Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-05 / 283. szám

VILÁG PROLETÁR) AI EGYES ÜL) ETEK! A győzelmes szocializmus alkotmánya A brigádvezető elsőrendűi feladata, hogy tanítsa, nevelje a brigád tagjait R T BT ZÓTTSÁGÁNAK LAP JA 1951 DECEMBER 5, SZERDA Ara SO fillér VII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Uj nagy győzelmünk •A jegyrendszer megszüntetése, a la&zőgazdasági áruk szabadforgal­ma a dolgozó tömegek nagy. helyes­lését váltotta ki; szert© a 7, ország­ban — saerte a megyében. Takács Pálné, dévaványai egyszerű dol­gozó asszony is tollat fogott kor­zóba és leírta érzését: »...-pártunk úgy gondoskodik rólunk, mint apa ß gyerekéről. . .« Bokus Antal, két- hoídas dolgozó paraszt pedig el­mondotta: »most ismét erősebbek lettünk'!.. A nép hangja, véleménye ez, — ezt tükrözi vissza Tukácsné levele és az orosházi dolgozó pa­raszt szava is. A jegyrendszer meg­szüntetése, a mezőgazdasági áruk szabad forgalma pártunk, népi de­mokráciánk, — az egész dolgozó nép nagy győzelme. Az ország népe, — benn© megyénk népe is — nagy lelkesedéssel fogadta Rá­kosi elvtárs beszédet ás különböző módon, de lényegében egyformán mondották cd, úgy, mint Geries. István, magyarbánhegyesi dolgozó paraszt: örültem én nagyon, Rá­kosi élvtárs minden »savának, mert ismét megmutatta jobb él-elünk út­ját. Gombkötő István, gyulai kö- zépparaszt kijelentette: Rákosi elv- társ szavai ott élnék bennem-... A dolgozó nép előtt világos, hogy a jegyrendszer megszüntetése, a mezőgazdasági áruk szabad for­galma országunk fejlődésének egyik mutatója. Annakidején tízért volt szükség a jegyrendszer hővezetésé­re,, mert a jó forintunk megterem­tése után a gazdasági életben újra megjelent a spekulánsok csapata, akik kihasználva mezőgazdasági fejlődésünk elmaradását az ipar mögött, továbbá a dolgozók nö­vekvő — és helyesen növekvő — igényeit, felvásárolták, foketeárou forgalomba hozták az élelmiszer­készleteket. A jegyrendszer — Rá­kosi elvtárs szavaival — ezeken a zavarokon átmenetileg segített, mert bizonyos védelmet nyújtott az ellenség, a spekulánsok támadásai­val szemben. De a jegyrendszer bevezetése nem oldotta meg a pro­blémát, mert a spekulánsok, ellen­séges elemek tovább folytatták mes­terkedéseiket .és a legkülönbözőbb módon »magasra verték fel« az árakat. Mindezeket nyilvánvaló a dolgozók sínylették meg. • Most megszüntettük a jegyrend­szert, szabaddá tettük a mező- gazdasági áruk forgalmát, mert min­den lehetőségét megadta ennek n párt útmutatásával odaadó, jó mun­kát végző dolgozó népünk. A jegy- rendszer megszüntetése is mu­tatja, hogy mi békét akarunk, min­den tettünk a béke védelmét in szolgálja. Rákosi elvtárs mondotta, hogy iá jegyrendszer tipikus, hábo­rús rendszabály'’. A jegyfendszer megszüntetése, a mezőgazdasági áruk szabadforgalma ellenségeink — nemzetközi és ha­zai ellenségeink — veresége; csapás a spekulánsokra. Az állami boltok­ban, szövetkezetekben mindent le­het vásárolni, — a jegyes áron felül, a szabad áron alul. Ez azt jelenti, nem keli egy dolgozónak sem aránytalanul magas árat fi­zetni pl. egyes élelmiszerekért, mert szükségletét beszerezheti az állami, szövetkezeti boltokban. A megemelt árak, — amelyekkel párhuzamosan emelkedtek a bérek, fizetések, — aránybahozzák a vásárlóerőt á ren­delkezésre álló árumennyiséggel. Az intézkedés azt is jelenti, hogy el- lenscgoink, a spekulánsok liiul.a kí­sérlik meg pl. a szabadpiacon »fel­verni« egyes cikkek árait, nem lesz aki ezt megvásárolja, mórt az ál­lami boltokban, szövetkezetekben, mindenki szükségleteinek megfele­lően megvásárolhatja azt, amire szükség© van. Természetesen ez nem ellentétes azzal, hogy a sza­badpiacon is fokozódik a vásárlás, — megfelelő úrért. Pártunk és minisztertanácsunk, határozata jelentős segítség a dol­gozó parasztoknak, kiszélesíti ér­tékesítési lehetőségüket. A határozat szerint ^azok a dolgozó parasztokj akik beadási kötelezettségüket tel­jesítették, szabadon forgalomba, hoz­hatják a kenyérgabonát, lisztet, ár­pát, zabot, burgonyát, tojást, ba­romfit, a tej és tejtermékeket is,, — szabaddá teszi a határozat, 1952 február 29-től a sertte, hús, zsír, szalonna eladását, szállítását is; Természetesen a iszonteladásra és to- vábbfeldolgozásra pl. kenyérgabo­nát és lisztet is, csak állami, vagy államilag kijelölt vállalatok és üze­mek vásárolhatnak- Gombkötő Ist­ván gyulai dolgozó paraszt, mondot­ta: »Paraszttársaim közül egyik­másik panaszkodik, pedig a saját életemről tudom, — az én életem olyan, mint többi dolgozó paraszt- társaimé, — hogy a parasztnak na­gyon jó dolga van.« A határozat nagyon megkönnyíti és jobbá teszi az asszonyok helyze­tét, szeretettel gondoskodik a csa­ládokról akkor is, amikor felemelte a gyermekek után járó családi pót­lékok összegét. Változatlan marad,' nem emelkedik a gyermekkötöttáru, a gyermekkonfekció cikkek, az is­kolaszerek, a gyermekjátékok ára sem. A jegyek megszüntetésével kapcsolatos áremelés nem vonatko­zik pl. a villanyra, dohányárura, tüzelőanyagra, gyümölcsre, válto­zatban marad pl. a mozi, színház; könyv, papíráru, postai díjszabás,' etb. ára. A rendelkezés serkentőleg hat a termelési© is. Minden dolgozó vi­lágosan láthatja: ha többet termel, még jobban él, — a többtexmelés segíti a szocializmus építését, benne az egyén előrehaladását. Es nagyon igazságos társadalmi rendünk fon­tos alapja: mindenki végzett mun­kája szerint részesüljön az anyagi javakból. Tehát minden dolgozó so- ‘ ját maga a kovácsa életszínvonala további emelkedésének, — ha ala­posabba.!). dolgozik, többet termel, többet keres és a munkája után kapott több pénzért minden nehéz­ség nélkül beszerezheti mindazt, amire szükség© van. »A mi intéz­kedéseink — mutatóit rá Rákosi elvtárs, — serkentőleg hatnak a termelésre az iparban és a mező- gazdaságban, tehát hasznosak és elő­nyösek a munkásoknak és a dol­gozó parasztoknak egyaránt.« Er­ről beszélt lényegéten P. Szász Gá­bor, a békéscsabai Magasépítő Vál­lalat dolgozója, id. Kűri István, kaszaperi dolgozó paraszt is. A ha tározat, a rendszabály csapást mér a kulákokra, akik a szabadpiacon zsebrevógotfc pénzzel - igyekeztek minden fontos textilanyagfélét is felvásárolni a dolgozó parasztok elöl es aztán halmozták, elrejtet­ték, vagy magasabb áron adták tovább. Például az fijszal ontani Papp Ferenc és Papp Sándor kali­kók hét öltöny kész új ruhát, 20 méter férfi ruhaszövetet, egy vég fehér vásznai, négy pó- új csizmát. Munkában Rákosi elvtárs beszéde nyomán Ismét győzött a párt az ellenség felett Szombaton este 7 órakor a mo­zihelyiség zsúfolásig megtelt. Min­dönki érdeklődve várta Rákosi elv- társ beszédét. Viharos taps fogadta Rákosi »ívtársnak azt a bejelen­tését, hogy a jegyrendszer meg­szűnik. Hazafelé menet mindenki azt beszélte: Ma ismét győzött a párt az eiteoség felett. Helyeselte minden becsületes dolgozó azt a csatát-, amit pártunk, szeretett Rá­kosi elvtárs a sok ellenséggel szem­ben megvívott. Rákosi »Irtára be­széd© után. a »Magyar-Román Ba­rátság« I- típusú tszos tagsága is megfogadta, hogy az 1952-es év­ben a termelést erősen fokozza és kosi elvtára beszámolóját. Népi de­mokráciánk megerősödését tükrözi az, hogy a jegy rendszer megszűnt. Ez azért is nagyjelentőségű, mert a feketepiao is megszűnik, a feketé­zők és spekulánsok nem szívhatják tovább a dolgozók vérét. Rákosi élvtárs beszólt az állami és mun­kafegyelem megszilárdításáról. Ná­lunk, a községi tanácsnál is sok áttér az ipari! növények termelésére is. íln magam is a beütemezett tervemen felül még 600 négyszögöl ipari növényt fogok megmunkálni. Ezt azért ígéri meg csoportunk, mert látjuk, hogy amit kormá­nyunknak adunk, vissza is kapjuk duplán. Látjuk, hogy kormányunk azon van, hogy mindenkinek le­gyen. rendes megélhetése, a ke­nyér is szabadforgalomba került. Mi leszünk olyan éterek, hogy az ellenség nem fogja többet a jó­szággal feletetni. esetben baj volt a munkafegye­lem körül, de most ezen is változ­tatunk, Nem szabad, hogy most, a jegyrendszer megszüntetésével az ellenségre ne gondoljunk. Az el­lenség nem mond le aljas céj!*- jairóil, tehát még éberebbeknek kell lennünk, így tudja csak pártunk megvalósítani további célkitűzéseit. Borbély Kálmán levelező. Sarkad. teljesítették termény-, tojás-, vagy baromfibeadásukat. Ezzel is kife­jezésre akarják juttatni, hogy tá­mogatják pártunkat dolgozó né­pünk étotszinvonalának további emelésében. Görgicze István igazán, — mondta — hogy ami történik, a dolgozókért történik. Azt monda: én is beadom a még hiányzó 120 kiló kukoricát, Bílpa József, ■zsadánvi »Előre« tszcs. Megssilárdítjuk a munkafegyelmet Tagságunk örömmel fogadta a jegyrendszer eltörlését. Rákosi elv- társnak táviratot is küldtünk, mely­tea ígéretet tettünk, hogy a ter­melőszövetkezetekre vonatkozó út­mutató szavait magunkévá tettük, a munkafegyelemét, megszilárdít­juk, szövetkezetünket fejlesztjük. Gombkötő Ferenc elvtára vállalta, hogy Sztálin elvtárs születésnapjáig egy középparaíztob felvilágosító munkával hozzásegít a szövetkezet­be való belépéshez. Horváth Sándomc levelező.. Orosháza, »Dózsa' tsz. Mindenkinek maradéktalanul teljesíteni kell a beadást Nagyszénáson az újfalusi részen a dolgozók a pár nappal ezelőtt bevezetett vezetékes rádió mellett hallgatták Rákosi elv társ beszédét. De a moziban is sokan voltak. Horváth Mihály, párton- kívüli középparaszt az állampol­gári fegyelemmel kapcsolatosan el­mondta: mindenkinek maradéktala­nul teljesíteni kall a beadást, mert ez az alapja életszínvonalunk további emelkedésének. Nádai Árpád levelező. Nagyszénás. Pártunk gondoskodik rólunk, mint apa gyermekéről Rákosi elvtárs beszéde, mint min­dig, most is az elért‘eredmények egész sorozatát tárta elénk és meg­mutatta aa irányt, amelyen halad­nunk kell. Pártunk javaslatára ho­zott határozatok, a jegyrendszer eltörlése, a munkabérek felemelése is egyik mutatója, hogy pártnak gondoskodik rólunk, mint apa « gyermekéről, A családi pótléknál is láthatjuk ezt. Nagyon jól em­lékszem, hogy a Horthy-rendszer- bea az állam mit tett a sokgyer­mekes családokkal. Például a vas­útnál a pályamunkást legtöbbször fel Sem vették a munkába, h* gyermekei voltak. De ha felvették,, sokkal kevesebb családipótlék! >t ka­pott, mint az osztálymémök, mert a gyermekek közötti és a két apa közötti különbségdt ilyen formában is megmutatták. Takács Pélné levelező, Dévaványa. Mezőgyánban Rákosi elvtárs beszéde után elhatározták: felkeresik a beadásban mulasztókat Községünk dolgozó parasztsága a kultúrteremben hallgatta végig Rá­kosi elvtárs beszédét. Mindnyájan helyeselték azt, amit mondott. Hl­határozták a jelenlévő dolgozó pa­rasztok, hogy felkeresik azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem levelező, Mezőgyúu.. Én is beadom a még hiányzó 120 kiló kukoricát Zsadányban a falu népe nagy lel­kesedéssel várta Rákosi ©Ívtárs be­szédét. Négy helyen állítottunk fel rádiót, ahol körülbelül ezren vettek részt. Rákosi ©Ívtárs beszéde után a hozzászólásokban elmondták a dolgozók, helyeslik a párt, a kor­mány intézkedéseit. Vasárnap az utcán találkoztam Prágya Sándor- névai. Megállított és kérdezte: igaz, hogy megszűnt a jegy rendszer és szabad forgalom vau a termények­ből? Igaz — feleltem. Most látom G. Tóth János levelező, Nagykamarás. A feketésök és spekulánsok nem ssírhatják tovább a dolgosók vérét Nagy szeretetten hallgattuk Rá­két férfi nagykabátot, 12 férfiinget is elrejtettek. »A rendszabály he­lyes végrehajtása — hangsúlyozta Rákosi. ©Ívtára — tovább fogja szi­lárdítani, még stsoromthbi fűzi népi fdemokráciánkon belül ® mun/cás- paraszt szövetségei.« Ár. ipari munkások tervük teljesí­tésével segítik a dolgozó parasz­tokat, több iparcikket is adnak a falvak dolgozóinak. A falvak dol­gozóinak ei-engedhetcihn feladatuk, hogy sikerre vigyék az évi be­gyűjtési terv teljesítését, túltel­jesítését, A hazával szembeni köte­lezettségüket jól teljesítő dolgozó parasztok elítélik, megbélyegzik azokat, akik hanyagolják beadási kötelezettségüket s ezzel kárt okoz­unk az egész dolgozó parasztság­unk, az egész országnak. A me­zőgazdasági áruk szabad forgalmá­val kapcsolatosan is most úgv fe­jezhetik ki dolgozó parasztjaink huza-zefetetüket, békeakaratukat, ha teljesitik, túlteljesítik évi begyűj­tési kötelezettségüket. Ez az ő egyé­ni érdekük is. Soktízezer dplgozó par 3-7,1 vélekedik úgy megyénk­ben, mint a zeadányi Toldi Lajos: megvetjük azokat, akik nem. tesz- itták eleget beadási kötelezettsé­güknek. annak a haza tör vény ének, amely annyi mindent ad. Az ellenség a legkülönbözőbb mó­don, a leg,aljasabból próbálja el­ferdíteni a határozatot, izgatja,, nyugtalanítja a dolgozókat, háborús és egyéb hírek terjesztésével. Szűcs Dánielnó gyomai kulákasszony, a dévaványai Bán Mihály kántorta- nitó is hazug rágalmakkal, hábo­rús hírekkel nyugtalanította a dol­gozókat. Az ellenség támad s ezért legyünk éberek, verjünk vissza ke­ményen minden ellenséges kísér­letet. A határozat világos bizonyítéka a mi társadalmi rendszerünk nagy erejének. A »jómódú« Angliába® ős Amerikában fenyegető méreteket ölt a. gazdasági válság, a munka- nélküliek’ tízezrei szűkös betevő fa- iatukat sem tudják biztosítani,, újabb és ifjabb korlátozásokat lép­tetnek életbe, Angliában pl. nagy, hiány vuyj élelmiszercikkekben, de ez vonatkozik az összes tőkés orszá­gokra is, ahol a fegyverkezési haj­sza következtében állandóan ősök­ké«. a dolgozók életszínvonala, egy- ra nagyobb hullámokban gyűrű­zik a dolgozók nyomora. Mi biz­tosan lépünk előre, — jól példázza ezt a jegyrendsaer megszüntetése. Hazánk dolgozó népe helyesli pártunk, minisztertanácsunk határo­zatát. Rákosi elvtárs beszéde után újabb vállalásokat tesznek az üze­mek dolgozói a terv teljesítésére, — a legméltóbban igy fejezik ki, hogy helyeslik a határozatot. A békéscsabai Kötöttárugyár egyik munkásnője: Szentpéteri János«é Rákosi elvtárs beszéde, a határozat utón vállalta, hogy naponta 20 szá­zalékkal emeli termelését. Nem két­séges, Szent-péteri Jánosné is ele­get tesz adott szavának. Rákosi elvtárs beszéde, a hatá­rozat, —• a kommunisták példamu­tatásával, a népnevelők meggyőző, igaz felvilágosító munkájával az egész dolgozó nép új sikereinek ki­indulópontja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom