Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

ruafi pi oieiarjai egyesüljétek I

A füzesgyarmati .Vörös Csillag" tsz megkezdte árpabeadásának teljesítését

Hozza be a másodvetésnél mutatkozó lemaradást a mezőberényi állami gazdaság

A Z MD P

b:

£ü

K

ÉS

MEGTE 1 PÁ

RTI

Ú

1 ZOTTSÁG Á 1

( A f

K LA

n -T' A'1PM A

952 JULIUS 1. KEDD

Áru SO fillér

VIII. ÉVFOLYAM 132 SZÁM

A párt felvilágosító munkája a tömegek közölt

Részletek Horváth Márton elvtársitok u Központi Vezetőség június 27-én és 2H-án tartott ülésén

mondott heszéimolójáhól

A Központi Vezetőség ülésén tartott beszámoló elején Horváth Már non elvtárs a szocializmus építésében elért eredményeinkről l>eszélt, ••angsútyozva: legjelentősebb győzelmünk a dolgozó nép öntudatával. fej'űdése. Képünk öntndatá- .iit fejlődésében döntő része van oú i-tunk felviiágositó munkájának, Cndületeoübb, állandóbb, gazdagéban érvelő és arősebbou a termelés elé forduló agitáeiónknak,

A tömegek fejlődésa megmutatkozik az állam tekintélyesek gyarapodásában, nem utolsósorom iV-.l'e- szolgáltatás és adófizetés emelkfc- défében.

B kedvező fejlődés azonban nem általános. Pártunk gyakorlata azt bizonyítja, hogy pártszervezeteink és pártbizottságaink elég jelentős része még mindig nem ismerte fel úéggó az agitáció döntő jelentőségét a tömegek nevelésében és mozgósításában — noha pártunk hatá- -ozatainak egész sora hangsúlyozza >zt.

— Mi magyarázza — folytatta lorvátb eutsr, szembetűnői

rediilunyéink mellett ;s -Jeitáiiónk -yengeségétV Először: az öne'égulv- -ég, az ©x -dirényekon való meg pihenés. Rákosi e/vtárs emlékezete» ’950 február 10-i beszédében már figyelmeztetett ennek vőfélyeire, amikor ezt mondotta:

»Ahoi elhar-apőclzik a7 önelégültség» az elbizakodottság, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek tásnoga fására, ott rögtön meglazul és később elvesz a párt és a tömegek egészséges kapcsolata. Pártunk elszigetelődik a dolgoz;! néptől .

bök pártfunlccioúáriusunk úgy gondolkozik, hogy a pár tvezetés jó politikája, a helyes párt- és állami) intézkedések, eddig megszerzett tekintélyünk bizonyos értelemben ön magukért agitálnak.

A tömegfelvilágositó munka lebecsülésének másik oka a párt mo- r.opólJiolyzetével kapcsolatos. Vannak, akik úgy képzelik, hogy a liat-almon lévő osztály és párt számára nincs olyan jelentősége a itieggvő/és és tömegmozgósitás erőfeszítéseinek, mint a hatalomért ivott harc szakaszában. Az ön SüHöég, az elbizakodottság és az '■'* folyó opportunizmus asz el"" efe,

fenség szövetségesévé válik. Meg- ^ávasáíi:““ -avnasz

, ’ 4 Wmget szenvedett el BIIS9g ineg.mnmhitéaét. Az éi&=

>o lit lkai és ideológiai harc eltom u.láöáVioy., gyalcovlatia«, aclmí.xviözi

rtiv rendszabályokkal való helyet- -itesélioz vezet és . egyértelmű az ellenséges ideológiákkal vívott aktív harcról való lemondással.

A politikai nevelőmunka I-ebecsii ■sének, a megnyugvás hangulata ak egyik legsúlyosabb követkéz- menye: az ellenséggel vívott harc és az éberség gyengülése.

Általános jelenség a szociálde- mokratizmus veszélyességének lebe asütése. bokán elintézettnek vélik « kérdést azzal, hogy nyílt szó nil demokrata szervezetekbe nem útközünk többé, Tudnunk kell: ha

üzdeniínk kell eg vés munkásréta- »'«in/uovrosä^-iiTiii, lm fontos

harci kérdésként vetjük fel a munka- és bérfegyelem ügyét, ha a immkft verseny :itt ott, formálissá válik, ha felüti fejét:, a demagógia, ha ellenséges kártevő munkába ütközünk üzemeinkben — akkor nemcsak általában »polgári maradványokkal«, hanem konkrétan szociáldemokrata ideológiával, esetleg szervezett szociáldemokrata tevékenységgel állunk szemben.

A hl er Huí reakcióról

Kain kisebb hiba., hogy pártós állami szerveink elhanyagolják a klerikális reakció elleni harcot és újra tért hódítanak az egyházi reakció »ártalmatlanságáról« szóló illúziók. A Mindsaánty- és Grősz-per, ti Wall Street es ■ a Vatikán magyarországi megbízottéira mert csapások persze . az ellenség számára súlyos vereséget i 1 a beitek, az egyházak és az, álleini között létrejött megegyezések 'per*®? népi demokratikus rendszerünk őrijét bizonyítják és kétségtelen eredmény a papi békemozgalom erősödése ií?, da mindez még- nem j gc->u- arra. hogy most már azt Ligyjük: Mindegei ív és Grósz embereiből, u tegnapi farkasokból mára ártalmatlan bárányok lettek.

Megengedhető); bu, hogy párt- ijmkcienáfiúsaink és tagságunk egy része elfeledkezik Központi Vezetőségünk 1950- június 1-i határozat táról és oppurtunizmust tanúsít az esaiályharcnak ezen a frontján.

Tarthatatlan állapét, hogy egyes herföjjeu pári funkcionáriusok részt- vesznefc egyházi megnyilvánulásokon. V. .—*■;

Hogyan neveli népét, hogyan végzi majd pártsaunkáját, amelynek elválaszthatatlaif része a kl« rilcális reakció elleni hitte, aki saját gyermekének neveléséit* olyanoknak enged beleszólást, akik a lelki terror minden eszközét felhasználják arra, hogy szsmbefoi- Hítsá|k a gyerekeket az állammal, az iskolával, a tanulással és nem utolsó sorban a kommunista szülőkkel is* , j J ;

A. mi elvtársinkat gyakran megtéveszti az, hogy az egyházi reakció. amely Mindszenty és Grősz példájából megtanulta, hogy a mai erőviszonyok mellett merev ellenállással elsősorban ő jár pórul, — taktikát változtatott és kényszerűségből részben »demokratának« álcázza magát. A mi álláspontunk «vwrvJig le a« volt, hogy a fekete

reakció leleplezése mellett támogat-, jni kell a béke ügyéhez és az till am hoz hű papokat és bizonyos Ígéretek között b© is kell vonni őket-a Mkemozgalomba, bár ugyanal óvakodni kell a politikai vagy vallási tevékenységükkel kapcsolatos il- 1 uzáóktó]. Sok bolyon nemcsak a béke hívének ismerik el az ilyen papot, hanem mindjárt be is vonják a tszcs-be, mint Kuncsorba községben történt, (Szolnok megye) sőt felkérik, hogy a tszcs-vezetőségben lássa el a gazdasági vo.ro. tést, mint Nemesbük községben (Veszprém megye).

A klerikális reakció mcuczsRsrj l&ypolitikával rendkívül változatosak:, méltóak az alkalmazkodás és szemférgatás évezredes jezsuita hagyományaihoz.

ifel kell számolnwik *is égyhááJ kőteleBettsé'’ a ’"évi kfti^nki- Jpitá«^ * te»

reakció állítólagos »békés« szándékaival kapcsolatos hamis elképzeléseket. Rendszeres propagandamunkával világossá kell tenni a párton belül azt a százéves marxi magái!a- pítúct, hogy a vallás ópium a népnek. Funkcionáriusainktól, üntuda- tosabh párttagjainktól meg kell követelni, hogy ezen a téren is, egyénileg is mutassanak példát a párttagság egészének, sőt ezt pártsaexű formában számon is kell kérni azoktól, aldk erről megfeledkeznek, akik résztveszuck, (vagy máskép segédkeznek) az egyházi rendezvényeken, vagy gyónna kei kei hittanfa járatják. Figyelmeztetni kell párttagjainkat is a helyes kommunista magatartásra s ahol szükséges, alapos nevelő, felvilágosító' munkával segíteni kell ’okot abban, hogy a kommunista párttaghoz méltatlan, vallásos elmaradottságot leküzdjék magukban. Nem kisebb aktivitást kell kifejtenünk a kevésbé öntudatos elemek, a pártonkívül-i hívők tömegei közt.

A kulákok aknamunkájáról

Az opportunizmus egyik legsúlyosabb megnyilvánulási formája az a megengedhetetlen liberalizmus, amelyet falusi párt- és lauácsszervciok nagy része a ku- lákokkal szemben tanúsít. A falusi osztály harc első vonalában, harcoló elv társaink gyakran éppen j fő ellenséget tévesztik! szem elől. Megfeledkeznek arról, hogy ma Magyarországon a kizsákmányoló osztályok legerősebb és utolsó képviselője a kutak. Nem nevelhető másnak, mint az osztályérzék eltompulá- .'.iak az a gyakorlat, hogy gyakran a Kínán, beadási terheit hárítják át a dolgozó parasztok vállaira, ahelyett, hogy érvényt szereznének államunk rendelkezéseim" te amelyek tudvalevőleg a dolgozó parasztot védik a ku- lákkal sKtr.bén és nem megfordítva. A s!ertésbcadási kötelezettség élsz úrnőit a la «a során a hátralékban lévő kulákok közül országosan mindössze 10 százaléknál történt igénybevétel. Somogybán csalt',a kulákok 60 szá zalékára vetettek ki sertésbeadást, de ebből is csak 30 százalék teljesített határidőre. Fejér megyében a dolgozó parasztság 88.2 százaléka, a kulákok 15.7 százaléka teljesítette sertés- beadási kötelezet «léget Miközben egyes tanácsaink a ktfjákokkal különbé két kőinek, a hiányt jogtalanul kivetik a dolgozó parasztokra. Vájjon tudják-e egyes falusi párt- és tanács szerveink,

hogy az ilyet* »vedd, ahol éred« begyűjtéssel a ,oár helyes paraszti oszíálypo!" d helyettesítik észrevétlent;1 ed n séges osz- tény« k azt bizonyítják, hog. utriáesszerve- ink a kulákok nagy réslfere nem vetettek ki hízotlsertés .beadási

'.elés keretében. Nem követelik meg a földjüknek megfelelő számú állat tartását és eltűrik, hogy a kulákok az állatállomány lecsökkentésével szabotálják beadási kötelezettségüket. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint egy év alatt kerek százezer kát. holdra tehető az a kulákföldteriilet, amelyet a fennálló rendelkezések megsértésével a helyi tanácsok különböző címen nem kulákfölddé minősítettek. Eltűnik a kulákföld, sokszor a kulák és az állatállománya — később a kulák megkerül, mint új belépő dolgozó paraszt a tszcs-be«, a földje pedig valamelyik sógor, vagy koma »dolgozó paraszti tulajdonaként«.

Fel kell vetni elvtársak: mi az alapja az ilyen nem egyedül álló, rothadt opportunista magatartásnak? Az éberség és az osztályérzék eltompulása és sok esetben ehnborálás az ellenséggel Fel .kell lépni a falusi felvilágosító munkában a kulák veszélyességének lebecsülésével, a széli- vert ellenség« hangulatával szemben. Fel kell tárni a falu népe, előtt a mai meghunyászkodó len- iák múltbeli tevékenységét. Meg kell szólaltatni azokat, akiket

szerint, hanem mint ellenséges osztályt is le kell leplezni, am .y a nagybirtok-rendszer utóvédje, az imperialisták háborús terveinek szövetségese.

A törvény teljes szigorával kell lesújtani a feketevágó, adócsaló, a beadást és a földmegmiívelésl szabotáló, a rémliírterjesztő. a szövetkezetbe csalárd módon befurakodó kutakra Az orttályérzék eltomputÓKa nem csupán a falusi os/lályhare, hanem az ipar területén is jelentkezik Egyre gyakrabban találkozunk, különösen állami és szakszervezeti funkcionáriusoknál olyan jobboldali opportunizmussal, amely nem keres elvi« alátámasztást, de annál sűrűbben jelentkezik a napi munka gyakorlatában. a dolgozók irányában tanúsított lélektelen, bürokratikus magatartásban, különösen a munkavédelmi intézkedések bűnös elhanyagolásában. Hu-’ sonló nemtörődömség mutatkozik a túlóráztatások területén A munkások pihenési jogának egyik legdurvább megsértése, ha a& igazgatók nem biztosítják a dolgozóknak a heti rendszeres szabadnapot

Mindez nem egyéb, mint a dol- szerződésre, a pihe- jogának

a munka biztonságára, nésre vonatkozó elemi semmibevétele.

közvetlenül kizsákmányolt, volt gozóknalc a kollektív cselédeit, napszámosait, igaköl- csönvevőket. A falusi agilációban a kulákságot nemcsak személy

Népnevelőmunkánk feladatairól

A tömegek meggyőzésének legki rivóbb hiányossága, amely szorosan összefügg az ellenség elleni harc gyengülésével és agitációnk elké- nyelmeskedésével, az, hogy' pártbizottságaink nagy részénél a tő -megmozgósitás és politikai nevelő- munka. helyett az állami feladat-ok közvetlen végzése. kerül előtérbe.

Ez a hiányosság olyan jelentőségű, hogy nemcsak a tömegjnun- kát, hanem az egész helyi pártvezetés jó kialakítását adályozza,

A tömegek felvilágosításának és meggyőzésének hiányosságai annál tűrhetetlenebbek, mert a szocializmus építésének olyan feladataihoz érkeztünk, amikor nem elégedhetünk meg a szocialista öntudat, magatartás, fegyelem mai színvonalával, somi a munkásság, setú a 'parasztság, sem az értelmiség körében.

Gondolják el elvtársak: mi volt a könnyebb? Arról meggyőzni a munkást, hogy» zavarja el Cbori- nókat és a Woiss-bárókat és a munkapadok után foglalja. el az igazgatói Irodák íróasztalait is — vagy a mai feladat: a kispolgári fegyelmezetlenség, önzés, haszonlesés legyőzés© és a,z önkéntes, öntudatos szocialista munkafegyelem legszélesebb elterjesztése? Vagy mi volt nehezebb? Arról meggyőzni a parasztot, hogy a papok és grófok birtokait vegye saját tulajdonába vagy arról-©, hogy fordítson há‘ az évezredes egyéni gazdáidnak és tépjen a szociális4 meló« útjára? Klar"-',:

a magunk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a -nehezebb feíadat az utóbbi, ami nagyobbrészt inog hátra van.

A megnyugvás, az öuológiiltség, sőt gyakran az opportunizmus hibáival terhelt politikai munkával a tömegnovelésnek ezeket a feladatait elvégezni nem lehet. Meg- nem hátráló harcos és szívós tömeg-munkára van szükség, amelyben megtalálja a maga napi harci feladatát minden egyes párttag ós‘ tagjelölt» sőt a pártunk mögé sorakozó ro- konszenvezők óriási tömege is.

Politikai nevelőmül)káuk színvonalát- és. állandóságát mindenek előtt azzal biztosítjuk, hogy mozgósítjuk és harebö-visezük a tömege két a FT. kongresszus határozatainak megvalósításáért. Tömeg felvilágosító munkánk feladatúit megszabja :

a felemelt ötéves terv: a falu szocialista átalakítása-, az éleződő nemzetközi helyzeti, amely a békeharc, a hazaszereteti és az állampolgári helytállás fokozását elsőrendű feladattá teszi.

Vegyük sorra a népneve főműn I elsorolt feladatait.

Az ötéves terv végrehajt értelmű a jainak i Jobban . idei. de-