Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-05 / 283. szám

mi riecriiilipr 5, s'/ordH ViUaisúuUc hípc 3 <4 brigádvezető elsőrendű feladata, hogy tan its ft, nevelje a brigád tagjait Elmondta : 1 inka András elvtárs, a kondoros! gépállomás „Kossuth“ brigádjának vezetője Brigádomban — a »Kossuth« bri­gádban négy gép dolgozik, »R« ób »G« 35-ös gépek. Jelenleg mind » négy mélyszántást végez. Őszi tervünket a legutóbbi kiértékelés szerint 134 százalékban telje­sítettük . Üzemanyag!'ogyas ztás nnk Ugyanakkor 90 százalékos volt. Nem volt könnyű dolog ersdmé- Ily fink elérése. Az én brigádomban is, akárcsak a többi brigádoknál meglehetősen laza volt a munkafe­gyelem. A traktor isták közül bi­zony akadtak, akik nem értették meg, miért van szükség, hogy a gépek két műszakban dolgozzanak. Előfordult olyan eset is, amikor bz őszi szántás-vetési munkálato­kat megkezdtük, hogy egyik-má- eik gép egyszer csak elromlott. És főleg este. Aztán minden jelentő-1 eebb javítás nélkül másnap reggel elindult. A traktoristák azt mond­ták, műszaki hiba miatt állt le a gép, do amikor én utánanéztem ezeknek a »műszaki kibák«-nak, ki­derült, hogy nagyrészük a trakto­ros tudatosságával történt. Jó felvilágosító munka kellett, hogy a traktoristák maguk is rá­jöjjenek, milyen sokat ártanak, el­sősorban saját maguknak, de ugyan­akkor az egész országnak is, ha éjszakára, leállnak a szántással. Valahányszor csak kimentem a gé­pekhez, minden alkalommal elbe­szélgettem a traktoristákkal és el­mondtam, hogy ha áll a gép, ez nekik is hátrányt jelent, mert nem növekedik a teljesítmény és igyi nem növekedik a kereset sem. A gépállomás sem teljesítheti őszi tervét, ami végülis oda vezet, hogy akadályozza ötéves tervünk sikeres megvalósítását. Ellenben ha igye­keznek minden percet kihasználni, éjjel-nappal szántanak, teljesítjük, n térvet,'Vs nagy mértékben növeke- Bik a keresetük is. Bár még mindig van javítanivaló * muiiknÍL'gvelemben, de azért el­mondhatom. hogy szilárdult a munkafegyelem Ungái lom valamennyi tagja két műszakban dolgozik és gépkieeé- sek is csak a legritkább esetben fordulnak élű. Minden brigádvezető elsőrendű feladata, hogy' a brigádjába tar­tozó trakloristákat oktassa, tanít­sa. Ezt én is állandóan szem előtt tartom és a hozzám beosz­tott traktorisíáknak átallom Inda sómat. Ha valami olyan hiba adódik a gépnél, amit énnekem kell kijavítani, minden esetben odahívom a traktoristát is, aki­nél a hiba előfordult és ponto­san elmagyarázom, egyúttal meg is mutatom neki, hogyan kell azt rövid idő alatt kijavítani. Például az elmúlt napokban történt, hogy Medvegy István gépe szántás köz­ben leállt. Hiába próbálkozott Medvegy István, nem tudta el­indítani. Amikor én megnéztem, mi a baj, kiderült, hogy az üzem­anyag továbbító-cső megrepedt. Részletesen elmagyaráztam, ho­gyan kell kijavítani és Medvegy István azóta, ha ilyen hiba for­dul. elő, saját maga is Jíi tudja javítani. Gondosan ügyelek arra is, hogy minden gép minőségi munkát végezzen. Ezen a téren nincs is hiba, mert a mélyszántást min­denütt 25—30 cm. mélyen vé­gezzük. Sikerrel alkalmazzuk az előkántós ekéket is. Ezzel 30 cm. mélyen is tu­dunk szántani és meggyőződtünk róla, hogy sokkal jobb minőségű munkát lehet vele végezni, mint sima ekével. Még egy igen fontos feladata van a brigádvezetőnek, amit bi­zony, még nem mindegyik szív­lel meg. Ez a traktoristákról való gondoskodás. A legmesszebbme­nőkig kell törődnie a brigádveze­tőknek avval, van-e hol aludniok a traktorisíáknak. Én erről úgy gondoskodom, hogy — mivel, elő re tudom, melyik gép, hova megy szántani, — előre megbeszélem a term el őcsopor Ital, állami gazda Sággal, vagy az egyénileg gazdái kódokkal, hogy a traktoristák ré­szére biztosítsanak egy megfe­lelő helyiséget. Melis Pál gépe például most az örményzugi ál­lami gazdaságban szánt és ott a gazdaság rendelkezésükre bocsá­tott egy szobát, amelyet minden este befűtenek. így jó melegben alszanak a Irakloristák és a tisz­tálkodásra is megvan a lehelő­ség. Hasonlóan biztosítottam a többi gépekkel dolgozó trakto­risták számára is a fűtött- helyi­séget. Gépállomásunk eddig 115.6 szá­zalékra teljesítette őszi tervét Brigádommal együtt azon vá­gjunk, hogy ezt az eredményt tovább növeljük és gépállomá­sunk minél nagyobb sikerrel tel­jesíthesse reávaró feladatát. 1043 mázsa gyapotot szállítottunk be eddig A csorvási állami gazdaság dol­gozói nevében számolok be a Viharsarok Népe hasábjain ke­resztül, arról, milyen eredményt értünk el a gyapot termésből. Dol­gozóink mindent megtettek annak érdekében, hogy a megtermelt gyapotot az utolsó gubóig beta­karítsuk. Ebben a munkában a munkaerőhiány miatt a brigád- vezetőkre hárult a legnagjmbb feladat, hogy a munka jó meg­szervezésével biztosítsák a beta- karítást. Az idei gyapot-, vetésünk 264 kalasztrális hold volt, ebből újra kellett vetni 117 holdat. Ez a terület táblánként volt felosztva munkacsapatok­nak, melynek terméseredményei a következőképpen alakultak: a 30 Icát. holdas Makacsek-táblán az össztermés 221.17 mázsa volt, ami kát. holdanként 737 kg-ot tesz ki. A Kunos-tábla, mely 82 holdas, össztermése 486.01 má­zsa volt, a kát. átlagtermés 592 kg. A 36 holdas Reck-táblán kát. holdanként 542 kg, a 117 kai. holdas ujrave lésen pedig lsat. hol­danként 92 kg gyapottermést ta karílottunk be. Az összes termés 1043 mázsa volt, mely kát. hol­danként 3.97 mázsás termést je­lent. Ha a régi vetésű táblát kü­lön számítjuk, ennek termésát­laga holdanként 6.40 mázsa. A Gyapottermeltető Vállalatnak ed dig összesen beszállítottunk 164.73 mázsa I-ső osztályú, 556.31 mázsa II. osztályú, 232.20 mázsa III. osztályú, 87.93 mázsa IV. osztályú és 188 kg V. osztá­lyú gyapatot, ami pénzértékben 784.834 forintot tesz ki. Hátra van még a gubókból kifejtendő gyapotmennyiség. Az eddigi ta­pasztalat alapján kát. holdanként 414 kg gubó várhaló. ifj. Majoros Mihály, a csorvási áll. gazd. gj’apot- minősltője. Eltávolítottak a munkafegyelem megbontott amikor a gyár számára érkező va~ Nálunk, a mezőhegy esi állami gazdaság ómezőhegyesi üzemegyeé- gébesn iß akadnak olyanok, akik a munkafegyelem megbontására tö­rekszenek, akik szántszándékkal szítják a dolgozók soraiban az elé­gedetlenséget. Varga Imre állat­gondozó a munkaidő alatt számos esetben ittas állapotban jeóent meg munkahelyén, fogatával a gazdasá­gon kívül is vállalt fekete fuvaro­zást, mint például a községi tej- csarnokhoz érkezett korpa beszál­lításánál!. Más esetben a mezőhe­gyes! kendergyámak fuvarozott, Két és félévi börtönbüntetés feketevágásért Vidiczki Bogdán volt battonyai gabonakereskedő ez év októberében 10 mázsa szöllőt vásárolt fel, ki­lónként 3.80 forintos áron és azt Jtattonyán ő forintért adta el ki­lónként. De az aljas üzérkedő ez- ael még nem elegjedett meg. No­vember 27-én egy 150 kilós ser­tést feketén vágott le, melyre nem is kaphatott volna vágási enge­délyt, mivel egyedül van és már vágott egy sertést. A fekete vágást tehát kétségkívül üzérkedés céljá­ból követte el. Régen gabonával üzérkedett, aztán szöllővel s most eortéshússal akarta folytatni gálád nv'sforkedóaeit. Az ilyen és hozzá hasonló kupecek, csalók mindenkor igyekeznek megtalálni a módját an­nak, hogy másokat kihasználja­nak, megkárosítsanak és becsapja­nak. A dolgozók azonban nem tűrik a Vidiczkiek aljasságait. Nem tű­rik, hogy a becsületes munkával megkeresett pénzüket spekulánsok, üzérkedők s a dolgozó nép ádáz! ellenségei ilyen aljas módon zseb- revágják. Vidiczki Bogdán volt ga­bonakereskedő is megkapta a jól kiérdemelt büntetését. A battonya járásbíróság tetteiért két és félév börtönre, 5000 forint pénzbünte­tésre és 1136 forint bünjeipénz elkobzására Ítélte. gon okát húzatU, rendkívül magas órabér ellenében. Ugyanezt az időt bérszámféjttette eredeti munkahe­lyén, nálunk, az ómezőhegyesi üzemegységben is és így két hely­ről kapott jogtalanul fizetést. A dol­gozók között állandóan lazította a munkafegyelmet. Félnapokat elhe­verészett olyan helyeken, ahol nem ellenőrizhették. A gazdaság vezetősége többiz- ben figyelmeztette Varga Imrét, hogy változtasson magatartásán, ja­vítsa meg a munkához való viszo­nyát. De miután többszöri figyel­meztetés ellenéie sem vc8t hajlandó magatartásán változtatni, az á Ka­mi gazdaság vezetősége közelebb­ről is megvizsgálta Varga Imre életét és kiderült, hojy a múltban őrmester volt: a dolgozók köve­telésére a gazdaságból eltávolítottak. Hasonló magatartási! volt Kiss Mihály, a nagy hizlalda dolgozója, aki ugyancsak ellenséges hangokat terjesztett a dolgozók körében, igye­kezett őket arra Muri, hogy jog­talan követelésekkel lépjenek fel a gazdaság vezetőségével szemben. Kiss Mihályt is, akárcsak Varga Imrét, a dolgozók egyhangú kö­vetelésére a gazdaságból eUtávoIí- tottuk. Holobán Béla gazdaságvezető, mezőhegyes! állami gazdaság, ómezőhegyesi üzemegysége. Levél 6r. Tóth Jánoshoz — a megye legjobb levelezőjéhez Kedves G. Tóth elvtárs! Olvastam lapunkban azt a levelet, amelyben megírtad, hogyne hitéi, levelező, hogy a felszabadulás után tanultál még írni és nw*i tollal is harcolsz a szocializmus megvalósításáért. Látom, hogy Te milyen szorgalmasan végved a levelezési munkát, f’n is példát veszd:, rólad és igyekszem hozzád hasonlóan az ellenséget is felkutatni, ho&e igy is segítsek pártunk megyei lapjának. Kedves elvtársam, ■ •„ így, újságot» keresztül is szeretettel küldöm Neked üdvöatelem v+ kívánok további sikert munkádhoz. GÉBICS ISTVÁN hrvehzó Mayyarbánhegyes. A mélyszántás fontosságáról M1 minisztertanács növényter­mesztésről szóló határozata november 30-át jelöli meg a mélyszántás elvégzésének halár- idejéül. Erre az időpontra kellett volna befejezni nálunk, Békés megyében is a mélyszántást. Ezen a téren azonban rendkívül nagy az elmaradás. November 30-ig csupán 63 százalékban teljesítet­tük az előirányzatot. Az elmaradás egyik döntő oka az, hogy sok escllren egyénileg dolgozó parasztjaink, állami gaz­daságaink, termelőcsopor Íjaink nem ismerték fel a korán vég­zett mélyszántás óriási jelentősé­gét. Nem tudják azt, hogy a ta- lajművelésnek a mélyszántás a legfontosabb munkája és így a növénytermelés fejlesztésének, a magasabb terméshozamok Méré­sének is a mélyszántás az alapja. Miért kell korán elvégezni az őszi mélyszántást? inéi későbben végezzük el a mélyszántást, annál ke- vésbbé biztosítjuk a jövőévi bő termést. A korán végzett mély­szántásnak legelsősorban az az előnye, hogy az októberi, novem­beri csapadék jelentékeny meny­nyiséfét tudjuk így tárolni a földben. Az ebben az időszakban lehullott csapadékot valósággal nyeli a mélyen porhanyított, morzsalékos őszi szántás. A ko­rai mélyszántással gyorsabbá tesszük a felső talajréteg megja­vítását. A barázdák aljában a tarlómaradványok, gyökérrészek tarlós televénnyé alakulnak ál és nagyban elősegítik a talaj mor­zsalékos szerkezetének kialakulá­sát. A talaj baktériumok elszapo­rodásához is, melyek a leghasz­nosabb munkatársai a növényter­melésnek, kedvezően hat az őszi mélyszántás. Ezeknek a bak­tériumoknak az elhalásával, élet­tevékenységével a talaj tápanya­gokban, főképpen nitrogénben gazdagodik. A talajbaktériumok siettetik az őszi mélyszántás al­kálijával felszínre került nyers, »vad« földnek termőtalajjá való átalakulását is, emellett még egyes fajtájuk a levegő nitrogén­jét lekötve, nagj'ban hozzájárul a talaj táperejének növeléséhez. A korán végzett mélyszántással a talaj nitrogén tartalmának nö­vekedése kát. holdanként 60—80 kg pétisó értékének felel meg, míg az a talaj, amelyet későr. szántanak, ezt már nem kapja meg. Természetesen így a kú­rán felszán lőtt talajba elvetett nö­vények azután rohamosan fej­lődnek, dúsabb gyökérzet üek. lombozatnak lesznek, mivel már kikelésük első pillanatától kezd­ve megkapják a fejlődésükhöz szükséges tápanyagokat. A korán végzett mélyszáitUis- sal jobban megőrizhetjük a talaj melegét is, mivel a levegős talajmorzsák közölt kisebb a hő- ingadozás, mint a tömött talaj­ban. Ellentétben a fel nem szán- lotl talajjal, a korai őszi mély­szántásban a vízpárák nem száll­nak olyan erősen felfelé, a nap­pali hőmérséklet hatására nem párolognak el olyan gyorsan. És ami igen fontos, hogy a yízgő- zök lecsapódása télen is tart. amiből következik azután az. hogy a korán mélyszántott ta­laj soha nem fagy »csonttá . Abból a földből, amelyen kora ősszel elvégezték a mélyszántást, sokkal előbb megy ki a föld fagya, rajta a hótakaró sokkal előbb olvad el és a hőié nagy­része egyenletesen beszivárog, ifiig-a későn végzett mélyszán-; tásniít ez nem történik meg. Ép­pen ezért, mert korábban kien­ged belőle a fagy, tavasszal ko­rábban is lehet vetni egyes nö­vényeket. Tgen nagy jelentősége van a mélyszántásnak a vetést pusztító rovarok, bábok, álcák, a kártevők tojásai elpusztításá­ban. Tudvalévő: ezek a talaj le­vegős felső rétegében húzódnak meg, egyes fajták pedig a szántó­földi gyomok levelein maradnak. Ezeket az eke lefordítja a ba­rázda aljára és levegő hiányá­ban elpusztulnak. A korán végzett őszi mélyszán­tásnak ezeket az előnyeit vizsgál­va, arra kell tehát törekedni, hogy minél hamarabb felszánt­suk a még szárítatlan földterüle­teket. Ne legyen olyan traktor, egyetlen gépállomáson, állami gazdaságban, amelyik ne dolgoz­na két műszakban. Minél ké­sőbbre hagyjuk az őszi mély­szántás elvégzését, annál nehe­zebb lesz a munka. Használjunk ki tehát minden percet, fejezzük be minél előbb az őszi mélyszán­tást. A kukorica begyűjtés élenjárói HARANGOZÓ JÓZSEF, újkígyósi 12 holdas középparaszt kulco- ricabeadási kötelezettségét 200 százalékra teljesítette, ezen felül 5 mázsára kötött szállítási szerződést. SZABÓ. SÁNDOR, kétholdas vésztői tanácstag kukoricabeadási kötelezettségét példamutatóan 780 százalékra teljesítette. CZEGLÉDI MIHÁLY, füzes gyarmati hétholdas dolgozó paraszt 135 kg kukorica helyeit 530 kg-ot szállított be. Teljesítése 396 százalék. NAGY SÁNDOR, körösladányi húszholdas középparaszt 11 má­zsa 31 kg kukorica beadásával 206 százalékra teljesítette be­adási kötelezettségét. KISS MIHÁLY, murányi nyolcholdas dolgozó parasztr 5 mázsa kukoricát szállított be a nép raktárába s ezzel 200 százalé­kot teljesített. O # 9 'm

Next

/
Oldalképek
Tartalom