Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-02 / 281. szám

1951 «li'ciinliH- 2, nxánup

UUuMzawk Hén',

A levelezőmozgalom és az alulról jövő bírálat jelentősége

a szocializmus építésében

».. . adjátok a munkásosztály milliós tömegeinek lehetőséget arra, "hogy beleéljék magúkat az ügyekbe és kifejezésre juttassák alkotó kee- 'ieményezésüket, fogyatékosságaink kiküszöbölése és álktmi berendező tünk megjavítása terén« — ta Iútja Sztálin elvtárs.

Napjainkban, a szocializmus építése időszakában, amikor az osztályharc egyre élesedő formát ölt, különösen nagyjelentőségű számunkra Sztálin elvtárs e tanítása Nagyjelentőségű, hiszen a tömegek kezdeményezése, aktiv részvétele

az új kígyóid »Ujj fW i tszee-beml lévő hibákra, melynek nyomán a vizsgálat megállapította, hogy e hibákat a tezce-be befurakodott kuilák, Bozó József elnök kártevéae okozza Tehát Zsijék elvtárs leve'© leleplezte aa ellenséget, akit azután kizártai a tszcs-ből. Vagy például Szabó Ferenc, a gyulai Útfenntartó Vállalat dolgozója levelében avál-j lalatnál lévő Varga nevezetű jobb-i oldali szociáldemokratát leplezte le. aki gátolta a mnnkaverseny kibontakozását, lazította a munkafegyelmet. A levél nyomán 'Vargát eí! lyek jogaik gyakorlásában prő- ' hálják akadályozni,

azokkal szemben pedig a legszigorúbban járjanak el, akik üldözik, vagy üldözni próbálják a levelezőket. Aki a levelezők rnm- kájáF'ilyen, vagy- olyan formában gátolni igyekszik, akarva, akaratlanul egész szocialista építésűn kot gátolja é6 nem utolsósorban megsérti társadalmi rendünk alup- blvét: a demokratizmustFeladatunk további, hogy a meglévő levélezőhálózdtot újabb tíz és száz levelezővel erősítsük. Ennék

púikul nem lennénk képesek például sem a Sztálin Vasmű, sem az Inotai Erőmű megalkotására. Nem lennénk képesek az olyan nagy célkitűzések megvalósítására, mint ötéves népgazdasági tervünk, melynek befejezőiével végérvényesen meg- ezüntetjük hazánkban a kapitalista gazdasági »rendi törvényét: az embernek ember által való kizsákmá- pyolájsát.

Eddigi eredményeinket csak azért és c&3ki3 azért voltunk képesek elérni, mert pártunk, Rákosi elvtárs útmutatása szerint támaszkodtunk a dolgozók széles tömegeire, bevontuk, mozgósítottuk a dolgozók millióit az építés minden területére, a fejlődést gátló, akadályozó kapitalista m; radványok, csökevények elleni htrera.

Eddigi eredményeink elérésében igen komoly ezerepe volt a párti eajtójának is, »amelynek segítségév«/ a párt a maga, neki szükségest nyelvén minden nap, minden órában beszél a munkásosztállyal,<, mint Sztálin elvtárs tanítja: i>.„lát- hdlailan kapcsolatot teremt a párt és a munkásosztály között, olyan kapcsolatot, amely erejére nézve felér bármilyen más, tömeg jellegű kapcsolattal.«.

A nemzetközi események, belső fejlődés mik, melyek együtvévemog- növekedett. feladatok elé állítják tgész dolgozó népünket, megnövekedőit feladatok megoldása elé állítják pártunk megyei sajtóját is. E feladatok: a dolgozók mozgósítása ötéves tervünk mind ipari, mind mezőgazdasági részlegének részleteiben való végrehajtására, a beásó és külső ellenség elleni harcra. E feladatot csak akkor töltheti be a sajtó, csak - ».. .akkor lesz eleven és életképes, ha majd öt ve- térszerepet betöltő és ál/Widói.n írástól foglalkozó irodalmárra ötszáz, meg ötezer nem irodalmár mm- kádíró jut« — tanítja Lenin elv- társ. Lenin és Sztálin tanításait, p bolsevik sajtó példáját követte Akkor a Megyei Pártbize'ttság sajtóorgánuma is, amikor a dolgozók levelein keresztül mélyítette tömegkapcsolatát, amikor nemcsak helyt adott a dolgozók lei velőinek, hanem bátorította a dolgozókat arra, hogy nyilvánosság előtt, a pőrí sajtóján keresztül a munkájukban elért eredményeiket ismert.ssék, valamint azokat a nagyszerű kezdeményezéseket, melyek előrevivői szocialista építésünknek, bátorította őket, hogy fedj Jk Ibi a hl nyossá- gokat, leplezzék le mindazt, ami káros, ami visszahúzza, gátolja fejlődésünket.

Ez volt az az erő, amely képessé Vette a Megyei Pártbizottság sajtó- orgánumát is arra, hogy tovább erősíts© a párt és a tömegek kü- BÖtti kapra’atot, amely bevonta a tömegeket a gazdasági és kulturális építésbe és előmozdította a bírálat és az önb'írálat kibontakozását. Bzenczi Jánosnak, a tótkomlósil gépállomás főgépészének levele] mélyben közölte, hogy egy egyszerű torvetőgépet négyzetes kukoricavetőgéppé alakított át, tette lehetővé, hogy Csomóson, Zsadányban, Me- eökovácsházán, Szabadkígyóson, Békéscsabán és Orosházán szintén megvalósíthatták azt. Zsiják György elvtárs levele mutatott rá

távolítottól«; a vállalattól s azóta megszilárdult a munkafegyelem, kibontakozott a munkaverseny, aminek legékesebb bizonyítéka, hogy azóta húsz sztahanovista dolgozója van a vállalatnak.

Hogy dolgozóink mennyire fontosnak tartják a párt lapjával való állandó kapcsolat fenntartását és látják, hogy leveleikkel a szocializmus építését eegitik elő, mi 6em bizonyítja jobban, mint például G. Tóth János nagykamarási levelezőnk esete.

G- Tóth János a felszabadulás után tanulta meg a betűvetés mesterségét s egyik levelében megírta, hogy most már tollal a kezében is harcol népi demokratikus társadalmi rendünk további erősödéséért.

De éppen az előttünk álló feladatok teszik szükség©6aé, követelik meg tőlünk, hogy a párt megyei lapja Iéve’.ezőtáborát tovább szilárdítsuk, levelezési munkát a legszélesebb_jMgozó tömegekre kiterjesszük. Aligha fér hozzá kétség, — lia az eddigi véhányszáz levelező közreműködésével a párt lapja széleskörben való elterjesztését segítette elő a termelés meggyorsítását szolgáló észszerűsítések- nek, újításoknak, segítette a fogyatékosságok megszüntetését, leleplezi» a különböző ellenséges kártevéseket, — hogy a levelezők számának megtöbbszörözése hatványozott eredmémyeket hoz magával.

Lenin elvtárs a dolgozók leveleit barométerszerű eszköznek tekintette, mint mondotta: »...az egyik legfontosabb hajtóerőt jelentik hi-4 báink feltárásában ás a helyi párt-, valamint szovjet épitőmunkánk megjavításában«. Azonban az e téren végzett munkánkban igen komoly fogyatékosságok is vannak. Lenin elvtárs tanítását több helyen nein szívlelték meg, nem támogatták megfelelően a párt sajtójának levelezőit.

Például a Viharsarok Népe levelezői értekezlete számára a gyomai járási pártbizottság pincehelyiséget »biztosított«, ami mutatója, hogy nemcsak nem támogatta a levelezők munkáját, hanem le Is becsülte azt. De nemcsak a sajtó levelezői munkájának a lebecsülésével találkozunk. Találkozunk olyan jelenséggel, hogy nem szívelik a levelezőket, bogy üldözik őket ezért, mert olyan dolgokat fedeznek fel, melyek »nem tetszenek« az egyee vezetőknek, »tekintély rombolásnak« veszik az alulról jövő birálatot. így volt ez G. Tóth János esetében is, amikor a nagykamarási DÉFOSZ-ba befurakodott kulákra hívta fel levelén keresztül a figyelmet, megfenyegették, hogy kizárják a pártból, ha nem hagyja ■abba a »firkálást«. S egyes esetekben egyenesen megtiltják, hogy az ő láttamozásuk, aláírásuk nélkül levelet Írjanak a párt lapjának. Ilyen eset volt például a gyulai »Népköztársaság« tszes-ben, ahol Mészár elvtárs, a pártszervezet titkára megtiltotta Balogh Jánosné- nak, hogy az 6 aláírása nélkül levelet Írjon a lapnak.

Elsősorban tehát feladata a pártszervezetnek, a tanácsoknak, tömegszervezeteknek, hogy védjék meg a levelezőket az olyan meg- ' nyilvánulásokkal szemben, meérdekébeu pártszervezetánk, tanácsaink, tömegszervazeteink ismertessék, mélyítsék el a dolgozó tömegekben a levelezési munka jelentősegét.

Népnevelőink felvilágosító munkájuk során mondják el a Sol- gozóknak: ha a p rí sajtójával leveleznek, az államvezetésben vesznek részt. Montijík el, hogy egész fejlődésünk alapvető kérdése az újsággal való levelezte- Mondják el: vájjon ki tudna legtöbbet és legtfwiulságoeabbat mondáim például, ha nem az a dolgozó paraszt, aki becsülettel teljesítette beadási kötelezettségét, aki elitéli azokat, akik hanyagságból, avagy ae ellenség befolyása következtében nem tettek eleget arz állammal szembeni kötelezettségüknek. Vájjon ki tudna a legtöbbet és a ]eg- tOnulságosabbat mondani, ha nem ktz a dolgozó paraszt például, aki a minisztertanács határozata szerint végezte el minden őszi munkáját, mert tudja, hogy az nemcsak saját, hanem az egész ország ügyét szolgálja■ Vagy az a pedagógus, aki az új, a szocialista ifjúságot neveli, vagy az az asszony, aki farad-i hatatlanul harcol az ellenségnek a közellátás terén végzett aknamunkája ellen; vagy az az üzemi munkás, aki nekigyürközött az ötéves terv második évében még előtte álló feladatok sikeres végrehajtásának: hátralévő napjait, óráit, sőt perceit is beossza, hqgy a terv ráeső részét teljesítse, túlteJtje- sítse. Vájjon nem a dolgozók-e aook, akik éberen figyelik az amerikai imperialisták hazai ügynökeinek különböző aknamunkáját? ök tudják, csakis ők tudják bemutatni, hogy hazai ellensége kik miként segítik az élet különböző területein az amerikai imperialistákat s azok titoista ügynökeit. A dolgozók széles tömegeinek aktiv harcra való mozgósításával lehet és kell erősíteni a békéért harcolók táborát- Az ország valamennyi levelezője most az 1952 február 1-én tartandó első országos levelezői értekezletre készül. Azt megelőzően: december második felében Békés megye legjobb levelezői megyei kül- döttválasztó értekezleten vesznek részt, ahol megválasztják az országos értekezlet küldötteit, okik a megyei értekezlet _ megbeszélése alapján elmondják majd az országos értekezleten a levelezési munkában eddig elért eredményeket, hiányosságokat, valamint tolmácsolják a békésmegyei levelezők javaslatait a munka megjavítására. Levelezőink úgy készülnek méltóképpen a megyei küldöttválasztó értekezletre, valamint az országos értekezletre, ha tovább javítják munkájukat, még elszántabban küzdenek minden ellenséges megnyilvánulás ellen: ha a dolgozók legjobbjaival bővítik, erősitik tovább a 'levelezők táborát, a »közvélemény parancsnokait.« Pártszervezeteink, tanácsaink,“tömeg6aervezeíeink úgy, ha minden erővel támogatják e mozgalom erősítését, kiszélesítését.

Váljon a megyei levelező-értekezletre való készülődés a párt' és a tömegek közötti kapcsolati újabb erőforrásává!

Cr.fd Pál,

a szerkesztőbizottság h. vezetője.

Jl Megyei Pártértekezlet előtt

Megyénk kommunistái, pártszervezetei, dolgozói, életük, tevékeny-) ségük, harcuk egyik legkiemelkedőbb eseményére készülnek: a december 16-án megtartandó Megyei; Pártértekezletre. Az ország vezetői pártja, a Magyar Dolgozók Pártja; békésmegyei szervezeteinek kemény; harcokban kipróbált legjobb tagjai; ülnek össze tanácskozásra. Olyan kommunista munkások, parasztok „ élteim Légiek, akiket párttagságunk, ezrei a bírálat tüzében választottak meg küldötteknek, akik feléi a páitonkivüli dolgozók ezreinek,, tízezreinek saereteie, elismeréseárad.

Megyei Pártértekezletünk küldöttei a tervteíljosítes, a béke legjobb megyei harcosai — felmérik azokat az eredményeket és hiányosságokat, amelyek megmutatkoznak; megyénkben Rákosi olvtárr neve-, zetes 1950 február 10—i beszéd©,: valamint a tavalyi Megyei Pártértekezlet óta elte t időben. Megszabják azokat a legfontosabb feladatokat, melyeknek végrehajtása elsősorban a megye koumnmiatái- uak kötelessége. De ugyanakkor jó megoldásuk megyénk minden egyes dolgozójának, hazánk hű fiának,, n béka minden őszinte hívének a legk i fejezet teliben egyéni érdeke is.'

A Megyei Pártértekezlet megyénk pártszervezeteinek felső szűrve. Tanácskozásain résztvenni minden egyes küldött számára nagy, kitüntetés, de egyben rendkívül nagy felelősség is. Az egyes járások, városok, községei« küldöttei nem egyéni véleményüket mondják el, amikor felszólalnak. Járásuk alapszervezeteinek taggyűlésein, a községi pártértekezleteken a kommunisták ezrei szólaltak fel, mondották el javaslataikat, a pár- tonkiviili dolgozók véleményét s ezzel megbízatásokat adtak a Megyei Pártórtekezlet küldötteinek. A. párt legszélesebb tagsága, a dolgozók még szélesebb tömege megbízása szerint jól felkészülni a Megyei Pártórtekezlet tanácskozásaira — döntően ettől függ: milyen útmutatást kapnak pártszervezeteink és dolgozóink további harcaikhoz, s milyen sikereket érünk el ezután. Rendkívül fontos, hogy a Megyei Pártértekezlet küldöttei jól határozzák meg a tennivalókat annak a Megyei Választmánynak számára, amelyet újjáválasztanak, 6 amely a legközelebbi Megyei Párt- értekezletig a megyei pártszervezetek vezető szerve lesz. S amely Megyei Válasatmány megválasztja tagjai sorából a Megyei Pártbizottságot.

Méltóképpen akkor készülünk e nagy ünnepünkre, lm megyei küldötteink termet ük dolgozóinak, párt- szervezeteinek újabb hatalmas eredményeiről számolhatnak majd lie a megyei p^rtértekezleten, személyileg elért nagy eredményeikkel Ogyidőben. A városi, községi, járási pártérfokezletek határozatainak megvalósítása egyik legfőbb biztosítéka -ennek. A kommunisták, különösen a megyei küldöttek példamutatásával küzdeni üzemeinkben, gépállomásainkon, állami gazdasagainkban, termelőcsoportjainkban, az egyéni dolgozó parasztokkal együtt, ötéves tervünk megvalósításáért, — ezévi tervünk túlteljesítéséért — ez a legméltóbb készülődés a Megyei Pártértekezletre. A'kukorica-, élőállat-, bej-, tojás-, baromfibeadási terv ünk december 21-e előtti túlteljesítése, a betakarítás, mélyszántás mielőbbi gyors befejezése nélkül, ünnepi készülésről nem is beszélhetünk.

Pártbizottságaink gondos, alapos helyszíni segítsége az alapszervezetek újjáválasztott vezetőségei részére, az említett feladatok jó megoldásához — ez sikereink egyik kulcsa. Pártvezetőségeink állandó, folyamatos felfegyverzése az ellenség ellőni harcra, bizonyosan meghozza gyümölcsét. A termónybeadás, mélyszántás szabotál tusának, a terményekkel, állatokkal folyó spekulációnak kemény, határozott letörése,

pártszervezeteink részéről a dolgozó tömegek fokozottabb harcra való mozgósítását követeli még. Elsősorban a DISZ, MNDSZ, DEPOSZ s valamennyi tömegszervezet tagságának, a békebizottságoknak mozgósítását. Es ha a tómegszervezetek. különösen pedig a DISZ vezetői, tagjai jól oldják meg sajátos feladataikat: a tagkönyvcaerét, az oktatás megjavítását mindezekre s a a termelésre való mozgósítást, — ez egyik legékesebb bizonyítéka lesz annak, hogy a púrtonkiví'di tömegek lelkes készülődéséről számolhatnak be aMeryei Pártérteke/- let küldöttei. Népueve'.őmunkánk fokozott javításával, a jól teljesíti dolgozó parasztok Levoná«ával a'a- kulliat csak ki az a köjwéleniény. amely mindjobban elítéli a hanyagokat, az állami és népi fegyelem megsértőit. Elítéli fokozódó békeharcunk tudatos ellenségei, vagy öntudat nélküli akadályozóit.

Ahol az újjáválasztott pártve- zelőségek megfelelő segítség*'! kapnak a pártbizottságoktól mindehhez és a tanácsok irányítására, ott a tanácstagok példa- mutatással, személyes segítségükkel vesznek részt a falu dolgozóinak mozgósításában a napi feladatokra. Ott a tanácsok harcira viszik a kultúra harcosait is. gyarapítják azok táborát. Megmozdulnak a kultúrollhonok vezetői. Munkába, harcba lépnek ők maguk és kultúrcsoportjaik. csasztuska-brigádjaik. Olvasókörök, előadássorozatok munkáján keresztül mutatják meg: mi a tennivaló a békéért. S nyomukban felcsap a lelkesedés lángja, növekednek a termelés, a beadás százalékai. S akkor lehetetlen, hogy a Megyei Párlértekezlet küldöttei majd ne szóljanak knltúr- forradalmunk eredményeiről. Mint ahogy több községi, járási pártértekezleten nem eseti szó erről. k

M.iközlien jó termelési eredményekkel, tervteljesítéssel készülünk a megye minden dolgozójának e nagyszerű, de harcos ünnepére, — ez csakis a párttagság, a széles dolgozó tömegek nevelésével, oktatásával, a kádernevelés, a pártbizalmi munka megjavításával lehetséges. így válhatnak a pártonkívüliek legjobbjai tagjelöltekké s így válhat pártunk még erősebbé.

A bírálat, önbírálat szakadatlan alkalmazása, a hibák nienet- közbeni, harcközbeni állandó feltárása, beismerése és kijavítási» alapján, líj győzelmekről szólalhatnak fel mindannyiunk küldöttei a Megyei Pártértekezleten. Beszámolva megnövekedett eredmé- ményeinkröl, a bírálat bál rab!; alkalmazásával egyidőben, jobban, elmélyültebben nyúlhatnak saját pártszervezeteik hibáinak gyökeréhez. S ha nem maradnak pártunk, megyénk dolgozói elölt adósak az önbírálattal, jobban határozhatják meg a feladatokat, biztosabban, gyorsabban haladunk előre a szocializmus építése, a béke biztosítása útján. Több erővel tesszük hazánkat a Szovjetunió vezette béketábor még szilárdabb bástyájává. így leszünk a Megyei Pártértekezletre való készülődés közben Sztálin elvtárs rendíthetetlen követőivé, aki biztos kézzel mutat .utat számunkra az imperialisták legkét- színűbb, de egyben a legaljasabb háborús készülődései közben. Ezáltal lesz a Megyei Pártért*-kéziét a béke békésmegyei legjobb harcosainak tanácskozása, a békeharc újabb győzelmeinek kiindulópontja. (T. (>)