Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-30 / 303. szám

2

1951 december 39, vasárnap

\JiUaisaioU Képe

A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak az 1951 december 27-28-i országos tanácskozáson elfogadott felhívása

Mi, o mönisetertamács állal összehívott országos tanácskozás részvevői, a tormelőseövetlcezelek virágzó gazdaságokká való fejlesztése érdekébon « következő felhívással fordulunk a termelőszövetkezetek összes tagjaihoz, ■ gépállomások dolgozóihoz:

I.

A termelési terv a gazdálkodás alapja minden termelőszövetkezetben

— Az I-es, II-es és Hl-as típusban egyaránt —, valamint a gépállomásokon gondosan el kell készíteni az évi lerme'ési tervet és annak végrehajtására mozgósítani kell a termelőszövetkezetek összes tagjait, továbbá a gépállomások minden do gozóiát. A terv legyen a gazdálkodás alaptörvénye és a terv teljes! tése legyen kőtelező minden termelőszövetkezeti tagra, minden gépállomási dolgozóra egyaránt.

A gépállomásvezető a terv teljesítésének megtárgyalására rendszeresen hívja össze a gépállomás! tanácsot. Határozatairól a gépállomásvezető üzemi értekezleten, az elnök közgyűlésen szánó jón be.

Az évi termelési terveket a termelőszövetkezetek mind a növénytermelésre, mind az állattenyésztésre vonatkozóan agy készítsék el, hogy teljesíteni tudják az állammal szemben fennállő kötelezettségeiket, a szövetkezeti és üzemi- slan további növelését és biztosítsák a tagok életszínvonalának további emelkedését.

a) a növénytermelés terén

t. A termelési tervek teljesítése érdekében termelőszövetkezeteink széles körben alkalmazzák a gépi talajmunkát. Kössenek szerződést a gépállomásokkal és legjobb tagjaikat, elsősorban is élenjáró nőtagjaikat küldjék traktoristánaly A gépállomások kapcsoljanak állandó traktoros brigádot azokhoz a termelőszövetkezetekhez, amelyek egy három- négy erőgépből állő traktoros brigád te jes munkaerejét foglalkoztatni tudják. KLebb terme ős övetkezetek esetéren p,e dig egy traktoros brigád több termeiő- irővetkczeti csoportot szolgáljon ki. A gépállomások ügyeljenek arra, hogy lehetőleg minden trakiorista saját termelőszövetkezetében do'gozzék.

A tszcs segítse elő a traktoristák munkáját brigádszállás létesítésével s gondoskodjék arról, hogy lehetőleg biztosítsa részükre a naponta egyszeri me- •eg étkezést.

2. A gépállomások traktoristái » termelőszövetkezetek földjein a szántást, a vetést, a kultivátorozást, az aratást és más munkákat az előirt agrotechnikai ulmutalások szerint, jő minőségben, határidőre végezzék el.

3. A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai bátran a kalmazzák az uj, a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságából ei- sajáti olt agrotechnikai eljárásodat, amelyek segítségével az élenjáró termelőszövetkezetek már ezidáig is magas terméseredményt értek el. Vezessék be a keresztbe-hosszába való vetést, a má- vodtermények vetését, a kapás növények négyzetes ültetését, a pótbepor- zási eljárá okát. Gondoskodjanak a tahi termő-erejének állandó [o ozásáról és istállótrágya mellett alkalmazzanak műtrágyát is. A gépállomások agronömusai ■ gépi munkák ellenőrzése mellett nyujt- sanak segítséget a fejlett termelési eljárások alkalmazásához.

4. Termelőszövetkezeteink kapcsolódjanak be az eddiginél is nagyobb mértékben olyan — népgazdasági szempont- bői nagyjelentőségű — uj kultúrák termelésébe, mint a gyapot, a rzs, a kok- tzagiz, a földimogyoró, mert ezek is |elentősen növelik jövedelmüket.

5. A mezőgazdasági munkák határidőre és jő minőségben való elvégzése érdekében több évre lehetőleg egy vetésforgó idejére — szervezzék meg valamennyi termelőszövetkezetben az állandó, területhez kötött brigádokat és rémükre az állandó területet, a szükséges Igaerőt, valamint a felszereléseket Jegyző- kőnyvi eg adják át. A brigád köteles a területét saját erejéből egész éven át önállóan megművelni, a vetéstől a termés betakarításáig minden munkát elvégezni, beleértve a cséplést is. A növénytermelő brigádok termelési tervüket egyeztessék a termelőszövetkezetben dolgozd traktoros brigád tervével.

A kapásnövények vetésterületét a brigádokon belül a kézi munkák jó elvégzésére fel kell osztani munkacsapatokra és a munkacsapatokon belül egyénekre is.

6. A brigádok és a munkacsapatok szervezzenek versenyt a többtcrmclés érdekében. A brigádok vezetői és tagjai fordítsanak nagy gondot a munkák batáridőre való elvégzésére és a szükséges munkaerő biztosítására. Érjék el,

Jiogy a brigádban lévő tagok feleségükkel, családtagjaikkal együtt rendszeresen részt vegyenek a közős munkában.

Azokat a növénytermelő brigádokat és munkacsapatokat, amelyek lejlett mód szerekkel a tervben előirt termésátlago kát teljesítették, illetve túlteljesítették, a mezőgazdasági munkákat saját erejükből határidőre elvégezték« a termelőszövetkezetek részesítsék az alábbi jutalomban:

a) Ha a szántóföldi növénytermelő- brigád a gabonafélék előirt termésho zárnál a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesíti, akkor a terven felül termelt gabonafélék egynegyed részét jutalomképpen természetben ki kell osztani a brigád tagjainak és azon a területen dolgoző traktoristáknak azon munkaegységek alapján, amelyet az illető gabonaféle területének megmunkálása, learatása és cséplése során teljesítettek.

b) Amely munkacsapat a kukorica, burgonya, mák, napraforgő és zöldségfélék előirt termésiiozatnát a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesíti, juta'omképpen kapja meg természetben a tervenfelüli termés egynegyed részét és osszák ki azt a munkacsapat tagjai között az illető növény területének megmunkálására, betakarítására fordított munkaegységek alapján.

c) A cukorrépa, gyapot, rostlen, ricinus és más ipari növények esetében a munkacsapat tagjai között szét kell Osztani a terven felül termelt és az állam nak átadott terményekért kapott pénz összeg huszonöt százalékát az illető növény megmunkálása, betakarítása során szerzett munkaegységek arányában.

d) Jutalmat a termelőszövetkezetek csak akkor adjanak a tervet túlteljesítő brigádoknak és munkacsapatoknak, ha a termelőszövetkezet az állami kötelező terménybeadást hiánytalanul teljesítette.

Nem részesíthetik jutalomban azokat a tagokat, akik az előirt kőtelező munka- egységeket nem teljesítették.

7. A munka helyes megszervezésére fordítsanak nagy gondot az I-es és Il-es tipusu termelőszövetkezeti csoportok is, akik részére » kormány többségükben ugyancsak tehetővé tette, hogy fő djoiket táblásán műveljék. Az I- és II. tipusu termelőszövetkezeti csoportok a tavaszi munkák megkezdése előtt az évi termelési terv alapján állapitsák meg, hogy a tagok a földterületük és Igaerejük arányában mily an mértékben kötetesek a küzös munkában résztvenni. A magasabb terméseredmények elérése érdekében mindenütt törekedjenek arra, hogy a növényápolás, aratás, cséptés munkáit is közös erővel végezzék el.

b) AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TE

RéN:

T ermelőszövetkezeteink fordítsanak különös gondot az állattenyésztés fejlesztésére. Népgazdasági tervünk végrehajtása, a termelőszövetkezetek begyűjtési kötelezettségének teljesítése, a közös vagyon gyarapítása és egyben a tagok jövedelmének emelése érdekében feltétlenül szükséges, hogy minden termelőszövetkezet fejlett, nagyüzemi állattenyésztéssel rendelkezzék.

1. Szervezzék meg mindenütt • közős szarvasmarhatenyésztést, a sertés- tenyésztést, a hizlalást, a baromfitenyésztést és érjék el, hogy minden termelőszövetkezetben kialakuljon legalább három állattenyésztő telep. Emellett, ahol elegendő legelő van, ott szervezzék meg a juhtenyésztést és a baromfi- tenyésztést.

Biztosítsák a termelőszövetkezetek, hogy a belépő tagok az alapszabály előírásainak eleget tegyenek az állatbcvltelnek, továbbá saját erőből való vásárlással, a meglévő állatállomány szaporulatának felnevelésével és mindezek után népköz- társaságunk kormánya által nyujott segítséggel növeljék tovább állatállományukat. Emellett segítsék elő, hogy a tagok háztáji gazdaságukban is tartsanak állatot és minden családnak le gyen tehene, hízósertése és baromfiállománya az alapszabályban meghatározott keretek szerint.

2. Az I. és II- tipusu termelőszövetkezeti csopor'ok is jövedelmezőségük növelése érdekében létesítsenek közös állattartást, különösen sertéstenyészetet és hizla dát. Ehhez a tagok természetben, elsősorban süldőkkel és takarmánnyal járuljanak hozzá.

A közös jövedelemből a tagok rész vételük arányában részesedjenek, aki több állatot és takarmányt ad be és ennek megfelelően több mun! ával vesz részt, az a jövedelemből is többet kapjon. A közös állattenyésztés jövedelmének legalább húsz százalékát fordítsák közös beruházásokra.

3. Termelőszövetkezeteink, a tervük teljesítése érdekében, az állattenyésztésben is alkalmazzák a nagyüzemi termelési módszereket. A szarvasmarhatenyésztő brigádok, fejönök, tehenészek, borjuneveiök vezessék be a tehenek napi háromszori fejését, a mesterséges borjú- nevelést és csatlakozzanak a tehenenként! évi háromezer literes tejhozam elérésére indított versenymozga'omhoz. A sertéstenyésztő brigádok, kanászok a kocákat évente kétszer malacoztassák, törekedjenek minél több hússertés és keresztezett sertés tenyésztésére. Juhászok, juhtenyésztö brigádok érjenek el magas gyapjuhozamot és neveljenek fel minél több bárányt. A kocsisok és csikósok neveljenek fel minél több csikót. A baromfitenyésztők érjenek el minél nagyobb tojáshozamot és neveljék fel veszteség nélkül a szaporulatot.

4. Termelőszövetkezeteink gondoskodjanak növekvő állatállományuk számára elegendő takarmány termeléséről. A termelési tervet úgy készitsík, hogy az állami kötelezettségek teljesitése mellett, a közös állománynak és háztáji állatoknak elegendő takarmány jusson. Gondoskodjanak zöldtakarmányok kora tavasztő! késő őszig való folyamatos termeléséről, vagyis a zöld futószalag biztositásáról, elegendő mennyiségű silőtakarmányról és szemestakarmányrőt. Ezért a rétek és legeiők gondozásával növeljék a takarmánynövények terméshozamát és vessenek minél több másodvetésíi takarmányt is.

A helyes takarmányozás és a takar- mánytermetés biztosítása érdekében szervezzenek takarmányos brigádokat.

I. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében fokozzák termelőszövetkezeteink a saját erőből való építkezéseket. Az építkezéshez szükséges anyagoka' minél nagyobb mértékben saját erejükből biztosítsák s ezért szervezzék meg a házi tégla- és mészégetést, továbbá a vert- fallal valő építkezést. Az építkezést egész éven keresztül külön épitőbrigád- ban folytassák.

6. Termelőszövetkezeteink az állat- tenyésztésben a munkát úgy szervezzék meg, hogy minden állatfajtánál és minden tetepen, tehát snarvasniárháíenyé- szetben, sertéstenyészetben, hizlalásnál, juhtenyésztésben, baromfitenyésztésben létesítsenek külön brigádokat.

A szarvasmarhatenyésztö brigádokba lejönöket kell beállítani és minden fe- jőnöhöz tíz tehenet kell beosztani. Biztosítani kell minden három fejőnő mellé egy tehenészt, aki az Istálló rendben tartásáról, a trágya kezeléséről gondoskodik és a takarmányozásban segit. Nagyobb termelőszövetkezetekben, ahol sok borjú van, szervezzenek külön bor- junevelö brigádot is.

A minisztertanács legutóbbi határozata értelmében azokban a termelőszövetkezetekben, ahol legalább harminc tehén és busz anyakoca van, más munkától felmentett állattenyésztőt állítsanak be, lehetőleg olyan tagok közül, akik állattenyésztési szaktanfolyamot végeztek.

Az eddiginél sokka! nagyobb számban vonjanak be nőket az állattenyésztés munkáiba. Különösen fordítsanak nagy gondot arra, hogy a fejőst, borjú- nevelést, baromfitenyésztést nők végezzék.

7. Az állattenyésztés fejlesztése megköveteli azt is, hogy termelőszövetkezeteink fokozott mértékben ügyeljenek az állategészségügyi szabályok betartására. Az istállókat, fiaztatókat, hizlaldákat tartsák rendben, meszeljék ki, fertőtlenítő eszközökkel szereljék lel. Készítsenek istáüórcndet, melyben írják elő az állatok gondozásával kapcsolatos muu kák idejét és rendjét.

8. A termelőszövetkezetek vezessék be az állattenyésztésben is a tervet túlteljesítő brigádok és tagok jutalmazását és így tegyék gtég inkább érdekeltté őket az eredmények fokozásában. Jutalmat azonban csak akkor lehet kiadni az állattenyésztésben dolgozők számára is, ha a termelőszövetkezet az állami kötelező beadást maradéktalanul teljesítette. A jutalmazások a kővetkezők legyenek:

a) A szarvasmarhatenyésztö brigádban annak a fejőnőnek, aki a gondozására bizott teheneknél a megszabott tejhozamtervét a termelési tervben megállapított takarmánymennyiségböl tultel jesiti, a terven felül termelt tej tizenöt százalékát adják ki természetben. A terven felül termelt tej további tiz szá- za'ékái az ugyanazon tehéncsoporttcl dől goző tehenészek, takarrnányosok, pásztorok számára adják ki, munkaegységeik arányában.

b) A borjú- és növendék marhanevelőknek, ha a rájuk bizott állatokat teljes számban felnevelik és egész év folyamán nincs veszteségük, az egy évben elért munkaegységek számának tiz százalékát keli adni.

c) Sertéstenyésztésben a sertéstenyésztőnek a részére kiadott kocáktól a meghatározott terven leiül kéthónapos korig felnevelt malacok közül természetben adják ki minden ötödik malacot.

d) Juhtenyésztésben, a gyapjanyirási terv teljesitése esetén, a terven felül nyírt gyapjú tiz százalékának megfelelő pénzértéket adjanak a juhásznak.

A báránynevelési terv teljesitése után a juhász kapja meg természetben a terven felül felnevelt bárányok közül minden negyediket.

e) Baromfitenyésztésben a baromfitenyésztő brigád vezetőjének és tagjai nak, munkaegységeik arányában, a ba- romfi-tojáshozam tervének túlteljesítése esetén ki kell adni a terven felül termelt tojás tizenöt százalékát, továbbá a tervenfelüli mértékben tenyésztett növendékbaromfi egynegyedét.

f) A méhészetben a terv túlteljesítéséért, ha a viaszhozamra és a méhcsaládok számára .megszabott tervet is teljesítették, ki kelt adni természetben a méhész számára a terven felüt termelt méz tizenöt szá alékát.

g) A szarvasmarha- és »ertéshlzlalő brigádok tagjainak a hizlalásra átadott állatok átlagos élősúlyára vonatkozó terv túlteljesítése esetén a terven feliil minden száz küogrammnyi súlytöbbletből eredő pénzbevétel egynegyed részét ki kell fizetni, munkaegységeik arányában.

H.

A munkafegyelem megszilárdítása érdekében:

A szorgalmasan és becsületesen dolgozó tagok érdekében felhívjuk a termelőszövetkezeteket, hogy hozzanak rendszabályokat a hanyagokkal, lustákkal és napiopőkkal szemben és tegyenek további Intézkedéseket a munkafegyelem megszilárdításáért.

a) A termelőszövetkezetek közgyűlésen hozzanak határozatot a kötelező munkaegységek számának felemelésére és mondják ki, hogy a tagok és azok családtagjai évenként &záz-százhúsz munkaegységet kötelezően teljesíteni tartozóak. A kisgyermekes anyák részére pedig évi nyolcvan munkaegységet kelt előírni.

b) Minden termelőszövetkezet szigo ruan tartsa be azt az alapszabá yb n lefektetett törvényt, hogy a jövedelemből a tagok és a dolgoző családtagok végzett munkájuk után, tehát az egész évben teljesített munkaegységeik arányában részesüljenek. Miután a jegyrendszer hazánkban megszűnt, termelőszövetkezeteinknek a jövőben tagjaik részére fejadagot nem kell bizíositani, hanem a kötelezettségek teljesitése után fennmaradó terményüket kizárólag a végzett munka arányában kötelesek szétosztani. Az évközben! előlegeket is minden esetben a teljesített munkaegységek alapján kelt folyósítani, ügyelve arra, hogy az előlegek mennyisége ne haladja meg a várható munkaegységenkénti részesedés ötven-hatvan szá alékát.

e) A jövedelem igazságos szétosztása érdekében termelőszövetkezeteink biztosítsák, hogy a brigádvezetök, valamint a munkacsapatvezetök a tagok munkáját naponta {elmérjék és a ténylegesen végzett munka után a munkaegységet pontosan beirják. Szánjanak szembe az egyenlösdlség nyílt és rejtett formáival és minden termelőszövetkezeti tagot tanítsanak meg a munkaegységgel való számolás gyakorlatára.

d) Szüntessék meg a termelőszővet kezetekben azt a táros állapotot, hogy a tagok rendszertelenül járjanak mun kába. A brigádvezetök, munkacsapatvezetők rendszeresen értesítsék a tagokat a munka kezdetéről és helyéről. Azok- től a tagoktól pedig, akik a mun! ában figyelmeztetés ellenére sem jelennek tneg, a termelőszövetkezet közgyűlésének (csoportértekezletének) határozata alapján naponként egy-két munkaegységet vonjanak le.

III.

Az alapszabály betartása és a szövetkezeti demokrácia

t. A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai helyezzenek nagy súlyt az alapszabály következetes betartására. Gondoskodjanak arról, hogy a tagok földjeiket, állataikat alapszabály szerint bevigyék a közös gazdá kodásba, fordítsanak gondot az állam iránti kötelezettségek időben és maradék nélküli teljesítésére és növeljék a szövetkezeti és üzemi alapot, amely a tagok jólétének is alapja. Szembe keli szállni mindazokkal, akik a tagok jogait megsértik és a.okkal is, akik az alapszabályban előirt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget.

Az alapszabály az I-es és Il-es tipusu termelőszövetkezeti csoportok s á nára is kötelező törvény. Felhívjuk ezért az 1. és II. tipusu termelőszövetkezeti csoportok vezetőit és tagjait, hogy alapszabályszerűen gazdálkodjanak, létesítsenek közös vagyont és földjeiket táblásán műveljék.

2. A termelőszövetkezetek a szövetkezeti demokrácia megvaiósitása érdekében minden hónapban legalább egyszer tartsanak közgyűlést és a vezetők részletesen számoljanak be a tagságnak a termelőszövetkezet helyzetéről. Az elnökök, igazgatóságok, intézőbizottságok fontosabb ügyekben csak a közgyűlés és a csorortérlek zlet határozata alapján intézkedjenek. A közgyűléseken jegyzőkönyvet kell vezetni és a határozatokat Írásba kel! foglalni.

Ki kell küszöbölni azt is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők a tagság megkérdezése nélkül vegyenek lel hiteleket. Ezért a jövőben kölcsönt csak a tagság kétharmadtöbbségének közgyűlésen való határozata alapján lehet kér ni és a hitelkérelemhez csatolni kell a közgyűlés erre vonatkozó határozatát.

3. Termelőszövetkezeteink szervezzék meg a közös szövetkezeti vagyon társadalmi ellenőrzését. Tegyék az ellenőrző bizottságot működő szervvé, amely évenként többször ellenőrizze a termelőszövetkezet gazdasági, pénzügyi tevékenységét. Gondoskodni kelt arról, hogy a könyvelők az elbírálóknak megfelelően, naponként vezessék a nyilvántartási könyveket.

4. Termelőszövetkezeteink a vezetés megjavítása érdekében az igazgatóság tagjai közül válasszanak elnökhelyettest, aki az elnök távollétében önállóan is ellátja a termelőszövetkezet vezetését. Termelőszövetkezeteink vonják be a vezetésbe a gazdálkodáshoz értő középpa- raszíokat és nőket, válasszák be őket az igazgatóságba, a fegyelmi és ellenőrző bi.ottságba és az élenjáró nőtagn- kat bízzák meg a brigád és munkacsapat vezetésével is.

A termelőszövetkezetek elnökei, elnökhelyettesei, igazgatósági tagjai, agronömusai, brjgádveze'.öj, könyvelői, állattenyésztői sajátítsák el mielőbb s nagyüzemi gazdálkodás vezetésének tudományát, növeljek szaktudásukat, vegyenek részt szaktanfolyamokon, iskolákon, Termelőszövetkezeteink gondoskodjanak a tanfolyamon, iskolán lé»ő tagok részére arról, hogy az ösztöndíj mellett havonta a tag legutóbbi tizenkét hónapban teljesített munkaegységei egy hónapra eső részének — a tagság határozatától függően — ütven-hetven százalékáig, jóváírást kapjanak.

IV.

Termelőszövetkezeteink gazdaságuk fejlesztése és erősítése mellett ne hanyagolják el az egyéni dolgozó parasztokkal sem jó kapcsolataik további fejlesztését. Ne rejtsék véka alá eredményeiket és segítsék az egyéni dolgozó parasztokat abban, hogy a számukra egyedül helyes útra, a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára térjenek.

Ne feledkezzenek meg azonban arról sem, hogy dolgoző népünk ádáz ellen* ségei, a kuiákok nem jő szemmel nézik a szövetkezetek erö ödését, fejlődését és mindent elkövetnek, hogy azt meggátoják. Arra kevés as erejük, hogy nyílt támadást indítsanak ellene, ehelyett alattomosan végzik rombolő munkájukat, uszítanak a termelőszövetkezet ellen, rémhíreket koholnak és mndezekkel gyengíteni akarják a terine'ö^zövetkezet és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között egyre in' ább elmélyülő kapcsolatot.

A kuiákok aljas módon be akarnak furakodni a termelőszövetkezetbe, hogy beiül folytathassák kártevő tevékenységüket. A termelőszövetkezetek bátran ve gyék fel a brr ot a Üsulákok és a velük szövetkezett egyéb ellenséges elemek ellen, leplezzék te aljas törekvéseiket, söpörjék ki őket szövetkezeteikből és éberen őrködjenek, hogy a termelőszövetkezetbe egyetlen egy se fi:rakodhasson be.

A termelős öve kezeteket harcukban erősítse az a tudat, hogy mellettük álf a munkálok és parasztok állama, segit! és vezeti őket a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar dolgozó nép bölcs tanítója, Rákosi Mátyás. Mindig ott áll mellettük nagy támogatásával, a hatalmas Szovjetunió és annak nagy vezére, a béketáhor őre, 3 magyar nép legnagyobb barátja és segítője, a nagy Sztálin.

Tenttslösz&velkezelck és gépállomások élsnjáró dolgozói nak országos tanácskozásit. ^