. A dolgozó parasztok hiába mentek ki 5—én, nem lett a ceéplésből semmi, másnapra ha’asztották el. Szeretnénk .tűnni azt, hogy kit terhel ezért a felelősség. Ifj. Herpai Sándor, Bókéstarhos. aem meg őket, hogy milyen eredményt értek el. Ök megmondják az eiedmónyeket, de amellett a hiányosságokat is. Nagyon fontos az a levelezőnél, hogy közvetlen legyen a dolgozókkal, lásson meg mindent, érdekelje a dolgozók véleménye, mindig és mindenkor egyéni érdekeket félretéve a közösség ügye legyen előtte. En igy látom és így értékelem ki a .megjelent cikket és ezek után úgy akarok dolgozni, hogy valóban a »közvélemény parancsnoka« legyek. Természetesen vannak hibáim is és szeretném, ha megbírálnák az elvtársak a munkámat, hogy javítani tudjak rajta és még jobb, eredményesebb munkát végezzek. Kecskeméti László tudósitó, Orosházi Tangazdaság. és még soha semmit nem adott te 1917 óta, még adót sein fizetett. Vagy Csiga János tízholdas. Vasvári Gyulának hét holdja, és egy tehene van, de soha egy csöpp tejel nem visz be, de egyebet sem- Vagy Kovács Imié nyolcholdas, aki kiskereskedő. A múlt évben nem is tudta elhelyezni a kukoihát, annyi termett. De beadni? Azt már nem! Es igy sokan mások is. Kérjük, serkentsék az elmaradókat is a tanácson keresztül, ne csak az igyekvőket. n másodvetés nyomán Uzsgorod. (TASZSZ) Kárpát- Ukrajna földjein teljes tendü öttel folyik az aratás. A traktoristák a kombájnok nyomában előkészítik a talajt a másodvetés számára. A kolhozparasztok jövedelme a múlt évben jelentősen emelkedett annak eredményeként, hogy ugyanazon a földön kétszer is arattak. Az idén kétszeresére növekszik az utóvetések területe. Űjtipusú kapáló-traktor Minszk. (TASZSZ) A minszki traktorgyárban új, univerzális dieselmotoros kapátétraktor készük Az új traktor hektáronként 30— 40 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint a hasonló gépek, ugyanakkor pedig nagyobb a teljesítménye. Az új traktort széles körben alkalmazzák majd a Szovjetunió mezőgazdaságában. A Szikra kiadásában megjelent a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiája című sorozat hetes száma. Az új szám Dénes 1st-, vannak, az MDP Politikai Bizottsága póttagjának, a DISZ főtitkárának »Hogyan árusítja ki a Tito-banda Jugoszláviát az Egyesült Államoknak« eimű előadását tartalmazza. Könyv jelent meg a Beloiannisz-gyilKosságrél Nikosz Beloiannisz hősi életéről és mártírhaláláról könyv jelent meg az Országos Békelanács és a Magyar Jogász Szövetség: szerkesztésében. A békeharc szempontjából jelentős munka anyagát dr. Kovács István, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára állította össze. pártunk és kormányzatunk megyénk gépállomásait nagy feladatok elvégzése elé állította. Nekünk kell termelőcso- porljaink kalászos területének jelentős részét, megyénk gabonatermésének mintegy 65—70 százalékát learatni s elcsépeLni. Ezenkívül- aratás közben elvégezni a másodvetést és a tarlóhántást. Kormányzatunk gépállomásaink dolgozóinak jó munkáját értékeli, részükre az óra, napi normák túl teljesítése esetében — a túlteljesítés arányában — prémiumot biztosít. Például Varga Sándor, a nagygyantéi gépállomás kombájnvezetője, az oká- nyi »Uj Élet« termelőszövetkezeti csoportban 5 óra alatt 10 hold ősziárpát aratott le. Ez azt jelenti, ha Varga Sándor az aratás 7. napján keresztül minden 50 perc alatt egy hold gabonát learat, napi 16 órás műszakban dolgozik, akkor 156 holdat fog learatni, elcsépelni — ez 6 forintos darabbérre számolva —, összes keresete a 7 napra 935 forint lesz. Ezenkívül megkapja a 156 hold Iearalása, el- cséplése illán járó 300 forint prémiumot és minden 16 órás műszak után 2.92 forint gépápolási díjat. A három összeg együtt 1255 forintot tesz ki —, s ez osztva 7 nappal — napi 179 forint lesz, a keresete. Ezenkívül, ha a kombájn teljesítése túlhaladja a 156 holdat, a túlteljesítés arányúban, minden hold után 7 forint 98 fillért kap. Ennek az összegnek 70 százalékát kapják a segéd- kombájnvezelők. Varga Sándornak —, de a többi kombájn vezetőknek is — tanulmányozni kell Borin elvtárs »15 év a kombájnon« című könyvét, amelyben ő 15 év alatt munkájával bizonyította be, hogy a napi 16 órás műszakot meg lehet hosszabbítani és a gép kapacitását minél jobban ki lehet használni. Hasonlóan kedvező gépállomásaink dolgozóinak az aralógéppel történő altatás utáni premizálása. cséplőgép felelős vezelőjenek premizálása is kedvezően van megállapítva. PélMoszkva. A »Szocialisztyicsesz- koje Zemlegyelije« közli N. Bred- juk »Készülünk az óragrafikon szerinti cséplésre« című cikkét N. Bredjuk, a gyorscséplési módszer kezdeményezője megállapítja, hogy 1950-ben cséplőgépének kollektívája napi 141 tonnás teljesíLményt ért el. Országos viszonylatban hatvan tonna körül volt a napi átlagos teljesítmény a cséplési idényben. — A gyorscséplési módszer — hangsúlyozza Bredjuk — lehetővé teszi a kolhozoknak, hogy csökkentsék a begyűjtés időtartamát, gyorsan teljesítsék kötelezettségüket az állammal szemben és egyúllal a kolhozparasztok egy részét más munkák elvégzésére szabadítsák fel. A gyors- cséplés előkészületei nein szorítkoznak csupán a gépek megjavítására és különböző segédszerkezetek előkészítésére. Az elő- készületeklien a legfontosabb az emberek eloszlása és a munka megszervezése a cséplőbrigádokon belül. A gyorscséplés előkészítésédául, ha Nagy György Sándor elvtárs, a gyulavári gépállomás felelős cséplőgépvezelője, cséplőgépével —, amely 1220 mra-cs —, 125 mázsa helyeit, átlagosan 150 mázsát csépel el naponta, a 125 mázsán felül teljesített minden mázsáért 50 fillér prémiumot kap, ami azt jelenti, hogy a 125 mázsán felül elcsépelt minden mázsának a darabbére 92 fillér lesz. Ha 20 cséplési napot veszünk alapul, a gépápolási díjjal együtt, 1568 forint lesz a felelős cséplőgépvezető keresete. Ezenkívül, ha a felelős cséplőgépvezető egyúttal ellenőr is, ez azt jelenti, hogy minden elcsépelt mázsa után még 10 fillér ellenőri díjai is kap, az összkere- sete így 1868 forintot tesz ki 20 nap alatt, ami naponként 93 forint 40 fillérnek felel meg. A fenti összeg 70 százalékát kapja meg a cséplésnél a másodvezető. Ez a premizálási rendszer a 125 mázsán felül vonatkozik a munkaegységben csépelő felelős másodvezetőkre is. J£zeket figyelembe véve, kell gépállomásaink dolgozóinak a munkát végezni. Az ara tási, cséplési munka mellett, ne feledkezzenek meg a másodvelés- ről és a tarlóhántásról sem. Legyenek ott a munkahelyek mellett mindenütt a munkagépek és ha az aratás, vágj' cséplési mun kát nem végzik, azonnal fogjanak hozzá a tarlóhántáshoz, ne legyenek egy percre sem az erőgépek kihasználatlanul. Az időben elvégzett tarlóliántással nagymennyiségű vizet tartalékolunk a talajnak, jimely nem kis részben a jövőévi jó termésünk alapja. A másod vetéssel pedig hozzásegítjük termelőszövetkezeteinket, egjénileg dolgozó par rasz Iság unkát ál lat len jé sz lésük fejlesztéséhez. Harcoljanak gépállomásaink dolgozói azért úgy, ahogy ezt pártunk, a dolgozó nép elvárja tőlük. Munkájuktól nagyban függ, hogy az aratási munkákban megmutatkozó lemaradást behozzuk. Kiss Lajos Megyei Tanács, gépesítési csoport munkaügyi e. ben fontos szerepe van a gabona előzetes asztagolásának. Az asz- tagba rakott gabona mennyisége elegendő kell, hogy legyen a gép teljes 24 órai munkájához. Az óragrafikon alapján történő gyorscséplésnél a gép etetése egyszerre két oldalról történik. Ez lehetővé teszi a cséplőgép dobjának egyenletes kihasználását. Ezért minden műszakban négy etető van beosztva, akik minden órába páronként váltják egymást. Kétoldali etetésnél háromszor annyi gabona kerül a cséplőgép dobjába, mint az egyoldalinál. Az adogatok száma egy-egy műszakban elérheti a húszat is. Az aűogalók láncot alkotnak, egymásnak adják a kévét, a kévevágókhoz és tőlük kerül az etetőkhöz. A cséplési óragrafikont 24 órára állítottuk össze. Az elcsépelt gabona óránkénti számbar vétele lehetővé teszi a cséplő- brigádnak, hogy a grafikonlól való elmaradás esetén szabályozza a brigád munkáját — állapítja meg befejezésül Bredjuk. Virágzik a gyapot A jó meleg időjárásnak és a jó növényápolásnak most mutatkoznak meg az creményei. Megyénkben kivirágzóit az elsői gyapot az eb-ki »Vörös Csillag« tsz földjén. Lőkösházán Nagy Antal egyénileg do „ózó parasz t 500 négyszögöl első vetésű gya- poijárnál már a tokok is megjelentek. Öttonnás toronydarnkat helyeznek üzembe Moszkvában Moszkva. (MTI) A moszkvai építkezéseken az eddig használt torony daruk teherbiróképeesége legfeljebb másfél tonna volt. A Lenin-hegyen egy tizennégyemoletes lakóház építkezésénél rövidesen üzem teliéi veznek két új tervezésű öttonnás teherbírású »UBK—5—50« típusú toronydarut. Az újfajta torouydaru ka»ja harminc méter hosszú, ami nagyban fokozza hatósugarát. A régebbi típusú toronydaruK síneken gördülve vitték a terhet rendeltetési helyé-ne. Az új darumat a kar szabályzása ia elegendő. Az új toronydaru a tizennegyedik emeletre is fel tudja vinni a terhet. Szabados Sándor, Szeghalom, Dézsa-utca * * * Szabados Sándor igen helyesen bírálja a’ tanács munkáját- Komoly hiba az, hogy Szeghalmon csrsk a jól teljesítő dolgozó párásítóiénál szorgalmazzák a beadási1, de ugyanakkor nem vonják felelősségre a rosszul teljesítőké!,. Igen helyes volna, ha a taiuhs felfigyelne a becsületesen teljesítő dolgozó parasztok bírálatára s szigorúan aVö'i\n-’,zní a törvényt a hanyagokkal sz m'ien. Ugyanakkor a járási tanácsnak jóval több gondót kell fordítania a szeghalmi tárnics munkájának eUenőrzé éré és felelősségre kell vonni azokat, akik a begyűjtési törvényt lépten-nyemon megszegik. ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE! Szövetkezeti községünknek 1951-ben jóváhagytak egy fürdő meg- - 'építését. Bei uházásban 53 ezer forintot irányoztak elő. Későbbiek folyamán rájött-a tervhivatal, hogy ez az összeg tevésnek bizonyul, nem fedezi a fürdő megépítéséit. Ezoi't nem is adták át Elek községnek. Jé lenne, ha a Megyei Tanács végrehajtóbizottsága törődő© ennek az ügynek elintézésével, mert községünk dolgozói nagyon várják, hogy itt is fegyen népfürdő. Faur József, Elek. Már tudom, ki a „közvélemény parancsnoka“ N. Bredjuk cikke a gyorscséplés módszereiről
