Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-04 / 155. szám

1952 július 4. péntek 3 1/iUaisaiaU Hép' ­Kovács elvtárs kombájnja Még 1950-ben, amikor csak néhány kombájn volt megyénkben, a mezőhe- gyési állami gazdaságban kombájn vezető iskolán ta­nult néhány kombájnve- Botő. Kíváncsian, sok fi­gyelemmel ismerkedtek meg az új gép, a kom­bájn bonyolult szerkezeté­vel. Kovács József is ak­kor tanulta meg a kom­bájnvezetést. Már az év­ben, 1950-ben aratott, csépelt is a gépével. — Bizony eleinte sok nehézség, akadály volt — mondja Kovács elvtárs,— «mg megismerkedtünk, ö s »barátkoztunk telje­sen a 'gépemmel. Azóta is az.zal a géppel dolgo­som. Az elmúlt évben persze keveset arattam, de sokat csépeltem kereszt­ből. Nagyon megszerettem a gépemet Kovács elv társ szereti a gépét, azt bizonyítja az is, hogy ez évben, mikor még csak úgy beszélget­tek az aratásról, Kovács elvtárs nagy gonddal ké­szítette elő a gépét az a atási nagy munkákra. Amikor az árpatáldák már szőkülni kezdtek, Ko­vács elvtárs minden csa­vart megvizsgált, aztán bejáratták a gépet. így minden akadály nélkül tudtak hozzákezdeni az ősziárpa aratásához. — Nem elég az, hogy csak akkor vizsgáljuk fe­este és amikor harmatos még a gabona, fényesie tisztít­juk a gépet és az egyes a'üatrészeit előírás szerint 4, 8, 16, illetve 30 órán­ként iezsirozzuk. Csak igy lehet elérni azt, hogy a gépkiesést megakadó lyozz.uk, elejét vegyük a lioss oabb gópkieséseknok munka közben. De a mun­ka közben is állandóan fi- . gyelem, a gépet — magva- rázza tovább Kovács elv­társ. — A jó kombájn- vezető füle nem hallegye­lül a gépet, amikor nem dolgozik, — mondta Ko­vács etv társ, — mert a Kombájn működése csalt, akkor zavartalan, ha a gé­pet megfelelően rendbon fa. tjük, gondosan ápoljuk. Ezért én is pontosan betartom az előírásokat, ahogy tanultam az iskolán is, mert azt már a gya­korlatban is tapasztaltam, hogy mit jelent, ha be tartjuk az utasításokat. Váltótársammal együtt reggel, bet munkaközben, osak a gép búgását, ismeri is an­nak minden hangját. Ha valami rendellenesség áll be, azonnal észreveszi az olyan kombájnvezető, aki valóban szereti a gépét és megbecsüli azt. Min­déin erőmmel azon leszek, ezután is, hogy az árpa laaratäsa után a búza Ló- aratását is szemveszteség léikül végezzük el. De ezt is csak úgy tudjuk elérni, ha továbbra is pon­tosan kezeljük a gépe­ket, az árpa aratásánál || nem volt gépkiesés egy j§ félórára sem. = 3= Naponta 210—280—300 mázsa M árpát tudtunk Lear atni, el- s csépelni. Bizony, ha ezerig elgondolkozunk, hogy 25 g ember cséplőgéppel 200—g 210 mázsát tud elcsépelni H egy nap, eszünkbe jut, gj hogy mennyit segítenek || a gépek a mindennapi g munkában. Hány ember- j§ nek az erejét takarítja g meg egyetlen gép is. Egy g kombájnhoz négy ember §| elegendő és nemcsak hogy g 300 mázsa g-abonát csépelj el, ugyanezt le is aratja ä|| egy nap alatt. Ezért sze­reti ^ gépét Kovács elv­társ is és ezért szereti a többi kombájnvozető is, mert tudja, ha felügyel gépére, becsületesen, pon­tosan karban tartja, sok dolgozó társának ki méh’ meg az erejét a nehéz munkától. —lipcsei— Éjjeli szántás, másodvetés A mezőkovácshózi »Alkotmány i tszcs jól kezdte el az aratási munkát. Az őszi ár- pit 29 én learatta a kaszák még pengtek, n • már att állt a fo­gat a lógereblyévol, a tagok biztatták egy­mást: »Ennek még ma kezdték a búza ara­rendbe kell lenni. Éjjel tását és itt is jó pél- szántunk!« Ez igy is dóval dolgoznak a ta- történt. Es másnap gok, jó munkával akar- koia reggel bevotettek ják bizto6ÍUmi a ter. rmiftnnuAT.oSSöí nfiffv n7. ° nrásodvetésseí, hogy az állatállományuk tej lesztósére biztosítsák *°dését melőszövetkozetek fej­takarmány szükségle­tűket. Elsején meg Pőta Mihály, Mezőkovácsháza. Ssemvessteség nélkül ,1 hé hu tgyéri »U j élet?, tsz-ben learatták az ősziárpát, a bor- fái- felszedték és elcsépeltek a szemelj a kijelöli helyre el is szállí­ts iák. A ..Rákosi« tszcs már a bófsóföMjél is" bevetette m'éödve- ié cél. A »József Attila« tsz-ben a répát négyszer megkapálták, a kukoricát háromszor, az újra vetett gyapotot megkapálják és meg- f.e me'Vt ék. így nyugodtan foglak hozzá az aratás végzéséhez. Ez- id ig m ir 15 hoM árpát Tearpttulc, 20 hoM borsót felszedtek. Az att st hatos csoportban végzik, a csoportnak van saját aratógépe, avi V/ megáVás nélkül megy egész nap váltott lófogattál. A dol­gozók vállalást tettek, hogy koreai műszalcot tartanak. Nem teszik te addig a kaszálj vasmltöt, miig az egész gabonát lp nem vág­ják. Vá'/mást telteit arra is, hogy az árpavetés learatását két nap- ft." előbb fejezik be. A csépiéit, munkákat augusztus 5-re évvég­eik szemveizte ég nélkül. A csoport vállalta azt is, hogy a beszol- giil/ntá>.l egyenesen a géptől teljesíti. KUL1BÁS MIHÁLY, BéAmegyer. Használjuk fe! a pelyvát a silézáshaz Mezőgazdaságunkban sok olyan hulladék anyag van, mini a takar­mány- és cukorrépalevél, a kony- hakerlészcti hulladék, káposzta, karfiol borítóíevclek, stb. Ezek észszerű felhasználásával, silózá- sukkial olcsóbbá tehetjük a ser­téstartást. De a hulladékaiiyago- kat egymásukban bcsilózni nem lehet, mert túlságosan vizenyő­sek. Pelyvával keverve, viszont ezek a besilózott anyagok olcsó és a sertésekkel eredményesen etethető takarmányt adnak. A cséplésnél a pelyvát külön kell választani a törektől, helyes külön kazalba rakni, lehetőleg a silógödrök közelébe és az emlí­tett hulladékanyagokkal együtt használjuk tel silózásra. Kél levél Kóvessék a jó példát H91 holdat 6 nap alatt Vanuatu állami gazdaságaink, ahol már fog­lalkoznak a munkaverseny kiszélesítésével, az élen­járó dolgozók 'népszerűsíié ével s igy a dolgozók sajátjuknak tekintik az állami gazdaságot. A kö- rösHarcsai állami gazdaság az elmúlt évben a leg­utolsók közé tartozott és ma már az első helyen áil. Ez Hudák György párttitkár élvtársnak, Her- pai János igazgatónak, Marti János főagronómus- na'c, s a gazdaság becsületes dolgozóinak tudható be, akik szívügyüknek tekintik a termelést. Így az élenjáró dolgozók közül például Boldizsár Im­re 198 százalékra, Csevenyecz József 160 százalék­ra, Fazekas Eszter 205 százalékra, Tóth László 182 százalékra, Gazda Ilona 150 százalékra teljesí­tették normájukat. Az árpaaratást 250 holdon kit és fél nap alatt végeznék él. Itt megmutatkozik a jó szervezés és a gépcsoport dolgozóinak mun­kája. A köröslarcsai állami gazdaságról példát vehet a szöljősi állami gazdaság, ahol nem törőd­nek a dolgozókkal és nincsenek versenyben sem- Nem ismerik (T cóéplési normát, a dolgozókiiak pedig nem adnák ki lepedőket, hivatkozva arra, hogy azt »nem is kérik«, pedig a gazdaság '■ raktá­rában 200 darab új lepedő van, itt megmutatkozik a gazdaság vezető hanyagsága, de a pártszervezetnek is fokozottabb felvilágosító munkát kell végezni, hogy a szöflősi állami gazdaság is mielőbb az élenjáró gazdaságok közölt legyen. PAVLIK JÁNOS, Állami Gazdaság Trösztj, Békéscsaba­Szövetkezetünkben megindult az aratás, az őszi-árpát learattuk, közben éjjel felszántottuk a területet, hogy biztosítsuk a talajnedvességet a másodvetésnek. A búzánál a szemveszteséget a legalacsonyabb százalékra csökkentjük és erre a munkára felkészültünk- Nyolc aratógép, egy kom­bájn és nyolcvan kaszás vesz részt az aratásban. 891 hold kalászos aratását hat nap alatt végezzük el és ez alatt az idő alatt éjjel öt traktor végzi a tarlóhántást. A fogatosok pedig 320 hold má­sod vetést vetnek él, igy biztosítjuk a közös jó­szágállomány részére a szükséges takarmányt. Az aratás, cséplés idejére felállítjuk az üzemi kony­hát, hogy az asszonyok is dolgozhassanak, öröm­mel írhatom azt, hogy a munkából jól kiveszik részüket Apáti Nagy Lajos, Váradi György, Pol­gár Lajosnó, Balogh Istvánná, meg többen. De vannak olyanok is, mint Bíró Teienoné, Kovács Róza, Balogh László, akik csak olyankor tagok, ha va amilyen osztásról vau szó. De ezzol B em­ben is jól halad a munkánk, lelkesen dolgoznak öregek és fiatalok egyaránt. Brigádok, munkacsa­patok párosversenyben állnak egymással, de van egyéni verseny iß, minden két hétben értékeljük és a legjobb brigádot, munkacsapatot, ^yént ván­dorzászlóval tüntetjük ki. KNAP VINOÉ, kamut! »Béke* tsz. NAPRÓL—N APRA.. . I Az őszi árpa után, a búza a Áfása is megkezdődött megyénk­ben. A miniszteitaiács aratásról száló határozata kimondja, hogy a búzát viaizéréslie:’, az árpa aratását sárgaés-ésbrrn ktil megkezdeni. Nap, mint nap fokozottabban keit ezért figyel.u áhami gazáasá- g'Ei...k, termelőszövetkezeti cseporíjaink, egyéni dolgozó parasztsá­gunk búzatábláit, hogy ha az érés bekövetkezik, azonnal hozzá- fogba sasiak az aratáshoz. Tanácsaink több helyen, tönregszervezeti — DÍSZ, MNDSZ — aktivükből, -Jűlőfelelősökböl, mezőőrökből és tanácstagokból meg­szervezték a gabenaérésre a figy. líszotgálatot, amely aztán azonnal jelenti az és és bekövetkezését és s orgal-nazz?, hogy hcktíéktalsirul hozzáfogja: au az aratáshoz. Egyben dl.-nőrzik azt is, hogy a kiír Iákok a gabona zölden való hajtásával, vagy az aratás kései megkezdő évéi ne s abctálhassanak. Gyen j.fenség több községben — mint pi. Szarvason is — tapasa.slhatő. Éppen ezért tanácsainknak már most. a búzaaratás megkezdd sekor fokozottabb gondot kell erre ford it an, meg kell szervezni mindenütt a figycloszdgála of, csak ezeken keresztül láthatják azt, hogyan halld a munka a határban és ez biztosithaíja, hogy idejé­ben hazzáfogjanak a gabona tearatásához, minél kevesebb legyen a szemvesztesé:', r.agyobb Egyen a gabona fajsúlya. inillllllllllllNIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIW Mezőgazdasági szaktanácsadó A legkedvezőbb érési állapotban arassunk! Az aratás első szakasza a korai érésű gabonafélék aratásával az egész országban megkezdődött. Rövidesen mindenütt meg lehet kezdeni a búza aratását is. Legfontosabb feladat a szem­veszteség kiküszöbölése érdeké- íren az aratás kezdési időpontja. A minisztertanácsi határozat elő­írja, hogy a búzát viaszérésben, rozsot teljes érés előtt, az árpái és zabot a sárga, vagy viaszérés­ben leéli learatni, mert a szem­veszteség így lesz legkisebb és a betakarított termény így lesz a legjobb minőségű. A községi tanácsok mezőgazda- sági állandó bizottságának tagjai, a járási termelőszövetkezeti ag- ronómusok, a dűlőfelelősök és mezőőrök állandóan figyeljék az egyes gabonák érését s amint a kedvező érési állapot elérkezik, gondoskodjanak az aratás azon­nali megkezdéséről, az emberi munkaerő, valamint a rendelke­zésre álló gépek munkábaállítá- sával az aratás minél gyorsabb befejezéséről. A búza és a rozs aratását az aratás megkezdésétől számított 8 napon, az árpa és zab aratását az aratás megkezdésétől számí- ilott 5 napon belül kell befejezni. A szemveszteség kiküszöbölése és a gyors aratás biztosítása ér­dekélven a termelőszövetkezetek feltétlenül az előírt munkaszer­vezetben végezzék az aratást A hat tagból álló munkacsapat pon­tosan kijelölt terv szerint végez­ze a munkát. A munkaszervezet megbontása, felborítása veszé­lyezteti a munka menetét és kapkodást, tervszerütlenséget, le­maradást eredményez. A kézi aratásnál különösen gondot kell fordítani a szem­veszteség kiküszöbölése érdeké­ben arra: 1. hogy a kötelet hajnalban vonódott, harmatos gabonából készítsék; 2. hogy a rendet az álló gabo­nára vágják, hogy a marokszedő rendes, nem túl nagy, jól össze­szedett kévéket rakjon, minél kevesebb lcaparék hátrahagyásá­val; 3. hogy a kötözők szorosan kössék a kévét, hogy az össze­hordásnál és behordásnál ne hulljanak el a gabonaszárak. A kévi kö « aratégépnél a szem­veszteség kiküszöbölése érdeké­ben éles kaszát használjunk. A vitorlát úgy állítsuk, hogy az ne mérjen ütést a gabona kalászára, hanem derékon érintve, terelje az alsó ^onyvaaszlalra. A felhor­dóponyvák feszesen dolgozzam^» és a sérülést, a lécek repedését, törését, azonnal ki kell javítani, nehogy azok csépeljék a felhor­dott gabonát A géppel aratott fogások, láb­iák sarkait kézi kaszával- állan­dóan vágassuk kerekre, hogy a gép munkaközben a sarkokai le ne tiporja és ezáltal ne okozza­nak szemveszteséget. Ahol az le­hetséges, közvetlen az aratógép után kapcsoljuk az egysoros tar- lóhántótárcsát s így biztosítsuk az aratással egyidőben történő tarlóhántást és másodvetés alá való talaj előkészítést Mind a kézi aratásnál, mind pedig a géppel történt aratásnál a kaparékot még aznap lőgereb- lyével, vagy kéz igereb ly ével gyűjtsük össze és kössük ké­vébe. A kombájnnal a teljes érés kezdeti időszakában kezdjük az aratást Gondoskodjunk a kom­bájn munkájához szükséges, meg­felelő személyzetről, a szalma elhordásának jó megszervezésé­ről és arról, hogy a kombájn munkáját azonnal nyomon kö­vesse a másodvelés, vagy a lar- lóhántás. Leplezzük le az ellenséget! A tanácselnök elvtárs­nak két hónappal ez­előtt beszámoltam Kö­böl Imre Irulák mun­kájáról, de nem csi­nált ebben a dologion semmit. Ezért a Vi­harsarok Népe szer­kesztőségéhez fordul­tam ezzel a kérdéssel, hogy Köböl Imié bu­ták milyen inunkat végzett. Ennek meg is lett az eredménye. Június 24-én leleplez­ték Köböl lnne ku­lak munkáját, hogy egy hold rozs földjé­ben csak 25 százalék a rozs, 75 százalék pe­dig a gyom. A zab vetésében pedig csak 30 százalék a zab, a többi gaz. így szabo­tálta ötéves tervünk si- keies végrehajtásé', de most már a sajtó út ján leleplezték. Prótai István. Nagy kain ará é.

Next

/
Oldalképek
Tartalom