Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-28 / 277. szám

__________________________________________________________________ ViUaisawU Képe Párt és pártépítés A sarkad! járási páriértekezletről Pártértekezletet tartottak a sar­kadi járás pártszervezeteinek kül­döttei és értékelték az eddig vég­zett munkát, — megbeszélték a jövő feladatait. A pártértekezle­ten résztvevő elvtársak szavaiból kicsendült a párthoz, a Szovjet­unióhoz való ragaszkodás, hű­ség. A járási pártbizottság beszá­molója után sok értékes hozzá­szólás hangzott el az elvtársak részéről, amely mind azt igazolja hogy a sarkadi járás kommunis­tái az eddiginél jobb és alapo­sabb munkát akarnak végezni a szocializmus építése, a béke meg­védése és dolgozó népünk élet­színvonalának emelése érdeké­ben. A járási pártbizottság felé nemcsak bírálatot mondtak az elvtársak, hanem megbírálták sa­ját maguk munkáját is. A párt­értekezleten érvényesült a bírálat és az önbírálat s ennek eredmé­nyeként a felelősségérzet is. Már a járási pártbizottság be­számolójában is szó volt arról, a sarkadkeresztúri állami gazda­ságban osztályidegen, horthysta elemek vannak beépülve, akik minden alkalmat megragadnak, hogy árt­sanak dolgozó népünknek, gátol­ják a szocializmus építését. Ja- kucs elvlárs, az állami gazdaság pártszervezetének küldötte hozzá­szólásában elmondotta, hogy ez­ért nemcsak a járási pártbizott­ság a felelős, hanem ő maga is- Neki, aki közvetlen ismeri a hely­zetet, — mivel ott dolgozik —, sokkal harcosaltban és odaadób- ban kellett volna küzdeni azért, hogy ezeket az egyéneket minél hamarabb eltávolítsák a gazdaság éléről. Kértem ugyan segítsé­get a jb-től — mondotta az elv­társ, — de nem kaptam és nem is követelőztem tovább. Most már belátom, milyen nagy hibát kó vettem el ezzel. Seres elvtárs, a sarkadkeresz­túri községi pártbizottság titkára is elmondotta; a járási pártbi­zottság figyelmét ő is felhívta a Jakucs elvtárs eltál elmondot tatra, de azt a választ kapta; most egyéb más »fontos« kérdé­sekkel vagyunk elfoglalva. A harcosság, előrelátás, éberség előfeltétele, a párttagság elméleti képzése. így lehetne röviden ösz- szefoglalni Hajdú elvtárs, köle- gyáni párt titkár hozzászólását Hajdú elvlárs szavaiból kiderült, hogy Kötegyánban a sajtóolva­sásra különösen nagy gondot for­dít a pártszervezet. Nemcsak be­szél a pártvezetőség erről, de meg is szervezte a sajtóolvasást. Kis- gyííléseken nemcsak beszámolnak a napi és a nemzetközi kérdések­ről. hanem újságolvasást is ren­deznek Ezen túlmenően elmondotta még Hajdú elvtárs, ők úgy inté- -ik a pártoktatást, hogy az ok­tatásban résztvevő elvtársak mindegyike el is végezze az isko­lát. Vagyis gondot fordítanak ar­ra, hogy »ne morzsolódjon le« a politikai iskolák létszáma. Jó politikai előkészítő munka nélkül nincs előrehaladás. Ezt lehet Bagdi elvtársnő, geszti kül­dött szavaiból következtetni. Bag- Vi elv társnő a kommunista példamutatás jelentőségéről beszélt. Elmondot­ta. hogv náluk. Geszten mind­addig nehezen ment a begyűj­tési agitáció, amíg hiányzott a párttagok példamutatása. A kom­munista példamutatás megvaló­sítása, a népnevelőmunka megja­vítása, az ellenség leleplezése után fordulat állt be a termény- begyűjtés terén. Geszt község’ 171 százalékos eredménnyel di­csekedhet. Bagdi elvtársnő to­vábbi szavaiból az is kiderült, hogy a tömegszei’vezetekct sem tehet elhanyagolni, mert arról is beszámolt, hogy a jövőben több segítséget kell nyújtani a DISZ- nek. a DßFOSZ-nak, az MNDSZ- hek is s akkor még jobbak lesz­nek az eredményeik. Farkas Ferencné elvtársnő ugyancsak Gesztről elmondta, hogy a »kiskirálykodás« még ma is észlelhető a községben. Ü Iszcs- ben dolgozik, tavaly indokolatla­nul lefogtak- tőle 30 munkaegy­séget és még a mai napig sem tudja, hogy miért. Szító elvtárs, a zsadányi »Elő­re« tszcs párttitkára elmondotta, hogy az ő- termelőcsoportjuk ma már milliomos, mert kétmillió forint értékű vagyonuk van. Be­szélt arról is, hogy a tszeg­nek kevés segítséget adott a já­rási pártbizottság, mert azzal vol­tak, hogy ott már politikailag fejlett dolgozók vannak. »Ez hi­ba volt — mondotta Szító elv- társ, mert tanácsra, útmutatásra I szükségünk lett volna, hiszen olyan nagy gazdaságot, mint a miénk, nem tudunk még kellően vezetni, irányítani. A múltban nem volt alkalmunk megtanulni, de, hogy a jelenben is megta­nulhassuk, segítségre van szüksé­günk.« De nemcsak a jb-től várnak se­gítséget Szító elvtársék; ezt tük­rözik vissza további szavai. El­mondta még, hogy az oktatásra nagy gondot fordítanak és itt, a járási pártértekezleten tesz ígéretet arra, hogy teljes egészében végrehajtják az okta­tási határozatot. — A pártépítés terén is követtünk el hibákat, mert még a legjobb dolgozókat sem segítettük, hogy kiérdemel­jék a tagjelöltséget. De ezen ja­vítunk és az elkövetett hibát helyrehozzuk.« Az eredmények mellett hiba volt, hogy a járási pártbizoti ság beszámolója nem elég tömö­ren foglalkozott az elvégzett mun­kával s a jövő feladataival. Az értekezleten kevés szó esett a még hátralévő termény, élőállat, vala­mint a tojásbeszolgáltatási köte­lezettség teljesítésének meggyor­sításáról. A begyűjtés kérdésével egy-két kivételtől eltekintve, csak a határozati javaslatban foglal­koztak az elvtársak. Pedig az évi begyűjtési terv teljesítéséért, túl­teljesítéséért a sarkadi járásban is jobb felvilágosító munkát szükséges végezni, éberebben vi­gyázni az ellenség mesterkedő sére s leleplezni azt. # A határozati javaslat megvita­tása és elfogadása után a párt­értekezlet megválasztotta az új j’árási pártválasztmányt. (Sz. I.) Eltemették A. I. «fefremov elvtársat Moszkva. TASZSZ) November 25-én Moszkva dol­gozói elkísérték utolsó útjái'a A. I. Jefremov elviársat, a kiváló ál­lamférfit, a SZK(b)P Központi Bi­zottságának tagját, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyette­sét. A ravatalnál a SZK(b)P Köz­ponti Bizottságának tagjai, a szov­jet kormány tagjai, a Szovjet Had­sereg és hajóhad képviselői, kiváló sztahanovisták, a főváros párt- és szovjetszervezeteinek vezetői áll­tak diszőrséget. Az A. I. Jefremov elvtárs em­lékének szentelt gyászgyűlésen a Kommunista Párt Központi Bizott­sága és a Szovjetunió miniszter­tanácsa nevében A. N. Koßzigin elvtárs mondott beszédet. A mosz­kvai és a Moszkva-területi dolgo­zók nevében M. A. Jaszkov elvtárs a moszkvai szovjet elnöke beszélt. A gyászgyulés befejezésekor A. I. Jefremov elvtárs hamvait a gyász- induló hangjai és háromszoros sor­tűz mellett olhelyezték a Kreml falában. A vezérkari tisztek megállapították az érintkezési vonal pontos helyét Peking. (TASZSZ.) Az Uj Ki­na Hírügynökség tudósítója jelenti Keezonból: A koreai néphadsereg és a kí­nai népi önkéntesek, valamint az KNSZ fegyveres erőinek vezérkari tisztjei befejezték a két fél között fennálló érintkezési vonal pontos helyének megállapítását és kedden délelőtt 10.00 órakor (koreai idő­számítás szerint) adják át ezeket az okmányokat jóváhagyás céljaitól a fegyverszüneti albizottságnak. Ezt az érintkezési vonalat az albizottság katonai demarkációs vonalként és a- demilitarizált övezet felező vonala­ként állapítja majd meg. Ezt kö­vetően délelőtt 11.00 órakor tart­ják a küldöttségek plenáris ülé­sét, hogy jóváhagyják a napirend második pontjával kapcsolatban létrejött megállapodást, valamint a katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet pontos helyét, amint azt az albizottság megálla­pította. Amint a küldöttségek között lét­rejön a formális megállapodás a napirend második pontjára vonat­kozóan, áttérnek a napirend har­madik pontjára. A napirend har­madik pontja, gyakorlati rendsza­bályok kidolgozása a tűzszünet és a fegyverszünet megvalósítása ér­dekében. Korea határain belül, köz­tük a tűzszünet ée a fegyverszü­net feltételeinek betartását ellen­őrző szervezet felhatalmazásának, funkciójának és összétételének megállapítása.« Hatalmas kár a Kopenhága melletti haditengerészeti támaszponton történt robbanás következtében banóanyag tárolásáról és ennek kö­vetkeztében a katasztrófa szín he­lyére érkezett első tűzoltóosapat November 24-én éjszaka a Ko- penhágához tartozó holmeni hadi­tengerészeti támaszponton tűz ütött ki. Hét tengeri akna és negyven tonna trinitrotoluol felrobbant. A kár — az emberáldozatokon kivül — százmillió korona. A dán lapok hangsúlyozzák, hogy a hatóságok nem értesítették a tűz­oltóságot a nagymennyiségű rob­valamennyi tagja elpusztult. Több kopenhágai szervezet éle­sen tiltakozott az ellen, hogy •— mint a nemzetvédelmi minisztéri­um nyilatkozatából kiderült — a fővárosban katonai objektumok ée hadianyagraktárak vannak. 1931 november. 28, szerda AZ IFJÚSÁG SORSA... Mi less velük? Hajnali 3 óra... Még alig világosodik. A homályban egy kis­lány fut a tenger felé. Lehet vagy 13 éves. Aztán mindenfelől gyere­kek bukkannak fel s mindegyik (V tenger felé tart, — munkába igyekszik... Ilyenkor érkeznek a hdlászhajók'. Aki korán ott van, munkához juthat: le kell vágni a kifogott halak fejét. Egy vödör le­fejezett haliért a gyerek 15 centet kap. Nehéz és — koldusmódra fi­zetett munka.. Így fizetik a korán munkába kényszerűéit amerikai gyerekeket másutt is: az üzletekben, a műhe­lyekben, a nyugati partvidék só- párolóilan, a dohány- és textil- gyárakban, a konzervüzemekben- Nem. egy helyen már 8—9 éves ko­rukban dolgoznak, de van, ahol még ezen is túltesznek. Az U'BA mezőgazdasági tájékoztatási irodá­jának beszámolójából kiderül, hogy a, déli és a nyugati államokban a földeken, a cukorrépa-, gyapot- és dohányűltetvényehen 7—8 éves gye­rekek tízezrei dolgoznak. Virágzik még a rabszolga­kereskedelem is! Georgiában egy »élelmes« vállalkozó az állami munkaközvetítő hivatal segítségé­vel 228 négert vett fel mezőgazda­sági munkára, köztük 11 évesnél fiatalabb gyerekeket is. Ezeket — mint a »Dotroit Times« megírta — tehervagonokban átszállították Michigan államba s itt fejenként 35 dollárért továbbadták a y/Bewiew Food Products« társaság farmjára, ahol a legkeményebb kényszermun­kát kellett végezniük. Az Egyesült Államokban nem törődnek a. gyermekek állami szak­oktatásával, a gyerekeket 3—5 évig tartják »tanoncsorban«, ami igen kifizetődő a vállalkozó számára, hi­szen 20—10 százalékkal kevesebbet fizet, mint a felnőtt munkásnak. Megrázó képet fest a »Wo­mans Home Companion« című lap­ban megjelent riport az üzemek­ben dolgozó gyermekek baleseteiről' Egy nyolcéves kisfiúnak két ujját tépte le a futószalag, egy TI éves kislánynak, aki gépesített moso­dában dolgozott, félkarját amputál­ni kellett. S mennyien vannak még, akik megcsonkultak, égési sebeket, vagy más üzemi -balesetet szenved­tek a lelkiismeretiem vezetés, a kí­méletlen hajsza miatt és a megfe­lelő védelmi berendezések hiányá­ban. Korán kezdenek dolgozni, nem kapnak szakképzettséget és egész­ségtelen körülmények között kell megerőltető munkát végemiök. Érthető, hogy hamar elsatnyúlnak. Testileg, lelkileg. Mi lesz velük? Övék a jövő! Iskolák, technikumok, főiskolák, színházak, könyvtárai. klúbok, sportpályák: mindez rendel­kezésére áll a szovjet ifjúságnál. A termelés fiatal dolgozói elölt ragyogó távlatok nyílnak meg, a gyárakban rendkívüli gondoskodás veszi körül a fiatal nemzedéket. A munkaerőtartalékok iskolái nemcsak képesített munkaerőt ké­peznek ki, hanem öntudatos szov­jet polgárokat is nevelnek a fiata­lokból. A szovjet állam ingyen ta­níttatja az ipari tanulók százezreit, akik büszkén viselik egyenruháju­kon az ipari tanulók jelvényéi* Amikor elvégzik az iskolát, be­lépnek a gyárba, ahol a mii vezető szeretettel fogad minden fia'alh Megismerteti a géppel, amellyel dolgozik majd s ha az első időben néha. még nehezen megy a mun­ka, a tapasztalt dolgozók szívesen segítenek, szeretettel és lelkiismere­tesen támogatják fiatal dolgozótár­saikat. A gyárban nemcsak dol­goznak, hanem folytatják ta­nulásukat is. Műszaki és általános műveltségi oktatásban részesülnek, később pedig szakmai továbbkéy.ö tanfolyamra járhatnak. Vegyünk ta­lálomra egy üzemet. Például » lüblini yiKagano vics«-gyárban 1950- ben 303 fiatal tanult esti iskoláim és technikumon, 322 hallgatója volt ae ifjúmunkás iskolának, a szakmai- továbbképző tanfolyamnak pedig 603 résztvevője. Ezenkívül a filial munkások látogatják a politikai ta­nulóköröket is, amelyekben a Szo v­jetunió Kommunista (bolsevik j Pártjának történetét és a marxh- mus-lenimzmus klasszikusainak m él­veit tanulmányozzák. Nappal: szorgalmas, al­kotó munka, este: tanulás, könyvek, színház, mozi. Felolvasá­sokat, ifjúsági estéket, hangverse­nyeket tartanak, kitűnőek..a .knl- túrgárda előadásai és bőven jut idő a sportolásra is. Akár tél van, akár nyár,a a sportpályák hangozik « fiatalság egészséges örömrivallgáséi- tól. Korcsolya, sí, atlétika röp­labda, úszás, futball, amikor minek vm az évadja: az ifjak a legválto­zatosabb sportágakat űzik. A legtöbb fiatul munkás a gyári legényszálláson lakik, tiszta, ked­ves gondozott otthonban, ahol ren­delkezésükre állnak a legfrissebb lapok és folyóiratok, van rádió és sokhelyütt már nem hiányzik a te­levízió sem. Itt élnek vidáman és meg­elégedetten a jól végzett napi mun­ka után, készülve a következő sin// új feladataira. Arcuk mosolyog, ke­délyük derűs, egészségesek testben és lélekben. Boldog ország, boldog nép, bol­dog fiata Isága I Övék a jövő! Országos béke és leszerelési értekezletet tartottak Rómában Kóma. (MTI) Szombaton ás vasárnap a Béke Híveinek Olasz- országi Bizottsága Rómában orszá­gos béke- és leszerelési értekezlet tét hivott össze, válaszul az at­lanti tanács római értekezletére Az olaszországi dolgozók kétszáz dele­gátusa vett, részt az értekezleten, amelyet Pietro Nenni, a Béke Hí­vei Országos Bizottságának elnöke nyitott meg. Sereni kommunista szenátor be­szédében hangoztatta, hogy a./, olasz- országi békemozgaloro ma már olyan erőt képvisel, amely a pro­paganda síkjáról át tud térni a konkrét harci tevékenység terűié-! téré. A küzdelem most azért fo­lyik, hogy a fegyverkezésre szánt rendkívüli hiteleket az újjáépítésre forditsák. A felszólalások után az érte kéziét határozatban hívta fel a kormányt, hogy a múlt év végén a fegyverkezésre elfo­gadott kettőszázötveninilliárdo» rendkívüli költségvetést fordít­sa az árvizsiujtotta területek újjáépítésére és az újabb árvízkatasztrófák megakadályozá­sára. Az értekezleten elhatározták azt is, hogy körkérdést intéznek az elasz dolgozókhoz: »összecgyeztít­hető-e a fegyverkezés politi­kája az újjáépítésnek és a gazdasági élet fejlesztésének politikájával? Végül felhívják az olasz közvéle­ményt, — hallassa szavát és ér­vényesítse akaratát annak érdeké­ben, hogy Olaszország n© tegyen többé katonai tanácskozások szín­helye. Ejhelyett hívják meg Olasz­országba a nemzetek képviselőit a függő nemzetközi kérdések, a le­szerelés és a béke megválás itása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom