Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-14 / 265. szám

1*51 iHtrrmbrr 14, szerda 3 [/iUoA-saiók Héfte A% eddigi sikerekkel új győzelmek felé hogy a rendes be- és kirakodási A Mezőberényi Téglagyár iro­dájában csupa zászló ' az egyik felrósz. Kisebb-nagyobb vándor- zászlók: »a szakma legjobbja«, »a legjobb brigád«, »a legjobb üzem­rész« s több hasonló című dicsé­retei a jó munkának. Szinte vö­rösen izzik a falrész, amelyre büszkén tekint az üzem vala­mennyi dolgozója. Nem ok nél­kül. Kiemelkedő eredményt értek el a téglagyárak közötti verseny­ben, vállallak, hogy november 7-ig teljesítik 1951. évi tervüket. Kemény feladatot jelentett ez az üzem valamennyi dolgozójának. Teljesítették a fogadalmat: októ­ber 22-én déli 12 órakor befe­jezték ezévi tervüket. Mikor a vállalás elhangzott, érezték, hogy jobban, szervezettebben, nagyobb fegyelemmel kell dolgozni, mint eddig. „Minden erőt a tervteljesítésreu •— ez lett a jelszó. S az ered­mény? Az »Előre« kocsitoló-brigád vállalta, hogy 130 százalékos tel­jesítményét még 5 százalékkal növeli Nemhogy öttel, de tizen­hárommal emelték a teljesít­ményt, 143 százalékot érnek el átlagosan s emellett teljesen se- lejtmentesen dolgoznak. A »Le­nin« kemence-brigád vállalta, munkáján kívül naponta még két érkező és elmenő vagont rako­dik s az átlagos 0.2 százalékos selejtet 0.1 o/o-ra csökkenti. Az eddiginél sokkal jobban segítet­ték egymást, pontosan beosztot­ták a munkaidőt, jobban szer­vezték a munkát és elérték, hogy átlagosan 2.5 vagont rakodnak napi kemencemunkájukon kívül, a selejtet pedig 0.02 százalékra csökkentették. Brigádon "belül a behordok 161, a kihordók és ége­tők 122 százalékos átlagered­ményt érnek el. t De nemcsak a teljesítmény emelkedett. Növekedett a* egyének keresete is Az október havi fizetési lista szerint Sáli Pál II. 1980.24 forin­tot keresett. Ebből az összegből 533 forint a 161 százalékos ered­ményért, a fokozottabb munká­ért járó préminmösszeg. Guth József 2037.30 forintot kapott, eb­ből 545 forint a prémium. Sáli Pál I. 1820.68, Klem Júlia DISZ- tag 1678.90, Klein Lidia DISZ- tag 1703.22, Frey Márton égető 1307 forintot keresett. A foko­zottabb munka nemcsak közvet­ve erősíti az ország gazdagságát, hanem közvetlenül is emeli az egyének életszínvonalát. Az anyagtakarékosság terén kü­lönösen a »Táncsics«-brigád mu­tatott fel szép eredményt. Szei- der József sztahánovista gépész vezetésével (4 hónapja a Tégla­gyári ES legjobb gépkezelője) vállalták, hogy gépalkatrészek ké­szítésénél, berendezések javításá­nál az eddigi 18 százalékos hűt« ladékvas felhasználást 25 száza­lékra növelik. A legutóbbi érté­kelés kimutatta, hogy 28.5 szá­zalékban használtak fel hulla- dékfémanvagot munkájukban. A »Május 1« rakodó-brigád a vas­úti kocsiforduló idejének lerövi­dítésélten ért el sikereket. Az elő­irányzott 5 óra és a vállalt 4 óra helyett 3.5 órára szorították le a vagonrakodási időt. Az új pártvezetőségi tagok: Palotai Ilo­na, Tóth István, Józsa Lajos s az üzem kommunistáinak példa- mutatása lelkesítette a dolgozó­kat a nagyobb sikerek elérésére. November 6-án este győzelmi ün­nepet ültek, kitüntetéseket, dísz­okleveleket osztottak ki az élen­járó dolgozók között, de a küz­delem nem áll meg, nem lany­hul; még nagyobb erővel folyta­tódik, hisz az egész ország vár­ja, akarja munkájuk eredményét, a több téglát s azj ebből készülő új házat, új gyárat, a gazdagabb, szebb életet. (T. Gy.) A jó tavaszi takarmányozás függ attól, hogyan teljesíti Kunágota silózási tervét ».. . gondoskodjanak arról, hogy elsősorban a kukoricaszár és ré- paszeleb felhasználásával az ál­lami gazdaságok és termelőszö- veU'ieZctek, de lehetőleg az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok is számosállatként hét köb­méter silótakarmányt készítse­nek.« A minisztertanács állattenyésztés­ről szóló határozatának ez a pontja is törvény a községi tanácsok számára. Betartása biztosíték arra, hogy ái- lattenyészté-i tervünket maradékta­lanul végrehajtjuk. Kormányunk minden segítséget megadott a köz­liégi tanácsoknak a határozat vég­rehajtásához. Közöttük Kunágotá- nak is. Csak silógödör ásására több mint 30 ezer forintot kapott a köz- ■ég. S kapott silótöltő gépekei, most már csak az a feladat, hogy felhasználják a gépekeit, a silógöd- Töket megtöltsék takarmánnyal. Eb­ben pedig hiba van Kunágotán.. Eddig összesen 200 köbméter ta­karmányt silóztak le. A hiányosság elsősorban az, hogy nem készültek fel erre a munkára Bár május óta ismerik a rende­letét, mely kötelezővé teszi a bí- lózást. nem fordítottak rá gondot, a többi soronlevő feladat mellett. Körülbelül egy hónapja láttak hozzá a rendelet végrehajtásához, de az­óta sem tettek meg mindent. Hiányzik a tszcs-knek a példa- mutatás«. A IIL-as tipueú tszcs csak most fogott hozzá a süózáshoz az I-es, Il-es típusúban meg gon­dolkoznak rajta. Maguk a tezcs-ben levő tanácstagok, mint például Ba­lázs István elvtárs, nem tudnak ezámot adni arról, mi a terve a tezcs-nek. A tanács tagjai sem kötöttek töózási szerződéseket. A vb. ta­goknak, elsősorban a tanácstagok­kal kellene ismertetniök a silózás jelentőségét, azt, hogy a tavaszi siló takarmány etetése után nagyobb lenne a tej hozam, mint a száraztakarmány etetésénél B nemcsak a teheneknél, hanem pél­dául a tyúkok etetésénél is fel lehetne, használtai, az eredmény az, hogy már a téli hónapok alatt tojni kez­denek a tyúkok. De hogy is magyarázhatnák meg ilyenformán, mikor maga az el­nök elvtárs is kételkedve fogadja a silózás eredményeit, olyanformán beszél: »én magam lekötöttem két köbmétert rááldoztam. ..« így az­után valóban nem tehet meggyőzni a tanács többi tagjait. A másik hiba az, hogy a tava­szon a községi silóban 30 mázsa ta­karmány tönkrement. A dolgozó parasztok erre is hivatkoznak. En­nél az a feladalt, hogy a tanács tagjai megmagyarázzák, ott volt a hiba, hogy rossz helyen készítették a silógödröt, ahol egy-kettőre fel­tör a talajvíz. Van a községnek egy tdlózáei bizottsága is. Ez azonban csak ak­kor ülésezik, amikor a központtól utasítást kap rá. Pedig neki kel­lene elsősorban mozgósítani a dol­gozó parasztokat, — saját érde­kükben — a adózási terv teljesí­tésére. A földműveeszövetkeaet sem tett meg mindent. Ezt a munkát rá­bízták a silófelel'ősöikle s csak most kezdenek fűhöz-fához kapkodni, hogy a terv teljesítve legyen. Kunágotán volt már példa arra, f*%y' tervük 'tejesítésében valami­lyen vonalon lemaradtak. De az is biztos, ha nekilátnak a munkának, egy-kettőre behozzák a lemaradást Most is megvan rá a lehetőség. Elsősorban a tanácstagokat kell meggyőzni, illetve magának a ta­nácselnök elvtársnak kell meggyő­ződnie a eilózás hasznosságáról. De ugyanakkor le kell lepleznie a ta­nácsnak az ellenség munkáját is. A kulákok ebben is szabotálnak, he­tek óta obtvannak a kulákudvaro- kon az üres gödrök, — a tanács pedig nem vonja őket felelősségre kötelességük elmulasztásáért. Nincs sok késlekedni való idő. A jövőévi tavaszi takarmányozás, a jó takarmányozás attól függ, ho­gyan teljesíti a község a eilózási tervét. Ki a felelős? 1945-ben Biharugrán a falu alatt egy halastavat házhelynek osztott ki az akkori földoeztó-bizottság. Azóta telekkönyvileg a földhözjut- tatottak nevére írták. Egy dűlő be­lőle a községé lett, melyet átadott az 1950-ben megalakult »Előre« termelőcsopoitnak. Ebben a föld­ben van a csoportnak a veteménye és a kimaradt részt pedig kukori­A budapesti állami gazdaság tehenészetében bevezetik a gépi fejést A budapesti állami gazdaságban néhány héten belül bevezetik a há­romütemű gépi fejést. Októberben a gazdaság két teljes szovjet fejő­gépet kapott, amelyekkel egyezerre húsz tehenet lehet fejni. A Halom-utcai üzemegységben a gépi fejes bevezetésével száz tehén naponta háromszori fejősénél har­minc óra időmegtakarítást érnek el. cával ültettük be. McWt a nagy ha­lászat alkalmával a tógazdaság va­lósággal árvizet bocsátott erre a részre. A kukoricánk térdigérő víz­ben van, a véleményünk mind tönkre megy. Több földhözjutta- tott házat épített és most közre­fogta a viz úgy, hogy ha intéz­kedés nem történik, pár nap múl­va felveszi a viz, mert már ott van az ajtóban. Ez egy nagyon helytelen intézkedés. Ki a felelős ezért? Az állami tógazdaság inté­zője, Tóth József kijelentette: »márpedig bebizonyítom, hogy ez a rész sem házhelynek és semmi­nek aenr alkalmas, jövőre pedig már a tógazdaságé lész.« Ilyen módszerrel, hogy a 12 ház falát elmossa a víz, ne bizonyítsa be Tóth, József. A dolgozó nép államában nem lehet a dolgozók családi há­zára árvizet bocsátani. Bereczky Istvánná levelező, Biharugra. Eredmények és feladatok a talajjavítás területén Békés megyében eddig vajmi ke­veset tettek dolgozó parasztjaink a beteg talajok megjavításáért. A szomszéd Szolnok megyében és a Hortobágyon a falszabadulás óta igen széles körben elterjedt a ter­mel őcso portoknál is a tá'.ajjavítás. Békés megyében 1951. évre csak a gyomai járás irányzott elő talaj- javítást. Pedig a megyében nemcsak a gyomai járás lehljei szorulnak talajjavítás­ra, hanem a sarkad!, szeg­halmi. vésztői határ igen sok területére is ráférne a Javí­tás. Nem egy helyen előfordult, hogy már júliusban kiszáradt a legelő, de nemcsak a legelőnek Ilyen rosea a terméshozama, hanem a szántó- területnek is. Sokszor látunk múly- fekvésű, hideg talajokon lesárgult kukoricát, amely sok esetben még a vetőmagot sem termi meg, vagy olyan talajt is találunk, ha bele­vágjuk a kapát, az valósággal szik­rát hány. Békés megye termelőcsoportjaira igen nagy feladat vár még a talaj­javítás vonalén. A megyében Déva- ványra mellett Kelemen-zugon van egy talaj javítási kísérleti telep. A kísérleti telep olyan szikes talajon van, melyet mészterítéssel, vagy sár- gaíöldterítéssel lehet javítani. Szi­kes a talaja, melynek az a sajátos­sága, ha megszárad kőkeményrségű, ha megázik ezétfólyik, pépes szer­kezetű. Megmunkálása nagyon ne­héz, mert nagyon nehéz eltalálni azt az állapotot, amikor még nem száraz, de már nem is pépes, szét- folyó, vagyis gépi erővel rá lehet menni. Ilyen talajon végeztek ott javítást mész- és sárgaföldterítés- a©l megfelelő eredménnyel. Az eredmény már az első esztendőben megmutatkozott. Az eddig igen rosszul meg­munkálható talaj könnyen megmunkálható lett. Nem áll össze nagy csomókba, ha­nem laza, morzsás szerke­zetű. Az ilyen földön a talaj munka vég­zésének idejét kiválasztani nem nagy gond. Még jobb eredményt érünk el a javítással akkor, ha a meaaezéssel együtt istállótrágyá­zunk is. A terméseredményben fel­tétlenül és bőven megtérül az is­tállótrágya ára. A talajjavítás hasz­nát a terméseredmények in utaltak meg. Az addig 3—4 mázsás búza- termésű területeken javítás után 8—1» mázsa termett. Megfelelő trágyázással pedig 15—16 mázsára is fokozható a terméseredmény. Nagy előnye a javításnak az is, hogy közvetlen a javítás után majdnem minden mezőgazdasági növény termelhető. Két-három év után pedig igen jó lucernát lehel megtelepítem a javított területen. A mésszel és sárgafölddel való terítés, hosszúlejáratú talajjaví­tás. Hatása örökös. Az egyszer talajjavítóit föld a megfelelő gon­dos műveléssel, trágyázással to­vábbra is megtartja laza, mor- zsás szerkezetét és mindenféle mezőgazdasági növény termesz­tésére alkalmas lesz. Az endrődi »Béke« és t gyomai »Petőfi« tsz felismer­te már a talajjavítás jelen­tőségét. Mindkét szövetkezet igen nagymennyiségű mész- iszap kiszórását vállalta, mert tudják, mit jelent « megjavított talajon dolgozni. Kormányzatunk gondosko­dott arról, hogy olcsón meg­javíthassa talaját minden rossz főiddel rendelkező ter­melőszövetkezeti csoport Az ötéves terv keretében talaj­javításra 12 év alatt törlesz­tendő kölcsönt biztosít. Ennyi idő alatt pedig feltétlenül megtérül a befektetett pénz és munka, mert a könnyebben vé­gezhető talaj ni u tik áb ól jóval na­gyobb terméseredményt érnek cl, ^íe^JTukben feladalunk az. hogy minél szélesebb körben elterjed­jen a talajjavítás. így növeljük terméseredményeinket va' ameny- nyiünk javára. Használjuk ki a kormányzatunk által nyújtott tá­mogatást és az endrődi »Béke«, a gyomai »Petőfi« tsz példájára kezdjük meg a talajok javítását. Dr. Tápai Flóra agronómus, Gyula. A háromszori fejes bevezetésével 11.18 literről 12.24 literre nőtt a fejési átlag Omezőhegyesen HAT HETE már ,hogy a Szov­jetunió mezőgazdasága élenjáró dol­gozóinak küldöttsége Mezőhegyesen járt. Sokat tanultak ezen a napon, a mezőhegyesiek. A növényterme­lőknek Jaickája elvtársnő, meg Ci- venkó elvtárs, a traktorosoknak Ke­li in elvtárs adott hasznos tanácso­kat a munka megjavítására. Az állattenyésztőknek Ceernyenkó elv­társ zóótechnikus adta át a Szov­jetunió élenjáró állattenyésztőinek tapasztalatait. Sok minden megvolt már a mezőhegyesi állami gazdaság üzem­egységeiben a látogatás előtt is. Például az egyedi takarmányozás. A 12 literes tejhozamú teheneket háromszor fejték meg naponta, de volt még sok javítani való. És erre hívták tel a mezőhegyesiek fi­gyelmét a szovjet elvtársak. SOK MINDENEN VALTOZTAT- >TAK ß hét alatt. Bevetették minden tehénnél, tekintet nélkül a tejho­zamra a háromszori fejést. 8 úgy tervezik, a 20 literes tejhozamú te­heneket négyszer fejik naponta. Először az ómezőhegyesi üzemegy­ségben vezették be a háromszori fe­jést. Egy hónap után már jelentő­sen emelkedett a napi fejési átlag. Kétszeri fejésnél 11.18 liter volt. Mióta háromszor fejnek, 12.24 li­ter. És ez a^mennyiség fokozato­san emelkedik, ahogy maguk a dol­gozók is elsajátítják a jobb mód­szereket s a teliének hozzászoknak a háromszori fejőshez. Ennek ará­nyában emelkedett az istállóátlag 10.34 literről 10.88 literre. Több helyen, több tszcs-ben hoz­zák fel azt, hogy azért nem lehet bevezetni a háromszori fejést, mert jóval több takarmány kell. A me- zőliegvesi tapasztalat az ellenke­zőjét bizonyítja. A takarmányt csak olyan mennyiségben kell nö­velni, amilyen mennyiséget elő Í6 ir. az egyedi takarmányozás, mikor emelkedik a tejhozam. A BORJUNEVELíSNÉL is vál­tozásokat hozott, egy hónap. Itt is rátértek az eddigi szoptatását; ne­velés helyett az itatásos nevelésre. Kevesebb igy a munka és sokkal több eredménnyel jár. Szeptember­ben a napi átlagos súlygyarapodás 88 deka volt. Októberben a z ita­tásos nevelés bevezetése után 98 dekára nőtt a napi súlvgyarapodás. AZ UJ MUNKAMÓDSZEREK bevezetése persze itt sem ment si­mán. Mint minden újért, ezért is harcolni keltett. A dolgozók egy- része maga sem fogadta eleinte szívesen a háromszori fejést, s van olyan üzemegység, ahol c,aak kö­rülbelüli másfél hete vezették be véglegesen. Az eredmények azon­ban naponta újból és újból bebi­zonyítják, a szovjet tapasztalatok felhasználása magasabb eredmények eléréséhez vezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom