Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-24 / 274. szám

1951 november 24, s/onibút Horváth eivtárs művezető segít a tervteljesítésben A gyulai Harisnyagyár randter­________________________ ViU&i&awlc Vlípt K lári sem szaladgált anyagért. Ez Tavasszal még egyénileg dolgoztak — most közösen végzik a mélyszántást a hunyai I-es mintájú „Dolgozók“ tszcs-ben mek módszerét, így aztán meg­győződéssé vált bennem is: újabb vállalást kell tenni. Vállaltam, hogy három darab »Tenott« gépet teljesen elkészítek de­cember 21-ig az újítás elve alap­ján. Dehát nemcsak az újítás el­készítése és bevezetése a feladatom, hiszen a randterem művezetője va­gyok. Vállaltam, hogy a minőségi munka terén Öli százalékról 9’7-re javítom az eredményt, a havi 780 kg hulladékot tíz o/0-kal csökken­tem. Munkamódszeremet É. Nagy Istvánnak, továbbá Szilágyi Péter és Bíró Antal átképzősöknek átadom. Mindezt megvalósítani annyit je­időhen cserélje a esévét, ne fusson elmaradt szál néilkül az anyag. Ma már tíO deka a napi hulladékmennyisége. Vagy itt van Szőke Klári esete. Igyekszik, ál­talában jól dolgozik, de igen sűrűn ő maga szaladgál az anyagért, ott­hagyja a gépet és jgy többször előfordul hiba, kisebb a termelé­kenység. Kedden, a termelési érte­kezleten beszéltem erről, elmond­tam, hogy van orsóhordó, akinek éppen az a feladata, hogy anyaggal lássa el a gépeket. Időben kelll neki szólni és akkor nem kell az utolsó percben otthagyni a gépet. Szer­dán reggeltől kezdve már Szőke 3 A tótkomlósi „Viharsarok“ tsz zárszámadása megmutatja egy év eredményeit és hiányosságait is világos képet ad a zárszámadás. lent ,hogy még szorosabb kapcsola­tot kell teremteni a műszak dolgo­zóival, meg kell követelni a jobb fegyelmet, még több segítséget, irányítást kell adni, hogy a dol­gozók megértsék, magukévá tegyék és megoldják a nagyobb feladato­kat is. De van erre már jó tapasz­talat, amit Horváth elvtárs sem őriz suba alatt. — Zvolenszki Györgynínek 80 deka volt a napi hulladékmennyi­sége. Beszélgettem vele arról, ho­gyan lehet gazdaságosabban ter­melni, megjavítottuk a gépek jobb kihasználásának lehetőségeit, meg azt, hogy csak két példa, de számosat lehetne felsorolni. Megértik az üzem dolgo­zói, hogy minden percet hasznosan kell eltölteni, hogy fokozni kell a figyelmet, gondosabban kell ke­zelni a gépet. Az elmúlt hónapban még éppen hogy 101 százalék volt az üzemrész tervteljesítése. Eb­ben a hónapban már lényegesen magasabb eredményt érünk el, a legutóbbi dekádban például 117 szá­zalékos volt az átlageredményünk. — Az üzemrészek közötti ered­ményeket jelző verseny táblán re­pülőgép jegyében száguld a rand­terem a tervteljesítés felé. Baében az egyik szegletben munka­pad, köszörűgép e két szorgos dol­gozó. Horváth István és átképzőé eegítője. Mellettük egy szerelés alatt (álló »Terrott« gép. Sipos Sándor, Láng István, Horváth István kö­zös újítása alapján átalakítják ezt a masinát, magasabb lesz a gép fordulatszá­ma, növekszik kezelőjének teljesít­ménye. — Amint megérkeznek az oros­házi Vasöntőből az átalakításhoz ezükséges öntvények, máris meg­munkáljuk, feldolgozzuk. Itt van már agy egész sorozat alkatrész, — Horváth Ltván elvtárs sorra muto­gatja a fogaskerekeket, tengelye­ket a terem egy másik sarkában. — Nagy munka ez, többen csi­náljuk; Gyepes Péter, CsonkaJó- B*f, E. Nagy István üzemveze­tők, lakatosok, összesen kilencen. Hogyan leit ez vállalás? A bizal­miak beszéltek velünk, hozzám Sán­dor Imréné jött. Beszélt arról, hogy javítani kell a minőséget, nö­velni a termelést, ha jól akarjuk teljesíteni a tervet. Ehhez pedig legjobb módszer, ha a november 7-i időszakban megerősödött ver­seny lendületünket nem lassítjuk, hanem tovább erősítjük. Termelési értekezleten is beszéltünk róla, saj­tóban olva om rendszerint másüze­Hunyán ta\ asszál 15 család dön­tött a közösgazdálkodás mellett. A csoportot I-es mintára alakították. Lényegesebb változás nem is tör­tént a »Dolgozók« tszcs-ben, mert ki-ki a sajátján gazdálkodott to­vábbra is. A változást az aratás hozta. A harc minden szem gabonáért ki- oebb-nagyobb csoportokba forrasz­totté őket egybe. Kéi-három tag összefogott, előbb az egyiknek végezték el az aratást, utána a többiekét. így vé­gezték el a hordást, a cséplést is. Az őszi munkák végzésére már tervet készítettek. Felosztották a munkákat, pontosan megjelölték, mit. mikorra végeznek el. Elhatá­rozták, hogy közös erővel, a ruintéz­teit; inács határozatának megfelelő határidőié elvégeznek minden mun­kát. Hiszen ez elsősorban a csoport minden egyes tagjának érdeke. Mi­nél korábban vetik el a búzát, az árpát, annál bővebb termést várhat­nak a jövő esztendőben. A 35 katasztrális hold búzát és 6 katasztrális hold ősziárpát a ki­tűzött határidőre el is vetették. — Pedig csak Hegedűs Gergely­nek és Tímár Mihálynak van lova a tagság között, — mondja Smiri eivtárs, a tszcs elnöke. — Es bi­zony ott volt a sok hordanivaló, kukoricaszár, répa és más egyéb termény, ügy csináltuk, hogy a kukoricaszárat közvetlenül a törés után kihordtuk a tábla végére, vegy a szomszéd táblára, ahonnan aztán esténként hazaszállítottuk. Közös erővel láttak hozzá a mélyszántás elvégzéséhez is Értekezleten tettek ígéretet a ta­gok, hogy akárcsak a vetőezántást, a búzavetést a kitűzött határidőre befejezték, ugyanúgy készen akar­nak lenni november 30-ra a mély­szántás elvégzésével is. — Pedig akkor nem sok remé­nyünk volt még, hogy ezt meg is tudjuk valósítani, — folytatja Smiri Levelezőink a legutóbbi négy nap alatt ismét jó munkát végez­tek. Ezt bizonyítja a beérkezett 67 levél, amelyekben megyénk kü­lönböző részéről kaptunk tájékoz­tatást. A járások között a mező- kovácsházi vezet 12 levéllel, utána a gyulai, sarkadi járás 10—10 te­vét lel, az orosházi járás 8, a békési járás 7, a gyomai járón 4, a szeg­halmi járás három tevéiét küldött be. A békési járás eredménye mu­tatja, az ottani levelezőink sem akarnak lemaradni a versenyben. De most már nem szabad megállni ennél az eredménynél, hanem még több levél beküldésével javítsanak eddigi eredményükön. A szarvasi elvtárs, — mert a gépállomás bi­zony nem sok jóval biztatott. Meg­beszéltük azt, hogy nem is várunk a traktorra. Egyetlen napot sem hagyunk kiesni. A négy lóval ne­kiálltunk a mélyszántásnak. Mire a múlt hótan eljött a traktor, mi már‘a föld egy részét fel is szán­tottuk. Nem november 30-ára, sokkal ha­marább elvégzik a mélyszántást a hunyai »Dolgozók« tszcs-ben. Már alig öt hold van felszántatlanul. Nyugodtan néznek a jövő esztendő etó a tszcs tagjai, — megalapozták a bőséges termést. (zs. m.) járás levelezői lemaradtak, egy ál­talán nem is adnak hárt járásuk területéről. Levelezőink közül Borbély Kál­mán eivtárs öt levelét írt, szorgal­mát az is bizonyítja, hogy naponta két levelet is küldött. Réti István, békéscsabai levelezőnk négy, G. Tóth János nagykamarást levele­zőnk hárem, Nadioeán József me- zőhegyesi levelezőnk három, Czéllár Sándor nagyszénás! levelezőnk két levelet írt. Nemcsak mennyiségileg mutat­nak emelkedést a levélek, hanem minőségileg is egyre javulnak. Pél­dául Gáspár Istvánná, az orosházi »Vörös Csillag« levelezője szép, szí­nes rajzzal díszített levelében ar­ról ír, hogyan gyarapodott szövet­kezetük, mit kapott családjuk az elszámolásnál. Levelében igy ír töb­bek között, amikor a békéről be­szól: »Ki meri azt mondani ezek után, hogy nincs miért harcolni?« Üzemi levelezőink előtt jó példa­ként lehet állítani Szabó Ferenc, a gyulai IJtfenntartó Vállalat, Réti István, a békéscsabai MÁV és Na- dicsán József, a Mezőhegyesi Cu­korgyár levelezőjének munkáját, akik állandóan tájékoztatják la­punkat üzemük életéről. Szerkesztőségünket egyik levele­zőnk, Farkas Imre, a hunyai »Sza­badság« tsz levelezője személyesen is felkereste. Levelezőmozgalmunk három új üzemi, két értelmiségi s két tszcs-levelezővel erősödött meg. TERMELŐCSOPORTJAINK­BAN KÉSZÜLŐ ZÁRSZÁMADÁ­SOK nemcsak száraz számadato­kat tartalmaznak. A számok ele­venné válnak, megmutatják, hogyan dolgozott a tagság és a vezetőség, mennyire tartották be az alapsza­bály pontjait: megszervezték-e a brigádokat és ezen belül a munka­csapatokat, felosztották-© a terü­letet ezek között. De megmutatja azt is, hogyan alkalmazták a szov­jet kolhozok gazdag tapasztalatait, a modern agrotechnikát és hogy mennyire tudták mozgósítani a ta­gokat a munkára. Hogy a zárszámadás tükörképet adja a jól, vagy rosszul végzett munkának, arra példa a tótkomlósi »Viharsarok« tsz zárszámadása. En­nek a tételei között szerepel egy 83 ezer forintos bevétel és 212 mázsa cukor. Ezt a jövedelmet a 47 holdon termelt cukorrépa hozta. Ez a jövedelem nem az égből pottyant, hanem a jó munkaszer­vezés és a lelkiismeretes munka volt az alapja, az, hogy a 47 hold területet 4 brigád és ezen belül 16 munkacsapat között osz­tották fel, hogy az itt dblgozó, tagok a répa egyelését és kapálá­sát idejében és jól végezzék el. A legjobb eredményt a »Béke« brigád érte el, a második helyet pedig a »Bem« brigád érdemelte ki. A SZOVJET KOLHOZOK TA­PASZTALATAINAK és a szovjet agrotechnika alkalmazásának ered­ményeit is megmutatja a »Vihar­sarok« tsz zárszámadása. Kimutat­ja, hogy a 63 holdon termelt, négy­zetesen ültetett kukorica holdan­ként 40 mázsát termett. Ezt úgy érték el, hogy a kukoricát 90x90 centiméter távolságra négyzetesen ültették, az ültetésnél minden fé­szekbe 5—10 gramm műtrágyát szórtak. A kukoricát kétszer gépi és kétszer kézi erővel kapálták meg. A 60 holdas gyapottábla is bri­gádokra volt felosztva, egy-egy bri­gád 15 holdas területet kapott. Itt az eddig elért eredmény (a gya-1 ,pot szedése még most is tart)- 470 kilogramm holdanként, ami szűkén számítva 4—5 ezer forint holdanként! jövedelmet jelent. A gyapotterületből egy kát. holdat kí­sérletképpen a szovjet módszerek alkalmazásával Skoda György éj­jeliőr művelt, aki szabadidejében délutánonként dolgozott rajta: hét­szer kapálta, idejében és szaksze­rűen lekaccsolta és ezzel 10 má­zsás termést ért el. A zárszám­adás itt kimutatja azt is, hogy ezen a területen 32 munkaegység­gel többet kellett elvégezni, ez­zel szemben a prémiummal együtt 12 ezer forint jövedelmet jelent holdanként. AZ EGYÉNEK JÓ, VAGY ROSSZ MUNKÁJÁRÓL és ezen I keresztül megérdemelt jövedelméről A békéscsabai Szigligeti Színház tag­jai nagy lelkesedéssel készülnek a len­gyel épitőmunkások munkájáról, harcá­ról, megváltozott életéröl készült »Ezer bátor harcos« cimü színdarab bemutató­jára. A színház több tagja ellátogatott a békéscsabai Magasépitökhüz, hogy több gyakorlati fogást és szakkifejezést sajá­títson el a dolgozóktól. De ugyanakkor a szerdaesti próbákra több épitömunkást hívtak meg, hogy megbírálják és segít­sék a szülészeket, ezáltal minél élet- hübben elevenítsék meg az uj építő- munkás típusát. A megjelent építőmunkások közölték észrevételeiket a próbák alatt. Közben pedig megálla­pították, hogy a darab nagyban hozzá­járul a helytállásra való neveléshez, a termelőmunka fokozásához és az ellen­ség leleplezéséhez. Sztar.kovics Gábor eivtárs, a békéscsabai Téglagyár üb. elnöke a következőket mondottá: — Arra tanit ez a darab, hogy a dol­gozók munkafelajánlásaikat a nép ér­dekeiért teszik. A vállalások nem hang- gozhatnak el hiúságból, azokat teljesíteni kell még akkor is, ha az ellenség száz­Megmutatja, hogy Bokor György sertésgondozó öntudatos és szaksze­rű munkájának is az eredménye, hogy a' szövetkezet 40 darab gyö­nyörű továbbtenyésztésre alkalmas kocát tenyésztett, mely-bői 20 da­rabot eladott az államnak, kilón­ként 13 forint 20 fillérért. Ez annyit jelent, hogy egy darab 48 kilós sertésért annyi pénzt kap­tak, mint egy kész hízóért, ugyan­akkor csak felényi takarmányt fo­gyasztott el. Ugyancsak Bokor György érdeme is, hogy két da­rab apaállatot is eladtak darabon­ként 1350 forintért. D© megmu­tatja a zárszámadás' azt is: Bo­kor György som fáradt hiába, az ő jövedelme sem lebecsülendő- Azt a 21 mázsa búza, nyolc mázsa árpa, 36 mázsa kukorica, 300 kiló cukor, 6000 forint és sok egyéb természetbeni juttatásból eredő tisztajövedelmet megirigyelné egy 20 holdas középparaszt is. EZEK A JÓ EREDMÉNYEK járultak hozza ahhoz, hogy a tótkomlósi »Viharsarok« tsz oszthatatlan vagyona ebben az év­ben 389.304 forinttal növekedett, az üzemi alap értéke 331.961 forint, új beruházásra 80 ezer, szociális alapra 8 ezter forintot tudtak félre­tenni és a tagok között szétosz­tásra' kerülő pénzjövedelem 462 ezer forintot tesz ki. Az egyének jövedelme is bizonyítja az ered­ményt: az, hogy Boldoczki Pál lóápoló a megélhetésre 6zükség'-es dolgokon kívül tudott venni egy új kerékpárt, egy báránybéléses télikabátot és háztáji gazdaságát, saját erejéből egy tehénnel növel­te. De szép jövedelme lett Soltész Istvánnak és még sok másnak is. EZEK AZ EREDMÉNYEK még nagyobbak lehettek volna, ha a tsz pártszervezet© megneveli az olyanokat, mint például Deák Ist- váp, ötödmagával lépett be,,a csoportba s ebben az évben mégis csak összesen 233 munkaegységet értek el. Ez annyit jelent, hogy Deák István rosszul dolgozott s igy természetesen az ő jövedelme jóval kisebb lesz. De vannak még rajta kívül mások is: Kovács Já­nos, aki nem várta be a betakar ritást, máshová ment dolgozni. HOGY JÖVŐ ÉVI EREDMÉ­NYÜK még jobb legyen, a munka- szervezésen is kell javítani. Nem fordulhat elő az, ami most is, hogy két hold búzájuk még nincs elvetve azért, mert a gépállomásra várva nem állítják be a fogat­erőket. De vannak még más hiá­nyosságok is, amelyeket a jövő­évben már az új belépőkkel: Ló- nyi Ferencné, Lóczi István és So­vány István dolgozó parasztokkal együtt javítanak ki, akik a jó eredményeket látva léptek be a szö­vetkezetbe. (Szó) féle akadályt igyekszik a munka elé gördíteni. Az „Ezer bátor harcos“ éberségre is tanít Arra, hogy figyeljünk fel az apró ellen séges megnyilvánulásokra is, mert mö­götte szervezett kártevés rejtőzhetik. Stefanlk Andrásné, téglagyári dolgozó elmoidotta: a darab élethűen mutatja be az épitőmunkások derűjét, vidámságát, azokat az egészséges, tréfás mondásokat, melyekkel jobb munkára serkentik egy­mást. Ugyanakkor az Is világossá vá­lik, hogy az újítások milyen nagyban meggyorsítják a munkát s mennyiben segítik elő a takarékosságot. * A próbák alatt elmondták, hogy a díszbemutatóra az épitőmunkások az ösz- szes jegyet elöjegyeztették. A díszbe­mutatóra Békéscsabára érkeznek a Len. gyei Népköztársaság magyarországi kö­vetségének sajtöattaséja, a darab fordi tója, a népművelési minisztérium színmű­vészeti főosztályának vezetője, a Szín­ház- és Filmművészeti Szövetség, a Kul- turkapcsolatok Intézete, a rádió, több vidéki színház és a budapesti sajtó kül­döttei. A kukoricabegyüjtés élharcosai KOMLÓSI LAJOS eivtárs, dobozi hathddas dolgozó paraszt példamutatóéin, 360 kg beadási kötelezettsége helyeit 13 mázsa 10 kg hulcoricát adott be s ezzel 363 százalékot telje­sített. BRANYIK SÁNDOR, nyolcholdas geszti tanácstag 11 mázsa ku­koricát szállított be a nép raktárába. Teljesítése 500 százalék. KONDACS ANDRÁS, kondorost hatholdas dolgozó paraszt 402 kiló kukorica helyett 910 kilót szállított be a földművesszö­vetkezetbe s ezzel 226 százalékra teljesítette beadási köte'e zettségét. CSERVENYEOZ MÁTYÁS, endrődi dolgozó paraszt kötelezett­ségének 200 százalékban tett eleget 7 mázsa kukorica beadá­sával. HORVÁTH JÓZSEF, újkígyóst nyolcholdas dolgozó paraszx 367 , kg kukorica beadásával kötelezettségét 183 százalékra tel­| jemtette. Viharsarok Népe mmuiáu| iuuiiiuiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiuiiiuii levelezőmen muimdjduui Épitőmunkások az „Ezer bátor harcos“ próbáján

Next

/
Oldalképek
Tartalom