Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-07 / 260. szám

Éljen a Szovjetunió külpolitikája, a béke és biztonság politikája, a .népek egyenjogúságának és barátságának politikája! fajú kinézetű házikója építésére felvett iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiHttiitiitHimmiiiiiiiiiiiitiittiiiiimimwttmitmíniiiiiiiiiiiiiiimmnittiiimtmiHtmimmtiiiiiifiwifHHiiitttmfwiiin^ 55 Dicsőség az Októberi Forradalomnak! Wladyslaw Broniewski 1 1 Acélkemény a derekunk, i Ü hiába törték, nem hajol, 1= Ü szét foszlott a cár kancsukája, EE § =r= s kimásztunk a korbács alól. 1 Ü De Rylejev pora előtt, I 3 de Zseljabov pora előtt == H meghajtok, s minden forradalmár I =§ pora előtt. i 1 Lenin sírja — egyszerű, mint a gondolat 35 = gondolata egyszerű, mint a tett Í g a lenini tett — egyszerű s óriási, ==■ 1 akár a Forradalom. i s m Sztálingrád, Berlin, Moszkva sírjai, ~ ü meghajlok mélyen minden hant előtt, 3 != az acéleső évei után s rátok építjük a szilárd jövőt. 1 i=£ g= Az orosz és a lengyel tájakon, — n Hol bőven buggyant vér és szeretet, ff §= a rét virága már kiütközött — == i ott látni szirmait == g az elhullottak csontjai között. == I Meghajlok a Nagy Október előtt, 1 ü le a sapkával, == amúgy leugyelesen: j=j a Szovjet ügye előtt, j az ember ügye előtt, n a munkások, parasztok, katonák előtt. 1 Szegények élete a kapitalista „paradicsomiban Kötegyán a múltban Harmincnégy évvel ezelőtt, ami­tor megdördültek az, Auróra ágyúi, • a vörös katonák, munkások, pa­rasztok Lenin és Sztálin elvtársak vezetésével végső rohamot indítot­tak a népet kizsákmányoló oári rendszer ellen, megdobbant a sza­badságra vágyó kötegyáni embe­rek szive is. A község szülöttei közül néhányon, közöttük Bujdosó Lajos, idős Hajdú Károly ott har­coltak a végtelen orosz sztyeppékon, vörös zászlók alatt a munkások és parasztok sorai között. 1919-benha- tánkban is magasra szökkentek a lobogó vörös zászlók s alatta kő­hegyén! emberek is harcol talc, köz- kük Oviién Mihály és Borbély Im­re. Azért, amiért a szovjet nép. Ok ki is vívták a győzelmet. S az u győzelem reményt és biztatást öntött a hazatérő Bujdosó Lajosba, 'Hajdú Károlyba és sokmiUió dol­gozóba. Itthon, Kötegyánban még nagyobb méreteket öltött a kiesők- mömyölás és az ember kínzás. Bor­bély Imréből és másokból ki akar­ták verni a »vörös szuszt«. Csak­nem az egész falu Beliczey Tibor szer, báró Bornemissza kétezer és ß 39 bulik 1400 hold birtokán dolgozott. Ennyi volt az »övéké«, a község határában lévő 5009 hold szántóföldből. Dalmi István, Jánki Lajos, Uj József és a 'többiek hajnaltól késő éjszakáig nyögték az igát. Asszonyaik bánatos arc­cal csitították éhes, csaknem pőre gyermekeiket. Ballag Istvánnak 10, Hadi Vencelnek 20 holdját, Bor­bély Ferencnek és másoknak a há­tát elárverezte a bank. Idős Hajdú ■Károly 22 évig fizetett, de mégis adósa maradt a banknak, az istálló Csontos András 25 éven át volt cseléd Zichy Aladár és a Pipis-testvérék birtokán. A be­tűvetés megtanulása után csak a kalendáriumot forgatta a kezé­ben. Azt is leginkább azért, hogy megtudja, mikor kapja már a bért, a kommenciót. Mindig szük­ségben élt, pedig kora hajnalt ól­késő estig tartott minden nap a munkaideje. Ennyi munka után jobb életre lett volna joga. Mégis szűkösen volt ruhája, kenyere Egyeben sem jártak gondolatai, mint ezek megszerzésén. Akkori­ban a gond nem engedett időt olvasásra. Most másképpen van már. Négy hold földet kapott Kasza­peren. Szép háza, 2 lova és egyéb jószága van. A velük való dolog nem végnélküli, mint cselédkorá­ban. Jnt ideje olvasásra is. Könyv pedig akad az iskola könyvtárában. Ilonka néni, a könyvtáros eleinte csak szovjet és magyar szépirodalmi műve­ket adott neki. Aztán egy-egy ideológiai tárgyú könyvet is. Csontos András felfigyelt rájuk. Kíváncsi lett, hogy milyen har- ook árán született meg a szocia­lizmus a világ egyhatodán. Egy­másután három kötetet olvasott el Lenin műveiből Olvasgatta, tanulmányozta, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom eseményeit. Gyűlölet tá­madt l>enne az áruló Kerenszkij és Trockij iránt. Gazságaikat összehasonlította Nagy Ferenc, Mindszenty és a Raik-banda mes­összegért. Nem fogyott az, mert egyre növelték adójával együtt. A kisemmizettek hónapszámra rótták az országutat. Hontalanok és meg- alázottak voltak. Kötegyán ma Hét évvel ezelőtt elhozták a szabad­ságot azok, vagy azoknak a fiai, akiktől Bujdosó Lajos és idős Haj­dú Károly reményteljes kézfogás­sal búcsúzott el a Nagy Októberi Forradáknn győzelme után. Földet kaptak a tolt nincstelenek. A kiosz­tott földeken gombamódra emelked­tek az új, szrbbnéJ-szebb családi- házak, az új telepen és a község­ben. Egészséges, szép háza van V j Józsefnek, Kalózai Lászlónak, Haj­dú Lászlónak és velük együtt még 96 volt, nincstelennek. Hajdú Ká­roly két éve épített új hátat a régi mellé. Öt hold földje, teltem van. Megváltozott a község képe és a benne élők élete. A hároméves 'tervben 340 ezer forint beruhá­zást kapott a fáhi. Ebből készült az Újteleptől a faluba bevezető há­rom kilométer hosszú s majd egy méter széles betonjárda, a napközi otthon, az ártézikút. Ebből bőví­tették ki az orvosi rendelőt és épí­tették fel a magtárat. A magtárban mindig nagy a forgalom. Évről- évre itt teljesítik a kölegyániak az állammal szembeni kötelezettségü­ket. Most, az Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepe előtti na­pokban is számos búzával, kukori­cával megrakott kocsi érkezett a raktár elé. delién Lajosné 291 kiló kukorica helyett 391 kilót hezott be. Bujdosó Imre, Bujdosó Sán­dor és özv. Bálint Imrémé három­három. zsák búzajeleslegüket hozták él. Azért, mert az ötéves terv ed­digi éveiben is több minden ^pult a községben. Többek között két új iskola, tanítói lakás. Most szélesí­tik az állomás félé vezető köves- wtat, melyen ha két kocsi talál­kozott, az egyik csaknem elmerült az átszeli sárban. Készül az új kultúrház, mely a mozi mellett újabb szórakozási és tanulási le­hetőséget biztosit számukra. Tel­jesítik az állammal szembeni kö­telezettségüket a béke megvédése, a nép jobblé te érdekében. Köte­lességük teljesítésével akarják meg­ünnepelni a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom győzelmét. Kötegyán a jövőben A község további fejlődését és a még boldogabb életet azzal se­gítik elő, hogy még októberbán elvetették a búzát * teljesítik, túl­teljesítik az állammal szembeni kö­telezettségüket. Házaikat hamaro­san kellemes villanyfény teszi ott­honosabbá. A hangosan szóló i ' diók felkeltik az érdeklődésüket a kultúra, a a,am, a művelődés iránt- Az elkészülő új egészségházban or­vosok őrködnek majd gyermekeik és saját egészségük felett. A terv során újabb kéttantermes iskola is épül. Bizonyára teljesül az a vá­gyuk is, hogy kövesutal kapnak, és a 12 kilométer helyett hatkilométe­res úton mehetnek át Sarkadra• A fold termését mind több műtrá­gya, traktor és gép növeli. Több ru­ha, cipő jut. Mindezt a 34 év előtti dicső harcok győzelmeinek, Lenin, Sztálin elvtársaknak, Pártunknak és Bakost elvtársnak köszönhetik a kötegyáni dolgozók. — kukk — Pár hónap leforgása alatt, vagy 30 könyvet olvasott el. Mind­egyikből komoly tanulságokat szűrt le. Az ideológiai művek­ből A kötelességtudása a könyvek olvasása, tanulmányozása ulán azonban nemcsak ebben az irányban fejlődött ki. Ezt bizo­nyítja a beadási kötelezettségé­nek túlteljesítéséért kapott dísz­oklevél is. Hat mázs# búza he­lyett 13 mázsát, 480 kiló kukorica helyett ■ mázsát szállított be a nép raktárába. Árpából is majd egy fél mázsával többet adott be. A jövőévi bő termést már biztosította azzal, hogy még ok­tóber 15-én elvetette a búzát. Rá három napra nagy öröm érte. Ezt a napot fel is jegyezte egy papírra s mint valami kitüntető okmányt a szekrényben őrzi. Azt írta rá: »1951 október 18-án gyűlt ki házamban a villanyfény.« Kimondhatatlan öröm ez. 25 éven át csaknem istállóban élt. A felszabadulás mentette meg a nyomortól s most villanyfény mellett olvas. Önkénytelenül is Lenin és Sztálin jutott eszébe s azok a nagy harcok, amit az ő vezetésükkel a szovjet nép ví­vott 34 évvel ezelőtt. S az a ke­mény harc azért is folyt, hogy ő megszabaduljon a cselédélet­től s hogy derűs, szép életet él­jen sokmillió dolgozóval együtt. — kukk — A kapitalista országok hírverése minden álltaimat, és lehetőséget fel­használ arra, hogy hangoztassa, mi­lyen jó körülmények között, mi­lyen elégedetten élnek országaikban az emberek. Más azonban a hírve­rés és más — a valóság. A ka­pitalista országok »paradicsomi« ál­la no fainak igazi képét tárja fel a »Trud« egyik legutóbbi számábam »A kapitalista országok dolgozóinak életes rímmel megjelent vikksorv» zat. Emberek a föld alatt A. Sziszojev, a »Trud,« Helsinki­be küldött munkatársa a finn fő­város életéről ad őezinte képet. Helsinki esténként pazar fényben ragyog, színes neoncsíkok kígyóz­nak a házfalakon, a szállodák for­góajtaján kiszűrődik a jazz rikoltá­sa, a főútvonalakon autók gördül­nek amelyek szórakozni viszik Hel­sinki záros üzleteket lebonyolító, a gépkocák mélyén gőgösen elter­peszkedő felső-tízezer jét. Amikor szinte hangtalanul suhan velük az autó, észre sem veszik, hogy az utcákon másfajta emberek is jár­nak. . Emberek, akiknek minden álma egy falat kenyér, akiknek nines hová lehajtani a fejüket s ha beteg a családjuk, nem tudnak orvost hivatni. Ezek közé az emberek közé tar­tozik Asko Salminen is. Csak néha- néha jut számára valami alkalmi munka, pedig mindenféléhez ért, valóságos ezermester: mázoló, te­tőfedő, órás, asztalos. Mjár a negy­venedik évét tapossa, de bizony­talan életkörülményei miatt nem gondolhatott arra, hogy családot alapítson. Hol is alapítana, amikor még egy kis szobája sincs? Asko a föld alatt él, »lakása« egy régi óvóhely, ahol azonban nincs egye­dül. Száz és száz hajléktalan él itt az egészségtelen, gyötrelméé he­lyen, ahol az emberek arca rövi­desen hamu színűvé változik s mel­lükből feltör a fojtogató köhögés, a tuberkolózis első jele. Amit az angol munkáspárt ígért és amit megvalósított Az 1945-ös választásokon a la- bouristák mindent megígértek az angol munkásosztálynak. ígértek életszínvonalemelkedést, a köz­szükségleti cikkek árának csök­kentését és nagyszabású lakás- építési programot Közben peregtek az évek és nem történt semmi. Az angol munkásság élete ma még súlyosabb és örömtelcncbb, mint 1945-ben. volt. A lakás­kérdés változatlanul egyik leg­égetőbb probléma. A »Daily Worker« nemrégiben fényképet közölt egy kilakoltatott család­ról. Tizennégy évig laktak kis Óflhomtkban, azután a csalán- fenntartó elvesztette állását, nem tudták a házbért fizetni s most elhagyott lakásuk küszöbén el­mélkedhetnek a »nyugati demo­krácia áldásairól«. Megrendítő kép fogadja az em­bert az angol városok nyomorta- nyáin. Háromszázezerre teliető azoknak a szerencsétleneknek a száma, —• s ez a szám naponta ha­talmas arányokban növekszik — akik az Angliában »kabins-nak ne­vezett kiselejtezett tehervagonok­ban élnek, a legegészségtelanebb körülmények között, kitéve az idő­járás minden viszontagságának. Öngyilkossági járvány Amerikában A »This Week« című amerikai folyóirat egyik legutóbbi száma »érdekes« felvételt közölt. Egy em­ber kapaszkodik a newyorki Empi­re State Building felhőkarcoló te­tőpárkányán. Lenn sok nézője volt az artista bravúrnak és so­kan gondoltak arra:»hátha leesik?« Az ember nem esett le, hanem — néhány másodperccel azután, hogy a riportkép elkészült, — önszán­tából ngrott a szédítő mélységbe, ahol felismerhetetlenné zúzottam holtan terült el. Ez a szerencsétlen megunta a szörnyű nyomorgóét ée orra a következtetésre jutott, hogy jobb meghalni, mint a trumani »pa­radicsomban« élni. Az öngyilkosság valóságos jár­vány a mai Amerikában. Az elmúlt évben 16.000 ember halt meg ön­szántából ée további 100.000 volt, aki öngyilkossági kísérletet köve­tett el. Az életuntak számának ijesztő szaporulata azonban nem ag­gasztja Amerika mai urait. Sok­kal inkább rettegnek attól a jelen­ségtől, hogy rohamosan növekszik azoknak az amerikaiaknak a sza­rnia, akik a halál helyett az életet választják és vállalják az elszánt küzdelmet a kapitalista iga ellen, vállalják a haroot az emberi jogok­ért, a kenyérért és a békéért.« A Hagy Októberi Forradalom adta: Csontos András 25 évig istállóban senyvedt - ma villanyfényes házában Lenin-műveket olvas tér kedéseivel. Megállapította, hogy mindegyikük különböző módon, de egyet akart: újra a tőkések jármába hajtani a sokat szenvedett dolgozó népet. megtanulta, hagy miért kell tSbbet termelni a szocializmus megvalósítása érdekében Ahhoz azonban, hogy többet ter­meljen, tudni kell azt is, hogy miként. A könyvtárban vannak mezőgazdasági szakkönyvek is. Vitt haza olyanokat, melyek a talajjavítást, a növényápolást, a törzsállattenyésztést és a mező- gazdaság gépesítését tárgyalja. A tanulás meglátszik szorgalmas munkáján. Ezért esett rá a vár lasztás, mikor a cukorgyár cu­korrépa termelési felelőst kere­sett. Jól választottak. Csontos András a könyvekből megtanul­ta, hogy a föld bő termése a kö­zösség, a nép jólétét, a béke megvédését, a szocializmus meg­valósítását szolgálja. Ezért szor­galmasan járta a határt egész éven át Ellenőrizte, nehogy va­laki hanyagságával, vagy szabo- tálással gátolja e nagy célok si­kerét. A bő termés érdekében mon­dott szavainak azzal adott nyo­matéket, hogy példamutatéan művelt* •aját négy holdját A kukoricát háromszor kapálta s vagy ötször a cukorrépát. Csö­vesen 35 mázsa kukoricát tört le egy holdról. Négyszáz négy­szögöl területről pedig 74 mázsa cukorrépát szállított a gyárba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom