Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-29 / 278. szám
5 tftSí november 3i, rsülörliik {/iUatsotoU Hifit AZ ELMÉLET NAPI KÉRDÉSEI ft j A marxizmus-leninizmus a háború és béke kérdéséről A szocialisták a népek kö- Bötti háborút mindig mint barbár, állati d:ol«ot elitélbék. Tisztában voltak azonban azzal, hogy szoros összefüggés van a háborúk és az országon belül folyó osztályharc kö- *ött ós azt tartották, hogy a háborúk lehetőségét az osztályok meg- ezüntetíse, a szocializmus megvalósítása nélkül lehetetlen véglegesen kiküszöbölni. A kommunisták, mint következetes békeharcosok, — tudják, hogy a békét nem elé 7 kívánni, hanem a békét ki kell harcolni —. Ezzel szemben a jóhiszemű pacifisták, akik »általában« minden háborút elleneznek, nem értik meg, hogy b háború kérdését nem lehet a háborút viselő osztályok gazdasági és politikai kü: üln lényeitől függetlenül, elvontan szemlélni. Mindig számba kell venni, hogy milyen osztály, milyen célból viseli a háborút. »Mi marxisták — mondotta Lenin — feltétlenül szükségesnek tartjuk külön-külön minden egyes háix rá történelmi tanulmányozását« A marxizmus-leninizmus tárta föl először a politika ás o háború osztályjellegét, a politika és a háború kölcsönös összefüggését és kölcsönhatásét és mutatót: rá arra, hogy mindenféle politika és minden háború alapját a termelési módban, az ország társadalmi és állami rendszerében, társadalmi ós politikai viszonyaiban kell keresni. A háború — mondja Lenin — annák « belső politikának visszatükröződése, amelyet az illető ország 0 háború előtt folytatott. De nem minden termelési módból és nem minden társadalmi rendszerből következik szükségképpen, a háború. Amikor majd as egéss vi- lágon megsemmisül a kapitalizmus és győzelmet árút a szocializmus háború sem lass többé. Minden háborúnak határozott politikai, osztályoéljai vannak, amelyek meghatározzák a háború jellegét és a hadviselés módját is. A Szovjetunió háborúi minit!! f< Iszabadító jellegűek. Így a második világháborúban a Szovjetuniónak és a hitlerellenes koalícióban egyesült országok népeinek főcéljai a fasizmus felszámolása, egy új német agresszió megakadályozása, a fasiszta országokban a demokratikus rendszer helyreállítása, a világ szilárd éa to tós békéjének, a népek közötti békés együttműködésnek az égéi® világon való megteremtése volt. Ez a háború tehát igazságos és felszabadító háborúvá vált, amelyet az egész emberiség legveszedelmesebb és legagresszi- vebb ellensége, a Hitler-fasizmue ellen viseltek. Az USA és Anglia reakciós köreit azonban a fasizmus elleni háborúban csak az érdekelte, hogy Németország és Japán ereje meggyöngüljön, hogy veszedelmes ver- Benytársait eltávolítsa a világpiacról- Ugyanakkor még arra számítottak, hogy a háború következtében a Szovjetunió is meggyengül, megszűnik nagyhatalom lenni, függőségbe kerül az USA-tól és Angliától. Tudjuk, az amerikai-angol imperialista köröknek ez a számítása csúío an megbukott. A Szovjetunió, amely az antifasiszta háború főterhét viselte, döntő szerepet játszott a fasiszta támadó fölött aratott győzelemben és megerősödve került ki a háborúból. Ez élesen megváltoztatta a háború után az erőviszonyokat a szocialista ós kapitalista rendszer között a szocializmus javára. Sztálin elvtárs zseniális művében, a »8ZK(b)P történetében« a következőképpen foglalta össze a marxizmns-lenmizmus tanításait a háborúról. írta: SZÁNTÓ REZSŐ »A bolsevikok nem elleneztek mindenféle hite rút. Gak a hódító, az imp:ralista háborút ellenezték. A bolsevikok azt tartották, hogy kétféle háború van: a) van igazságos, nem hóditó, felszabadító háború, amelynek célja, vagy a nép felszabadítása a kapitalista rabság alól, vagy- pedig a gyarmatok és függő országok felszabadítása az imperialisták elnyomása alól és b) van igazságtalan, hóditó há- berú, amelynek célja idegen országok, idegen népek meghódítása és leigázása. A hábrrú előbbi fajtáját a bolsevikok támogatták. Ami a háberú második fajtáját illeti, a bolsevikok azt tartót iák, hogy az ellen elszánt harcot kell folytatni, egészen a forradalomig és a saját imperialista kormány megdöntéséig.« A kommunisták tehát elvileg pártolják a forradalmi osztályok óe a haladó társadalmi erők erőszakát a reakciós osztályok és azok politikai Intézményei ellen, — követve a nagy Lenin tanítását, — hogy »a fegyverrel és hatalmi szervekkel rendelkező erőszakoskodással szemben alkalmazott erőszak nélkül nem lehet megszabadítani a népet az erőszakoskodóktól.« Ezért a marxisták-leninisták elismerik és támogatják az elnyomott osztályoknak elnyomóikkal szemben viselt háborúik jogosságát, haladó jellegét, igazságosságát és szükségességét, de elitélik a kizsákmányoló osztályok éa államok háborúit, amelyeket a népek és elnyomott osztályok ellen viselnek. A gyarmati és függő országok népeinek szabadságharca fontos tényezője á béke ós demokrácia egyre erősödő táborának. A Jcorem nép és a kínai önkéntesek hősiessége felbecsülhetetlen hoz- zájánAás a béke ügyéhez és az egész világ csodálkozását váltja ki. Hősiességük nagysága abban rejlik, hogy amikor ők szülőföldjüket, saját otthonukat védik, ugyanakkor az egész világ békéjének nagy ügyét is védelmezik azzal, hogy megsemmisítő csapásokat mérnek az amerikai beavatkozókra 8 a világ népeit is talpra állítják, hogy visszaverjék a világuralomra törő amerikai imperializmus próbálkozásait. Lenin és Sztálin azt tanítják, hogy »a haza védelme« az imperialista háborúban nem más, mint a proletár internacionalizmus elárulása. Lenin a legnagyobb felháborodással állapította meg az első világháború idején as áruló szociáldemokrata vezérekről, hogy ugyanúgy mint a burzsoák, becsapják a népet, amikor azt hirdetik, hogy a háború a nemzetek szabadságának és létének megvédése érdekében folyik ós ezzel átállanak a burzsoázia oldalára a proletariátus ellen.« A jobboldali szociáldemokraták ma is az imperialisták legfőbb támaszai a munkásosztály soraiban a Szovjetunió, a népi demokráciák és a gyarmati népek ellen forralt reakciós, ellenforradalmi háborús tervek megvalósításában. A marxizmus-leninixmus tanításból következik, hogy az igazságos és felszabadító háborúk érdekei megkövetel k a tömegek legaktívabb részvételét az ország védelmében. »A honvédelem elismerése azt jelenti, hogy elismerjük a háború jogosságát és Igazságosságát^..« Lenin éa Sztálin útmutatása a honvédelem szükségességéről az igazságos háborúban egyenes útmutatás minden következetes békeharooe számára., hogy küzdjön a kosmo- politizmus reakciós ideológiája ellem, amely »elavultnak« tünteti fel a ham, a nemzet fogálmát ós tulajdonképpen megtisztítja az utat az amerikai imperialisták előtt világfeletti uralmuknak megteremtése számára. , A szovjet nép a hősiességnek nagyszerű példáit mutatta szocialista hazája védelmében. Alig fejeződött be az első világháború, a nemzotközi imperialista burzsoázia minden fegyveres erejét az első szocialista köztársaság ellen vetette és egyesítette erofeszitésoit az orosz ellenforradalom erőivel abból a célból, hogy megdöntso a szovjet- hatalmat. A nemzetközi imperializmusnak ez az első kísérlete a fiatal szovjet köztársaság elleo gyalázatos kudarcba fulladt. A Vörös Hadsereg legyőzhetetlen erőnek bizonyult. A szovjet nép, amelyet a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin vezetett, megvédte a szovjet haza becsületét. A nemzetközi imperializmus. 1941-ben tett másodszor kísérletet, hogy fegyveres erőivel semmisítse meg a szocialista szovjet államot. Erre a óéira használta föl a Hit- ler-fél© fasizmust. A Szovjetunió belépése a háborúba fokozta a fasiszta államok ellen folyó második világháború antifasiszta, fölszabadító jellegét és főtartalma a szocialista állam fölszabadító harcz» volt a legreakciósabb és legag- resszivebb imperialista állam, Hitler- Németország ellen. A Szovjetunió igazságos, felszabadító honvédő háborújának célja nemcsak a szovjet területek és a szovjet népek felszabadítása volt a hitleii iga alól, hanem az is, hogy segítséget nyújtson Európa minden népének á fasiszta elnyomás alól való felszabadulásában. A Szovjetunió náci agresszióval szemben vívott Honvédő Háborújának határozott osztúlyjel- lege volt, amelyet a szocialista állami és társadalmi rend védelme érdekében folytatott azzal a céllal, hogy megsemmisítse a német és japán imperializmust és segítséget nyújtson Európa ée Ázsia népeinek a demokráciáéit ós szocializmusért folytatott harcukban. A Szovjetunió Honvédő Háborújának nemzeti jellege volt, melyet a szovjet nép szocialista hazájának, becsületének, szabadságának és függetlenségének védelmében vívott. Végül a Szovjetunió Honvédő Háborúja az egész haladó emberiség érdekében folyt, azoknak a magasztos céloknak érdekében, amelyek a szovjet állam internacionalista jellegéből következtek. A Honvédő Háborúnak ez a jellege biztosította a Szovjetunió döntő szerepét a Hitler-faaizmus szétverésében. A Szovjetunió kudarcba fullasztotta az angol-amerikai reakció tervét, amely arra irányult, hogy megakadályozza a fasizmus teljes vereségét. A szovjet nép nagy érdeme, hogy önfeláldozó harcával megmentette Európa civilizációját a pusztulástól. Győzött és bebizonyította fölényét a szovjet társadalmi ée állami rendszer, az imperializmus fölött. Lenin és Sztálin arra figyelmeztetik a szovjet népet, hogy amíg fennáll a kapitalizmus, megmarad a háború veszélye is. Ezért a szovjet nép szüntelenül folytatja harcát a békéért. Az amerikai-angol imperialistákat rémületbe ejtik a kommunizmus, építésének sikerei a Szovjetunióban, a népi demokráciák sikeres fejlődése a szocializmus útján, a kínai népi forradalom győzelme, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása, a kommunista mozgalom sikerei a kapitalista országokban, stb. ezért egyesítik a nemzetközi reakció erőit, sietve különféle katonai blokkokat táladnak össze (Atlanti blokk, japán és német különbéke szerződés, a japán és német imperializmus újjáélesztése, stb.) amelyek leplezetlenül a Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság és a népi demokráciák ellen irányulnak. Az extraprofit utáni mohóság, a demokrácia és a szocializmus táborának sikereitől való félelem és a közeledői gazdasági válságtól való félelem: ezek az amerikai-angol blokk háborús politikájának és agresszív világuralmi terveinek mozgató rugói. A népek azonban nem akarnak háborút. Erőteljesen és éberen őrzik a kivívott békét. A szocializmus érdekei a Szovjetunióban és a világ dolgozóinak alapvető érdekei a tartós békét követelik. A béke erői, amelyek a hatalmas Szovjetunióra támaszkodnak, l ^győzhetetlenek. A béketábor erejének növekedéséhez hatalmas lendületet, biztatást adott Sztálin elvtárs ez év október 6-i- nyilatkozata. Sztálin élvtársnak ez a nyilatkozata ismét megniuíafi- ta, hogy a Szovjetunió a béke erős őre. Sztálin elvtárs nyifatkozata megmutatja a békeszerető népek' számára, hogy csak « béketábor ereje rettentheti vissza az imperialista háborús gyújtogatókat. Azt mondja Sztálin elvtárs: »Úgy gondolom, hogy az atombomba szószólói csak abban m esetben hajlandók beleegyezni az atomfegyver eltiltásába, ha látni fogjál, hogy nem monopolistái többé.« A nyilatkozat újabb hatalmas fegyver a békééit v ivott harcban, a világ népei kezében ós súlyos csapás az agreeszorok háborús terveire. Szerte a világon mind szélesebb tömegek tanulják meg, a morxisták-loninfsták vezetésével, hogy a béketábor erejének növekedése, a békéért folytatott állandóan erősödő aktiv harc meggátolhatja az imperialisták kalandor terveinek megvalósítását, a harmadik világháború kirobbantását. DISZ-szervezeteink oktatási munkájáról DISZ-szervezeteink legnagyobb része megértette az oktatási munka fontosságát és aszerint is dolgozik. Például a szeghalmi járásban a vésztői »Zója« DISZ területi szervezetnél — ahol egy politikai iskolán 20 hallgató van — az oktatásba bevont valamennyi fiatal megjelenik a foglalkozásokon, aktivan hozzászól az anyaghoz s igy is segíti a szeminárium színvonalának emelését. Ágoston János elvtárs, az iskola vezetője személyesen foglalkozik a hallgatókkal, lelkiismeretesen felkészül az előadások megtartására. A füzesgyarmati »Vörös Csillag« DISZ-szervezete is jó munkát végez, s ennek nyomán st tsz parasztfiataljai megértették, milyen fontos kérdés az oktatfi»’ és csak a tanulás^ segítségével lehet emelni állandóan a termelőmunkát. A »Vörös Csillag« tsz DISZ oktatásba bevont fiataljai pontosan eljárnak a foglalkozásokra, — az oktatási munka eredményei abban is megmutatkoznak, hogy erősödik a tsz DISZ- szervezete, jobban segitik a soron- lévő feladatok végrehajtását. Komolyan foglalkozik az oktatással a békéscsabai Pamutszövő DISZ- szervezete is, ahol két DISZ politikai iskola működik 40 hallgatóval. Igaz, az oktatásba bevont 40 fiatal közül mintegy 35 jár pontosan el a foglalkozásokra. Erre a *h iányosságra a DISZ-saervozet felfigyelt és a vezetőség személyesen foglalkozik azokkal a fiatalokkal, akik nem járnak el rendszeresen a szemináriumokra. Mindkét politikai iskola vezetője jól felkészült az előadásokra és a hallgatók jól megbeszélik az egyes kérdéseket. A békéscsabai Magasépítő Vállalat DISZ-Bzervezeténél két politikai kör működik. Az előadóknak maga a párttitkár elvtárs személyesen ad segítséget, de segíti a DISZ-szervezet oktatási munkájának állandó megjavítását is. Zsilinszky János elvtárssal, az előadóval is személyesen elbeszélgetett a párttitkár elvtárs e igy Zsilinszky elvtárs jól elvégzi feladatait. A Magasépítő Vállalat DlSZ-szer- vezetéaek oktatási munkája igen jó, aktívak a hallgatók, megfelelő a kollektiv szellem a szemináriumon belül is, — a fiatalok komolyan veszik a tanulást. Az eredmények mellett azonban DISZ-szervezeteink oktatási munkájában nagy hibSk Is mutatkoznak A mezőkovácsházi járás egyes DISZ szervezeteinél meg sem kezdődött az oktatás. A körösladányi gépállomás DISZ szervezeténél pedig Kardos Mihály elvtárs, előadó már az első foglalkozásról elkésett, hiányosan készült az előadás megtartására. A békéscsabai Ruhagyárban 6 politikai körnek, egy politikai iskolának és egy, Sztálin elvtárs életét tanulmányozó körnek kellene működni. Előfordult azonban, hogy az oktatási napon — amikor 3 politikai körnek kellett volna folyni — csupán egy előadó és hallgató jelent meg. Ez is mutatója annak, hogy a ruhagyári DISZ- szervezetben az utóbbi hónapban az oktatási munka igen komoly mértékben hanyatlott. A ruhagyári eset nem elszigetelt jelenség, hanem megyénk több más DISZ- saervezetéböh is előfordul. A DISZ oktatási munkájának hiányossága iérfc fokozottabban kell dolgozni a DISZ megyei bizottságának, a DISZ járási bizottságainak. Fokoznunk kell az ellenőrzés munkáját. El kell érni, hogy a DISZ bizottságok segítséget adjanak az előadóknak, hogy jobban el tudják végezni a feladatokat. Fontos, hogy minden DISZ szervezet vezetősége úgy dolgozzon, hogy meg tudjuk szüntetni az oktatási munka hiányosságait. Magának a DISZ Mogyebizottságának is szükséges jobban dolgozni, hogy ne legyen egyetlen olyan DISZ szervezet sem, ahol nem folyik oktatás. Értse meg minden DISZ fiatal, hogy feladatait csak akkor tudja elvégezni, ha rendszeresen tanul. Sánta Júlia, a DISZ Megyebizottságának oktatási felelőseit A DISZ oktatási munkáját i* nagy gonddal kell segíteni párt- bizottságainknak, pártszervezeteinknek. A tapasztalatok azt mutatják, ahol a pártbizottságok, pártszervezetek törődnek a DISZ munkájával, ellenőrzik, 6e- gitik azt, — ott jó eredményekkel folyik az oktatás is a DISZ- ben. A hiányosságok megszüntetéséért pártbizottságaink, pártszervezeteink adjanak fokozottabb segítséget a DISZ-nek, tanítsák meg őket az oktatási munka helyes irányítására. A párt Politikai Bizottságának oktatási határozata külön megjelölte, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink adjanak segítséget a DISZ- nek, hogy jól végre tudja hajtani az oktatási feladatokat. Az oktatási határozat minden pontjának végrehajtását pedig biztosítani kell. OLVASD a Viharsarok Kés?ét!