Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-17 / 268. szám
1*51 november 17, szombat 3 \J ihattatok hifit Ismertetni kell a Dézsa-utca népnevelőinek munkamódszerét, hogy Zsadány mindenben teljesítse begyűjtési tervét Zsadányban a Dézsa-utcában megy legjobban a begyüjtéei munka. Erről beszél a községi tanáce veraernytáblája is. Ezt bizonyítják a nyilvántartás zöld lapjai is. Ahogy keresgél köztük az ember, nem igen akad olyan, ahol ne száz százalék felett járna a teljesítés. Találomra kihúzunk egyet: Orbán László, ötholdas dolgozó paraszt. Tanácstag. A lapon hosszú ezámoszlopok sorakoznak. Aki tud belőlük olvasni, megtudhatja: Orbán László udvaráról még ki sem huzatott a gép, már felrakta a búzászsákokat, 17 mázsát vitt be *C« jegyre. A kukoricánál 102 kiló volt a kötelező, 406 kilót adott be. Példát mutatott, ahogy illik is ggy tanácstaghoz. Fazekas Lajos 14 holdas kö/épgaraszté a következő lap. Ö is tanácstag. 15 mázsa búza volt a kötelező beadása, kis- liiján 18 és fél mázsát meg »C« jegyre vitt be. Kétszáz százalék felett áll. Kukoricából, takarmányból sem ma^it el. De sorba lehet nézni akármelyiket. Czégény Káról y egyszerű négy holdas kispa- raszt, őmiatta sem szégyenkezik az utca. A tej beadást sem mulasztják el, becsülettel beadták a kötelezőt, némelyik még többet is, hogy jusson bőven a városi »apróságoknak«. Kell az, hogy kipiruljon az arcuk, nagyra nőjenek. Mindenben a Dózsa-utca lett az lílső, a tojás- és bavomfibeadásban is. A módszer. . . erről Kiss Károly beszél, liétholdas dolgozó paraszt, ott lakik ű is a Dózsa-utcábaix. »Kétszázszázalékos« s mint ilyet, meghívták a begyűjtési állandó bizottság üléseire. Ott bízták meg azzal, legyen felelőse utcájának. Kiss Jvá oly pártonkívüli, büszke rá, hogy a Párt megbízta ezzel. Igyekszik is megfelelni a feladatnak becsülettel. Felkereste először is az utcában lakó tanácstagokat, aztán velük együtt a dolgozó parasztokat. Elbeszélgettek velük. Hogy miről? Keresgéli a szavakat, a békéről, a tervről. . . aztán egyre jobban be- lemelegszik: úgy volt az, hogy akkor a;on az értekezleten elhatároztuk, meg keli szerezni a szabad piacot Még a nyár folyamán lezárták a piacunkat, mert nem teljesítettük a tojás-, meg baromfibeadást. Azóta sem értük még el a száz százalékot. Nem adhatjuk el feleslegeinket. Erről beszéltem a szomszédokkal. Meg arról is, magunknak adjuk,*azt — lcultúrház lesz belőle nekünlk, meg sok minden, ami kell a községnek. Találkoztam olyannal is, hogy azt híresztelték, be kell adni mindent, mert eljönnek a tanácstól és elviszik. Megmagyaráztam rögtön: hogy vinnék el, hal mindenki becsülettel beadja a ráeső részt? Sőt, akkor eladhatjuk szabadon a felesleges terményt. M<jg aztán, — teszi még hozzá — mielőtt elmentem, én magain is bePéldamutatás és Megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak miért kell beadni. így lett a Dózsa-utea első. Es hogy áll a falu? A búza-, meg a zabbeadás teljesítésében túl vannak már a száz százalékon, de a takarmánygabonatervet csak 76.5, a kukoricabeadási tervet meg 96 százalékra teljesítették. Bőven van meg tennivaló. Az volna az első feladat, hogy a Dózsa-utca népnevelőinek adtam még a kötelezettségen felül is. Egy ember van csak az utcánkban, aki hátralékos még a takarmánygabonával. Úgy határoztunk, felkeressük mégegyszer.,.. Ez hát a Dózsa-utca módszere. népnevelőmunka jó módszerét megismerje az egész község. Erről pedig a pártszervezetnek kell gondoskodnia. Meg az is kell, hogy a Dózsa-utca lakói felkeressék a község többi dolgozó parasztjait s mondják el nekik, hogy ők miért teljesítettek a beadást. így érhetik el, hogy Zea- dányban mindenki becsülettel eleget tegyen kötelezettségének. Kevermesen javítsák meg a népnevelőmunkát Nagy a panasz a kevermesi tanácsra, a községi párttitkár elvtárs is nagyobb gondot fordítson arra, hogyan halad a községben a begyűjtés. Kevermes lemaradt a begyűjtésben, tőlünk kért segítséget, népnevelőket. Községünkben összöhívtóW a népnevelőket és november 4-én el is mentek Kevemesre népnevelő munkára. Ott senki sem fogadta őket. A kamarásiak nem tudták, hogy mit csináljanak, mert nem kaptak tervet arra vonatkozóan, hogy kikhez menjenek. Végül is az utcán beszéltek egy pár emberrel és úgy indultak el a községbe. A népnevelőmunka befejezése után a kamarásiak értékelték a kevermesi tanács munkáját. Azt a hibát látták, hogy nincs ütemtervük, segítséget kémek, aztán semmi útirány nincs elkészítve. A népnevelőknek visz- szafelé nyolc kilométert kellett gya- logolniok, mert az autó sofőrje berúgott, a kevermesieik még arról sem gondoskodtak, hogy ne gyalog kelljen visszajönni a népnevelőknek. Ezek után Nagykamarás nem szívesen ad népnevelőket. Nekünk az a feladatunk, hogy az ilyen hibákat tüntessük el. Ezért kérjük a kevermesi tanácselnököt, meg a községi párttitkárt, hogy jobban készítsék elő az ütemtervet a népnevelőmunkához. G. Tóth, János levelező, Nagykamarás. * G. Tóth elvtárs levelében helyesen mutatott rá, hogy a népnevelőmunka tervszerütlensége, rendszertelensége egyik oka Kevermes lemaradásának. Azonban hiba lenne úgy megítélni a dolgot, hogy elsősorban a tanácselnök felelős azért, amiért a népnevelőmunka ütemterve nem volt elkészítve. A népnevelőmunka irányítása elsősorban a kevermesi pártszervezet titkárának feladata. A tanácselnöknek pedig segítséget kell nyújtania olyan formában, hogy bevonja a tanácstagokat a, pgpn^sglőmunkába. Ilyenformán elsősorban a kevermesi párt- szervezetet terheli a felelőség a népnevelőmunka szervezetlenségéért és a megtörtént hibákért. Rejtett kukorica és egyéb dolgok a pelyva alatt A kulálcok begyűjtési kötelezettségük elmulasztásával akarják a dolgozó nép életszínvonalának növekedését megakadályozni. Aljas, fondorlatos cselekedeteik álcázására igyekeznek megtéveszteni dolgozóinkat, el akarják hitetni: beadási kötelezettségüknek azért nem tudnak eleget tenni, mert nincs miből beadniok. így volt ez Hugyecz János 25 holdas békéscsabai kuláknál is, aki siránkozással akarta félrevezetni a nála járó elszámoltató bizottságot. De a dolgozó népet nem lehet félrevezetni. Az elszámoltató bizottság ébersége leleplezte a knlák hazugságát. A sopronyi határban lévő tanyájának kocsiszínében, a pelyva alatt két kocsi csöveskukoricát, háromszáz kiló árpát és három kiló leveles do- dányt találtak eldugva. Továbbá a kulák padlásán az ocsuhan 10 kg szappant, egy rossz sütőtek- nő alatt pedig két nagy tábla szappant, a padlásfeljáró alatt, rongyokba tekerve egy üzemképes Ganz villanymotort találtak, így akarta nehezíteni közellátásunkat, szabotálni mezőgazdaságunk gépesítését. Mindezeken kívül még a kulák fiának házánál, Kondoroson 3 kocsi csöveskukoricát találtak. Felelősségre vonják Megyénkben több esetben előfordult, hogy egyee Szerződéskötők b hizlalásra lekötött sertéseket nem szállították bé időben, bár felvették az előlegeket és a különböző kedvezményeket. A szerződések megszegése zavarokat okoz közellátásunkban, éppen ezért kormányunk szigorúan eljár a szerződésszegőkkel szemben. Az elmúlt napokban járásbíróságaink egész sor mulasztóval szemben hoztak ítéleteket. A gyulai járásbíróság özv. Nagy Cs. Sándomé körösnagyhar- sányi lakost, Korda Albertné oká- nyi lakost két darab hizottsertée két. napon belüli beadására és 102 forint perköltség megtérítésére kötelezte. Ott György okényi Lakost öt darab sertés átadására és 292 forint megfizetésére, Árgyellán Jóa szerződésszegőket zsefné sarkadi lakost négy darab sertés átadására és 278 forint perköltség kifizetésére kötelezte. A gyomai járásbíróság G. Tóth Ferenc dévaványai, Kerekes Jáno6 Gyoma-Tolekpusztai és Nagy Zsig- mond dévaványai lakosokat kötelezte arra, hogy eleget tegyenek szerződésben vállalt kötelezettségüknek és megtérítsék a perköltségeket. A szerződés nem teljesítése esetén eljárást indítanak azok ellen, akikről bebizonyosodik, hogy szándékosan nem telje-sitik kötelezettségüket. A mulasztók szigorú felelősségrevonása a kötelezettségüket becsületesen teljesítő dolgozó parasztjaink 'között helyeslésre talál. De nem volt különb a »Deákné vásznánál« özv. Holub Mihályné szarvasi kulákasszony, volt festéknagykereskedő sem, akinél az elszámoltató bizottság 60 kg szappant, 40 kg zárolt terpentint, 3 kg feketeborsot, 10 férfi télikabátra való szövetet és körülbelül 800 méter Bemberg selyem árut talált. Mindkét begyűjtést szabol áló és árurejtegető kulák ellen az eljárást megindították, hogy elnyerjék méltó büntetésüket. PÁRTÉPITÍS tiHMtmgga—a—bbbbehbbu Útmutatást nyújt a mindennapi párfmunkában Erős brigádmozgalom a jó munka fontos feltétele Elmondta: ORBÁN GYÖRGY, a Kötöttárugyár művezetője Üzemrészünkben, a Kötöttárugyár lánckötő jóben kisebb-nagyobb eredményekkel folyt az egyéni verseny, d© a brigádmozgalom nem ment sehogy. Volt ugyan brigád nem is egy, de csak formálisan, mert egyik sem működött. Főleg azért, mert nem volt rendszeres kiértékelés, nem kaptak megfelelő támogatást sem tőlem, sem az iib- tői. Szétestek a brigádok. Ennek megmutatkozott a következménye a termelésben is; alig-alig ■ tud-* tűk csak teljesíteni a tervet. Körülbelül egy hónapja felismertük a brigádmozgalom hiányának súlyát. Termelési éitekezleten beszéltünk erről, megvitattuk egymás között s rájöttünk arra, hogy különösen a legfontosabb feladatok; a minőségjavítás, anyagtakarékosság, selejtes ökkentés terén hozna komoly változást a brigádmozgalom. Az üzemrész élenjárói, eztahá- novistái, Jánosi Pálné, Mázán Judit, Hegedűs Judit DISZ-titkár, Kesjár Hona szakszervezeti bizalmi elsőnek csatlakoztak a feladat megoldásához. Értekezlet után beszéltek 6zaktársaikkal, műszakuk dolgozóival s rövidesen megalakult az első brigád: Kesjár Ilona, Pri- bolyszki Andrásné, Balogh Sándor, Futaki Judit tagokkal, Mázán Judit vezetésével. Célkitűzésük a hi- baoenti csökkentés, tehát a minő-^ ség javítás, selejtes ökkentés volt s ezenfelül vállalták, hogy a hengereken nem hagynak anyagot felhasználatlanul. Az első példa nyomán megalakult a felvető brigád, Jánosi Pálné vezetésével. Jánosi Pálné rendszeresen átadja sztahá-i novista módszerét a brigádtagoknak s emellett példát1 mutat a termelésben is. Száznegyvenszázalékos , ieljjesitményt ér el átlagú*' san, az. elmúlt hóban például .'1060 forintot keresett. Amióta a brigád megalakult, nem fordult elő kifogás, reklamáció munkájukra. Hegedűs Judit DlSZ-brigádot szervezett e ennek Boldizsár Lenke lett a vezetője. Boldizsár Lenkének is 120—125 százalékra emelkedett az átlagos teljesítménye, pedig csak egy éve van. az üzemben. A brigádmunka sokat lendített az üzem termelésén. Megalakulásuk óta 3—4 százalékkal emelkedett a teljesítmény. Segítik egymást, megbeszélik a feladatokat, javult a munkafegyelem, jobb az időkihasználás. Ehhez hozzájárul az is, hogy rendszeresen értékeljük az eredményeket, naponként ismertetjük a versenytáblán, a minőségi értékelést pedig tizna pon- ként. Tizenegy százalékkal csökkent az egységköltségünk, ami nagyrészben a termelékenység növekedését mutatja. De a tervtel je- sitésben is 110 százaléknál tartunk. Persze vannak még hibák, de nem megyünk már el mellettük és igyekezünk kijavítani. Éppen Hegedűs Juditnál történt meg, hogy a száltartó vasakat helytelenül alkalmazta és nagyobb hulladékmennyiség, gépállás keletkezett. Kaposvári Károly viszont puha hengerlést végzett a széltárcsák hanyag felszerelésével. Mindkettőjük esetét kiirtuk az üzemben. Okulnak a hibából és nem követik el mégegyszer. Fokozzuk az egyéni felelősséget is, a tengereket, a lánckötő gépeken készült anyagot cédulázzuk, igy minden esetleges hibának megtaláljuk a gazdáját. Legnagyobb feladat üzemrészünkben a minőségjavítás. Nagj még a hibacenti és gépeinket nincs automata berendezés és így a minőségi eredményeknek fokozottabban a jobb, szilárdabb munka- fegyelem a feltétele. Az üzem se- lejttábláján. is eddig leggyakrabban a lánckötő üzemrész szerepelt. Van tehát javítanivaló még. de dolgozóink felismerik a feladatokat és mindjobban igyekeznek kiküszöbölni a hibákat, j*'louder Margit például vallatta, hogy nyolc* százalékkal csökkenti a hi- baeentit.' Kilenc és fél százalékkal csökkent a hibacentije, azonban nem áll meg ennél az eredménynél. Most a november 7-i értékelésnél az üzem legjobb művezetője címet kaptam. Ez nem az én kizárólagos érdemem, hanem az egész üzemrészé. Ez is bizonyítja, hogy a lánckötő dolgozói akarnak és tudnak jobb munkát végezni. Az Orosházi Malom dolgozói az „Eliizem“ cím elnyeréséért harcolnals 1951. évi terv teljesítéséért folytatott harcban, a november 7-i verseny szakaszban elért nagyszerű eredményekkel köszöntöttük a nemzetközi munkásosztály legnagyobb ünnepét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. November 6-án ünnepélyes zászlóátvétel folyt le üzemünkben, ugyanis a malomipari dolgozók között folyó országos versenyben üzemünk a második helyezést érte el. Ennek az eredménynek az volt az alapja, hogy megértettük Pártunk útmutatását s üzemünk vezetősége is fokozottabb segítséget adott harcunkhoz, tervünk teljesítéséhez. Ebben a békefeladatban az élenjárók, a terv teljesítésében legjobb eredményi elérők jutalmakat kaptak. Kiss Ferenc elvtárs ezer, Vicze József ötszáz, Sáfár János sztahánovista ötszáz, Kővágó Józsefné és Kiss Péter szta- hánovisták kétszáz-kétszáz forint pénzjutalomban és két hét külföldi üdülésben részesüllek. De ez a néhány név csak megkezdése egv hosszú sornak, mert számosán kaptak jutalmat, kitüntetést a jó munkáért. A november 7-i eredményekkel nem ér véget üzemünkben a verseny, hiszen minden dolgozónk legfontosabb feladata, hogy a tervet minél előbb teljesítsük s mosl már a II. helyről igyekezzünk eljutni az első helyre. Ebben a küzdelemben legfontosabb számunkra, hogy figyelembe vegyük és sikerrel megoldjuk a még fennálló nehézségeket, megszüntessük az üzemben mutatkozó szűk keresztmetszetet, gyorsítsuk a vagonok ki- és berakását és mindezek érdekében nagymértékben szilárdítsuk a munkafegyelmünket. Sok és nehéz feladat áll még előttünk, de ezeknek a sikeres megoldását pártós szakszervezetünk, üzemünk valamennyi dolgozójának együttes jó munkája hozhatja meg s így érhetjük el a kívánt eredményt: tervünk mielőbbi maradéktalan teljesítését és az »élüzem« cím elnyerését. Mályás Lajos, az Orosházi Malom levelezője
