Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-04 / 282. szám

Ift5t Jet-ember 4 kedd ______________________________________ l/iluusawk Hépe „ Szabad Nép-kiállítás“ Békéscsabán 3 Sztálin elvtárs születésnapjára... Békéscsabán, a múzeumban, a ítolgozók népes csoportja előtt Ur- bőn András elvtárB, a városi párt- bizottság tagja nyitotta meg va­sárnap a »Szabad Nép kiállítást«.' (A Szabad Nép a dolgozók harcos­társa. nevelője, útmutatója. A Párt szava csendül minden sorából A3 Párt juttatja el beam© üzenetét, az, üzemek, a földek, az irodák, űolgozóihoz. Akiik a Pártot szeretik, azok szaretik a Szabad Népet is,, I» Párt sajtóját. Példányszámait ol­vasva könnyebbé válik a munka e. eredményesebbé nagy terveink vég- jnehajtása, a külső és belső ellenség pl leni harc, a béke védelme. A Sza­bad Nép elválaszthatatlanul össze­forrt eddigi épitőmunkánkkal, a munkás-paraszt szövetség, a pro­letárdiktatúra megerősödésével, a tőkések, gyárosok, földbirtokosok elűzésével. Elválaszthatatlan új gyárainktól, a lakónegyedektől, gé­pek, traktorok százainak megvalósí­tásától e attól, hogy mindennek! tulajdonosa és vezetője a dolgozó, nép. A Szabad Nép a Párt, Rákosi elvtárs tanításától átitatva, úgy. matatja, a béke megvédéséhez, a felemelkedéshez, a szocializmus épí­téséhez vezető utat, mint ahogy harcos elődei: a Vörös Újság, a Szociális Forradalom, az Ifjú Pro­letár is mutatta. A »Szabad Nép kiállítás« meg­ismerteti a látogatókkal a magyar kommunista sajtó Születését- is, amely a Párt, a ma­gyar proletariátus erős, harci fegy­verévé vált. A »Szabad Nép« har­colt és harcra mozgósított a fel- szabadulás előtt is. Szembeszállt az elnyomókkal és kizsálcmányolólc­kal. Mondatait az igazság meggyő­ző ereje hatotta át. Ezért, akik ol­vasták, hittek benne és ezért a hite ért vállalták a börtönt, a inegkin- zást és a halált is. A kommunista! sajtó munkatársai, szerkesztői és nyomdászai is vérrel adóztak a kommunisták igazságáért. Meg­gyilkolták Schönherz Zoltánt, Ró­zsa Ferencet és másokat. Újabb kommunisták álltak a helyükbe.- A fasiszták szétdulták az illegális Szabad Nép nyomdáját, de a Sza­bad Nép mégis megjelent. Lopva, kézről-kézre adták és olvasták. Nyomában magasra csapott a fa­siszták iránti gyűlölet lángja. 1945 március 25-én — a fel- szabadulás után — Rákosi elvtárs vezércikke útnak indította a sza­badon megjelenő Szabad Nép első számát: ». . .elkezdődik a rombu- dőlt magyar nemzet újjáépítésének, nehéz, verejtókes, de hálás felada­ta,« — irta többek között. »Ebbem az újjáépítésben nagy szerep vár, n Szabad Népre és arra a Pártrla, melynek nevét a homlokán viseli.« A Szabad Nép harcos elődeihez méltóan megállta helyét az ország' újjáépítésében, a külső és bblső- ellenség ellen vívott harcban. Mleg- fállja helyét, ment a Párt- lapja, merk harca igaz ügyért folyik és egyet jelent a dolgozó milliók akara­tával. A Szabad Nép-et magukénak ér­zik a dolgozó tömegek s ezértj fordulnak hozzá bizalommal. Ez a kiállítás pedig még eltéphet© tie- nebb kapcsolatot teremt a Szabad- Nép és megyénk dolgozói között. A „fehér arany“ és édesapám Édesapám belátva a gyapot- termesztés jelentőségét, vetett gyapotot. Először azonban félén­ken, csak 400 négyszögölet vetett be. És amikor az elszámolás megtörtént, látta, hogy a mun­kája meg van fizetve. Most ebben az évben minden húzodozás nél­kül, lebeszélésekre nem hallgat­va, egy holdat vetett. Jól gon­dozta, meg is lett az eredménye, csak eddig 12 mázsa gyapotot ad­tunk be. Tizenötezerötven forin­tot kaptunk munkánk eredmé­nyeképpen és ezenkívül 60 mé­ter textilre utalványt. Népgazda­ságunk szempontjából is jelentős mennyiség ez a 12 mázsa, mert egy mázsa gyapotból 100 méter textilanyag lesz, vagyis a mi 12 mázsánkból 1200 méter anyag lesz. Édesapám most belátta a szövetkezet jelentőségét is és be­lépett a tszcs-be. Ebben az évben elért eredményünkképpen csopor­tunk elsők között kötötte meg a gyapottermelési szerződést. Ti­zenhét holdon termelünk gyapo­tot az 1952. évben. így lép dolgo­zó népűnk a Szovjetunió tapaszía- Iatainak felhasználásával arra az útra, amely mezőgazdaságunkat virágzóvá, iparunkat fejletté, né­pünket boldoggá, államunkat erőssé teszi. Hőgve István, a kondorosi ált. iskola úttörője. Levelezőink a mélyszántásról, silózásról, beadásról, a spekulánsok, szabotálok elleni harcról Dolgozó parasztságunk nagy tömege felismert» a tervek jelentőségét és igyekszik is eleget, tenni kötelezettségeinek, sőt túl is teljesíti sokszorosan, naponta ér el újabb és újabb eredménye­ket a begyűjtésben, az őszi mun­kákban. Ezekről az eredmények­ről, harcokról számolnak be leve­lezőink és leveleikben tükröződik dolgozó parasztságunk alkotó, építő lelkesedése, a párthoz való hűség és szeretet. Községünkbe a dolgozó parasz­tok arra törekednek, hogy min i jobban, és gyorsabban elvégezzék az őszi vttőéseh mellst a mélyszán­tást is, hogy e&zel biztosítsák a jövő évi kapások részére, a jó ta­lajt. Haragos Sándor, Budai Lityos elnöknek végezték el a mélyszán­tást« — írja Gyenge György le- v&lezőnk Okányból. Juhász József tízholdas középparaszt, — jr ja Lázár Má­ria elvtársnő, battonyai levelezőnk — aki ke>ny ér gabona- és takarmányga- bovábéaiását 150 °/o-ban teljesí­tette. most is atz elsők közölt kö­tött szereződést sílóziísra,, számosál­latonként két köbméter takarmány­ra. Levele bizonyítja, levelezőink a begyűjtés és mélyszántás mellett nem feledkeznek el arról sem, hogy teljesítenünk kell az állattenyész­tési határozatot. Lázár Máriához hasonlóan Sarkadról Pereg Zsig- mond elvtárs is a silózásról szá­mol be. Hiba volt az, — írja töb­bek közt, — hogy dolgozó pa.- rdsztságunk előtt nem eléggé is­meretes a. silózás jelentősége, gaz­daságossága. A megyei, járási, köz­ségi tanácsok és földnmvesszövet- kezetek is csak immel-ámmal dol­goztad!: a silózás megvalósításán- Vem ismertették, — írja a to­vábbiadéban, — milyen jelentős do­log ez, pedig vaui rá a sarkadi tárásban helyi példa is. A sarkadi »Lenin« tsz-ben silótakarmányt etet­tek a fejős tehenekkel és 1950-ben 28 fejőstehénnél 4136 kg-os átlagol értek el, ezzel szemben más ter­melőszövetkezeti csoportok csak 7800-tól 3000 kg tejet fejlek át­lagosan. (Kém, litert. Szerk.) Arról is beszámolnak le­velezőink, hogy mindezek az eredmények az ellenség elleni foko­zott, szívós harcban születtek. Görgi- cze István mezőgyáni levelező így ír eirről: Községünk az utolsó időben gyenge eredményt ért el, tehát ha a járás területén az elsők közé aka­runk kerülni, nem nézhetjük tét­lenül a kulálcok munkáját, ont, hogy id. Bácz Antal elrejtette terményét, B. Szabó Józséf, Virágh Sándor, id. R. Nagy Imre hulákok nem tel­jesítették tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket. Ezek a kulákok sugdossák a dolgozó parasztoknak, ne add be a tojást, meg a barom­fit, mert nem akarják ötéves ter­vünk megvalósítását. Le kell lep­leznünk őket, ha teljesíteni akarjuk Sztálin élvtárs születésnapjára vál­lalásunkat, tojás- és baromfibopdá- si tervünket. Állattenyésztési ter­vünk végrehajtását akarja akadá­lyozni Fábori Mátyás — írja Lá­zár elvtársnő — azzal, hogy még mindig nem készítette el a siló- árkot. Borbély Kálmán, sarkadi le­velezőnk pedig arról számol be, hogy »Borbély János kulák nem­csak szabotál, de még mellette fél­re is vezeti államunkat, jelentette, hogy a munkát elvégezte, pedig még hozzá sem fogott. A szabotálok, feketézők ellen felveszik a harcot dolgozó­ink. És hogy eredményesen, arról Vetró József orosházi levelezőnk számol be: Orosházán is megkez­dődtek a sertésvágások és ugyan­akkor a feketézők hada is megin­dult. Sok munkát ró ez ránk és a hatóságokra. AÁt is megírja Vetró elvtárs, hogyan harcolnak ellenük: Hétfőn Csöntör József né, 'Kolasz Józsefné és még több MNDSZ- dsszony ságítségével egész gartt- boly szalonnát szedtünk össze és adtunk be a zsírgyüjtőhelyre. 60 forintért megvettük és 22 forintot fizettünk ki érte. Ez az árkülönb­ség majd elveszi a kedvüket a fe- ketézéstől. Kecskemét környékére valók az illejők, minden csütörtökön és hétfőn rengetegen lepik el Oros­háza területét. A várost úgy tudjuk megtisztítani tőlük, ha mindenki segít bennünket. »Az újításként beadott gőzlia- zán tüzelődjtaját módosítom s ez­zel 24 óránként 1 mázsa szenet megtakarítok.«. így szól Illyés László gyulpi harisnyagyári gépész váJldlása. Hogyan gondolt erre, hogyan tette meg vállalását, azt elmondja, maga Ilyés László. — Sokát gondolkodtam azon, ho­gyan lehelne gazdaságosabban fű­teni, hogyan lehetne a szénből még több erőt kifejteni — mert hogy lehet, azt Csorba elvtárs, az ország legjobb fűtője fényesen bebizonyította. — Az 5 példája nyomán figyeltem munkámat és megnéztem, mi hogyan is fűtünk, tüzelünk. Hát úgy, hogy, .. — közelebb megy a kazánhoz s gya­korlott mozdulótokkal kiséri sza­vait — Ez nyeregrostélyos kazán, két tüzelődjtóval ellátva. A hét ajtó mindig együttműködik, még ak­kor is, ha csak az egyikre van szükség. Éppen itt vdn a »ra­vaszság«. Minden hat percben kell adagolni, minden adagolás­nál fél percet vmi nyitva as ajtó-- Egy óra alatt tízszer, 24 óra úlit l 340-szer kell kinyitni az a jtót és összesen két óra. hosszat vsa nyitva. Ez alatt az idő alatt sza­badon áramlik hideglevegő a. tűs- térbe és erősen lehűti a benti hő­fokot. .. Úgy goíUcliam, hogy ha tüzeléskor az eddigi két ajtó helyett mindig csak az egyik«'* nyitogatnánk aszerint, hagy me­lyik tűzfészket kell táplálni, fob annyi ideig lennének nyitva a- ajtók. Jelentős mennyi- égű hő­energiát takarítanánk meg s ez a szénfogyasztásban is megmutat kozna. Számításom szerint 21 óránként egy mázsa szenet leket megtakarítani a lazánaj/ók lé­nyegében egyszerű átalakításával. Na meg egy mázsával hevesebbel kell lapátolni mtp-jina, az is va­lami. Hát én ezt vállaltam Szid Un elvtárs születésnapjára de, cember 21-re és meg is valósí­tom. A Rag j ar-Szovjet Társaság­országos vezetőségéncli ülése A Magyar-Szovjet Társaság or­szágos vezetősége vasárnap Buda­pestem, :í/i új városháza üléstermé­ben kibővített ülést tartott. Részt- vett aiz ülésen I. P. Kaigaleoy, al YOKSZ magyarországi megbí­zottja is. Az ülést Erdei Ferenc, földmű­velésügyi miniszter, a Magyar- Szovjet Társaság országos elnöke nyitottal meg, majd Kelen Béla, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára számolt be az MSZT 1951.. évi munkájáról. Beszédében többek közt rámutatott arra, hogy a társaság működési területét kiszélesítette, szervezeteit kiépítette az egész or­szágban. Megállapította: a. szerve­ző és nevelő tevékenység eredmé­nyeként megnövekedett a társaság tagjainak száma. Elmondotta, hogy az" MSZT I. kongresszusa óta ne- gyedmillióvall nőtt a társaság tag­létszáma s jelenleg egymillióhar- mincezer tagja van. Befejezésül hangoztatta, hogy a Magyar-Szov­jet Társaságinak további működésé­vel hozzá kell járulnia ahhoz, hogy népünkben még jobbain elmélyül­jön a szeretet és hála érzése a Szovjetunió iránt s a Magyar- Szovjet Társaiság még tevékenyeb­ben járuljon hozzá a szocializmus felépítéséhez, a béke megvédéséi!©/,. Megyénkben is a dolgoztok újabb tömegei lépnek be az MSZT-be Sztálin elvtárs közeledő 72. szü­letésnapja tiszteletére megyénk sok­száz dolgozója lép be az MSZT-be vagy új szervezeteket alakítanak. Például a búhnegyeri dolgozók is megalakították az MSZT-szerveae- tet! * A bélmogyeiiek példáját számos helyen követik. Ga.rai Béla, az o ros­házi posta üzemi pártszervezetéinek titkára a dolgozók nevében elmon­dotta, hogy december 21-re ők. i? megalakítják az MSZT alaps/erve-'1' aetet. Murony dolgozói megfogad­ták, hogy Sztálin elvtárs születés­napja tiszteletére a község minden dolgozója tagja lesz az MSZT-nek és Murony is fokozottabban a ma­gyar-szovjet barátság községe lesz. A kukoricabegyüjtés élenjárói TÍMÁR MÁTÉ, gyomai 14 holdas középparaszt kukorioabeadási | kötelezettségét száz százalékra teljesítette és ezen felül 13 | mázsa 23 kg kukoricát vitt be C-vételi jegyre. NAGY JÓZSEF, wagykopáncsi 13 holdas középparaszt 9 mázsa * 21 kg kukoricával 226 százalékra teljesítette beadási kötele- $ zettségét. £ CSÁNYl SÁNDOR, orosházi kéthuldas hisparaszt 610 százalékra * teljesítette kúkoricabeadási kötelezettségét. » FARKAS IMRE ,geszti négyholdas dolgozó paraszt kötelezettsé- j gének 322 százalékban tett eleget. > Ötévi börtönre Ítélték a tervteljesitést szabotáló, erkölcstelen Csikós Imrét, a gyulavári gépállomás veit vezetőjét Pénteken hozott ítéletet a .gyu­lai népügyészség Csikós Imre, a gyulavári gépállomás volt felelős vezetője ügyében. A tárgyalás so­rán fény derült mindazokra az aljasságokra, amelyeket Csikós Im­re a dolgozókkal szemben elköve­tett. Csikós Imre, felhasználva a vezetői tisztséget, Hogy mennyire gyűlölte Csikós a dolgozókat, mennyire nem törő­dött velük, bizonyítja az is. hogy ez év október 30-án az ÄMG Me­gyeközpontban átvett 6500 forint durva, lenéző volt dolgozótársaival szemben. Basáskodó magatartásával nem egy jól dolgozó traktoristát riasztott el a gépállomásról. Ha bí­rálni merték, gorombáskodott, min­den szavával igyekezett éreztetni, hogy ál gépállomás területén »ő az úr.« A legsúlyosabb bűne Csikósnak n női traktoristákkal szembeni er­kölcstelen magatartása volt, amiért több traktoristalány ott is. hagyta a gépállomást. Csikós magatartásá­nak Imre nemcsak a gépállomáson, hanem a községben is elterjedt, visszatartotta a lányokat attól, hogy traktoristók- uak menjenek s tápot adott az el­lenségnek is. volna osztania, fiókjába zárta, mi­után 500 forint éi-tékben a saját ré­céére. bevásárolt és csak november *i-án délután osztotta ki a dolgozók között. így a legtöbb traktor ista, mivel munkában volt, nem mehetett el vásárolni, az utalványok pedig másnap, november 7-én már lejár­tai. Csikós munkáját is teljesen el­hanyagolta, szabotálta. A gyulavári gépállomás az ő vezetése alatt • értékű C-utalvúnyt, amelyet a gép-1 megye legrosszabb gépállomásai kft- állomás dolgozói között szét kellett | zó került. Szándékosan hátráltatta a terv teljesítését akkor is, amikor eltűrte, hogy a tervet nem bontották fel egyének­re. és igy a traktoristák nagy rész© még' azt sem tudta, mennyit kelt naponta teljesítenie. Addig, amig a gépállomás mindenegyes gépé­nek, ha jól megszervezik a mun­kát és bevezetik a két műszakot, naponta 10.2 normálholidat kellett volna elvégeznie, mindössze 2.5 nor- má'lholdat szántottak fel. Október­ben például 65 munkanapkieséa volt műszaki hiba miatt, ami any- nyit jelent, mint ha két traktorral kevesebb lenne a gépállomáson. Csikós Imrét ötévi börtönre Ítél­ték. Az ő példája szolgáljon tanul­ságul mindenegyes gépállomásveze­tő felé is, hogy a hanyag, a mun­kát akadályozó, erkölcstelen maga­tartásé vezetőt a nép törvényei Rs*- rint megbüntetik. (zs. m.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom