Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-09 / 287. szám
195! decfmbsr S, vasárnap \ZíUaísau>k Héfvc Békés megye a fejlődés útján Aj utolsó 4—s évben gyökeres változás liÍTtént: hazánk mezőgazda sági országbál ipari o'szággá aló kuit és ez az iparosodás gyorsan folyía'ádik.« (Rákosi Mátyás elvtárs beszédéből.) Békés me^ye jóltenmő földjének nagy-részét a múltban uéhtyiy földbirtokos, »gróf»bűvös bitoroltn és néhűny növényféleség — búza. kukorica, répa — termesztésé vél ki is merült minden »agrotechnikai tudományuk«. Az 1920-as évek folyamán megindult bizonyosfokú iparosodás, azonban a falu nyomorgó lakossága a földbirtokosok féktelen kizsákmányolása miatt nem juthatott iparcikkhez. A Békés megyében lévő néhány kötő- és szövőüzem, téglagyár, malom, baromfifeldolgozó termelése csaknem teljes mértékbein a budapesti tőzsde áralakulásától függött. Ha az értékpapírok ága esett a tőzsdén, akkor a gyártulajdonosok csökkentették a termelést. az utcára,reménytelen sorsra dobták a dolgozók egyrészét Az 1929—33-as hatalmas gazdasági válság Békés miegyében is éreztette hatását, építőmunká- sok. ácsok, asztalosok néhány fillér napszámért inségmunkára jártak. 1932-ben életkörülményeik megjavítása érdekélven Békéscsabán a dolgozók „Munkát — kenyeret“ jelszóval hatalmas tüntetést rendeztek, azoni ao a Horthy-rendszer lovas- rendőrei vérbefojtották a megmozdulást és fokozott mértékben tovább folytatódott az embertelen robot. A dolgozók új ra visszatértek Békéscsabán a Hunyadi-téri »köpiVilöhfw.rtiwárták, hogy napi 80—90 fillérért talán beiutnak valahová néhány napra dolgozni. A Szovjet Hadsereg felszabadító harca a tervgazdálkodás megvaló- •átásü gyökeres változást hozott. Megkezdték a régi üzemek bővítését, új üzemeket építettek ■Cj munkatermeket kapott a békéscsabai Kötöttárugyár, bővítették, áj gépekkel, porszívó berendezéssel korszerűsítették a Pomutszővőt. üj, korszerű kétemeletes Ruhagyár Két vádlottat halálra (teltek a szófiai titoista kémperben Szófia (MTI.) December 6-án Szófiában megkezdődött annak a kém- és diverzáns bandának pere, amelynek tagjait a titoisták dobták át a bolgár határon, hogy Bulgáriában terrorista, diverzáns, kártevő és kémtevékenységet folytassanak. Csütörtökön délelőtt a vádiratot olvasták fel, majd megkezdődött a vádlottak kihallgatása. Az ítélet hirdetésre pénteken délután került sor. A bíróság Borisz Linkov Konovot és Marin Enev Marinovot golyóáltali halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Jordan Szlavov Janko- vot fiatal kora mentette meg a halálbüntetéstől, őt húszévi szabadságvesztéssel büntették. A többi vádlottat szintén súlyos szabadságvesztésre ítélték. Útmutatás! nyújt a mindennapi Dártmunkában épült Békéscsabán, 1950-ben megkezdte munkáját a békéscsabai gyo- potmagtalanitó üzem. fi.pítesalatt áll — egy részé ben pedig már dolgoznak — a békéscsabai forgácsoló és oHMSzámgépgyár. Nagymértékben fejlődött az építőipar. Megalakultak a magas- és mélyépítő vállalatok, tatarozó, gépjavító, autójavító vállalat kezdett dolgozni, A tanárok kezelésében 34 helyi ipari vállalat dolgozik, többek között. új kenyérgyár, cementipari vállalat, kovács- és bognáripari vállalat, exportra dolgozó szőrmeipari vállalat és még számos más vállalat, melyek működése bizonyítja: hazunk mezőgazdasági országból ipari országgá változott. Az iparosítás ilyen gyors üteme magával hozta Békés megyében is a munkásosztály hatalmas fejlődését. 1946-ban az építő, textil és élelmezési iparban, vasúti köz- tekedésben és kereskedelemben mindössze 11.050 dolgozót foglalkoztattak. 1947-ben a megyében még 9200 munkanélküli volt A régi üzemek kibővítése, újak építése és vállatok megalakítása lehetővé tette, hogy minden ipari dolgozó munkába álljon, de lehetővé vált a falusi nincstelen proletároknak is, hogy ipari munkára térjenek át. Az üzemek dolgozóinak igen nagy százaléka most olyan dolgozókból áll, akik azelőtt mezőgazdasági oselédek, mezőgazdasági munkások voltak és teljesen ki voltak szolgáltatva a földesuraknak. Ezssel magyarázható, hogy a szocialista szektorban dolgozók szánra ma már 34.225 I» — á "UtezSgóSffiteág nélkül. A* jövő új szakmunkásai, a jelenlegi ipari tanulók — számszerűit 932-en — korszerűen felszerelt taninűlrclyck- ben tanulnak teljesen díjtalanul sőt lakással, élelemmel, ruhával is el vannak látva és még fizetést is kapnak. Az ipar fejlődése biztosítja a megye szakadatlan gazdagodását, állandóan emelkedik a dolgozó nép életszínvonala Uj ipari, üzemek, a régiekben raktárak, téglagyárakban műszárítók, áj bérházak, tipu lakások épültek. Megépítettek 28 gépállomást és különösen nagyarányú építkezések folynak a mezőgazdaság szocialista szektoraiban. Tervgazdálkodásunk idején több kilométer bekötőút, mintegy 60 kilométer gazdasági vasát épült, több új község, tanyaközpont létesült. A dolgozók életszínvonalának nagyarányú emelkedését szolgálja, lrcvgy az élenjáró szovjet mezőgazdaság tapasztalataiból vett eljárások segítségével mezőgazda-águnk a régi 3—4 fajta növény helyett már 49 növény- féleséget termel Többek között olyan jelentős növényeket honosítottak meg, műit a gyapot és a rizs. Nagymértékben fejlődött az öntözéses gazdálkodás. A múltban embertelen nyomorban élő dolgozók kulturális színvonala is napról-napra emelkedik. Jelentős eredmény ezen a téren többek között az, hogy • felszabadulás óta villamosítottak 24 gépállomást, 8 állami gazdaságot, 13 termelőszövetkezetet (csoportot) és 25 községet. Miég több azoknak a helységeknek a száma, amelyeket bekapcsoltak a telefonhálózatira. A tudásra szomjas dolgozók a megye területén 49 kultúrotthonban és 117 népkönyvtárban elégíthetik ki tedaevágynknt. T. JVA A nagyszénás! „Dózsa“ tsz zárszámadási közgyűlésén feltárták a hiányosságokat, hogy jövőre jobb eredménnyel zárják az évet A hajdani »Székács uraság« kastélyának nagytermét zsúfolásig megtöltöttek a nagyezénási »Dózsa« tsz. tagjai. Eljöttek, hogy értékeljék, mennyit gyarapodtak egy év alatt, megbeszéljék, mik azok a hibák,, akadályok, amelyek megszüntetésével a jövő gazdasági évben még nagyobb eredményeket érhetnek el. Minden tag ezt várta az elnöki beszámolótól is. Igen sokan, műit például Tatár Gábor, Móricz József élvtávsak előre feljegyezték egy papírlapra, milyen hibákra kell félhívni a vezetőség, a tagság figyelmét, hogy a jövőben hasonlókat ne kövessenek el. A beszámoló azonban üres és tartalmatlan volt. Az elnökhelyettes elvtárs nem készült fel rá. A zárszámadás számszerű adatait a jáiási tanács könyvelője, Viszkok Margit elvtársnő ismertette, felsorolta a hosszú számoszlopokat, amiből a tagság túlnyomó része, bármennyire is figyelt, nem tudott tiszta köpet alkotni a szövetkezet gyarapodásáról. Pedig a számok mögött eredmények és hiányosságok vannak. A nagyszénást „Dózsa“ tsz összvagyona 3,580.044 Ft Az oszthatatlan alap a tavalyi 118.479 forintról 463.449 forintra emelkedett egy esztendő alatt. Egy munkaegységre a tsz-ben 4 kg 25 dkg búza, 4 kg kukorica, 75 dkg árpa, 30 dkg cukor, 30 dkg burgonya és még egész sor más termény, valamint 8 forint 25 fillér készpénz jutott. Szép eredmények ezek, de szebbek is lehetnének, mert a tsz-nek megvoltak a lehetőségei, hogy magasabb eredményekkel zárja le aa évet, de több hiányosság, a vezetőség és a tagság munkájában, akadályozta ezt. a munkaszervezés, a munkafegyelem megjavítása nélkül a gyomai gépállomás sem teljesítheti tervét »„.Ugv » gépállomások, mint ■z állami gazdaságok még mindig azokban a gyermek betegségekben szenvednek, melyek részben gyors növekedésük velejárói: gyenge még a szervezetük, a munka megszervezése és főleg gyenge * ourofciifegyelem...« Rákosi elvtárs megállapítása vonatkozik megyénk gépállomásaira is, de különösen a gyomai gépállomásra, mely őszi tervét eddig csak 52 százalékra teljesítette. A gépállomáson a munka- fegyelemben mutatkoznak igen komoly hiányosságok. A gépál- posztra való beosztás sokkal' lomás 27, taLajmnnkát végző erő- I'I"U * gépe közül csak nyolc gép dolgozik két műszakban. A traktoristák között olyan vélemény alakult ki, bogy nem lehet két műszakban dolgozni. Hogy állításuk mennyire nem helytálló, azt bebizonyították: Dinya József, Bella Pál, Kurilla László és Hornok Hermina traktorosok, akik munkájuk jó megszervezésével éjjelnappal szántanak. A munkafegyelem lazasága megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt hét öt napján 215 éra kiesés volt műszaki hibák mlatt( mert a traktoristák egyrésae nem kíméli, nem gondozza a gépet és emiatt sok a törés. Hegedűs Imre traktoros például felületes munkája miatt 5 ezer forintos kárt okozott és ezenfelül gépe 7 napra esett ki a munkából. Vannak, akiik a munkafegyelem lazaságát, a kevés keresettel próbálják magyarázni Ilyen például Gombkötő Frigyes, aki két nap alatt szerelt fel két ekefejet. Ez bőven számítva, 8— 4 órai munka lenne s így természetes, hogy nem tehet keresni. De ennek saját maga az oka. Hasonló a helyzet Faragó Jánosnál is, aki volt rá eset, hogy csütörtöktől hétfőig nem dolgozott, így azután nem csoda, ha csak 28 százalékra teljesítette őszi tervét. Pedig az ő példája mutatja; aki rendesen dolgozik, jól is keres, mikor nyáron a tervét túlteljesítette, a fizetésén kívül 900 forint prémiumot is kapott. Hogy ezek a hiányosságok fennállnak, abban nem kis része van a gépállomás vezetőjének és pártszervezetének sem. A gépállomás vezetői Fehér Sándor, a volt csendőr állomásvezető eltávolítása után úgy gondolták: ezzel minden megvan oldva, magától megjavul a munkafegyelem. Elmaradt a széleskörű felvilágosító munka s elmaradt a hanyagok felelősségre vonása. A dolgozókkal való rendszeres ée kitartó foglalkozás’ hiányát mutatja Kajla Imre trak-i toros esete is; Kajla Imre jól; dolgozott, 110 százalékra teljesítette őszi tervét, de mióta felelős vezető, lett, azóta munkáját elhanyagolja, napról-napra hanyatlik. Nem értették meg vele, hogy a felelőnagyobbb felelősséggel is jár. Azokat a traktoristakat sem győzték meg, akik azt állítják: a tervtel- jesités lehetetlen. Nem ismertették Fülöp Imre példáját, aki 10 nap alatt 56 holdat szántott fel, nem mondták el, hogy tavaly ilyenkor már 100 százalékon félül voltak, a tervvel, pedig sokkal nehezebb volt a talaj munka ée az esőzés is hátráltatta őket. . Igen súlyos hiba az is, hegy ■ rendbontók ée kártevők felelőeeégrevonóeát a vezetőség elmulasztja Nem vonták felelősségre Hegedűs Imrét eem, az ötezerforintos kár miatt ée Balázs Lajost sem, aki a traktorosoknak azt mondta: bolondok lesztek, ha két műszakban dolgoztok. Von olyan vélemény is a vezetőségnél, hogy a gépállomáson nincsen elleneég. Elfelejtik azt, bogy az ellenség, a kulákok [lefolyása érvényesül e hogy ez igy is von — ezt a példák mutatják. Hogy az ellenség befolyása érvényesül, annak meg a politikai oktatás hiányossága az oka. A gépállomás vezetőinek a hibák kiküszöbölése érdekében szívós és fáradhatatlan felvilágosító munkát kell végeznie, felszámolni mindenféle lazaságot a tervtolje- sitésben, hogy a gyomai gépállomás ie teljesíteni tudja őszi tervét. . (Sz-á) OLVASD a Viharsarok Népét! Berend József elvtáre, a Mezőgazdasági Szervezési Intézet igazgatója mutatott rá ezekre a hiányosságokra. Elmondotta többéi: közt: a munkafegyelem lazasága miatt a »Dózsa« tez-ben az eb- irányzott 36.000 munkaegység helyett 50.370 munkaegységet használtak fel. Egymásután kértek szét Azután a szövetkezet dolgozói és valamennyi fölszólaló szavai bebizonyították, hogy a munkaegysví- higitásnak a rossz munkaszorv&z*>. a vezetők hanyagsága, a munkafegyelem lazasága volt az oka. Az aratáshoz pl. 78 aratópárt válogattak össze és érmék jó, ha <. fele aratott. A legszerényebb becslések szerint is egy mázsa búza elpergott holdanként. Mit jelent ez- 100 mázsákra rúg, ha összeszámoljuk. Aztán meg a dohány is. Vagy 30 mázsa odaveszett azért, mert nem volt, aki idejében megmunkálja. Milyen kára van ebből a szövetkezetnek is, az országnak >*. Tatár Gábor elvtárs nemcsak », tagság felett mondott bírálatot, feltárta a vezetőség hibáit is Sok olyan dologra vettek fel hitelt, amire nem kellett volna, — mondotta. — Például annyi műtrágyát vásároltak, hogy mind a m: napig sem tudták az egészet felhasználni. Ötvrn mázsa ott ázik már hetek óta az egyik gazdasági épület tövében. Tönkrement. Felhígult a munkaegység? Nem is csoda. Hiszen előfordult számos esetben, hogy a hrigádveze- tők a helytelen munkaszervezői következtében olyan helyre küldték ki a brigád tagokat kapálni, ahol már el volt végezve ez a munka. A kimenetellel, bejövete lei jóformán egész nap eltelt, fis amikor a tagság zúgolódott, kifogásolta, hogy üresen ment ti a nap, nem kerestek semmit, mindegyiknek 0.5 munkaegységet u tak be. Nem tartott a vezetőség rendszeres beszámolókat sem. A tagság nem tudta egész éven át. miből, mennyi jövedelem folyt he. milyen összegeket, liova költ el * vezetőség. Milyen beruházásokat eszközöl. Ezen a jövőben okvetlenül változtatni kell. A hasonló felszólalások után határozatot hoztak n munka megjavítására: az elnök köteles a szövetkezeti szabályzatnak megfelelően, havonta részletes beszámolót tartani. Jegyzőkönyvet kell készíteni a beszámoló közgyűlésen hozott határozatról, hogy annak végrehajtását az ellenőrző-hizolt- ság rendszeresen ellenőrizhesse. Az ellenőrző-bizottságnak pedig minden hónapban be kell szá- molnia. A nagyszénási »Dózsa« tsz zár- | számadást ismertető közgyűlésének tapasztalatai tanulságosak minden csoport számára. Alihoz, hogy a csoporttagokban megerősödjön a felelősszégérzet a csoport vagyona iránt, fel kell tárni az évközben előforduló hiányosságokat. A községi, járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak pedig több segílségel kell adniok az elnöknek a beszámoló elkészítéséhez. így válhat minden egyes zárszámadási közgy űlés a tszcs-k megszilárdításának eszközévé. (zs. «.)
