Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

ruafi pi oieiarjai egyesüljétek I A füzesgyarmati .Vörös Csillag" tsz megkezdte árpabeadásának teljesítését Hozza be a másodvetésnél mutatkozó lemaradást a mezőberényi állami gazdaság A Z MD P b: £ü K ÉS MEGTE 1 PÁ RTI Ú 1 ZOTTSÁG Á 1 ( A f K LA n -T' A'1­PM A 952 JULIUS 1. KEDD Áru SO fillér VIII. ÉVFOLYAM 132 SZÁM A párt felvilágosító munkája a tömegek közölt Részletek Horváth Márton elvtársitok u Központi Vezetőség június 27-én és 2H-án tartott ülésén mondott heszéimolójáhól A Központi Vezetőség ülésén tar­tott beszámoló elején Horváth Már non elvtárs a szocializmus építésé­ben elért eredményeinkről l>eszélt, ••angsútyozva: legjelentősebb győ­zelmünk a dolgozó nép öntudatá­val. fej'űdése. Képünk öntndatá- .iit fejlődésében döntő része van oú i-tunk felviiágositó munkájának, Cndületeoübb, állandóbb, gazdagéb­an érvelő és arősebbou a termelés elé forduló agitáeiónknak, A tömegek fejlődésa megmutat­kozik az állam tekintélyesek gya­rapodásában, nem utolsósorom iV-.l'e- szolgáltatás és adófizetés emelkfc- défében. B kedvező fejlődés azonban nem általános. Pártunk gyakorlata azt bizonyítja, hogy pártszervezeteink és pártbizottságaink elég jelentős része még mindig nem ismerte fel úéggó az agitáció döntő jelentősé­gét a tömegek nevelésében és moz­gósításában — noha pártunk hatá- -ozatainak egész sora hangsúlyozza >zt. — Mi magyarázza — folytatta lorvátb eutsr, szembetűnői rediilunyéink mellett ;s -Jeitáiiónk -yengeségétV Először: az öne'égulv- -ég, az ©x -dirényekon való meg pihenés. Rákosi e/vtárs emlékezete» ’950 február 10-i beszédében már figyelmeztetett ennek vőfélyeire, amikor ezt mondotta: »Ahoi elhar-apőclzik a7 önelégült­ség» az elbizakodottság, az a szel­lem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szüksé­günk a dolgozó tömegek tásnoga fására, ott rögtön meglazul és később elvesz a párt és a töme­gek egészséges kapcsolata. Pár­tunk elszigetelődik a dolgoz;! néptől . bök pártfunlccioúáriusunk úgy gon­dolkozik, hogy a pár tvezetés jó po­litikája, a helyes párt- és állami) intézkedések, eddig megszerzett te­kintélyünk bizonyos értelemben ön magukért agitálnak. A tömegfelvilágositó munka le­becsülésének másik oka a párt mo- r.opólJiolyzetével kapcsolatos. Van­nak, akik úgy képzelik, hogy a liat-almon lévő osztály és párt szá­mára nincs olyan jelentősége a itieggvő/és és tömegmozgósitás erő­feszítéseinek, mint a hatalomért ivott harc szakaszában. Az ön SüHöég, az elbizakodottság és az '■'* folyó opportunizmus asz el­"" efe, fenség szövetségesévé válik. Meg- ^ávasáíi:““ -avnasz , ’ 4 Wmget szenvedett el BIIS9g ineg.mnmhitéaét. Az éi&= >o lit lkai és ideológiai harc eltom u.láöáVioy., gyalcovlatia«, aclmí.xviözi rtiv rendszabályokkal való helyet- -itesélioz vezet és . egyértelmű az ellenséges ideológiákkal vívott ak­tív harcról való lemondással. A politikai nevelőmunka I-ebecsii ■sének, a megnyugvás hangulata ak egyik legsúlyosabb követkéz- menye: az ellenséggel vívott harc és az éberség gyengülése. Általános jelenség a szociálde- mokratizmus veszélyességének lebe asütése. bokán elintézettnek vélik « kérdést azzal, hogy nyílt szó nil demokrata szervezetekbe nem útközünk többé, Tudnunk kell: ha üzdeniínk kell eg vés munkásréta- »'«in/uovrosä^-iiTiii, lm fontos harci kérdésként vetjük fel a mun­ka- és bérfegyelem ügyét, ha a immkft verseny :itt ott, formálissá vá­lik, ha felüti fejét:, a demagógia, ha ellenséges kártevő munkába üt­közünk üzemeinkben — akkor nem­csak általában »polgári maradvá­nyokkal«, hanem konkrétan szociál­demokrata ideológiával, esetleg szervezett szociáldemokrata tevé­kenységgel állunk szemben. A hl er Huí reakcióról Kain kisebb hiba., hogy párt­ós állami szerveink elhanyagolják a klerikális reakció elleni harcot és újra tért hódítanak az egyházi re­akció »ártalmatlanságáról« szóló il­lúziók. A Mindsaánty- és Grősz-per, ti Wall Street es ■ a Vatikán ma­gyarországi megbízottéira mert csa­pások persze . az ellenség számára súlyos vereséget i 1 a beitek, az egy­házak és az, álleini között létrejött megegyezések 'per*®? népi demokra­tikus rendszerünk őrijét bizonyít­ják és kétségtelen eredmény a papi békemozgalom erősödése ií?, da mindez még- nem j gc->u- arra. hogy most már azt Ligyjük: Mindegei ív és Grósz embereiből, u tegnapi far­kasokból mára ártalmatlan bárá­nyok lettek. Megengedhető); bu, hogy párt- ijmkcienáfiúsaink és tagságunk egy része elfeledkezik Központi Veze­tőségünk 1950- június 1-i határozat táról és oppurtunizmust tanúsít az esaiályharcnak ezen a frontján. Tarthatatlan állapét, hogy egyes herföjjeu pári funkcionáriusok részt- vesznefc egyházi megnyilvánuláso­kon. V. .—*■; Hogyan neveli népét, hogyan végzi majd pártsaunkáját, amely­nek elválaszthatatlaif része a kl« rilcális reakció elleni hitte, aki sa­ját gyermekének neveléséit* olya­noknak enged beleszólást, akik a lelki terror minden eszközét fel­használják arra, hogy szsmbefoi- Hítsá|k a gyerekeket az állammal, az iskolával, a tanulással és nem utol­só sorban a kommunista szülőkkel is* , j J ; A. mi elvtársinkat gyakran meg­téveszti az, hogy az egyházi re­akció. amely Mindszenty és Grősz példájából megtanulta, hogy a mai erőviszonyok mellett merev ellen­állással elsősorban ő jár pórul, — taktikát változtatott és kényszerű­ségből részben »demokratának« ál­cázza magát. A mi álláspontunk «vwrvJig le a« volt, hogy a fekete reakció leleplezése mellett támogat-, jni kell a béke ügyéhez és az till am hoz hű papokat és bizonyos Ígére­tek között b© is kell vonni őket-a Mkemozgalomba, bár ugyanal óvakodni kell a politikai vagy val­lási tevékenységükkel kapcsolatos il- 1 uzáóktó]. Sok bolyon nemcsak a béke hívének ismerik el az ilyen papot, hanem mindjárt be is von­ják a tszcs-be, mint Kuncsorba községben történt, (Szolnok megye) sőt felkérik, hogy a tszcs-vezető­ségben lássa el a gazdasági vo.ro. tést, mint Nemesbük községben (Veszprém megye). A klerikális reakció mcuczsRsrj l&ypolitikával rendkívül változatosak:, méltóak az alkalmazkodás és szemférgatás év­ezredes jezsuita hagyományaihoz. ifel kell számolnwik *is égyhááJ kőteleBettsé'’ a ’"évi kfti^nki- Jpitá«^ * te» reakció állítólagos »békés« szándé­kaival kapcsolatos hamis elképzelé­seket. Rendszeres propagandamun­kával világossá kell tenni a párton belül azt a százéves marxi magái!a- pítúct, hogy a vallás ópium a nép­nek. Funkcionáriusainktól, üntuda- tosabh párttagjainktól meg kell kö­vetelni, hogy ezen a téren is, egyé­nileg is mutassanak példát a párt­tagság egészének, sőt ezt pártsaexű formában számon is kell kérni azoktól, aldk erről megfeledkeznek, akik résztveszuck, (vagy máskép segédkeznek) az egyházi rendezvé­nyeken, vagy gyónna kei kei hittanfa járatják. Figyelmeztetni kell párt­tagjainkat is a helyes kommunista magatartásra s ahol szükséges, ala­pos nevelő, felvilágosító' munkával segíteni kell ’okot abban, hogy a kommunista párttaghoz méltatlan, vallásos elmaradottságot leküzdjék magukban. Nem kisebb aktivitást kell kifejtenünk a kevésbé öntu­datos elemek, a pártonkívül-i hívők tömegei közt. A kulákok aknamunkájáról Az opportunizmus egyik leg­súlyosabb megnyilvánulási for­mája az a megengedhetetlen libe­ralizmus, amelyet falusi párt- és lauácsszervciok nagy része a ku- lákokkal szemben tanúsít. A fa­lusi osztály harc első vonalában, harcoló elv társaink gyakran ép­pen j fő ellenséget tévesztik! szem elől. Megfeledkeznek arról, hogy ma Magyarországon a ki­zsákmányoló osztályok legerő­sebb és utolsó képviselője a kutak. Nem nevelhető másnak, mint az osztályérzék eltompulá- .'.iak az a gyakorlat, hogy gyak­ran a Kínán, beadási terheit há­rítják át a dolgozó parasztok vállaira, ahelyett, hogy érvényt szereznének államunk rendelke­zéseim" te amelyek tudvalevőleg a dolgozó parasztot védik a ku- lákkal sKtr.bén és nem megfor­dítva. A s!ertésbcadási kötelezett­ség élsz úrnőit a la «a során a hátra­lékban lévő kulákok közül or­szágosan mindössze 10 százalék­nál történt igénybevétel. So­mogybán csalt',a kulákok 60 szá zalékára vetettek ki sertésbe­adást, de ebből is csak 30 szá­zalék teljesített határidőre. Fe­jér megyében a dolgozó paraszt­ság 88.2 százaléka, a kulákok 15.7 százaléka teljesítette sertés- beadási kötelezet «léget Miközben egyes tanácsaink a ktfjákokkal különbé két kőinek, a hiányt jog­talanul kivetik a dolgozó parasz­tokra. Vájjon tudják-e egyes fa­lusi párt- és tanács szerveink, hogy az ilyet* »vedd, ahol éred« begyűjtéssel a ,oár helyes pa­raszti oszíálypo!" d helyette­sítik észrevétlent;1 ed n séges osz- tény« k azt bi­zonyítják, hog. utriáesszerve- ink a kulákok nagy réslfere nem vetettek ki hízotlsertés .beadási '.elés keretében. Nem követelik meg a földjüknek megfelelő szá­mú állat tartását és eltűrik, hogy a kulákok az állatállomány le­csökkentésével szabotálják be­adási kötelezettségüket. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal jelen­tése szerint egy év alatt kerek százezer kát. holdra tehető az a kulákföldteriilet, amelyet a fenn­álló rendelkezések megsértésével a helyi tanácsok különböző cí­men nem kulákfölddé minősítet­tek. Eltűnik a kulákföld, sokszor a kulák és az állatállománya — később a kulák megkerül, mint új belépő dolgozó paraszt a tszcs-be«, a földje pedig vala­melyik sógor, vagy koma »dol­gozó paraszti tulajdonaként«. Fel kell vetni elvtársak: mi az alapja az ilyen nem egyedül álló, rothadt opportunista magatartás­nak? Az éberség és az osztály­érzék eltompulása és sok esetben ehnborálás az ellenséggel Fel .kell lépni a falusi felvilágosító munkában a kulák veszélyessé­gének lebecsülésével, a széli- vert ellenség« hangulatával szem­ben. Fel kell tárni a falu népe, előtt a mai meghunyászkodó len- iák múltbeli tevékenységét. Meg kell szólaltatni azokat, akiket szerint, hanem mint ellenséges osztályt is le kell leplezni, am .y a nagybirtok-rendszer utóvédje, az imperialisták háborús tervei­nek szövetségese. A törvény teljes szigorával kell lesújtani a feketevágó, adócsaló, a beadást és a földmegmiívelésl szabotáló, a rémliírterjesztő. a szövetkezetbe csalárd módon be­furakodó kutakra Az orttályérzék eltomputÓKa nem csupán a falusi os/lályhare, hanem az ipar területén is jelent­kezik Egyre gyakrabban talál­kozunk, különösen állami és szakszervezeti funkcionáriusok­nál olyan jobboldali opportuniz­mussal, amely nem keres elvi« alátámasztást, de annál sűrűbben jelentkezik a napi munka gya­korlatában. a dolgozók irányá­ban tanúsított lélektelen, bürok­ratikus magatartásban, különö­sen a munkavédelmi intézkedé­sek bűnös elhanyagolásában. Hu-’ sonló nemtörődömség mutatkozik a túlóráztatások területén A munkások pihenési jogának egyik legdurvább megsértése, ha a& igazgatók nem biztosítják a dol­gozóknak a heti rendszeres sza­badnapot Mindez nem egyéb, mint a dol- szerződésre, a pihe- jogának a munka biztonságára, nésre vonatkozó elemi semmibevétele. közvetlenül kizsákmányolt, volt gozóknalc a kollektív cselédeit, napszámosait, igaköl- csönvevőket. A falusi agilációban a kulákságot nemcsak személy Népnevelőmunkánk feladatairól A tömegek meggyőzésének legki rivóbb hiányossága, amely szorosan összefügg az ellenség elleni harc gyengülésével és agitációnk elké- nyelmeskedésével, az, hogy' pártbi­zottságaink nagy részénél a tő -megmozgósitás és politikai nevelő- munka. helyett az állami feladat-ok közvetlen végzése. kerül előtérbe. Ez a hiányosság olyan jelentő­ségű, hogy nemcsak a tömegjnun- kát, hanem az egész helyi párt­vezetés jó kialakítását adályozza, A tömegek felvilágosításának és meggyőzésének hiányosságai annál tűrhetetlenebbek, mert a szocializ­mus építésének olyan feladataihoz érkeztünk, amikor nem elégedhe­tünk meg a szocialista öntudat, magatartás, fegyelem mai színvona­lával, somi a munkásság, setú a 'pa­rasztság, sem az értelmiség köré­ben. Gondolják el elvtársak: mi volt a könnyebb? Arról meggyőzni a munkást, hogy» zavarja el Cbori- nókat és a Woiss-bárókat és a munkapadok után foglalja. el az igazgatói Irodák íróasztalait is — vagy a mai feladat: a kispolgári fegyelmezetlenség, önzés, haszonle­sés legyőzés© és a,z önkéntes, ön­tudatos szocialista munkafegyelem legszélesebb elterjesztése? Vagy mi volt nehezebb? Arról meggyőzni a parasztot, hogy a papok és grófok birtokait vegye saját tulajdonába vagy arról-©, hogy fordítson há‘ az évezredes egyéni gazdáid­nak és tépjen a szociális4 meló« útjára? Klar"-',: a magunk tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a -nehezebb feíadat az utóbbi, ami nagyobbrészt inog hátra van. A megnyugvás, az öuológiiltség, sőt gyakran az opportunizmus hi­báival terhelt politikai munkával a tömegnovelésnek ezeket a felada­tait elvégezni nem lehet. Meg- nem hátráló harcos és szívós tömeg-mun­kára van szükség, amelyben meg­találja a maga napi harci feladatát minden egyes párttag ós‘ tagjelölt» sőt a pártunk mögé sorakozó ro- konszenvezők óriási tömege is. Politikai nevelőmül)káuk színvo­nalát- és. állandóságát mindenek előtt azzal biztosítjuk, hogy mozgó­sítjuk és harebö-visezük a tömege két a FT. kongresszus határozatai­nak megvalósításáért. Tömeg felvi­lágosító munkánk feladatúit meg­szabja : a felemelt ötéves terv: a falu szocialista átalakítása-, az éleződő nemzetközi helyzeti, amely a békeharc, a hazaszereteti és az állampolgári helytállás fo­kozását elsőrendű feladattá teszi. Vegyük sorra a népneve főműn I elsorolt feladatait. Az ötéves terv végrehajt értelmű a jainak i Jobban . idei. de-

Next

/
Oldalképek
Tartalom