Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-15 / 292. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r Idős Lép Mihály példát mutat a beadásban Amiről a szeghalmi DISZ-ifjak bírálata beszél J Á2 MD'P 1951 DECEMBER 15, SZOMBAT PÁRTBI Z O T T S ÁGÁN Á K LAPJA Ara 50 fillér VII. ÉVFOLYAM, 292. SZMA Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter beszámolója :ik 1952. évi állami kölísígveléspol Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Pénteken délelőtt megkezdődött az országgyűlés ezévi második ülésszaka. Az új ütésszakot, amelyen. Népköztársaságunk jövő évi költségvetését tárgyalják meg, nagy érdeklődés előzte meg. A kariatok zsúfolásig megteltek. A diplomáciai páholyban helyet foglalt J. 1). Kiszeljov elvtárs, « Szovjetunió magyarországi nagykövete * A képviselők és <i karzaton holvetfoglaló dolgozók felállva, hosz- ezantartó, lelkes tapssal köszöntötték terembelépésükkor Rákost Mátyás elvtársat, a magyar dolgozók szeretett vezérét, Rónai Sándort, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, Dobi Istvánt," a minisztertanács elnökét és a kormány tagjait. Az ülést Dögéi Imre elvtáre, az országgyűlés elnöke nyitotta meg Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót tudomásul vette. Ezután Olt Károly elvtáre pénzügyminiszter beterjesztette az 1952 évi állami költségvetést és az 1952 évi állami költségvetésről szóló, törvényjavaslatot, majd megtartotta költségvetési beszámolóját. Ipari termelésünk színvonala a hábornelőttinek két és félszerese Az 1951. évi II. törvény — a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának kezdeményezésére — jelentősen megemelte öléves tervünk feladatait. Ezeknek a hatalmas feladatoknak a megvalósítása szükségessé tette, hogy az 1951-es esztendőben is az eredetinél nagyobb célkitűzéseket állítsunk dolgozó népünk elé. 11 hónap eredményei alapján ímegállapílhaló, hogy népünk áldozatos munkájával, a Szovjetunió baráti segítségére támaszkodva, a Magyar Dolgozók Pártja szilárd vezetése melleit megvalósítjuk az 1951. évi feladatokat. Ezekben a napokban egyre újabb és újabb üzenlek jelentik, hogy az 1951. évi feszített tervfeladatot végrehajtót Iák és további száz és száz üzem vállalta, hogy tervét Sztálin elv társ születése napjára befejezi. Üzemeink egész sora növekvő versenylendülettel már 1952. évi tervén dolgozik. Gyáripari termelésünk a folyó év első tíz hónapjában 29.1 százalékkal volt magasabb a tavalyinál és különösen gyorsan tört előre az ipar »szíve«, a gépgyártás, amelynek termelése közel ötven százalékkal emelkedett. A Horlhy-rendszer idején a magyar ipar termelése évi átlagban 0.8 százalékkal nőit. Ez évben pedig iparunk átlagosan 12 naponként fejlődött annyit, mini a kapitálist.» ipar egy egész év alatt. Ipari Crmrlésiink színvonala ma már eléri a háborűeiötü- itek két és félszeresét. Iparunk a gyorsütemű fejlődés ellenére, 99.3 százalékra teljesítette tervét, de üzemeinkben hatalmas lendületlel folyik a munka, hogy az év végére a terv maradéktalan teljesítését, sőt túlteljesítését biztosítsák. Dolgozóink növekvő öntudatát, a munkához való új viszonyát fejezi ki a munkatermelékenység állandó emelkedése: a gyáripariján az egy fiira eső termelés novemberben 16.5 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év végén Ezután Olt Károly elvtárs számos, a közelmúltban elkészült új létesítményről számolt Ive. Megemlítette, hogy jelentős a fejlődés a kisipari termelőszövetkezeteknél, amelyeknek száma az éveleji négyszáztizenháromról ezerkétszáz fölé emelkedett igényeinek kielégítésére állami erőforrásból 135 ezer négyzetméter lakásterületet építettünk és adtunk át rendeltetésének. Ugyanezen időszak alatt bánya, ... , , .,, városainkban: Komlón 308, ;gy egesz hattized százalék- . . 1r. „ , , , n a »» Oroszlányban 156, Petofi-banyan A termelőszövetkezetek területe egy év alatt két és félszeresére nőtt Számottevő előrehaladást tettünk a mezőgazdasági termelés területén is — folytatta. A termelőszövetkezetek szántóterülete egy év alatt két és félszeresére emelkedett. Megnőtt az állami gazdaságok szántóterülete is, úgy, hogy a szocialista szektor ina már az ország szántóterületének csaknem egynegyedét foglalja el, A betakarított kenyérgabona mennyisége jelentősen túlhaladta a sok évi átlagot. Nagy haladást értünk el a mezőgazdaság gépesítése terén. A folyó év III. negyedében a gépállomásokon a traktorok száma negyvenhét százalékkal, az arulúgépeké pedig száznyolcvannyolc százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Állatállományunknak a felszabadulás óta tartó fejlődését a tavalyi rendkívüli szárazság visszavetette. Az idei kedvező takarmánytermés azonban biztosítja az állatállomány újabb növekedését. Jelentősen kibővült az áruforgalom is. A szocialista kiskereskedelem forgalma a harmadik negyedévben a múlt évihez képest, harmincnyolc egész öttized százalékkal emelkedett Közlekedésünk teljesítménye a személy- szállításban a múlt évihez képest, harmincegy egész hattized százalékkal, az áruszállításban huszone kai emelkedett. Kultúrális és szociális eredményeink közül kiemelem, hogy a társadalombiztosításba bevonlak száma egy év alatt tizenöt százalékkal növekedett. A bölcsődékbe felvett gyermekek száma egv év alatt ötvennégy százalékkal nőit. A középiskolai tanulók száma több mint kétszerese a háborúelőttinek Az új tanév kezdetén száztizen- hu! ezerrel több tanuló iratkozott be az általános iskolákba, mint 1938-ban, a középiskolai tanulók létszáma pedig több, mint kétszerese a háborúelőttinek. Uj egyetemek, főiskolák kezdték meg működésüket. Továbbfejlődött egészségügyi hálózatmik is, a kórházak befogadóképessége egy év alatt háromezerhatszáz Az az 1951-es ii/mil év első felében dolgozók l.ikás182, Tatabányán 179 új lakásba költöztek be bányászaink. Dolgozóink számára számos klubot, kultúrházat építettünk és adtunk át rendeltetésének. December 2i-én Sztálinvárosban új mozit avatunk. A továbbiakban Olt elvtárs a jegyrendszer eltörléséről szólt. Majd így folytatta: 1951-ben elért eredményeink népgazdaságunkat hatalmas lendülettel vitték előre. Az ország- gyűlés az 1951. évi költségvetés kereteit 29.5 milliárd forintban határozta meg. Az 1951. évi II törvényből folyó megnövekedett feladatok alapján az 1951. évi költségvetés végrehajtása előreláthatóan eléri a 33 milliárd forintot. Ezt a jelentősen kiszélesített feladatot költségvetésünk teljes egyensúlya mellett hajtjuk végre és már most bejelentem, hogy az 1951. évi költségvetés feleslege megközelíti a kétszáz millió forintot. Olt elvtárs ezután rátért az 1952. évi költségvetés ismertetésére Összkiadásunk 61 és fél százalékát irányoztuk elő népgazdaságunk fejlesztésére Az 1952. évi költségvetés bevé-> telei liegyv enkétmil 1 iárdö 1 százkilenc- vonkitemc egész hét tized millió Ft-tj, kiadásai negyvenkótmilliárdhárom- száztizennégy egész két tized millió forintot tesznek ki, a költségvetés mérlege tehát kétszáznyolcvanöt. egész öt tized millió forint fel«jeleget mutat. A költségvetés kiadási oldalának* főösszeg« negyvenkét egész három, tized fhiUiárd forint, tizenkét egész* nyolc tized mitiiárddai több mint az 1951. évi. A kiadások ilyen jelentős emelkedése elsőjorban hatalmasan megnövekedett feladatunkkal kapcsolatos, de kifejezésre jut a költségvetés k:ret i.iek emelkedésében az ér és bérrendezés hatása is. Régi árakon számítva az eme! kedés 9.1 milliárd forint, ami korokén harmincszázalékos fejlesztésnek felel meg. Az összkiadások 61-5 százalékát irányoztuk e!ö népgazdaságink (Folytatás a 2. oldalon.) Gyorsítsák meg a mélyszántást, különösen a sarkad! és neziksvácskázi járásban Rákosi elvtárs november 30-i beszédében foglalkozott a mélyszántással is. »A mélyszántás... megkésett, ezért mindent meg kell tenni, hogy ezeket a munkálatokat, amelyekkel a jövő évi jó termés egyik előfeltételét teremtjük meg, feltétlenül elvégezzük«. Bár Rákosi elvtárs ezekkel a szavakkal a lemaradás kijavítására hívta fel figyelmünket, megyénkben nem javult kellő mértékben a mélyszántási munka. Vannak jó eredményt elérő járásaink, mint például a szarvasi járás, ahol 98 százalékban teljesítették a mélyszántás tervét. Jó munkát végzett a szeghalmi járás is, amely három hét alatt jó munkájával a legutolsó helyről felkerült az élre, ugyancsak 98 százalékos tervteljesítéssel. Itt a községi pártszervezetek fokozottabban foglalkoztak a mélyszántással a piaga a járási tanács is igen helyes határozatokat hozott a mélyszántási munka megjavítására. Ellenőrizték azt is, hogy a községi tanácsok hogyan hajtják végre ezeket a határozatokat. Hasoblóan jó munkát végzett a gyomai járás is, mely szintén a legrosszabbak közül került az első négy járás kozó. — Erősíteni kell a mélyszántási munka lendületét az orosházi járásban, ahol a vetést jóval hamarább fejezték be, mint a többi járásokban, a mélyszántásban mégis elmaradás mutatkozik. Járásaink egy részében azonban nem halad ilyen jól a munka, teljesítményük messze a megyei átlag alatt van. Különösen gyengén megy a mélyszántás a sarkadi és a mezőkovácsházi járásban, ahol csupán 66 százalékra teljesítették a mélyszántási tervek A legnagyobb hiányosság ezekben a járásokban, hogy maga a járási tanács sem ellenőrzi kellő mértékben a határozatok végrehajtását, nem. segíti a községi tanácsokat. Ugyanekkor nem is vonják felelősségre azokat a tanácselnököket, akik a határozatokat nem hajtják végre. A fagyok beállta már most is megnehezíti a szántást s minden további késlekedés a kővetkező esztendőben terméseredményünk lóvására megy. Tanácsainknak késedelem nélkül ellenőrizniük kell, hogy minden igával rendelkező dolgozó paraszt eleget tesz-e a törvényben előírt kötelezettségének felszántja-e a reá eső területet. Ugyanakkor gépállomásainkon csökkenteni kell a műszaki hibákból eredő gépkieséseket. Megengedhetetlen az, hogy például farkadon öt nap alatt 24 munkanapot kitevő gépkiesós volt, Ecaegful ván pedig 2Í napos. Ezek a gépkiesések például Sarkadon napi négy éa fél normálhold felszántása mellett 108 normálholdat jelentenek. A BEGYŰJTÉS ÉLHARCOSAI FARKAS JÁNOS, gyulai háromholdaa dolgozó paraszt gabonából 558, kukoricából 154, burgonyából 270, tojásból és baromfiból 100 százalékra teljesítette a nép államával szembeni beadási kötelezettségét. FODOR ANDRÁS, füzBsgyarmati hétholdas dolgozó paraszt 195 kilogramm kötelező helyett 530 kiló kukoricát szállított be a ezzel beadását 313 százalékban teljesítette. BAKI JÁNOS, nagyszénás* 12 holdas köaépparaszt tojásbeadását 114, baromfibeadását 100 és kukoricabeadását 116 szó- zalékia teljesítette. VARGA JÁNOS, hétholdas kétegyházi dolgozó paraszt kako- ricabeadási kötelezettségét 315 százalékra teljesítette. RÁCZ JÓZSEF, hatholdas eleki dolgozó paraszt 216 «gázaiéki* teljesítette kukoricabeadási kötelezettségét.
