Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-13 / 290. szám

1951 flpccnibiT 13. csiilörlök UUuztsawlc héftK Nemcsak a vezetők, a jót dolgozók feladata is r Árvái Zoltán, Kiszely János nevelése 'A terv teljesitéso új vtelünk ép le­jtésének alapja s oat a tervet ipyo- kéznek az István-inalom dolgozói is teljesíteni. Csak egy példát ve­gyünk a sok közül; néhány hói napja még 12—14 óra volt a havi özem zavar. Most mindössze 3—4 óra. Ha az üzemzavar csökken, ki- gehb az önköltség, olcsóbb, győri sabb a termelés, javul a minőség* —- Kolarovszki János fomolnám, tudja, Iragy elsősorban az élenjáróki n»k köszönhetők az elért eredmé­nyek; szeretettel beszól róluk. Az élenjárók — Kovács Mihály elvtárs min­dig spekulál, mindig újításon töri a fejét, de mindig ott van, ahol eegiteni kell. Szomenyei Sándor? G most lett párttag. Jó munkájáért. Púdig nem is szakember, betanult nrankás, de túltesz némely szak­Bizony vannak olyanok is, akik nem válnak dicséretére a munka­fegyelemnek, kollektív szellemnél», akik nem érzik magukénak a gyá­rat, a gépet, a terointő munkát. A malom élelmezési üzem, ebből eredően különösen fontos a tiszta­ság. Nem egyszer elmondták Árvái Zoltánnak, ügyeljen arra, hogy minél keve­sebb lisztfolyós, por legyen. Ennek érdekében zárja el a nyítvahagyotb esőfedeleket. Ezzel szemben mit csinál? Elmondja üzemvezetője. — Képes egész nap sőprögetni, takarítani a kifolyó lisztet, mint­hogy visszategye a levett cső- fedelet és ezzel egyszerre meg­szüntesse a további lisztfolyást. »Tegye vissza, aki levette« — —- ez a válasza és inkább kín­lódik egész műszak alatt. — Az emberen is. Szarva*, Márton nem veszi út gondatlanul a malmot és meg lobot nézni, amikor ő átadta a posztját a következő műszaknak. Kun János szitaőnmk romok mód­szer« von. Amikor átveszi mun­kahelyét, mindent megvizsgál, aztán csinálja, amit arra a napra ki­tűzött magának. Ugyanis ő be­osztja idejét, munkáját, előre tud ja mindig, hogy mit fog csinálni. Például ina a »fehér oldal« állár ««.it takarítja, holnap a filtereket, porszűrőket, aztán a barna oldalt, ma jd a szita zacskókat, szerszámo­kat. Egy hót alatt körűiéi munka­helye minden gépén, berendezésen e nem marad ki semmi figyelme alól. Nincs iß baj őnála, példát vehet tőle bárki, ö is kommunista, igy mutat példát- —- Ha minden munkás igy dolgozna, még mórt is élüzem lenne az jtetván-malom. ilyen magatartás, az ilyen mun­ka hátráltatja a többi dolgozókat is, hiszen az egyes munkahelyek feladatai szorosan kapcsolódnak egymással. Árvái Zoltán, az I-es műszákiján dolgozik, liar assza­nak is rá a csoport tagjai, de még a következő műszák váltói is. Súlyosbítja a hibát, hogy az I-e.s műszak vezetője, Ilursán Má­tyás inkáid* maga csinálja meg az elmaradt munkákat, minthogy beosztottjától megkövetelné. Ez persze nem buzdítja Árvái Zol­tánt jobb munkára. De nem egye­dülálló az ő esete. Kiszely János a másik. A malmi dolgozók kö­zött az üzem folyamatos terme­léséből eredő törvény, hogy va­sárnap is dolgozni kell s a hét valamelyik napján van szabad­nap. Kiszely János rendszereseit felrúgja ezt a törvényt és így komoly zavarokat okoz a terme­lésben. Az elmúlt vasárnap SzLm- kó József kenőmunkást kellett völna váltania. Kiszely János minden előzetes bejelentés nél­kül nem ment be az üzembe Műszák kezdetén az utolsó perc­ben kellett kevésbbé fontos be­osztásból áthelyezni egy dolgo­zót, Egy munkahely így is ki­maradt egész műszak alatt. Sú­lyos fék ez. Árvái Zoltánt, Ki­szely Jánost nem egyszer figyel­meztették művezetői. Nem hasz­nált az emberséges szó, kemé­nyebb eszközöket kell alkalmaz­ni. Az üzem vezetői éljenek azok­kal a jogokkal, amelyeket a mi­nisztertanács rendelet« biztosit számukra a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében. A fegyel­mezetlenek, a hanyagok nevelése nemcsak a vezetők feladata A Csepregi Györgyök, Kovács Mi- hályok, Kim Jánosok, az üzeni becsületes dolgozói is folytassa­nak harcot munkájuk fékezől; Árvái Zoltán, Kiszely János és a hasonló rendbontók ellen. Bí­rálják meg, ítéljék el az igyek­vők azokat, akik akadályt ígye köznek gördíteni előrehaladá­sukban. A szilárdabb munkafe­gyelemért folyó harc a törne gek ügye, tömegek érdeke. Ez nyilvánuljon meg az István-ma- lomban is, mert csak így ragyog­hat újra az üzem homlokzatán az élüzem-jelvény. A szakszervezeti írta: K. Nemrégiben jelent meg Anatolij Potapov »A ozakszervozeti/ .csoport harca u gépek jobb kihaszr nálásúért« cimfi brosúrája. PotupoY elvtárs, a moszkvai »Kompresszor» gyúr mechanikai szerelőműhelye 2~ es számú részlegének szakszerve­zeti bizalmija. Csoportja versenyt indított a gépek teljesítőképessé­gének fokozásáért. Ez a kezdemé­nyezés élénk visszhangra talált a szakszervezeteknél. Potapov elv társ szakszervezeti csoportja az elmúlt hónapokban bő­séges tapasztalatokat szorzott a ter­melőéi agitáció, a politikai munka « a verseny megszervezése terén» Anuta! ij Potapov ezeket a tapasz- faiatokat ismerteti brosúrájában er» számos különféle kérdést vet tel. A párt és szakszervezet, a sajtó, a Saját, társadalmi és politikai ta­pasztalatai megmutatták a szak­szervezeti bizalminak, hogy mun­kájának alapvető kérdésé a ver­senyszer vezós. Ez volt Az. a döntő láncszem, amelyet Potapov elvtárí meg akart ragadni. Csoportja aktíváival együtt elsősorban a részleg korszerű gépei­re fordította figyelmét, melyekkel ítlég nem bántak eddig eléggé a jó gazda módjára. Azt a konkrét feladatot tűztek ki minden egy©» dolgozó ©ló, hogy 15—-20 százalék* kai emelj© a gépe teljeHitoképefisó- pcfc, szüntessen meg minden meddő időveszteséget. Néhány hónap múl­va a részlegben a gépek kihaszná­lási együtthatója 16 százalékról 96 százalékra emelkedett. A siker A gépok mellett dolgoz«) munkások, a művezető és a szakszervezeti bi­zalmi közös erőfes/ütéseinek, va­lamint a műholyvezetőség sogitsó* gének volt köszönhető. Potapov elvtárs brosúrája lépés- ről-lépésr© eleven példákkal mu­tatja mag, hogyan tett verseny; felajánlást a részleg kollektívája és hogyan vitatja meg azt. Úgy kell megszervezni * felajánlást, hogy kifejlesszék a kollektíva kez­deményező szellemét és energiáját, mozgósítsák a dolgozókat az ál­lami tervek teljesítéséi© és túltek- jesítéséro, nemcsak mennyiségi, ho­nom minőségi tekintetben is. Potapov eí vtárs ágy oldotta még a feladatot, hogy a művezetőt, üzemgazdászt és az élmiUlkásoknt, végül az egész kollektívát bevon­ta a felajánlási terv kidolgozá­sába. Mielőtt a részleg megtette volna felajánlásit, tanulmányozták tervüket, számításba vették, hogy ?~-tálékok állnak rendeíke­csoport munkája Iszajev A felajánlási tervezet üymi sok­oldalú előkészítés© ellenér© is ja­vasoltak a csoportgy ülésen kiegé­szítéseket, Ezért fontos, hegy « szakszervezeti bizalmi és a műve­zető a verseny részvevőinek figyel­mét « termelés döntő kérdéseinek megoldásúra irányítsa. Az egyik fúrógépen dol­gozó mimkásnő csaknem másfél normát teljesített egy műszak alatt, viszont rendkívül sok fúrót basz- nált el. Nem gondolt a szerszám­mal való takarékosságra. A ezak- saervezetí bizalmi felhívta a fi­gyelmét án a, hogy a fúrókkal olyan takarékosan kell bánni, mint valami drága kinccsel. A bizalmi beszélgetés© ösztönzőleg hatott *t mrmkásnőre, aki szerszám takfuv- koseági felajánlást tett. v Az elvtársi segítségnyújtás meg­szervezése a szakszervezeti aktí­vák egyik fontos feladatú. Pota­pov a művezetővel és sztaháiiov- istákkal együtt igyekszik elősegí­teni a fiatal munkások szakmai továbbképzését, hogy elsajátítsák az élenjáró tapasztalatokat, ítész- legükön megszervezték a régi munkások védnökségét á fiatal, tapasztalatlan munkások felett, így a szakszervezeti csoport elv­társi segítségnyújtásra neveli « kollektívát. A verseny megszervezése nein egyszerűen a felajánlások gyűjtését, síz eredmények kiérté­kelését, a nyilvánosság biztosítá­sát és az újítók tapasztalatainak átadását jelenti. A versenyszer- vezés sokoldalú politikai és kul­túrád» munka, gyűlések és ér­tekezletek rendszeres megtartása, előadások rendezése, kollektív ol­vasás, tehát egyúttal gondosko­dás a dolgozók kultúráiig és szo­ciális igényének kielégítéséről. "A szakszervezeti csoport egész te­vékenységét összekapcsolja a munkaverseny feladataival és elő­segíti ezeknek a feladatoknak mi­előbbi megoldását. A. Potapov brosúrája részlete­sen megvilágítja a verseny szer­vezési kérdéseit. Pontosságát nö­veli az, hogy a szakszervezeti ex­portról beszél, mely mint tudjuk, ft szakszervezeti alapszerv elemi sejtje, egy-egy részleg, futósza­lag, gépcsoport, vagy brigád kol­lektíváját egyesíti, már pedig sok esetben ezek a termelési egységek LONDON MUNKÁSNEGYEDÉBEN írta: MAJEVSZKIJ, ■ Pravda londoni tudósítója A HIDEG SZÉL már * fák utolsó lóvéiéit tépd©si, do a londoni West-End előkelő palotái­ban még krizantémok virágoznak. A hatalmas, vilié-"' masránpa'-V »■»vik ösrényén elegáns lady taaaiMk ’uralmon. Legfeljebb annyi váJtoaatofcS&g mutatkozik, hogy © »munkáspártiak« tíz óv alatt házak millióin*k építését ígérték, a konzervatívok legfrissebb programra iában 3Ö0.0Ö0 ház építésének Ígérete szerepéi. ^'■'"HEN MINDEN MABAD * régiben.. Az 1" körülmények között élnek eze- t*op<w, lakásviszonyok, ea- --i-ú eied- r© Akik fegyelmezetlenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom