Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-15 / 266. szám
4 1951 itovemtar 15, caiitftrttlk „A mi államunk gondoskodik rólunk, mini- anya gyermekeiről''--------------------------------------------------------- \/iUauatólc Hifit A békéscsabai Magasépítés lakatosüzemében, jobban mondva, a lakatosüzem kovácsműhelyé- ben sziporkázik a tűz a fújtató szele nyomán. Varga Sándor kiemeli a vörös vasdarabot az izzó fészekből, majd az üllőn veri kemény, egyenletes mozdulattal. Itt-ott — jó öreg kovács-szokás szerint — még cifrázza is, amíg fordít az anyagon, mellette veri a ritmust. Még néhány mozdulat és kész a szükséges forma. — KilencszózHz óta fogom a kalapácsot Szeretem a szakmát. Azon »spekulálok« mindig, hogyan lehetne jobban, gyorsabban dolgozni Itt van ez a rabicz szeg... tizenháromezer darabot kellett csinálni Több az, mint egy mázsa! Eddig két meleggel csináltuk, eggyel hegyeztük, másikkal fejeztük. Kigondoltam, hogy lehet I ezt máskép is. — Lenyúl a mun- I kapad alá, kotorász, majd elő-1 szed egy kis csuklós, mozgatható valamit... — Egyszerű, ugye? Ide beteszem a szegnek valót, — valóban l>etesz egy félkész szeget és csinálja is. amint mondja: ezzel a karral fordítok egyet és már készen is van a szeg. Szép, egyenes, gyorsabban is megy és csak egy meleg kell hozzá, a helyezéshez. Megmutatja, majd leleszi az elkészült, jól sikerült szeget és egy másik fontos művelethez fog. Cigarettát sodor. Rágyújt s az első szippantás után. mindjárt folyamatosabb a beszélgetés is. — Szívesen csinál most ilyesmit az ember, megbecsülik a munkájál Könyvet, pénzjutalmai kaptam már a jó munkámért. Vagy itt van ez a nyugdíj-rendelet is. I Régóta dolgozom már a szakmában, láttam egyet-mást; azelőtt beszedték a nagy összegei OTIra, öregségire, aztán, amit adtak, az éppen csak az éhenhaláshoz volt sok. — Felvillant a cigaretta vége, amint mélyet szív, — gondol egyet s újra folytatja: — Igaz, 54 éves vagyok, de még eszem-ágában sincs abbahagyni a munkát. Eldolgozgatok én még egy darabig, de azért jól esik. megnyugszik az ember, hogy a nyugdíj-dolog is rendben van. Nagyon igazságos, hogy ezt is a végzett munka után állapítják meg. Elvégre úgy helyes, aki többet termel, többet ad a köznek, az kapjon többet az államtól. Ebből is láthatja mindenki, hogy erősödünk, van már lehetőség az öregekről is gondoskodni. fin ugyan még" nem töröm rajta a fejem, hogy nyugdíjba menjek, de azért jó rágon- dolni, szinte fiatalodik tőle az ember. Es ez nem más: a mi államunk gondoskodik rólunk, mint anya gyermekeiről. (T. Gy.) A békéscsabai Kötöttárugyárban mind több és több dolgozó kapcsolódik be az új szocialista kultúra terjesztésébe. Élnek a Pártunk és kormányzatunk által biztosított lehetőségekkel. Olvasgatják az üzemi könyvtár jobbnál-jobb köteteit. Többen, köztük Fábián László és 'Priskin István zongorázni tanulnak az üzem zongoráján. Galbi- csek Mihályné és mások a gitá- irozásboz kaptak kedvet s Adámik Gyula szívesen tanitgatja őket. A húsztagú színjátszó gárda, a tizenhattagú tánccsoport és a hattagú gitár-zenekar maris több elismerést szerzett az üzem dolgozóinak. A Párt útmutatása nyomán aztán rátértek arra, hogy' szórakozva neveljenek. A kultúra fejlesztésében végzett lelkes munkájuk már régen túlnőtt az üzem falain. A megyei kultúr versenyen , második, de országos kultúrversenyen pedig az első helyet vívta ki. Nagy szó elsőnek lenni az ország valamennyi üzemi és városi kultúrcsoportjai között. Az újabb és ifjabb előadásba/ való készülődés közben tású előadást tartottak. Műsorukkal ellátogattak a laktanyába, ahol a néphadsereg ujjonnan bevonult tag-, jait köszöntötték. November 6-án az üzemben adtak egész estét betöltő műsort. Ellátogattak a békéscsabai téglagyárba is, ahol az előadott énekszámokkal, táncokkal, tarka jelenetekkel és bíráló rigmusokkal fokozták a, dolgozók munkalendületet. November 10-án este Sarkadra látogattak el és a Szabad Föld Téli Esték előadásaira összegyűlt dolgozó parasztokat- szórakoztatták és ösztönözték a tanulásra. A dolgozók kedvelik a kultúrceo- port műsörszámait. Az üzemben egyszer-másszor . hangszórón hallgatják végig a dolgozók a kultúr- osoport fizereppróbáit' Ilyenkor elismerésüket fejesik ki azért a fáradhatatlan, önzetlen munkáért, amit az ő szórakozásuk érdekeljen végeznek. Elismerésük abban is megnyilvánul, hogy zsúfolásig megtöltik a kultúrtermet egy-egy előadás alkalmával. De szívesen fogadják a kultúrcsoport úgynevezett »rádió játékait« is. Ugyanis minden üzemrészben egész nap hangszóró közvetíti a rádió híradásait és a hanglemezek zenéje mellett vidám hangulatban tolják a munka. A zenét több esetben félbeszakítja az üzem »Háry Jánosának« és »Rigmus Pistájának« haragja, A dolgozók igy nevezték el a kultúrcsoport tagjait, akik rádiójáték szerűen adják hírül az egész, üzemnek, hogy ki milyen teljesítménnyel segíti a béke védelmét, az ötéves terv megvalósítását. Az ilyen »rádiójátékban« bírálják meg a selejtgyártókat, a későnjövőket. Ezeknek a nevét »Háry János« és »Rigmus Pista« csattanóé rigmusokba gyűjti. Jól- értesültaégük és kedves humoruk nagy népszerűségre tett szert és a dolgozók már rígy bírálják egymást, hogy »javítsd meg a munkád, mert megmondlak Háry Jánosnak«. A kitüntetés még jobb munkára, köteles bennünket A Nagy Októberi SzocialistaEor-1 vezatőségválasztás során újból meg- radalom 34. évfordulóját vállaló-1 választott párttitkár tSLvtáraat, sunk teljesítésével ünnepeltük. Az Sztahanovista kitüntetést kapott és büszkén tekintenek a falon függő díszes oklevelekre és az ezekkel kapott ezüstserlegekre», melj'ek nagyobb lendületet adnak fáradhatatlan munkájukhoz. Ezek a kitüntető oklevelek kötelezik is őket « kultúra széles körben való terjesztésére, a dolgozók nevelésére, szórakoztatására és a tervek teljesítésének mozgósítására. A kultúr- osoport tagjai eddig meg is állták helj'üket. Az elmúlt hetekben is több szórakoztató és nevnelőhaNem is olyan régen történt, úgy október elején. Ketten voltunk az irodában; a vállalatvezető, meg én. Cikket írtam az üzemről, építőt, bírálót, hiszen van ott eredmény, de hiba is elég. Kérdi tőlem: mikor lesz meg a cikk, amit róluk írtam? — »Két-három nap múlva olvashatod«, — szerényen ennyit mondtam. Mint általában történni szokott: az írás bekerült a lapba. * * * Talán egy hét telt el azután, hogy találkoztunk ismét. — Mikor jelenik meg a cikk, mert nem olvastam még — kérdi tőlem, — pedig bírálatot vártam, nem érdektelenséget. »De hiszen megjelent a cikk« — mondom me- <ráoi anva^akaiékosöugban 2 o/o-os meg- takarítást vállaltunk, 22.8 o/o-ot teljesítettünk. Jó minőségi munkát végeztünk. Egyénileg is születtek kiváló teljesítmények. Ezekért a teljesítményekért Pártunk, a dolgozó nép kormánya kitüntetésban részesítette Gombkötő Mihályt, a — Nem láttam, pedig olvasom a lapot rendszerint. — Debát. ilyen helyen volt, ebben a példányban.. • — Ah, emlékszem már, a lapokat éppen akkor nem olvastam. * * * Telt az idő.,.. Egy értekezleten újra üdvözöltük egymást. Ránéztem s gyötört a kíváncsiság. • megértette s mondta is-: — Nem volt még kezemben a*; újság. Ezért írok róla most, ha nem is leszek kedvére. így kerültek e sorok újra szedésbe. Harisnyagyári vállalatvezető! Nem dorong ez, nem hiúság az alapja, hanem az őszinte bírálat hangja. (Tóásó) kétheti üdültetést Galyatetőn. Teljesítménye: 166 százalék. Szilágyi József sztahanovista a »Szakma legjobb dolgozója« kitüntető oklevelet. 500 forint pénzjutalmat kapott. Szálai György 115.4 százalékot ért el, sztahanovista oklevelet kapott 200 forinttal. Kiváló munkája eredményéért a vállalat vezetősége a közelmúltban csoportvezetői munkakörrel bízta meg. Az üzem kiváló •dolgozója rímmel dicsérő oklevelet kapott Kiss Lajos, aki 150.7 százalékot teljesített. Száz forint pénzjutalomban részesült még ezenkívül Pataki Sándomé, Dénes András, Sirokmáa .Mihály, Kovács Károly- né. Ezeket a kitüntetéseket és jutalmakat egy kis ünnepség keretében kapták meg szakfcúrsaink. Valamennyien köszönetét mondtak a Pártnak a megbecsülésért, á kitüntetésért, ami még jobb munkára kötelez bennünket. Zvara "Rozúlia levelező, Orosháza, Seprűgyár. OLVASD a Viharsarok Népét! Egy olvasóhoz, aki nem olvas A tervteljesités élharcosai IIU8ZARIK RÓZA elvtársnő, az CSIZMADIA FERENC elvtárs, az orosházi Baromfifeldolgozó Válla- orosházi Bamevál karbantartó la- lat dolgozója. Az ő segítségével katosa. Lelkiismeretes munkájával jutott a belező brigád az utolsó lehetővé teszi az üzemi berendezés helyről az elsőre, nyolc brigád zavartalan kihasználását s emellett versenyében. Mint párttag példát jelentős eredményt ér el az anyag- inutat a termelésben, átlagosan 145 takarékosságban: segítségével hullai- százalékos eredményt ér el, bri- dák és egyéb anyagok felhasználáisá/- gód jónak átlagteljesítménye 121 val eddigi 3.500 Irt értékű anyagot százalék. takarítottak meg. Jó munkájáért felvették a tagjelöltek sorába. MAGYAR ISI VANNE, a békéscsabai Ruhagyár sztahanovista térítője. 1952. évi január 12—i tervét teljesítette. Példamutató a mun- kafögj’elémben. " Munkamódszerét rendszeresen átadja dolgozó társainak . 1D. TÓTH ELEK elvtárs, a békéscsabai Téglagyár üzemvezetője. Felismerte az alulról jövő kezdeményezések jelentőségét,- számos kezdeményezést megvalósított, amely az 52-es tervfenertető értekezleten hangzott el. Jó munkájáért az üzem tagsága beválasztotta az új pártvezetőségbe. VlNOZE JANOS, a Tatarozó- ós Építő Vállalat betonelőgyártó telepének munkavezetője. A vállalat- nái először ismerte fel a Gazda- mo'zgalom rendkívüli jelentőségét s támogatta a dolgozók anvagt.aka- rékossági kezdeményezését. SZLÁVIÉ JÓZSEF, a Sarkadi Cukorgyár sztahanovista gépkocsive» aetője. Fiat 1500 típusú gépkocsijával 124.197 kilométert futott nagy javítás nélkül. Üzemanyag- takarékosság terén október hóban 100 liter benzint takarított meg. A százezerkilométeres mozgalom- élharoosa. Kultúrotthont avattak a békéscsabai postások November 10-én este kultúrotthont avattak a békéscsabai postás dolgozók. Ez a kultúrotthon nagy lehetőséget biztosát kultúrmunká- juk fokozásához. Eddig nem volt megfelelő helyisége a 26 tag^í jól— ismert postás fúvószenekarnak, a bábjátszócsoportnak, a könyvtárnak és ha élmunkás ós újító-körnek. Az átalakítási munkákat a dolgozók társadalmi munkával végezték el s gzzel 2000 forintot takarítottak meg. Az új kultúrotthont új székekkel. asztalokkal, könyvszekrénynyel és- rádióval szerelték fel. A postás dolgozók mindezt az ötéves terv újabb ajándékaként kapták. Ez évben kapták az üzembeállított nagyteljesítményű a utomatateleiön- központot és a posta épületében berendezett melegvizes fürdőhelyiséget is. Az avatóünnepségen, melyen megválasztották a kultúrotthon vezetőségét, megfogadták, hogy az ötéves terv ajándékaiért úgy mondanak köszönetét Pártunknak1, hogy az eddiginél jobb munkát végeznek, úgy munkaterületükön, mint a kultúra fejlesztésében. Hiszen most már lehetőségük nyílt arra is, hogy színjátszó ós tánccsoportjuk rendszeresen prábízzon és szerepelhessen.
