Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-21 / 271. szám

2 A Tito-banda garázdálkodása II csehszlovák-magyar barátság elmélyftéséneh egyezménye 1931 november 21. szerda Bukarest. A jugoszláv politikai emigránsok »Az Internacionaliz­mus Zászlaja Alatt« című, Buka­restben megjelenő lapja néhány rövid közleményében rávilágít Jugoszlávia mai helyzetére és le­leplezi azoknak gaztetteit, akik ma Jugoszláviában a hatalmat bitorolják. A titoista lakájok költekezése A jugoszláv dolgozók véres ve­rejtéke árán megszerzett javakat a titoista hatalombitorlók duhaj mulatozásokra, orgiákra és fény­űzésre pazarolják. Íme néhány példa: Kardelj a közelmúltban 180 ezer dinár ér­tékű árut, Mőse'Pijade 190 ezer dinár értékűt, Milován Gyilas/ pedig 180 ezer dinár értékű árui vitetett el az egyik áruházból. Az áruházát utasították, hogy a fenti összegek »Az állam számlájának terhére leirandók«. Rukavína ti­toista tábornok 300 ezer díuáros ebédlőt rendelt külföldről, Szá vor Jokszimovics tábornok pe­dig egy amerikai »Buick« gép­kocsit ígért annak, aki elsőnek közli vele, hogy felesége fiú­gyermeket szült. Egy ilyen gép­kocsi félmillió dinárba kerül. Jovan Marinovies titoista mi­niszter egy belgrádi klinikán pe- nicilinnel győgykezeltette kutyá­ját akkor, amikor százszámra halnak meg a dolgozók Belgrád­iján és másutt e gyógyszer hiá­nya miatt. A jugoszláv dolgozók könyörtelen kifosztása Az angol—amerikai gyarmato­sítók és a jugoszláv tőkések pro­fitja növelése érdekében Titoék a legkönyörtelenebb módon ki­zsákmányolják a jugoszláv dol­gozókat. Sok gyárban és bányá­ban, ahol a dolgozók naponta 14 órát dolgoznak, csak a nyolc óra munkát számolják el nekik, a többit pedig az úgynevezett »önkéntes alap« javára írják. A betegség miatt kimaradó munká­soktól amellett, hogy pénzbün­tetést szabnak ki rájuk, megvon­ják élelmiszerjegyeiket is. A bori bányában több, mint ezer bá­nyászt büntettek így meg és jog­talanul lizenöt-harminc százalék­kal megrövidítették bérüket. Gyakran megtörténik az is, hogy a munkás »béréből« 30—40 szá­zalékot levonnak állítólagos »adósság« fejében, noha a mun­kásnak egyáltalában nincsen tar­tozása. A Tito-k ikk szabadon* bocsátja a háborús bűnösöket A Tito-banda a közelmúltban 54 nácit bocsátott szabadon. Eze­ket a háború után a Jugoszláviá­ban elkövetett gaztetteik miatt többévi börtönre ítélték, sőt mi több, 22 halálra is volt ítélve. __ ViUaisawk képe __ A denauer a Német Kommunista Párt betiltásával akar kedveskedni Achesonnak Berlin. (MTI) A bonni bábkor­mány felkérte a nyugatnémet al­kotmánybíróságot, mondja ki, hogy a Német Kommunista Párt mű­ködése alkotmányellenes. Lehr bon­ni rendörminiszter hivatalosan kö­zölte. hogy amennyiben az alkot­mánybíróság eleget tesz a kérelem­nek, az Adenauer-kormány betilt­ja a Német Kommunista Pártot, lehr azt is közölte, hogy a bonni kormány — határozatának megho­zatala előtt — kikérte az »ellen­zéki« pártok, mindenekelőtt a Sclmmacher-féle jobboldali szociál­demokrata párt véleményét e kér­désben. Schumacherék helyeselték a kormány tervét. Egyiptom nem hajlandó semiiyen engedményre — jelentette ki Nahaz pasa Kairó (TASZSZ.) Egyiptomi tapjelentések szerint november 18-án Nahaz pasa, egyiptomi mi- miniszterelnök fogadta az alkot­mányelőkészítő bizottság tagjait, akik előtt kijelentette: Elszántan tovább haladunk azon az úton, amelyet kijelöltünk, hogy meg­védelmezzük jogainkat Semiiyen fenyegetés sem kényszeríthet letérésre uhuikról és nem va­gyunk hajlandók semiiyen en­gedményre. Niihaz pasa nyilatkozata végül leszögezte, hogy ha az angol csapatok nem szüntetik meg tá­madásaikat a békés lakosság el­len, akkor az egyiptomi rendőr­ség az erőszakra erőszakkal vá­laszol. A norvég hatóságok új, rendkívüli törvényt készítenek elő, amely a munkásoknak és alkal­mazottaknak a mérhetetlen drá­gasággal kapcsolatos béremelési követelései ellen irányul. Az al­sóház a törvényjavaslatot már jóváhagyta. A Norvég Szakszervezeti Szö­vetség a dolgozók nyomására kénytelen volt tárgyalásokat kez­deni a vállalkozókkal a munka- béremelésről, de a tárgyalások eredményteleneknek bizonyul!.«, tízért most a hatóságok korlát­lan diktátort jogkörrel felruná- zott különleges bizottságot ala­kítanak. Sajtójelentések szerint a mun­kásokat felháborítja az előkészí­tés atatt álló rendkívüli törvény A Friheten rámutat, hogy Oslő ban és a közeli iparvidékeken sok tiltakozó gyűlés volt November 13-án írták alá Prá­gában a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturális egyezményt. Az egyez­mény aláírása boldog megelégedett­séggel tölti el az egész ország, köztük megyénk szlovák és más nem­zetiségi dolgozóit is. Az egyezmény újra bizonyságát adja annak, hogy a magyar és csehszlovák nép váll­vetve küzd a béke megvédéséért, országaink felvirágoztatásáért. A népeink között fennálló barátság nem most jött létre. Már évszá­zadokkal ezelőtt is több jele volt gazdasági és kulturális együttmű­ködésünknek. Az együttműködést és az egymás iránt érzett rokonszen- vet a nyugati imperialisták és a Horthy-fasizmus viszálykodásra, egymás elleni gyűlöletre változtatta át. A »faji felsőbbrendűséget« hir­dető magyar uralkodóosztályok kí­méletlen elnyomásban részesítették a megyénkben élő szlovák és más nemzetiségi dolgozókat. Nyelvűk használatáért kigúnyolták, sok eset­ben pedig el is tiltották annak használatát. A Szovjetunió által történt fel­szabadításunk után a sztálini nem­zetiségi politika alapján Pártunk és kormányzatunk egyenlő jogokat biz­tosított megyénk szlovák és egyéb nemzetiségi dolgozóinak. Nemcsak jogot adott anyanyelvűk és nemzeti kultúrájuk fejlesztéséhez, ^ hanem megteremtette ezeknek az előfelté­teleit is, a különböző nemzetiségi iskolák, kollégiumok és kultúrott- honok létesítésével. Uj tartalmat kapott a munkánk. Népeink kéz a kézben szocializmust építenek. TJj gyáraink, városaink, falvaink szü­letnek. TJj dalok csendülnek né­peink ajkán. Egyre fejlettebbé vá­lik a zene, a színpadi és film­művészetünk. S mindez népeinké. Rólunk s nekünk szól. Még jobb munkára, újabb hatalmas alkotá­sokra ösztönöz. Harcos lendületet keltenek bennünk és csatasorba ál­lítanak mindazok a külső és belső bitangok ellen, akikben gyűlölet lobog építő munkánk, újjászülető A kondoros! pártértekezleten a a Vezetőségi beszámoló jól fog­lalkozott a feladatokkal, de hiá- nyoseága volt a bírálat és önbi- rálat nem megfelelő alkalmazása. A beszámoló személy szerint csak Drahóné elv társnőt bírálta, aki nem járt el rendszeresen a vezetőségi ülésekre. — a többi bírálat csak általános volt. Kocsis elvtárs helyesen állapí­totta meg hozzászólásában, hogy a beszámoló helytelenül értékel­te a »Micsurin« tsz munkáját, mert csak a tsz hiányosságaira mutatott rá, nagy eredményeire nem. Elmondotta azt is Kocsis elvtárs, ő maga a felelős az­ért, hogy Vozár elvtársnő tag­jelöltfelvételi kérelme bárom hó­napig a fiókban hevert. Hro- nyecz elvtárs, az agitációs mun­ka megjavításának fontosságára mutatott rá és hangoztatta: az ©rodményekért meg kell javítani a politikai felvilágosító munkát, jobban kell harcolni az ellenség ellen A határozati javaslathoz igen helyesen szólt hozzá Tóth elvtárs és rámutatott: nemcsak az élen­járó pártonkivüli dolgozó pa­rasztokkal kell többet foglalkoz­ni a pártszervezeteknek, hanem a tagjelöltekkel is, — n tag­QLVflSD a Viharsarok Népét! kultúránk, barátságunk 6 boldog életünk ellen. Itt, nálunk a megyében is van­nak olyanok, akik a háborús gyúj­togatok, az imperialisták és ki­szolgáló ebük, a Tito-banda buj- togatására mindent elkövetnek, hogy népeink között újabb viszályokat keltsenek. Ezen mesterkednék azok, a magyar, szlovák, román és szerb kulákok, akik újra járomba akar­ják fogni dolgozóinkat. Akik ezt a begyűjtés, az őszi munkák és az egyéb napi feladatok elhanyagolá­sával, az élelmiszerek és ruhane­műéit felhalmozásával, háborús pá­nikkeltéssel akarják előidézni. E gonosztevők ellen va!amennyiünk­nek munkánk jobb elvégzésével és szilárdabb helytállással kell ktiz- denünk. Munkánkban és harcunk­ban vezessen az a tudat, hogy a baráti csehszlovák nép is kérlelhe­tetlenül harcol a béke ellenségei ellen. Harcuk lendületét visszatük­rözték a megyénk filmszínházaiban bemutatott na yszerű filmalkotó aik »Uj harcosok születnek«, a »Gát«, »Traktoroslány« és a többiek. Az itt járt és Békéscsabán is szerep] ó Szlovák Állami Népi Együttes és a Csehszlovák Néphadsereg Mű­vészegyüttese ének, zene és táncszá- mai a csehszlovák nép boldog életét fejezték ki. Es azt a harcosságot, amellyel a még boldogabb életért küzdenek. Megyénk dolgozói ta­nultak az együttesek szerepléseiből és a bemutatott jobbnál jobb cseh­szlovák filmekből. A kulturális egyezmény lehetővé teszi, hogy a jövőben még többször gyönyörköd­hessünk a csehszlovák kultúra szebbnél-szebb alkotásaiban. írók. művészek, tudósok és diákok, népi­es művészegyüttesek előtt nyílik meg még jobban az út népeink élete, munkája, építkezése és kul­túrája tanulmányozásához. Me­gyénk dolgozói a csehszlovák- ma­gyar kultúregyezmény révén még szorosabbá zárhatják soraikat a csehszlovák dolgozókkal. Barátsár­ban, testvéri szeretetten mindin­kább összeforrva még jobb ered­ménnyel követhetjük a békeharcban diadalmasan élenjáró Szovjetuniót. jel öltöknek pártmegbimt fisokat kell adni. * A szarvasi községi piárfertakez- let sem végzett eredménytelen munkát. Előbbre vitte a párt- és kormányhatározatok végrehaj­tásának ügyét. Hiányosság volt. hogy a pártértekezlotet nőm ké­szítették megfelelően elő; poli­tikailag és szervezetileg. Ez meg­mutatkozott a kevés hozzászólás­ban, (mindössze öten szóltak hozzá) továbbá abban is, hogy a küldöttek közül tizenhármán nem jelentek meg. Ez az eset is bi­zonyltja: a pártértekezletek csak akkor hozhatnak jó eredményt, ha gondosan előkészítik. • * A gyulavári községi pártélte* kezloten a beszámoló egyik hiá­nyossága az volt, hogy nőm fog­lalkozott az osztályelleaieóg mun­kájával, nem értekeit», a párt- szervezetek hogyan folytatták a harcot az ellenség ellen. A hoz­zászólók kiegészítették a beszá­molót, felhívták a figyelmet az osztályellenség elleni fokozot­tabb harcra is. A beszámolóból jóformán teljesen kimaradt a ter­melőszövetkezeti mozgalom kér­dése. A hozzászóló elvtúrsak, — pl. Lengyel elvtárs is — han­goztatták: a szövetkezeti moz­galom fejlesztésénél a kommu­nistáknak jobban példát kell mu­tatni, továbbá elsőrendű feladat, a termelőszövetkezetek további szilárdítása. Az amerikaiak beismerték, hogy egy repülőgépük ismét megsértette a tárgyalások színhelyének légiterét Az Uj Kína niriigynökség kü- löntndósitója jelenti: Csang Csun ezredes, a koreai- kinai küldöttség vezető összekötő tisztje november 36-án Kinney az- redestől, az amerikai küldöttség vezető összokötőtisztjétől megkap­ta a vizsgálatnak eredményét, araeiyot azért folytattak le, mert egy amerikai vadászrepülőgép no­vember 10-én elrepült Panmen- tien térsége fölött. A vizsgálat megállapította, hogy novemiicr 10-én 8.05 órakor három ameri kai repülőgép északnyugat' irányban elrepült a tárgyalások színhelyének térsége mellett. Kin­ney beismerte, hogy az egyik gép berepült a tárgyalások színhelyé­nek térség© fölé, de nyomban távo­zott óin mii. Annak ellenére, hogy azon a napon az időjárás kedvező volt és jelző léggömbök voltak a tárgyalások színhelyének térsége fölött, Kinney mégis azt állította hogy a repülőgépek navigációs hi­ba következtében tértek ©1 útirá­nyaiktól és hangoztatta, hogy min­dent elkövetnek az ilyen tévedés megismétlődésének megakadályozá­sára. Pakisztán; dolgozók tömcggvüléseken követelték a kormánytól az egyiptomi nép támogatását Karaosi. ("TASZSZ.) Vasárnap a far ácsi 1; özeiében lévő Copra gyár nnnkásai tömeggyűlésen támogat­ók Egyiptom követeléseit. Agyű- iiiíen resztvettek más vállalatok Munkásai is együttvéve mintegy i«ezren A gyűlés részvevői határozatban fejezték ki szolidaritásukat az an­gol imperializmus ellen harcoló egyiptomi néppel és követelték, hogy a pakisztáni kormány hatá­sos támogatásban róezesitee Egyip­tomot. ü világ haladó közvéleménye meghátrálásra kényszerítene a görög menarehofasiszta hatóságokat a G örög Kommunista Párt Köz­ponti Vezetőségének tagja ée tár­sai ügyében nemrégiben mondott ki a haditörvényszék. Megkezdődön Mai Tanács katonai Misájának lse Róma. (MTI) Az Atlanti Tanács szombaton kezdődő értekezletének előkészítése céljából kedden Ró­mában összeült a tanács tizenkét- tagú katou-.i bizottsága. A katonai értekezlet — mint az AFP je lenti — csütörtökig tart, pénteken a katonai bizottság és az atlanti külügyminiszterhelyettesek bizott­sága közös értekezletet tart. Athén. (MTI) Az egész görög nép hősies harca és a világ demo­kratikus közvéleményének egyhan­gú tiltakozása, meghátrálásra kénv- Bzeritette a görög monarchofasisz- tá.kat. Az athéni rádió jelentése szerint a menarehofasiszta minisz­tertanács rendeletét fogadott el az athéni haditörvényszék feloszlatásá­ról, ugyanakkor Plasztirasz tábor­nok görög miniszterelnök athéni újságírók előtt kijelentette, hogy felfüggesztik a november elseje óta hozott halálos Ítéletek végrehaj­tását, Plasztirasz megígérte, hogy nem hajtják végre a halálos Ítéle­tet, amelyet Nikosz Beloiannisz, ítéletek feketevágásokért Dolgozóink hús- és zsírellátásá^ ak _ biztosítását veszélyeztetik a fe­ste vágások. Megyénkben több ryént őrizetbe vettek november eő felében feketevágásért s a já- ishíróságok szigorú Ítéleteket hoz- tk a törvény megszegői ellen, 'mkoly Mihály, kondorosi lakost »rozatos feketevágásért 6 hónapi irtomé, Lantos Béla, béjmegyeri .kost egy bikaborjú levágásáért 4 ívi börtönre és 600 forint pénz­in tetősre, Gramm Mihály, békési kost egy 13 hónapos ' félhízott prté6 engedély nélküli levágása mi- ,t 6 hónapi börtönre és 1200 fo­nt pénzbüntetésre, Molnár Mátét ;y 60 kilós sertés levágása miatt !00 forint pénzbüntetésre Ítélték, bíróság Kapás István, tótkom­I lósi hentesmestert, aki borjúval * kupeckedett, 6 hónapi börtönre és 1500 forint értékű vagyon elkob­zására Ítélte. Nagy Áron és Tornai Mihály, magyarbánhegyesi lakoso­kat feketevágásért, üzérkedésért, va­lamint tiltott határátlépésért 6, il­letve 4 évi börtönre ítélte a bíró­ság. Pipó István, füzesgyarmati hentesmestert két darab sertés en- gedélymélküli levágása és a hússal való üzérkedés miatt egy évi és 4 havi börtönre, 4 ezer forint pénz- büntetésre ítélték és kiutasították Füzesgyarmatról. Az Ítéletek híven tükrözik becsü­letes dolgozó parasztjaink vélemé­nyeit, akik jogosan követelik a ta­nácsoktól: szigorúan vonják felelős- eégre a feketézőket, spekulánsokat. A pártértekezletek tapasztalataiból

Next

/
Oldalképek
Tartalom