Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-17 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' Révai elvtárs beszéde Füleken Csehszlovákia magyar dolgozóihoz Erős brigádmozgalom a jó munka fonto's feltétele 1951 NOVEMBER 17. SZOMBAT Ara SO fillér VII. ÉVFOLYAM. 21W. SZÁM „A pártértekezlet mindannyi linkért tanácskozik“ |Y|a megyénkben is megkossi(ki­nek « pártértekealetok: a községekben, majd a városokban, járásokban e azután kerül sor a megyei pártértekezletre. A párt- értekezleten a- ^párttagság küldöt­tei megválasztják a község, a vá­ros, a járás, majd a megye leg­felsőbb politikai szervét: a párt­választmányt. Igen nagyjelentő­ségű esemény ez, mert a pártér- tetéztétek az egész dolgozó nép és a béke fokozottabb védelméért szabják meg a teendőket. A párt­értekezletek a helyi viszonyok­nak megfelelően alkalmazzák ' a pártkongresszus határozatát, érté­kelik a terület pártszervezeteinek évi munkáját, továbbá hogyan haj­tották végre a párt- és kormány- határozatokat. Megnézik, Rákosi elvtárs 1950 február 10-i beszéde óta hogyan erősödött a Párt és a tömegek közötti kapcsolat, ho­gyan szilárdult a pártdemokrácia, hogyan mélyült a párttagok fele­lősségérzete, a bírálat, önbirálat. A pártértekezletek nemcsak értéke­lik az ■ ezzel kapcsolatosán -végzett hiúnkákat, hanem etéren is megha­tározzék a tennivalókat a további ered menyekért. tekezletek tanácskozásainak a többi között fontos kérdései: értékelni a terület pártszervezeteinek park­építési, pártoktatáei munkáját, a dolgozók széles tömegei’ között, vég­zett politikai munkát, megnézni, hogyan tudták pártszervezeteink mozgósítani a dolgozó parasztokat a békeharcban való fokozottabb helytállásra, hogyan harcoltak párt- szervezeteink, a kommunisták az ellenség ellen. Nagy gonddal kell foglalkozni a pártértekezleteknek a klerikális reakció elleni harc kér­désével is. Elsők közötti feladata a pártéi tekezleteknek foglalkozni a kommunista fegyelem, helytál­lás, áldozatvállalás, példamutatás kérdésével. A pártértekezleteknek la kell dolgozni. — és ki is dol­gozzák — főbb pontjaiban, hogyan mozgósítsák a terület pártszerve­zetei a dolgozókat olyan közvetlen feladatokra, mint az őszi munkák sürgős befejezése, az évi begyűj­tés sikere, üzemekben az évi terv teljesítése, túlteljesítése. Foglalkoz­nak a pártértekezletek a termelő­szövetkezetek megszilárdításával, a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésével. A pártórtekezletek fel­adata harcra mozgósítani a terü­let pártszervezeteit azért, hogy a népnevelők megértessék minden dolgozóval: akik megbontják az ál­A pártéi tekezletek döntő kér- dóséi adódnak a Pártkon­gresszus határozatából. A pártér­„A küldötteken keresztül én is képviselve leszek44 iami fegyelmet, nem tartják be a nép törvényeit, azok az egész nép, a haza kárára vannak. Nem kétséges, hogy pártszervezeteink felvilágositó munkája következté­ben minden becsületes dolgozó, ki­vétel nélkül elitéli azokat, akik ■megbontják az állami fegyelmet, nem' tartják be a nép törvényeit. Fog­lalkozni kell a pártértekezleteknek azzal is, hogy a pártszervezotók, párt vezetőségek hogyan ellenőriz­ték, segítették a tömegsaerveaetek munkáját, különös figyelemmel Pártunk ifjúsági szervezeté»: a DISZ-re. IVTagy gonddal készültek, ké­szülnek a pártértekezletek beszámolói. Nagy gonddal készül­nek a pártértekezletekre a párt,tag­ság küldöttei. A pártszervezetek, a párttagok, a pártonkívüli dolgo­zók megbízatásokat adtak, adnak a küldötteknek. A pártértekezleten a párttagság, a nép küldöttei az­után nagy felelősséggel megválaszt­ják a pártválasztmányt: a község, ja város, a járás, a megye legfőbb politikai szervét. A dolgozók széles tömegei bizalommal, érdeklődéssel’ vár ják a pártértekezleteket, mert tudják, hogy az ő még jobb éle­tükért, a további új eredmények­ért. a béke védelméért folytat­ják" tanácskozásaikat. A pártszervezetek a legjobbjai­kat küldik a pártértekezletekiiD, hogy elmondják a párttagság vé­leményét, javaslatait, értékeljék a felsőbb pártszervek munkáját. A bé­késcsabai városi pártértekezleten, — amely holnap, vasárnap lesz, — a Pamutszövőből 12 küldött vesz részt. A párttagok itt is a pártmun­kában, a termelésben élenjárókat választották küldötteknek, oly cm kommunistákat, mint 'például Pri- botyszki Mária elvtársnő, sztaha­novista, Dmss Mihály elvtárs, él- munkás, sztahanovista. Farkas Károly elvtárs, a Pamut- szövő egyik dolgozója. Ö nem vesz részt a pártértekezleten, de. .. — a küldötteken keresztül — mondotta — én is képviselve leszek a pártértekezleten. A küldöttekéi én is választottam és rajtuk keresz­tül gyakoroljuk jogainkat., telje­sítjük kötelességeinket. A küldöt­tek nemetak a kommunistákat, ha­nem üzemünk pártonkívüli dolgo­zóit is képviselik. Azt várom én is a pártértekezlettől, hogy jól be­széljék meg a tennivalókat. A Pamutszövő kommunistái, pár­tonkívüli dolgozói azt is várják, hogy a küldöttek, visszatérve a pártórtekezletről, beszámoljanak az elhangzottakról, ismertessék az ott hozott határozatokat. Készül a beszámoló Nagyszénáson november 24-én tartják meg a községi pártérte­kezletet. Laszti elvtárs, a községi pártvezetőség titkára, szinte hetek­kel ezelőtt megkezdte a felkészülést, az adatgyűjtést a beszámoló elké­szítésére. Természetesen, nem. egy­maga , Hanem .» községi pártveze­tőség többi tagjával együtt készí­tik a beszámolót, kikérik hoz­zá az alapszervezetek titkárainak a véleményét is, sót a községi párt­vezetőség munkájától kikérik a párttagok, púrtonkívüliek vélemé­nyét is. A nagyszénási községi párt­vezetőség a beszámoló elkészíté­sénél újból áttanulmányozta Rá­kosi elvtárs Í9ő0. február 10-i be­szédét, de gondosan ismét áttanul­mányozták a pártkongresszus anya­gát is. A beszámoló elkészítésénél különösen figyelemmel vannak arra a nagyszénás! pártszervezetek, a ljözségi pártvezetőség milyen mó­don hajtotta végre a párt- és kor­mány-határozatokat. A beszámoló a felsőbb pártsaerv ellenőrző, segítő munkáját is értékeli, például az oktatási munkára való felkészülés­nél nem volt kielégítő a járási pártbizottság segítése. A pártépí­tés fökérdéeként szerepet a» beszá­molóban. Például a második ke­rületben egy év alatt hat tagot és négy tagjelöltet vettek fel, — nem fordítottak megfelelő gondot az ara­tás, begyűjtés, bókekölcsönjegyzós élenjáró pártonkívüli dolgozóira. Ez a községi párt-vezetőség munkájának hiányossága is volt, mert nem hívta fel megfelelően a második kerületi pártalapszerveaet vezetőinek figyel­őiét arra, hogy törődni kell az élenjáró pártonkívüliekkel. A beszámolót, — amelytől nem kis mértékben függ a pártértekez­letek sikere — új litt megbeszélik a pártvezetéséig tagjai. Egy küldött és egy pártonkívüli dolgozó paraszt Pongi'ácz elvtársat, a gyulavári gépállomás kommunistái választot­ták küldöttnek a gyulavári köz­ségi pártértekezletre. Pongrácz elv­társ a pártértekezloten el akarja mondani a többi között azt is, hogy" sokkal nagyobbak lettek volna a gépállomás eredményei, ha a párt- szervezet jobban, ellenőrzi a terme­lőmunkát, akkor nem fordul elő in­dokolatlan géptörés, mint az ara­tásnál, cséplésnél, szilárdabb lenne a munkafegyelem. Dobozon is nagy érdeklődéssel várják a pártértekezleteket a pár­tonkívüli dolgozó parasztok is. Komlósi János, pártonkívüli dol­gozó paraszt, mondotta: »A párt- értekezlet mindanny műkért tanács­kozik, Azt várom én is a pártérte- kezlsttől, hogy olyan határozatoknt hozzon, amelyek elősegítik az új eredmények elérését. Mi, pártonleí- villiek megfogadjuk a Párt taná­csát és mi is jobban, dolgozunk azért, hogy megvalósuljon a terv, béke legyem, A gépállomás mun­kája körül hiba van, úgy látom. Sokan szerződést kötöttünk a gép­állomással őszi mélyszántásra is, de még sok dolgozó parasztnak nem szántott a gépállomás. A pártérta- kezlet tegyen azért is, hogy meg- szünjemek az ilyen hibák s jobban ossza be munkáját a gépállomás/* Február 1 a Magyar Sajti Napja Minisztertanácsi határozat február 1-éiiek a ..Magyar Sajtó Napjává** nyilvánításáról 1942 február 1-én jelent meg eböizben a szabadságunk, nem­zeti függetlenségünk és a népek békéjének ügyéért küzdő Szabad Nép, a Kommunista Párt központi lapja. A Szabad Népnek az elnyomatás éveiben és a felszabadulni után jelentős része volt népünk küzdelmeiben és győzelmeiben, har­cokban és sikerekben gazdag útja során milliók szellemi kenyeré­vé vált. Éles fegyver szabadságunk és nemzeti függetlenségünk vé­delmében, a szoci/(izmus építésében. A Szabad Nép magasra emeli a proletái internacionalizmus, a Szovjetunióhoz való rendületlen hű­ség diadalmas zászlaját. Szilárd helytállásra neveli a béke minden magyar hívét az imperialista háborús gy új tógátokká! szemben. A minisztertanács ezért a Szabad Nép megjelenésének 10. év­fordulója emlékére minden év február 1 napját a magyar sajtó nap­jává nyílvánítja. Ez a nap ünnepélyes kifejezője annak a megbecsülésnek, a mely- ivei államunk az alkotmány szellemébén a szabad sajtót munkájá­ban támogatja. Erősítse a sajtó napja a Magyar Dolgozók Pártjának, kormá­nyunknak eitéphetetíen kapcsolatéit a dolgozó néppel, a munkásosz­tály ®s a dolgozó parasztság Szövetségét, a dolgozó nép egységét, a békeharcban és ötéves tervünk megvalósításában. Nö­velje a történelmünk során először igazán szabaddá lett magyar sajtó megbecsülését és szeretetét a legszélesebb tömegekben, lelketitse úf harcokra, új győzelmekre a magyar sajtó dolgozóit. Összefogva a mélyszántást ts időben elvégezzük Elmondta: HÓDI ISTVÁN, a békéssámsoni tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke Községünkben nagy feladat, elé állította a gazdag termés beta­karítása a dolgozó parasztokat.. El­mondhatjuk, amilyen nagy volt a munkanélküliség ezelőtt 8—10 év­vel a községben, olyan nagy volt most a munkáshiány. Csaknem egy- időben kellett betakarítani a bő­séges kukorica- és cukorrépater­mést s elvégezni a//, őszi szántáe- vetést. Láttuk, ezeket a felarlatokat csak úgy tudjuk elvégezni, ha meg­szervezzük az ellenőrzést is. Az ál­landó bizottság- tagjai felosztották egymás köyt. a határt 6 úgy, hogy az állandó bizottság egy-egy tagja e.l lenőrizte a munkát azon a határ- nésaen, amelyért ő volt a felelős. Rendszeresen, minden héten meg­tartottuk az állandó bizottsági ülést, értékeltük, hogyan állunk a munká­val s észt minden esetben összeha­sonlítottuk a végrehajtó bizottság szántás-vetési ütemtervével. Ila va­lamelyik részen lemaradást tapasz­taltunk, ■ azonnal mozgósítottuk a mezőőröket, dűlőfelelősöket, akik felkeresték az elmaradókat., figyel­meztették őket a határidő pontos betartására. Kiagyűléseket is szer­veztünk, ahol a tanácstagok saját tapasztalataikról számoltak be, igy győzték meg a hallgatókat a me­Meg kell gyorsítani a gyapot utószedési munkáját A ‘szovjet módszerek alkalmazá­sával megyénk állami gazdaságai­nak 30 dolgozója érte el a »gyapot- szedés mestere« címet. A legjobb eredményt a szovjet módszer al­kalmazásánál a tekééi állami gaz­daságban érték el, ahol tíz dolgozó szedett egyénenként táa mázsánál több gyapotot. Gazdaságainkban, termel oesoport- jainkban most már utószódé« fo­lyik, ezt a munkát kell meggyor­sítani, mert ha beáll az őszi eső­zés, jelentős értékű gyapot kárbu- vész. Állami gazdaságaink közül az utószedés a mezőberényi, bé­kési és örményzugi állami gazda­ságban halad jól, meg kell, gyor­sítani a munkát a battonyai, domb­egyházi és lőkösházi gazdaságokban. Termelőszövetkezeti csoportjaink­ban. csak igen kis mértékben al­kalmazták a szovjet módszert, en­nek tudható be, hogy csoportjaink általában lemaradtok a szedése»!. A legjobban a kondorost »Micsu­rin«, a medgyesegyházi »Mo rali­sak i« és a vésztői »Vörös Csillag« tsz-ben halad a munka, ahol moz­gósították a családtagokat a gya- potszedési munkára. ■ Nagyfokú a lemaradás a gádo­rost’ »Gero« és az eteki »József Attila« termelőszövetkezetekben. Csoportjainkban mindenütt mozgó­sítani' kell a családtagokat, hogy november 25-re befejezzük az utó- szedést zőgazdasági munkák időben vaió el­végzésének fontosságáról. Munkánk eredményéhez nagyban hozzájárult az is, hogy egy-egy ér­tekezletünkre meghívtuk azokat * dolgozó parasztokat, okik a tava­szi és nyári munkák elvégzésében is élenjártok, beadási kötelezettsé­güket túlteljesítették. Hogy ez mi­lyen helyes volt, azt az is bizo­nyítja, hogy például, amikor acu- korrépaszáUítás miatt lemaradtunk a búza vetésben, a dolgozó parasztok véleménye alapján készítettünk ja­vaslatot a tanács felé a vetőgépek vajonírozáfiáról ée arról, hogy csak azok szállíthassanak répát, akik már elvetették a búzát. A betakarítás, szántás-vetés után még igen komoly feladat a/ óun mélyszántás elvégzése. Mivel »gép­állomás nem biztosított annyi gép t hogy az egyénileg dolgozó parasz­tok is traktorral végeztetiieseék * mélyszántást, saját maguknak kel­lett- segíteni magukon. A mezőgaz­dasági állandó bizottság elhatározta, hogy három fogatból álló foga- tos-brigádokat szervez. így bizto­sítani tudjuk a mélyszántás meg­felelő minőségét és ugyanakkor el tudjuk végezni az őszi trágyahoiv dást is. A három fogatból ugyanis, négy ló szánt egy ekével, két 16 pedig trágyát hord. így három kocsi van egy pár lóhoz, ezért a lovaknak nem kell várni, amíg » kocsit megrakják, hanem átfogjuk őket a megrakott kocsiba. Ezzel » módszerrel háromszorosra tudjuk növelni a teljesítményt.’ Eleinte csak egy-két brigád volt a faluban, amit az állandó bizottság tagjai szerveztek. A dolgozó parasztok lát­ták, hogy a munka igy sokkal eredményesebb s ma már sokan követik ezt a példát, össze fogva végzik a mélyszántást, trágya,bor­dást. Mindezeket összefoglalva e.mond­hatjuk, munkánk úgy vált eredmé­nyessé, hogy pontosan megjelöltük az állandó bizottsági tagok felada­tait, egyre több dolgozó parasz­tot vontunk b© a munkába s ala­posan megszerveztük a feladatok végrehajtásának ellenőrzését

Next

/
Oldalképek
Tartalom