Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-15 / 266. szám
Eredmények, hiányosságok az endrődi „Petőfi“ tsz újra« választott pártvezetőségének munkájában A zárszámadások összegei élő emberek munkájáról beszélnek AZ M DP BEK E S M E C I PA R TB I Z LAPJA 1951 NOVEMBER 15, CSüTÖBT Í»K Ara 50 fillér VII. ÉVFOLYAM, 206, SZÁM „Kulturális egyezményünk minden pontjának közös a célja, lehetővé tenni népeinknek, hogy egyre jobban megismerjék egymást, hogy a barátság és a proletár internacionalizmus szellemében kölcsönösen segítsék egymást a szocializmus építésében“ — mondotta Siroky elvtárs, ininiszterelnökhelvettes és külügyminiszter Prágában aláírták « Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturális együttműködésről szóló egyezményt A Csehszlovákia és Magyarország kulturális együttműködéséről szóló egyezmény aláírására Prágába érkezett magyar kormányküldöttség tagjai Révai József elvtárs, népművelési miniszter vezetésével hétfőn délután hivatalos látogatást tettek Kopecky tájékoztaiás- ügyi miniszternél; este pedig resztvettek a prágai nemzeti színházban rendezett ünnepi előadáson. Kedden délelőtt Révai József elvtárs vezetésével a kormányküldöttség tagjai látogatást tettek Zápotocky elvtárs, csehszlovák miniszterelnöknél, majd meg tekintették a Csehszlovák Kommunista Párt harmincéves történ-tének dokumentációs kiállítását. Délben Kopecky miniszter ebédet adott a magyar küldöttség tiszt-leiére. Kedden este a prágai Cemin- palotában aláírták a Magyar Kép- köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturális egyezményt. Az egyezményt a Csehszlovák Köztársaság kormánya nevében Siroky elvtárs, miniszterelnőkhelyettes és küliigy miniszter, a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Révai József el társ, népművelési miniszter írta alá. Az aláírás után az álíirók méltatták az egyezmény jelentőségét. A Szovjetuniónak a német fasizmus felett aratott történelmi győzelme teremtette meg az előfeltételeit a magyar és csehszlovák nép közötti új kapcsolatnak Siroky eivtárs beszéde Siroky elvlárs, minisztere! nők- belyettes és külügyminiszter beszéde elején megemlékezett arról, milyen nagy jelentősége van aimak, hogy az egyezmény épp akkor jön létre, amikor a Csehszlovák Köztársaság a csehszlovák-szovjet barátság hónapját ünnepli, amikor a csehszlovák ellentéteket síkéiül néhány év alatt eredményesen felszámolni és a közöttünk fennálló »örökös« ellenségeskedések a nemzetközi imperializmus szolgálatában álló burzsoá kormányainkkal együtt tűntek cl. A továbbiakban utalt az 1949- beu aláírt barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyúj tási szerződésre, amely a lenini-sztálini nemzetiségi politika elvei alapján rendezte és elősegítette a magyar nemzetiségű polgárok nemzeti kultúrájának fejlesztését is, maja így folytatta: — Az eddigi sikeres tapasztala tokon felépülő új csehszlovák- magyar kulturális egyezmény azokat az elveket törvényesíti, amelyek már valóra váltak népeink kölcsönös megismerése terén és egyben megadja a lehetőséget kapcsolataink további elmélyítésére és mindenre kiterjedő kiszélesítésére a kultúrális élet minden területén. E kulturális egyezményünk minden pontjának közös a célja — állapította meg — lehetővé tenni népeinknek, hogy egyre jobban megismerjék egymást, bogy a barátság és a proletárintemacionalizmus szellemében kölcsönösen segítsék egymást a szocializmus építésében és a Szovjetunió vezetésével, megalkuvás nélkül harcoljanak a nemzetek közötti tartós békéértNépeink barátsága, gazdasági, politikai és kulturális együttműködése döntően nem a múltra, hanem a jelenre és a jövőre épül Révai elvtérs beszéde nép háláját és szeretetét fejezi ki a Szovjetunió iránt. Megállapította, hogy a Szovjetuniónak a német fasizmus felett aratott történelmi győzelme teremtette meg az előfeltételeit a magyar és csehszlovák nép közötti új kapcsolatnak is, majd így folytatta: — A második világháború végéig tartó hosszú történelmi korszakban országainknak a hős Szovjet Hadsereg által történt felszabadításáig népeinket és országainkat végnélküli viszályokba vonták és soviniszta uszítással ingerelték az egyik népet a másik ellen. Népeink egymás ellen uszításával az uralmon lévő burzsoá osztályok el akarták fordítani a dolgozó nép figyelmét, saját burzsoáziájának kizsákmányoló politikájáról, a nemzetközi imperializmus intrikáinak eszközévé akarták tenni a Szovjetunió ellen. Siroky elvtárs, miniszter- elnökhelyettes ezután arról beszélt, hogy mindkét országban a Szovjet Hadsereg győzelmének köszönhető, hogy megszilárdult a proletariátus diktatúrája és saját szocialista társadalmi rendjének megteremtése közben rendezheti a népekkel kapcsolatait. — A nemzeteink közötti kapcsolatok fejlődése bebizonyította hogy az évtizedeken és évszá judokon át tartó viszályokat és Révai József elvtárs, magyar népművelési miniszter szólt ezután az egyezmény jelentőségéről, amelyről megállapította, hogy az csupán kiegészíti a két ország között már régen fennálló és egyre jobban kibontakozó politikai és gaz-« dasági együttműködést és egy fontos lépés előre a baráti jó vi-1 szony elmélyítése terén. Kontos, mert tervszerűvé teszi és kiszélesíti a két ország kultúrális együttműködését, v'ijabb bizonyítéka bé~ kepolitikánknak és az új viszonynak, amely a béketábor országait és népeit egymáshoz fűzi. Végül azért is jelentős, mert tudatosítja, hogy el kell temetni azt, ami országainkat a múltban elválasztotta egymástól. — De ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell azt is — mondotta a miniszter, hogy a múltban népeink között nemcsak tragikus ellentétek voltak, amelyeket túlnyomóan a közös idegen elnyomó, vagy az örökre megbukott uralkodó osztályok szították és élesítettek. Ideje már a magyar, valamint a cseh és szlovák nép közös harcaira, a csehszlovák és magyar történelem, a csehszlovák és magyar kultúra eleven kölcsönös határaira emlékeztetni. Ezután a cseh és szlovák, valamint a magyar nép között a 15. század óta fennálló politikai és kulturális kapcsolatokról beszélt és megjegyezte, hogy ideje újjá-értó- kelni a múltat, történészeink nemes feladata, hogy felkutassák a két nép történelmében az érintkezéseket éa közös törekvéseket és felhasználják azokat a szocializmust építő népeink barátságának elmélyítésére« — mondotta, majd megállapította, hogy népeink barátsága gazdasági, politikai és kulturális együttműködése döntően nem a múltra, hanem a jelenre 6s a jövőre épül. Mi az alapja tehát népeink együttműködésének, amelynek elválaszthatatlan része a kulturális együttműködés is? — tette fel a kérdést Révai József elvtárs. 1. Hogy népeink egyaránt szocializmust építenek, hogy születő új kultúránk formája nemzeti, tartalma szocialista. 2. Hogy népeinket szilárd egységbe kovácsoljuk a békéért vívott közös harcban, hogy országaink a nyolcszázmilliós nagy béketábor cselekvő részét alkotják, hogy egy aránt ei vagyunk szánva arra, hogy az imperialista háborús tiszi- tők fenyegetőzéseivel szemben szilárdan helytálltunk szabadságunk, függ« tlenségüik védelméért. A mélyszántás elvégzésében is elsők akarunk lenni Elmondta: Balogh Sándor elvtárs, kamut! tanácselnök Községünk az őszibúza vetését október 25-re, a minisztertanács határozatában kitűzött határidő előtt befejezte. Igv biztosítottuk, hogy jövőre is bőséges termést arassunk! a kenyérgabonából. Most már az őszi mélyszántás elvégzéséhez láttunk hozzá. Tervünket eddig 55 százalékra teljesítettük, s ezt is teljesíteni akarjuk haláridő előtt. Községünkben 11 termelőszövetkezeti csoport van, ebből egy önálló termelőszövetkezet, 10 pedig í-es tipusú csoport. Terme- lőcsoportjaink a mezőberénvi gépállomással kötöttek szerződést mélyszántásra. Hét traktor szánt, éjjel-nappal. A »Béke« termelőszövetkezetben és az I-es típusú »Viharsarok«, »Ttákóczi« és »Petőfi« termelőcso portokban már lassan be is fejezik a munkát, ügy látjuk azonban, hogy nem lesz elegendő a gép, mert van olyan csoportunk is, ahol még elég nagy a lemaradás, mint például a »Dózsa« csoportnál. Úgy határoztuk, hogy amikor valamelyik csoportunk befejezi.,* mélyszántást, átcsoportosítjuk az erőket a lemaradókhoz, ha kell, az igaerőket is. llgy, ahogy azt a vetésnél s még azt megelőzően, a hordásnál is tettük. így biztosítjuk, hogy csoportjaink időbem befejezzék a munkát. Községünk földterületének 54 százalékán közös gazdálkodás folyik de vannak még nálunk szép számmal egyénileg dolgozó parasztok is. Egyénileg dolgozó parasztjainkat a mezőgazdasági állandó bizottság segítségével a tanácstagokon keresztül mozgósítjuk a mélyszántás mihamarabbi befejezésére, s ha szükség vau rá. olt is megszervezzük, hogy egymást kisegítsék igaerővel. Fokozzuk a felvilágosító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között. Kisgyűléseket tartunk a pártszervezet segítségével, meg egyénileg is elbeszélgetünk a dolgozó parasztokkal. Ismertetjük a helyi példákon keresztül, hogy az időben és kellő mélyén zett szántás után bőségesebb a kapások terméshozama, Munkánkat, mint mindenben, ebben is megnehezíti az ellenség, a kulákok, meg az idetelepített reakciósok. Erre azonban fokozottabban ügyelünk s leleplezzük a szabotálókat, a terv teljesí tó. akadályozóit. Munkánkat tehát úgy végezzük, hogy a vetőszáiüási mnuká hoz hasonlóan, a mélyszántás elvégzésében is az elsők közt legyen községünk. II Myugat-Németország felfegyverzése ellen küzdő francia munkásbizoftság közleménye Párizs (MTI.) Adenauer november 22-ére tervezett párizsi útjával kapcsolatban a Nyugat- Némelország felfegyverzése ellen küzdő francia munkásbizoftság közleményt adott ki. A közlemény megbélyegzi a tervezett Acheson—Eden—Schuman—Adenauer értekezletét, amely — mint Ezt különösen időszerű hangoztatni ma, araikor Acheson úr, az Egyesült Államok külügyminisztere az Egyesült Nemzetek Szervezetének párisi közgyűlésén jónak látta, hogy együtt vádolja Csehszlovákiát és Magyarországot azért, mert megsértettük az amerikai imperialisták ügynökeinek úgynevezett »emberi jogait«. Nekünk magyaroknak e vádak nem okoztak álmatlan éjszakát s bár nincs jogom az önök nevében szólni, úgy vélem csehszlovák barátainknak sem. Mindenesetre kellemes dolog tudni, hogy mi magyarok nem állunk egyedül, hanem szocialista építésünket és nemzeti függetlenségünket védelmezve, ugyanazokat a »bűnöket« követtük el, mint csehszlovák barátaink és elvtársaink. 3. Barátságunk és együttműködésünk alapja továbbá, hogy internacionalisták vagyunk, hogy a csehszlovák és a magyar munkás- osztályt egyaránt a nemzetköziség szelleme vezérli, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt ás a Magyar Dolgozók Pártja ugyanabban az isa közlemény mondja —, közvetlenül veszélyezteti országunkat és biztonságunkat. Végül felhívja Párizs népét, hogy Adenauer útjával és Nyugat-Németország felfegyverzésével szemben a legszélesebb egységben juttassa kifejezésre tiltakozását és követelje a leszerelést és a békét. kólában nevelkedett, a marxim malen in izmus iskolájában, Lenin éa Sztálin iskolájában, Klement Uott- wald és Rákosi Mátyás vezetés® alatt. 4. Hogy egyaránt áthatja népeinket a tudat: önmagunkhoz vagyunk hűek, ha hűek vagyunk nagy szövetségesünkhöz, barátiunkhoz és példaképünkhöz, a felszabadító Szovjetunióhoz, a világ szabadságszerető népeinek vezéréhez, Sztálin elvtárshoz. Engedjék meg, hogy az egye®- mény aláírásának alkalmát megragadjam arra, hogy a magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, a Magyar Népköztársaság kormánya forró testvéri üdvözletét tolmácsoljam a csehszlovák Inépnek, a Csehszlovák Kommunista Pártnak, a Csehszlovák Köztársaság kormányának és külön átadjam népünk vezére, Rákosi Már tyás elvtárs baráti jókívánságait a csehszlovák nép nagy fiának és vezérének, Gottwald elvtársnak — fejezte be beszédét Révai József elvtárs, népművelési miniszter.