Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-15 / 266. szám

Eredmények, hiányosságok az endrődi „Petőfi“ tsz újra« választott pártvezetőségének munkájában A zárszámadások összegei élő emberek munkájáról beszélnek AZ M DP BEK E S M E C I PA R TB I Z LAPJA 1951 NOVEMBER 15, CSüTÖBT Í»K Ara 50 fillér VII. ÉVFOLYAM, 206, SZÁM „Kulturális egyezményünk minden pontjának közös a célja, lehetővé tenni népeinknek, hogy egyre jobban megismerjék egymást, hogy a barátság és a proletár internacionalizmus szellemében kölcsönösen segítsék egymást a szocializmus építésében“ — mondotta Siroky elvtárs, ininiszterelnökhelvettes és külügyminiszter Prágában aláírták « Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturális együttműködésről szóló egyezményt A Csehszlovákia és Magyarország kulturális együttműködéséről szóló egyezmény aláírására Prágába érkezett magyar kormánykül­döttség tagjai Révai József elvtárs, népművelési miniszter vezetésé­vel hétfőn délután hivatalos látogatást tettek Kopecky tájékoztaiás- ügyi miniszternél; este pedig resztvettek a prágai nemzeti színház­ban rendezett ünnepi előadáson. Kedden délelőtt Révai József elvtárs vezetésével a kormánykül­döttség tagjai látogatást tettek Zápotocky elvtárs, csehszlovák minisz­terelnöknél, majd meg tekintették a Csehszlovák Kommunista Párt harmincéves történ-tének dokumentációs kiállítását. Délben Kopecky miniszter ebédet adott a magyar küldöttség tiszt-leiére. Kedden este a prágai Cemin- palotában aláírták a Magyar Kép- köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturális egyez­ményt. Az egyezményt a Csehszlovák Köztársaság kormánya nevé­ben Siroky elvtárs, miniszterelnőkhelyettes és küliigy miniszter, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya nevében Révai József el társ, népmű­velési miniszter írta alá. Az aláírás után az álíirók méltatták az egyezmény jelentőségét. A Szovjetuniónak a német fasizmus felett aratott történelmi győzelme teremtette meg az előfeltételeit a magyar és csehszlovák nép közötti új kapcsolatnak Siroky eivtárs beszéde Siroky elvlárs, minisztere! nők- belyettes és külügyminiszter be­széde elején megemlékezett ar­ról, milyen nagy jelentősége van aimak, hogy az egyezmény épp akkor jön létre, amikor a Cseh­szlovák Köztársaság a csehszlo­vák-szovjet barátság hónapját ünnepli, amikor a csehszlovák ellentéteket síkéiül néhány év alatt eredményesen felszámolni és a közöttünk fennálló »örökös« ellenségeskedések a nemzetközi imperializmus szolgálatában álló burzsoá kormányainkkal együtt tűntek cl. A továbbiakban utalt az 1949- beu aláírt barátsági együttmű­ködési és kölcsönös segélynyúj tási szerződésre, amely a lenini-sztálini nemzetiségi politika elvei alapján rendez­te és elősegítette a magyar nemzetiségű polgárok nem­zeti kultúrájának fejlesztését is, maja így folytatta: — Az eddigi sikeres tapaszta­la tokon felépülő új csehszlovák- magyar kulturális egyezmény azokat az elveket törvényesíti, amelyek már valóra váltak né­peink kölcsönös megismerése te­rén és egyben megadja a lehe­tőséget kapcsolataink további elmélyítésére és mindenre kiter­jedő kiszélesítésére a kultúrális élet minden területén. E kulturális egyezményünk minden pontjának közös a cél­ja — állapította meg — le­hetővé tenni népeinknek, hogy egyre jobban megismerjék egy­mást, bogy a barátság és a proletárintemacionalizmus szel­lemében kölcsönösen segítsék egymást a szocializmus épí­tésében és a Szovjetunió veze­tésével, megalkuvás nélkül har­coljanak a nemzetek közötti tartós békéért­Népeink barátsága, gazdasági, politikai és kulturális együttműködése döntően nem a múltra, hanem a jelenre és a jövőre épül Révai elvtérs beszéde nép háláját és szeretetét fejezi ki a Szovjetunió iránt. Megálla­pította, hogy a Szovjetuniónak a német fasizmus felett aratott tör­ténelmi győzelme teremtette meg az előfeltételeit a magyar és csehszlovák nép közötti új kap­csolatnak is, majd így folytatta: — A második világháború vé­géig tartó hosszú történelmi kor­szakban országainknak a hős Szovjet Hadsereg által történt felszabadításáig népeinket és or­szágainkat végnélküli viszályokba vonták és soviniszta uszítással ingerelték az egyik népet a má­sik ellen. Népeink egymás ellen uszításával az uralmon lévő bur­zsoá osztályok el akarták fordí­tani a dolgozó nép figyelmét, sa­ját burzsoáziájának kizsákmá­nyoló politikájáról, a nemzetközi imperializmus intrikáinak eszkö­zévé akarták tenni a Szovjetunió ellen. Siroky elvtárs, miniszter- elnökhelyettes ezután arról be­szélt, hogy mindkét országban a Szov­jet Hadsereg győzelmének köszönhető, hogy megszilár­dult a proletariátus diktatú­rája és saját szocialista tár­sadalmi rendjének megterem­tése közben rendezheti a né­pekkel kapcsolatait. — A nemzeteink közötti kap­csolatok fejlődése bebizonyítot­ta hogy az évtizedeken és évszá judokon át tartó viszályokat és Révai József elvtárs, magyar népművelési miniszter szólt ez­után az egyezmény jelentőségéről, amelyről megállapította, hogy az csupán kiegészíti a két ország kö­zött már régen fennálló és egyre jobban kibontakozó politikai és gaz-« dasági együttműködést és egy fon­tos lépés előre a baráti jó vi-1 szony elmélyítése terén. Kontos, mert tervszerűvé teszi és kiszéle­síti a két ország kultúrális együtt­működését, v'ijabb bizonyítéka bé~ kepolitikánknak és az új viszony­nak, amely a béketábor országait és népeit egymáshoz fűzi. Végül azért is jelentős, mert tudatosítja, hogy el kell temetni azt, ami or­szágainkat a múltban elválasztotta egymástól. — De ezzel kapcsolatban hang­súlyozni kell azt is — mondotta a miniszter, hogy a múltban né­peink között nemcsak tragikus el­lentétek voltak, amelyeket túlnyo­móan a közös idegen elnyomó, vagy az örökre megbukott uralkodó osz­tályok szították és élesítettek. Ideje már a magyar, valamint a cseh és szlovák nép közös harcaira, a csehszlovák és ma­gyar történelem, a csehszlo­vák és magyar kultúra eleven kölcsönös határaira emlékeztet­ni. Ezután a cseh és szlovák, vala­mint a magyar nép között a 15. század óta fennálló politikai és kulturális kapcsolatokról beszélt és megjegyezte, hogy ideje újjá-értó- kelni a múltat, történészeink ne­mes feladata, hogy felkutassák a két nép történelmében az érint­kezéseket éa közös törekvéseket és felhasználják azokat a szocializ­must építő népeink barátságának elmélyítésére« — mondotta, majd megállapította, hogy népeink barátsága gazdasági, politikai és kulturális együtt­működése döntően nem a múlt­ra, hanem a jelenre 6s a jövőre épül. Mi az alapja tehát népeink együttműködésének, amelynek el­választhatatlan része a kulturális együttműködés is? — tette fel a kérdést Révai József elvtárs. 1. Hogy népeink egyaránt szo­cializmust építenek, hogy születő új kultúránk formája nemzeti, tar­talma szocialista. 2. Hogy népeinket szilárd egy­ségbe kovácsoljuk a békéért ví­vott közös harcban, hogy orszá­gaink a nyolcszázmilliós nagy bé­ketábor cselekvő részét alkotják, hogy egy aránt ei vagyunk szánva arra, hogy az imperialista háborús tiszi- tők fenyegetőzéseivel szem­ben szilárdan helytálltunk sza­badságunk, függ« tlenségüik védelméért. A mélyszántás elvégzésében is elsők akarunk lenni Elmondta: Balogh Sándor elvtárs, kamut! tanácselnök Községünk az őszibúza vetését október 25-re, a minisztertanács határozatában kitűzött határidő előtt befejezte. Igv biztosítottuk, hogy jövőre is bőséges termést arassunk! a kenyérgabonából. Most már az őszi mélyszántás elvégzéséhez láttunk hozzá. Ter­vünket eddig 55 százalékra telje­sítettük, s ezt is teljesíteni akar­juk haláridő előtt. Községünkben 11 termelőszö­vetkezeti csoport van, ebből egy önálló termelőszövetkezet, 10 pe­dig í-es tipusú csoport. Terme- lőcsoportjaink a mezőberénvi gépállomással kötöttek szerző­dést mélyszántásra. Hét traktor szánt, éjjel-nappal. A »Béke« ter­melőszövetkezetben és az I-es tí­pusú »Viharsarok«, »Ttákóczi« és »Petőfi« termelőcso portokban már lassan be is fejezik a mun­kát, ügy látjuk azonban, hogy nem lesz elegendő a gép, mert van olyan csoportunk is, ahol még elég nagy a lemaradás, mint például a »Dózsa« csoportnál. Úgy határoztuk, hogy amikor valamelyik csoportunk befejezi.,* mélyszántást, átcsoportosítjuk az erőket a lemaradókhoz, ha kell, az igaerőket is. llgy, ahogy azt a vetésnél s még azt megelőzően, a hordásnál is tettük. így bizto­sítjuk, hogy csoportjaink időbem befejezzék a munkát. Községünk földterületének 54 százalékán közös gazdálkodás fo­lyik de vannak még nálunk szép számmal egyénileg dolgozó pa­rasztok is. Egyénileg dolgozó pa­rasztjainkat a mezőgazdasági ál­landó bizottság segítségével a ta­nácstagokon keresztül mozgósít­juk a mélyszántás mihamarabbi befejezésére, s ha szükség vau rá. olt is megszervezzük, hogy egymást kisegítsék igaerővel. Fo­kozzuk a felvilágosító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között. Kisgyűléseket tartunk a pártszervezet segítségével, meg egyénileg is elbeszélgetünk a dol­gozó parasztokkal. Ismertetjük a helyi példákon keresztül, hogy az időben és kellő mélyén zett szántás után bőségesebb a kapások terméshozama, Munkánkat, mint mindenben, ebben is megnehezíti az ellenség, a kulákok, meg az idetelepített reakciósok. Erre azonban foko­zottabban ügyelünk s leleplezzük a szabotálókat, a terv teljesí tó. akadályozóit. Munkánkat tehát úgy végez­zük, hogy a vetőszáiüási mnuká hoz hasonlóan, a mélyszántás el­végzésében is az elsők közt le­gyen községünk. II Myugat-Németország felfegyverzése ellen küzdő francia munkásbizoftság közleménye Párizs (MTI.) Adenauer no­vember 22-ére tervezett párizsi útjával kapcsolatban a Nyugat- Némelország felfegyverzése ellen küzdő francia munkásbizoftság közleményt adott ki. A közle­mény megbélyegzi a tervezett Acheson—Eden—Schuman—Ade­nauer értekezletét, amely — mint Ezt különösen időszerű hangoztat­ni ma, araikor Acheson úr, az Egye­sült Államok külügyminisztere az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek párisi közgyűlésén jónak lát­ta, hogy együtt vádolja Csehszlo­vákiát és Magyarországot azért, mert megsértettük az amerikai im­perialisták ügynökeinek úgyneve­zett »emberi jogait«. Nekünk ma­gyaroknak e vádak nem okoztak álmatlan éjszakát s bár nincs jo­gom az önök nevében szólni, úgy vélem csehszlovák barátainknak sem. Mindenesetre kellemes dolog tudni, hogy mi magyarok nem ál­lunk egyedül, hanem szocialista építésünket és nemzeti független­ségünket védelmezve, ugyanazokat a »bűnöket« követtük el, mint csehszlovák barátaink és elvtár­saink. 3. Barátságunk és együttműkö­désünk alapja továbbá, hogy in­ternacionalisták vagyunk, hogy a csehszlovák és a magyar munkás- osztályt egyaránt a nemzetköziség szelleme vezérli, hogy a Csehszlo­vák Kommunista Párt ás a Magyar Dolgozók Pártja ugyanabban az is­a közlemény mondja —, közvet­lenül veszélyezteti országunkat és biztonságunkat. Végül felhív­ja Párizs népét, hogy Adenauer útjával és Nyugat-Németország felfegyverzésével szemben a leg­szélesebb egységben juttassa ki­fejezésre tiltakozását és követelje a leszerelést és a békét. kólában nevelkedett, a marxim ma­len in izmus iskolájában, Lenin éa Sztálin iskolájában, Klement Uott- wald és Rákosi Mátyás vezetés® alatt. 4. Hogy egyaránt áthatja népe­inket a tudat: önmagunkhoz vagyunk hűek, ha hűek vagyunk nagy szövet­ségesünkhöz, barátiunkhoz és példaképünkhöz, a felszabadí­tó Szovjetunióhoz, a világ sza­badságszerető népeinek vezéré­hez, Sztálin elvtárshoz. Engedjék meg, hogy az egye®- mény aláírásának alkalmát megra­gadjam arra, hogy a magyar dol­gozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, a Magyar Népköztársaság kormánya forró testvéri üdvözle­tét tolmácsoljam a csehszlovák Inépnek, a Csehszlovák Kommunista Pártnak, a Csehszlovák Köztársa­ság kormányának és külön átad­jam népünk vezére, Rákosi Már tyás elvtárs baráti jókívánságait a csehszlovák nép nagy fiának és vezérének, Gottwald elvtársnak — fejezte be beszédét Révai József elvtárs, népművelési miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom