Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-20 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Visinäzkij elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlés november 16-i teljes ülésén Okáuy is akkor kerülhet az élre, ha mindenki kíméletlenül harcol a kulákok ellen 1951 NOVEMBER 2«, KEDD É SMECrEI PÁRTBIZ OTTSAGÁNAK LAP JA Ára 50 fillér VII. ÉVFOLYAM, 27«. SZÁM Időheii végzett mélyszántással — a bő termésért Doboz. Nőm is olyan régen — a felszabadulás előtt — Wenkheim grófé, a Cseppentő Gábor-féle ku- lákoké volt nemcsak a dobozi ha­tár földje, hamm népének élete is. Egyszerű áru volt az ember. A raggyant zsellérviskók lakóival és a néhányholda» leisparusztokhal ké­ny ük-kedvükre bánták a grófi is- pánok, a kulákok. Most az egykori zsellérek földjét a gépállomás trak- tora szántja, « gróf hajdani ré­szes-aratóinak, a Déesi Lajosoknak száz új családi ház, emberi hajlék épült a gerlai részen. Villanyfény gyűlt ki a faluban., bekötőút épült s napjában hét autóbusz jár erre- Újságot, könyvét nem forgatott ke­pében a nép. Ma saját kultúrházuk, könyvtáruk van. Az újjászületett, emberséget, sza­badságot kapott és új életet építő dobozi nép legjava: a pártalapsaer­vezetek küldöttei, a falu legjobb kommunistái, küldöttei pártértekez­letet tartottak, hogy számiba ve­gyék a -végzett munkát, a teendő­ket, új sikerek kiharcolására készül­jenek fel. Olyan kommunisták vet­tek részt a párt-értekezleten, mint idős F. Szabó Sándor, a »Petőfi« tsz. tagja, aki több mint 300 mun­kaegységet teljesített, mint Deb­receni Mihály elvtárs, a dobozi gépállomás legjobb traktoristája, aki nem egyszer elérte már a 300 százalékot. Ott volt a küldöttek kö­zött Mikiién Mátyás egyénileg dol­gozó paraszt, aki a hazával szem­beni kötelezettségének is példamu­tatóan eleget tett. A »Magvető« tszcs kommunistái, dolgozói Flá- radi Lászláná elvtársnőt is elküld­ték a pártértekezletre, aki a párt- munkában, termelésbet}, élenjár. Ün­nep volt a pártértekezlet, az egész falu ünnepe. „Munkánk mérője: hogyan hajtottuk végre a párt- és kormányhatározatokat44 A pártértekezlet elnökének, * el­nökségének, jegyzőjének, továbbá a jelölőbizottság, a miandátuinvizsgátó bizottság és a ezavazatsaedő bizott­ság myilt szavazással történő meg­választása után Nagy Mihály elv­társ, a községi párt vezetőség tit­kára tartotta mag a vezetőség évi beszámolóját. A nemzetközi hely­zet ismertetése után. foglalkozott Doboz pártszervezetének egyévse munkájával, a sorontevő feladatok­kal. »Munkánkat azon kell lemér­nünk, — mondotta Nagy elvtárs, •— miképpen hajtottuk végre a párt­ét kormányhatározatokat, hogyan dolgoztunk a Pártkongresszus hatá­rozatának meg valósításáért A A be­számolóból nem hiányzott az ön­bírálat, a bírálat személyszerinti bátor alkalmazása. Helyes volt, hogy felfedte a hibákat, például a DÉFOSZ-ban jó ideig kulák volt aa elnök, az egyen pártalapsaer- vezet sem fordít gondot a tag- é6 tagjelöltfelvételr©, az ötös pártalap- saerveaetnél óborbetanek voltak, ku­lákcsemetét javasoltak tagjelöltnek. Az V-ös pártalapszerveaetnél P. Szabó elvtárs, a III-as pártalap- saervezetnél Hegedűs eivtárs is el­hanyagolta a dolgozókkal való fog­lalkozást. Kiss eivtárs, a községi py.rtvezetőség tagja nem mutat pél­dát a tanulási f^tyelembao, nem készül jól fel a politikai iskola előadásainak megtartására. Arra is rámutatott, milyen nagy hiba volt, hogy a gépállomás pártszervezete, a községi pártvezetőség tűrte: egyes traktoristák kulákoknak szántsanak. Beszólt a pártszervezetek pártépí­tési, oktatási és agitáeiós munkájá­ról, a kommunista példamutatás je­lentőségéről, az ellenség elleni harc­ról. Foglalkozott a beszámoló olyan közvetlen feladatokkal, mint a be­gyűjtőé, őszi szántás, a termelő- szövetkezetek megszilárdítása, »A termelőszövetkezeti mozgalom fej- lesztéeénél — mondotta Nagy elv­társ — a kommunistáknak kell sze­mélye», jó példát mutatni,« A beszámoló hiányosságai A vezetőségi beszámoló egyik alapvető fogyatékossága volt, hogy nem mutatott rá azokra az ered­ményekre, amelyeket a dobozi párt- alapszer vezetek, a kommunisták jó munkájának köisstkeztében értek el Nem az volt a hiba, hogy rámuta­tott a fogyatékosságokra, hanem aa, hogy nem beszélt az eredmények­ről. Pedig a lékek ölesön jegyzés, aa őszi vetés sikerében is benne van a pártszervezetek jó munkája. Az oktatási munka hiányosságai mel­lett számos jó eredmény van. Sok kommunista — például Cs. Szath- mari eivtárs — becsülettel tanul, dől,gozik az oktatási határozat vég­rehajtásáért. Hiányossága volt a titkári beszámolónak, hogy nem fog­lalkozott a klerikális reakció elleni harc kérdésével, nem mutatott rá, mennyire össze varinak fonódva a kulákok és a klerikális reakció. Ott van például Kámyánszki Lajos, Cseppentő Gábor kulák, mindket­ten szoros kapcsolatot tartanak a klerikális reakció képviselőivel. A klerikális reakció Dobozon is dol­gozik. Például a pósteleki és a gerlai határrészre is eljutott a kle­rikális reakció suttogása: »imádkoz­zatok sokat, naponta többször, mert különben háború lesz.« Nyilván­való, az ellenség ilyen vallási kön­tösbe bújtatott szavakkal azt akarta elérni, hogy no fejeződjön be ide­jében a vetés, ne haladjon meg­felelően. a szántás. Vájjon ki ne tudná, hogy hiába az ima a béke megtartásáért, ha hiányoznák a bé­két védő tettek! A vezetőség évi beszámolója nem nézte kritikailag a felsőbb párt- szerv, a járási pártbizottság mun­káját. Felfelé is lehet, és kell bí­rálni, Két helytelen hozzászólás A vezetőség beszámolójához 28 hozzászólás hangzott el. A hozzá­szólók többsége nagy felelősséggel arról beszélt, hogyan lehetne éa hogyan kell az eredmények moe lett meglévő hiányosságokat megszün­tetni — a még több sikerért. Volt helytelen hozzászólás is, Kiss Mi­hály elvtár», a tanácselnök, felszó­lalásában végeredményben »mosa­kodott«. Nem beszélt arról, milyent felelősség terheli azért, amiért a községben nagy lemaradás mutat­kozik a kukorica-, baromfi- és to- jáebegyüj tóéban. Kiás elvtárs na utóbbi időben kicsit elbizakodott, kényelmessé vált. Ezt mutatja a* is, hogy a hat órakor kezdődő párt- értekezletre hét órakor jött el, pe­dig odahaza volt a lakásán. Molnár Mihály elvtárs, a III. kerületi pártálapezerveaet küldötte helyesen állapította meg felszólalásában: »rte eredményeink mellett meglévő hiá­nyosságokért felelősség terheli a já­rási pártbizottságot. A jár isi párt- bizottság nem tanította eléggé pél­dául arra a községi párt-vezetőséget, hogyan kell irányítani jól az okta­tási munkát.« Felszólalt a pártértekezteten Szekeres elvtárs, a gyulai járási pártbizottság munkatársa, képvise­lője is. Felszólalásában végső so­ron nem fogadta el — igen helyte­lenül. —! a járási pártbizottság felé mondott bírálatokat. Megalapított»; »részünkről (a JB-re értette) meg­felelően volt biztosítva a segítő«.« Kétségtelen, hogy a járási pártbi­zottság nagyon sokat, de nem ele­get és nem kielégítően segített, — a pártsaervezetek felé történő segítő munkát szüntelenül javítani, kell. Megválasztják a pártválasztmányt A beszámoló feletti vita után a pártértekezflet résztvevői titkos szavazással megválasztották a köz­ségi pártválasztmányt. A küldöt­tek az arra legérdemesebbeket vá­lasztották párt választmányi tagok­nak. A többi között Nagy Mihály elvtársat, a községi pártvezetőség titkárát, Z. Megyeri Lajos elvtár­sat, 12 holdas egyénileg dolgozó középparasztot, Szöllősi elvtársat, a »Petőfi« tsz párttitkárát, Köteles Sándomé elvtársnőt, a »Petőfi« tsz tagját. A párt választmány megvá­lasztása után a küldöttek titkos szavazással megválasztották a kül­dötteket a járási pártértekezletna. * A községi pártértokeaílet — a hiányosságok ellenére i» — eredmé­nyes, jó munkát végzett. Most már az a feladat, hogy a falu minden kommunistája harcba induljon a Pártkongresszus határozata, a párt­ós kormányhatározatok maradékta­lan végrehajtásáért. A hiányosságok kijavításának minden lehetősége adva van és nem kétséges, hogy Doboz dolgozó népe a pártszerve­zetek segítségével újabb sikereket ér el. (ynorvay) Tanácsainknak meg keli gyor­sítani az fisai; búzavetést, hogy a hátralévő egy százalékot most már rövid egy-két nap alatt tol je­nit» ék. A késés már így is jelentős terméskiesést okoz, hi­szen az iifiei termés példáival is bizonyíthatjuk, ahol a búzavetést későbti fejezték .be, ott nem rit­kán 2—3 mázsával kevesebb ter­mett. Tanácsainknak szükség ese­tén át kell csoportosítaniuk az iga­erőket, hogy minden percet ki­használva, sürgősen befejezzék a vetést. A vetés mellett fontos felada­tunk a mélyszántás időben való elvégzés©. A minisztertanács ha­tározata megszabja, hogy a mély­szántást tavaszi vetésű növények alá legkésőbb november 30-ig el kell végezni. A határidőig 10 nap van még hátra s ha a mélyszán- tási tervünket teljesíteni akarjuk a határidőnek megfelelően, kése­delem nélkül hozzá kell látni, hogy behozzuk a lemaradást. A minisztertanács határozata megszabja azt is:» az őszi mély­szántást a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, va­lamint az állami gazdaságok kizá­rólag, az egyéni termelők pedig lehetőleg traktorral végezzék.« Gép-? állomásainkra tehát fokozottabb feladatok várnak ezen a téren. S ezeknek a feladat óknak csak úgy tehetnek eleget, ha javítanak a munkaszervezésen és a munkaidő teljes kihasználása érdekében meg­szervezik a kétműszakos szántást. Ahol ezt megtették, ott jól Í3 ha­lad a munka, bizonyítja ezt a békéscsabai és kondorosi gépállo­mások példája, ahol minden gép kétműszakban dolgozik és tervét mind a két gépállomás már 100 százalék felett teljesiti. Felhozhat­juk példának a mezőberényi gép­állomást is, mely 88 százalékos- tervtcljesitéssel a megye- legjobb gépállomásai közé küzdötte fel ma­gát. Gépúllámosaink nagyrészében azonban nem szerveztek két műsza­kot. Például a szarvasi gépállomásom csupán nyolc gép szánt éjjel-nap­pal. Még rosszabb a helyzet a nagyszénás!, vagy akár a mezűko- vácsházi gépállomáson, ahol csak 4, illetve 2 erőgép szánt két műszak­ban. Igv természetesen sem a gép­állomás, de maga a község sem teljesitheti időben a mélyszántás! tervet. Persze a lemaradásért nemcsak a gépállomások felelősek. Tanácsa­ink komoly- hibákat követtek el, amikor a vetés mellett nem fog­lalkoztak fontosságának megfele­lően a mélyszántással. Igv volt ez elsősorban a megyei tanács mező­gazdasági osztályánál is, ahol hu­zamos időn keresztül nem kér­tek részletes jelentést a mélyszán­tásról. Nem ellenőrizték kellően milyen ütemben teljesitik járása­ink a mélyszántási tervet s ebbő! természetesen az következik, hogy a járási tanácsok sem ellenőrizték kellően a munkát, nem vonták fe­lelősségre a lemaradó községek ta­nácsait. Igv a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak nagyré- eze csak az elmúlt héten tűzte napiiendre ezt a kérdést, 6 nem figyelmeztették a munka időben való elvégzésének fontosságára a mezőgazdasági állandó bizottságo­kat sem. Ezek a tények is bizo­nyítják, hogy ha az ellenőrzés hiá­nyos, nem halad jól a munka. Ali tehát a teendő? Tíz nap nem sok idő, de ha ta­nácsaink, gépállomásaink alaposon megszervezik a munkát, lehetőség van arra, hogy. a lemaradást be­hozzuk. Elsősorban minden egyes gépállomáson meg kell szervezni u kétműszakos szántást, hogy a gépeket 100 százalékig kihasználva biztosítsuk a mélyszántás nagy ré­szének géppel való elvégzését. A két műszak megszervezését foko­zottabban kell ellenőriznie a gép­állomások megyei központjának, mely végső fokon felelős azért, hogy • gépállomásaink maradéktala­nul teljesítsék őszi idénytervüket. Fokozottabban kell ellenőrizniök azt is, hogy a minisztertanács ha­tározatának megfelelően gépállomá­saink előhántós ekével szántsanak. Gépállomásaink azonban nem tudnak elegendő erőgépet biztosí­tani, így tanácsaink feladata a fo­gaterő megszervezésé, beosztása, szükség esetén átcsoportosítása a mélyszántás időben való elvégzésé­ért. Községi tanácsainknak kése­delem nélkül számba kell venniük, mennyi fogaterővel rendelkeznek és fel kell osztaniuk a község terüle­tét, hogy minöenlvpl időben el le­gyen végezve a »záutás. Biztosítani „kell a minőségi munkát is. A mi­nisztertanács határozata kimondja, hogy- igaerővel legalább 20—22 cen­timéter mélyen kell. szántani. Jól oldották meg ezt a kérdést Békés- Sámsonban, ahol fogatos brigádo­kat szerveztek a mezőgazdasági ál­landó bizottság tagjai, négy ló­val szántanak. Ezt a módszert, si­kerrel alkalmazták már Gerendáson is s követniük kell a többi köz­ségünk dolgozó parasztságának is. A mezőgazdasági állandó bizott­ságoknak a tanácstagok segítségé­vel mozgósítani koll az egész falu dolgozó parasztságát a mélyszántás mielőbbi befejezésére, de ugyan­akkor ellenőrizni kell azt is, hogy elsősorban maguk a tanácstagok teljesítsék a tervet, példát mutassar- aak az egyénileg dolgozó parasz­toknak. A szántással egyidőben el kell végezni a trágyázást is. Első­sorban a termelési szerződésre le­kötött területekre kell megfelelő mennyiségű műtrágyát és szerves trágyát- biztosítani. Természetesen a mélyszántasi terv teljesítéséhez nem elegendő egymagában a községi tanács szer­vező munkája, ha ezt nem segítik pártszervezeteink népnevelői. Párt- szervezeteinkre vár az a feladat, hogy lelkesítsék, mozgósítsák az őszi mélyszántás időben való el­végzésére a dolgozó parasztokat. Elsősorban a kommunistáknak Íveli példát mutatni 6 emellett ismer­tetni keli a dolgozó parasztokkal, hogy a helyesen, időben végzett őszi mélyszántással megőrizzük az ősz és • a tél folyamán a talajba összegyűlt nedvességet, biztosítjuk »• gyökérzet jó fejlődését, a gyom- magvak átforgatásával megakadá­lyozzuk a terület elgyomosodását, fokozzuk a talajéletet és Így meg­teremtjük a jó és bő terméé elő­feltételeit. Mindezeket népnevelő­inknek helyi példákkal is alá kell támasztani. Nincs olyan közsé­günk .ahol ne lehetne egy-két dol­gozó paraszt példáján bemutatni, | hogy ahol kellő mélységben éa idő­ben végezték a mélyszántást, ott bővebben termett a kukorica, a cukorrépa, mint azokon a holye­| ken, ahol később és sekélyebben I szántottak. Pártszervezeteinknek, ' tanácsa­inknak tehát a tojás-, baromfi-, és tejbegyüjtós mellett fokozot­tabb gondot koll fordítani a mély­szántásra, hogy biztosítsuk a kö­vetkező esztendőben a kapásnövé­nyekből is a bőséges berniért. (d r)

Next

/
Oldalképek
Tartalom