Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-06 / 259. szám

3 IS.-> 1 noxeiiibei' 6, kedd i/ikaisaiok Hépc ELSŐK AKARUNK LENNI! — mondják a békéscsabai Tatarozó Vállalat dolgozói A békéscsabai Tatarozó VáttWat acsteiepének dolgozói jelentős ered­ményeket érte!»: elT a vállalat telep­helyei körött folyó verseny alkot­mányi szakaszában. Megnyerték a »legjobb munkahely« című zász­lót, Vincze János elnyerte a »Ceg- jobb munkavezető« című zászilót. Nem bizakodtak dl, nőm álltak meg a lendülettel!. Az ácstelep vasbeton üzemrészének dolgozói versenyre hívták a vállalat orosházi kirendeltségét. Ebben a versenyben vállalták, hogy december 21-ig 10.000 forint ér­tékű anyagmegtakarítást érmek el, megszilárdítják a urunk a fegy el met. November 7-e tiszteletéi© ezt a vál­lalást még kiegészítették: »Novem­ber 7-ig 800 munkaóra megtakarí­tást érünk él«. A Gazda-mozgalom eredményeinek bővítése érdekében a vállalat valamennyi telephelyének dolgozóit versenyre hívták. A ver­seny kilií vasok elhangzá: a után meg­indult a komoly küzdelem. Leg­alábbis az ácstelepi dolgozók részé­ről. Hogy a vállalat többi telephe­lyén elfogadták-© a verseny föl hí­vást, harcba lendültek-e a jobb eredményekért, ezt sajnos nem tud­ják az áestelepiek, mert a vállalati központ sajnos nem foglalkozik az- aal, hogy a versenyfelhívás, ez a gazdag ígéret eljusson minden ki­rendeltséghez, minden üzemrészbe. Az ácstelepen mindenesetre komo­lyan vették. Üzemi gyűlésen meg­vitatták a vállalás teljesítésének módozatait, a jobb módszereket, le­hetőségeket. A telep ácsdolgozói és betonozói között még szorosabb lett az együttműködés ott van valamennyi betonozó. Akár' egy családon belül, úgy segítjük egymást. Elsők akarunk lenni. — így mondja Vincze János és ez nem csupán egyéni véleménye. Igyekeznek a munkaidőt minél job­ban kihasználni, hogy növekedjen a termelékenység, hogy minden nap, minden órában többet töljeaítses- nek, mint az előirányzat. Ezért ve­tették fel egymás között Molnár Pál segédmunkás esetét is. Molnár Pál, különösen hétfői napokon nem egyszer dél felé érkezett be az üzembe, de megtörtént, hogy be sem ment. »így nem lehet ver­senyezni, hiszen minden munka­erőre megvan határozva a feladat, az üzem mindenegyes tagjára szük­ség, van. Fél brigád az, amelyikből már hiányzik egy tag.« Dolgozótár­saik mondották el ezt Molnár Pál­nak. Azóta nem hiányzik, nem ké­sik, javult a munkája, a brigád egyik erőssége lett. Növekedett a fegyelem, fokozódott a versenyszellem, emelkedett az eredmény. A »Béke« vasszerelő-brigád szeptemberi átla­gos eredménye 172.2 százalék volt. Most 209 százalékos átlagnál tarta­nak. A »Petőfi« betonozó-brigád szeptemberi 148.2 százalékos átlag­teljesítményét 191 százalékra nö­velte. Bemkő, ácstelepi segédraun­Dereka?an kivették részüket a gyapotezedés munkájából a gyomai óvónőképző hallgatói. A lányok kö­zül átlagosan százan, rendszeresen Eddig mintegy 35 mázsa gyapotot szedtek le. Ebből a gyapotmennyi- ségbőll nem kevesebb, mint 70 ezer Braun ácsbrigád 170-ről 199.4 szá­zalékra emelte teCjesátményót. A vasbetonosok 1063 órát takarítottak meg, 189.5 százalékos üzemi át­lagot érnek el, az ácsok, asztalosok 155.4 százalékos átlagot. Anyag- takarékosság terén is jelentős ered­mények születnek. Vas anyagból például eddig annyit takarítottak meg a verseny alatt, hogy a megtakarításból állítják össze a békéscsabai óvoda-építkezés vas- szerkezeti munkáit. Jelentős ered­mények, de az ácstelep dolgozói tovább fokozzák küzdelmüket, a még szilárdabb fegyelemért, még jobb eredményekért, a tervért. Eb­ben a lelkes küzdötemten adjon nagyobb segítséget a vállalat köz­pontja, értékel je rendszeresen az ered tűéül veket, szervezze meg a ver- senynyilvánosségot, kéresse meg a megoldást arra, hogy a Gyulán lakó dolgozóknak ne kelljen 5—10 perc­cel hamarabb abbaliägyni a mun­kát s általában szervesebb, éfőbb kapcsolatot teremtsen a telephelyek és a központi iroda között. Az ács- telep, de bizonyára a többi telep dolgozói is elsők akarnak llenni e az elsőségért folyó nemes küzdelemben valamennyi vállalatvezetőre foko­zottabb felelősség hánil. méter fehémeművásznat készíthet­nek. Fölsőruhaszövetből pedig any- nyit, hogy az óvónő/képző 160 hall­gatójának egyénenként 16 szövet- ruhája lenne s még maradna is fel ruhaszövet, ha egy-egy ruhára négy métert számítunk. A gyapot- mennyiség után járó textlJutalvány- ra pedig kerek 105 méter vásznat, vagy szövetet kaphatnak. Ebből 2G lánynaik készíthetnek új ruhát. kijártai!: vasárnaponként, meg délu- -Ha betonelemeket kell ra- tanonként gyapotot szedni a körös- kodmi, ott vannak az as-ztailosok, tárcsái állami gazdaságba és a gyo- ácsok is. Ha meg fát kell rakodni, mai »Kossuth« és »Dózsa« tsz-ekbe. kás-brigád 182 százallékról 207-re, Hetvenezer méter vászon készülhet a gyomai óvónőképző hallgatói által szedett gyapotból A munkafegyelem megbontóit távolítsuk el állami gazdaságainkból is Napjainkban igen sokat olva­sunk a sajtóból arról, hogy ál­lami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink dolgozói, az üzemi munkások példája nyomán, mi­lyen öntudatosan és következete­sen harcolnak a minisztertanács határozatának végrehajtásáért, a terv teljesítéséért, a munkafegye­lem megszilárdításáért. Ennek fi­gyelembe vétele mellett szüksé­gesnek tartom, hogy saját gazda­ságunkban is nézzük meg, mi­képpen teszünk eleget Pártunk és Rákosi elvtársunk tanácsai­nak. Legelső és legdöntőbb kérdés­nek látom a gyapot betakarítá­sával való foglalkozást. A gyapot betakarítása komoly feladatok elé állított bennünket. A munkaerő­vándorlás, a munkafegyelem la­zasága gátolta ezt a munkát, azonban Pártunk és a tanácsok segítségével, a társadalmi erők Igénybevételével meg tudjuk ol­dani ezt a feladatot. Persze, nem támaszkodhatunk minden eset­ben társadalmi munkára. Ezérl vált szükségessé, hogy minden öt napra előre megcsináljuk a munlcatervet, megjelöljük, sze­mélyileg ki a felelős és ellen­őrizzük, hogy végrehajtja-e a ter­vet. A munka folyamatos meg­szervezésének eredményeként Pá­linkás Margit 193, Kása Margit 200, Bodonyi Tivadar 288 szá­zalékra és jónéhányan több, mint 200 százalékra teljesítették nor­májukat. Az őszi vetésnél is az öntuda­tos dolgozók, mint például Ka­kukk András vontatós, Botyán- szki Pál, Petrina Pál traktoros 140—160 százalékra teljesítették normájukat. Bánfi Mátyás és Sé- ner András vontatósok már he­tek óta éjjel-nappal fáradságot nem ismerve, bonyolítják le a szállításokat. A fogatosok is de­rekasan kivették részűket a mun­kából. Az ilyen és hasonló mun­kástársak harcos kiállása és tör­hetetlen akarata tette lehetővé, hogy búzavetésünket határidőre befejezhettük. Most látjuk csak igazán: annak ellenére, hogy a feladatok igen nagyok, mégis si­keresen megoldható lett volna minden, ha gazdaságunk min­den dolgozója megértette volna feladalát. Sajnos, azonban ez nem így áll. Még igen sok lógós ke­rül be gazdaságunkba is. Tóth Julianna kígyósi lakos már a múlt évben is dolgozott a gazda­ságban, erre az évrp is leszer­ződött. Igyekeztük bevonni az ifjúsági szervezetbe, szervezett oktatásba. Tóth Julianna nem sokat törődött ezzel. Aratáskor két hétig, csépléskor kétízben kö­zel 3 hétig, majd a közbeeső időkben pedig rendszeresen he­tenként egy-két napot hiányzott. Efifenkívül pedig, amikor 6 óra­kor kezdjük a munkát, 7 óra, fél 8-kor sétál kifelé a munka­helyre. Szombaton alig bírja ki délig, vasárnap pedig még egyál­talán nem veti részt a munká­ban. Ugyanígy cselekedett He­gedűs Ilona és Hegedűs Margit, amikor azonban felelősségre von­tuk őket, egyszerűen azt válaszol­ták, hogy: dolgunk van otthon és nem jövünk. De a vásárlási­jegyre és a fizetett szabadságra ők is jogosultnak tartják magu­kat Rácz Mária, aki szintén kí­gyósi, sok esetben indokolatlanul távolmaradt a legnagyobb mun­kák idején. Tizenkét társával ar­ra vetemedett, hogy 7000 négy­szögöl magrépakapálással többet akart kifizettetni, mint, amit a valósághan teljesítettek. Most pe­dig a gyapotszedés legnagyobb munkájábanöiiényesen itthagfyla a gazdaságot. Lehetne sorolni még Tóth Józsefet és néhányat, akik nem veszik figyelembe, hogy az ő munkájukra épp olyan szük­ség van, mint valamennyi dol­gozóéra. De nem látják azt be, hogy a terv törvény és azt min­denkinek kötelessége betartani. Az ilyen lógósok elégedetlenséget szítanak a gazdaságban. A fize­tést keveslik, a normák teljesíté­sét sokalják. Ugyanekkor ők követelik legjobban a kartont, cukrot. Saját fegyelmezetlensé­gükkel a többiek munkafegyel­mét is lazítják. Legfőbb ideje felfigyelni ezekre a dolgokra s mint az ipari dolgozók, úgy mi is távolítsuk el az ilyeneket a gazdaságból. Szántó Lajos gazdaságvezetö, kerek! állami gazdaság, Békéscsaba­Gépállomásaink, traktoristáink az őszi tervért Katona Mihály, a sarkadi gép­állomás traktoristája normáját 10 napon keresztül átlagosan 175 szá­zalékra teljesítette. Üzemanyagfo­gyasztása 98 százalék volt- Jé eredményét úgy érte el, hogy elő­re beosztotta hol dolgozik, így nem tett felesleges utakat, csökkentette az üresjáratot és ezzel az üzem­anyagfogyasztást is. * Nyistyár Imre traktorista szin­tén a sarkadi gépállomás legjobb dolgozói közé tartozik- A tíznapos kiértékelés szerint 160 százalékra; teljesítette átlagosan normáját. Ki­használta a munkaidő minden per­cét, rendszeresen betartotta az éj­szakai műszakot is. Javítania az üzemanyagfogyaszt ásnál kell. Az üresjáratok csökkentésével, a tanko­lás fokozottan gondosabb elvégzésé­vel érheti el, hogy 104 százalékos üzemanyagfogyasztását 100 száza­lék alá szorítsa le. Kubik Mihály, a sarkadi gép­állomás brigádvezeíője állandóan ellenőrzi brigádja tagjait, segíti őket, ha valami nehézség akadá­lyozza a munkát. Ahol csak egy ember van a gépen, ott a váltás­nál segít tankolni, hogy így is ke­vesebb legyen az üzemanyagfo­gyasztás, az üresjárat. * Gépállomásainkon alaposan meg kell nézni, hogyan foglalkoznak, hogyan bánnak a női traktoristák- ifB>. Általában gépállomásvezetőink elhanyagolják ezt, nem isin. rték fel, hogy a női íraktoristák r Ikslmazása egyik módja a munkaerőhiány csökkentésének. Nemcsak, hogy nem tanítják jól a női traktoristá­kat, hanem egyes gépúlloaiásvez*- tők egyenesen meg is akadályozzák, hogy dolgozhassanak a gépállomá­son- Ezek közé tartozik a med- gyesegyházi gépállomás vezetője, aki 14 traktoristalányt egyenesen elzavart a gépállomásról. * Gépállomásainkon sokat panasz­kodnak a munkaerőhiányra, de ugyanakkor nem fordítalak kellő gondot a nők beszervezésére s a meglévő munkaerőkkel sem fog­lalkoznak égy ,ahogy kellene. Cser- váson például nem gondoskodtak rendes lakásról, a gépállomás veze­tője nem adott nekik segítséget ah­hoz, hagy beüvegezzék az ablako­kat. Nem tanították őket szakmai­lag sem. így azután a gépállomás­ról elmentek a női murvások s mát csak egy lány dolgozik ott. A járási vándorzászló megtartásáért Déva.ánva község tanácsa az őszi BSíántás-vetés és betakarítási műn-: kólátok jó végzéséért, október hó 10-én elnyert© a járási vándorzász- lót. E zászló még a mai napig is. birtokunkban van. Nem könnyen .értük el ezt az eredményt, do en­nek megtartása még jobb munkára kötelez. A vb tagjai személyes pél­damutatással, állandó népnevelő-; munkával győzték meg a dolgozó parasztokat, hogy az őszi mező­gazdasági munkálatok idejében va­ló elvég-zésével biztosítjuk jövő évi! kenyerünket. A vb-elnök, d© ma­gáin is igyekeztem elsőnek eleget tenni a beadásnak, ugyanúgy azi őszi munkák elvégzésében is. Aa állandó mezőgazdasági bizottságot újraszerveztük, kiépítettük az ak-i tivahálózatot, aminek az eddig el-i ért eredményeket köszönhetjük. Azi állandó begyűjtési bizottság aktíva- hálózatán keresztül dolgozó pa­rasztjainkat népnevelőmunkávali meggyőztük a begyűjtési kötele­zettségük teljesítésére. így értük el ,hogy dolgozó parasztságunk zö­me 100 százalékon felül teljesítet- t© beadási kötelezettségét. Ismer­tettük kisgyűléseken a leleplezett, szabotáló kulákok mesterkedéseit: Az őszi munkák végzésére pedig azontúl, hogy községünk Gyoméval áll párosversenyben, a dolgozó pa­rasztok egymást egyéni versenyre hívták ki. így például Marcsó Fe­renc tanácstag versenyre hívta a körzetéhez tartozó dolgozó paraszt- 'táisaítí ’A versenykihívást a körze­téhez tartozó dolgoz» parasztok el­fogadták e a versenyben telt vál­lalásuknak eleget is tettek, elvé­gezték az őszi vetési munkát. E versenyt tovább szélesítjük a mély­szántás idejére is, hogy a jó mun­kánkért megkapott vándorzászlót továbbra is megtarthassuk. Barabás Mihály, Dévaványa. Elítélték a tagosítás ellen izgató Kovács Ferenc 34 holdas „kulákcsemetét“ A megyei bíróság szombaton tár- gyallita a bélmegyeri tezcs ellen iz­gató kólák bűnügyért. Kovács Fe­renc, 34 holdas kulák fia befurako­dott a »Béke« tszes-be, az ottani dolgozók éberteleneóge folytán in- téző|bizottsági tag és adminisztrá­tor lett. Befolyását arra használta fel, hogy a tagságot állandóan iz­gatta a tagosítás ellen, hogy ezzel is a tszcs működését akadályozza. A nyári tagosítás alkalmával szá­mos tszcs-tagot különböző rémhí­rekkel félrevezetett, akik később astán maguk is fújták a kulák rémhíreit. A tárgyaláson beismerte bűnösségét, bevallotta, hogy mind­ezt azért tette, hogy kulákbirtokát és luxusvilláját megtarthassa és to­vább zsákmányolhassa ki a dolgo­zókat. Bevallotta, hogy egyszerre 4—5 munkást, »éves cselédet« is tartott. A megyei bíróság a ku- lúkot 3 és fél évi börtönre, kétezer ferint pénzbüntetésre, ezer forint vagyonelkobzásra itélta. Az ügyes* súlyosbításért fellebbezett. Az egységes körzeti orvosi szolgálat Az egészségügyi minisztérium a dolgozók jobb orvosi ellátása érdekében ebben az évben 237 ipari és termelőszövetkezeti kör­zetben egységesíti a hatósági és körzeti orvosi szolgálatot 1952 január 1-től kezdve országosan is egyesítik a két orvosi hálóza­tot. Az űj körzeti orvos felelős a rábízott körzet teljes egészség­ügyi ellátásáért. Orvosi ellátásban részesíti mind a biztosított, mind a sze­gényjogú járóbetegeket, táppénz­állományba veszi a munkakép­telen biztosítottakat, a szüksé­ges vizsgálatok elvégzése után kiállítja, az egészségi állapottal kapcsolatos igazolványokat, ren­delőintézetbe, vagy kórházba utalja a szakvizsgálatra, szak- kezelésre szorulókat, meglátogat­ja és a szükséges kezelésben ré­szesíti a lakásukon fekvő betege­ket. Elméleti színvonalunk emelését1 segíti elő cm AlHöfi­mmOLEiLTATAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom