Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-27 / 276. szám
\JiUais-awU hfyii 1951 liovdnbi'r 27, k;•<!<! Párt és pártépítés A gádorosí „Gerő“ tsz pártszervezete nevelje fokozottabban a tsz tagjait 'A' gádorosí »Gero« tsz jó eredménnyel zárta a gazdasági évet: 13.96 forintot osztanak munkaegységenként. A termény elosztásakor pedig pl. 4.70 kg búza, 60 dkg árpa és 2.5 kg kukorica is jutott munkaegységenként. Szép jövedelmet jelent a tez-tagoknak a háztáji gazdaságuk is. Az eredményeknek azonban árnyoldalai is vannak. Mi letet a hiba? Nem kell keresni, kutatni, elegendő csak Bella Mihály elvtárssal, a pártszervezet titkárával beszélni. Igaz, ő sem hibaként kezeli azt az alapvető helytelen dolgot, amit elkövettek. Miről van szó? Arról, hogy a tsz egyik munka- értekezletén hoztak olyan határozatot: aki megszünteti munkaviszonyát a tsz-szel, annak a ledolgozott munkaegysége után nem fizetik ki a járandóságot sem terményben, sem pénzben. Ezt a helytelen határozatot még kiegészítették azzal, aki bejelentés nélkül távolmarad a munkából, azi előző napi munkaegységét nem veszik tudomásul. Ezt mind a párt- szervezet vezetői, mind a tez-igaz- gatóság támogatja, sőt Bella elvtárs, a párttitkár eikra is száll érte. Azt mondja: »Aki annyira tudja, hogy ez helytelen, jöjjön ide és nevelje meg ő a dolgozókat.« Éppen ez a kijelentés mutatja meg, hogy miért születhetett meg egy ilyen határozat. A tsz pártszervezete, a tsz kommunistái nem ismerik megfelelően a nevelőmunka jelentőségét és nem értik eléggé: az emberek, egyes tsz-tagok munkához való viszonyát megjavítani csak állandó nevelőmunkával lehet A pártszervezet vezetőinek első és legfontosabb feladata a párt- aktívákra való támaszkodás. A népnevelők ne csak papíron szerepeljenek, hanem valóban nevelőmunkát leéli végezniük. Továbbá a pártcsoporbvezetőket, a pártbizalmiakat is rendszeres pártmunkával bízza meg a pártvezetőség. A pártcsoportvezetők feladata, hogy kommunista helytállásra, kommunista példamutatásra neveljék a hozzájuk beosztott elvtársakat. A pártszervezet vezetői nem elégedhetnek meg azzal, hogy erről, vagy arról szó volt az értekezleten és most már el van intézve:, tudnak róla a dolgozók. Ez az álláspont megmutatkozott a zárszámadás elkészítésénél is. Bella elvtárs azt mondja: — a népnevelők mit is tudtak volna erről beszelni a dolgozóknak, hiszen a könyvelő mindig beszámolt a zárszámadás állásáról. Természetesen a könyvelő elmondja az dórt eredményeket, de az már a népnevelők feladata, hogy alaposan megbeszéljék a dolgozókkal, hogyan, miként lehetett volna jobb, nagyobb eredményt elérni. Az is a népnevelők feladata, hogy az esetleges elégedetlenkedőknek közvetlenül a munkahelyen megmagyarázzák, többet osztani csak több termés betakarítása után lehet, — vagyis többet kell termelni. A »lógósokkal« kü- lön-külön, egyénenként beszélgessenek el a népnevelők és mutassák be nekik szemléltetően, milyen kárt okoztak önmaguknak, a csopoitnak azzal, hogy nem vették ki kellően részüket a munkából. A laza munkafegyelem okozta, hogy 20.000 forintot kellett kifizetniük gyapotszedésért, hogy a levágott kender megfeketedett a földön s csak másod, harmadosztályúként vette át tőlük a gyár, hOgy a megtermett 57 mázsa babból csak húsz mázsát tudtak eladni, mert nagyrésze tönkrement a földön. Ha nincs ez a kár, akkor például körülbelül egy forinttal többet tudtak volna osztani munkaegységenként. Tegyék a »lógósokat« felelőssé és mutassanak rá a népnevelők, hogy a »lógással« többszáz forinttal károsították meg, illetve többszáz forintot raboltak el azoktól a munkatársaiktól, akik szorgalmasan dolgoznak, akik munkájukkal segítik ötéves tervünk sikerét s jó munkájukkal növelik a béketábor erejét. A községi pártvezetőség is adjon fokozottabb segítséget a tsz pártszervezetének, hogy maradéktalanul el tudják végezni feladataikat. Sz. I. TÖRTÉNELMI OKMÁNY H a olvassuk Sztálin elvtárs előadói beszédét a Szovjetunió alkotmány-tervezetéről ésvisz- szaemléikezünk arra, hogyan hall gattuk e beszédet azon a felejthetetlen napon, 1936, november 25-én, akkor mindig újból az t’örömteli izgalom érzése fog el bennünket. E szavak nyomán a szó szoros értelmében kirajzolódik előttünk a hatalmas szovjet állam kópé. Látjuk az új, a világ első közösségi rendszerének társadalmi alapját: a Szovjetunió munkásosztályát, azt az új osztályt, amelyhez hasonlót nem ismert még az emberiség történelme, áz új kolhozparasztságot, az új dolgozó értelmiséget, amelyhez hasonlót nem lehet találni a földkerekség egyetlen országában sem. A Szovjetunió alkotmányában annak nagy megalkotója egyszerűen és tömören mutatja be azokat a vonásokat, amelyek jellemzik a szovjet embert, a valóban szabad embert, aki mentes minden rabságtól és ínségtől, aki magas fejlődési fokon áll, aki megismerte a teremtő kollektiv munka örömét és büszkeségét, a kommunizmus építőinek nemes szenvedélyét. »Olyan okmány lesz ez — mondotta Sztálin elvtárs jelentésének utolsó részében, — amely arról tanúskodik, hogy az, amiről a kapitalista .«-szagokban a becsületes emberek milliói álmodoztak és ma is álmodoznak, — a Szovjetunióban már megvalósult. * Olyan okmány lesz ez, amely arról tanúskodik, hogy az, ami a Szovjetunióban már megvalósult, éppúgy megvalósítható más országokban is.« A% imperialisták kétarcú politikája nem a béke9 hanem a háború ügyét szolgálja Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ politikai bizottságának ,1951 november 24-i ülésén Párizs (TASZSZ.) Visinszkij' elv társ az ENSZ politikai bizottságának 1951 november 24-i ülésén beszédet mondott a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és a nemzetközi ellenőrzésről. — A »hármak« nyilatkozata után — mondotta a többi között amelyet az USA, Anglia és Franciaország terjesztett a közgyűlés elé, ugyanezeknek az országoknak küldöttei benyújtották ••valamennyi fegyveres erő és valamennyi fegyverzet szabályozása, korlátozása és fokozatos csökken lése« című határozati javaslatukat. A két okmány között — sem az alapjukul szolgáló elv, sem pedig a kitűzött feladat lényege tekintetében — nincs különbség. Visinszkij elvtárs rámutatott, hogy a »hármak« határozati javaslata éppen azokat a fontos kérdéseket kerüli el gondosan, amelyeket haladéktalanul meg kell oldani és amelyeknek megoldása nélkül elképzelhetetlen bármilyen Igazi történelmi fordulópont Acheson, amerikai külügyminiszter november 8-i beszédével bizonyította, hogy a határozat szerzői maguk sem leplezik: a fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére általuk javasolt intézkedések egyáltalán nem zárják ki a fegyverzet és a fegyveres erők további növelését. »Az egyik feladat az — idézte. Achesont —, hogy megnöveljék saját fegyveres erejüket. Ez az érem egyik_ oldala. A másik feladat —, hogy a békéért dolgozzanak. Ez az érem másik oldala.« íme, az új kétarcú Janns — mondotta Visinszkij elvtárs — arcának egyik oldala a l>ék<j, a másik a háború. Az ilyen kétarcú politika azonban nem szolgálhatja és sohasem szolgálta a béke ügyét, a békeszerető országok és népek érdekeit — tette hozzá. — Minden nap új és új tények mutatják meg az atlanti tömb államai — mindenekelőtt az USA — külpolitikájának igazi tartalmát — folytatta Visinszkij elvtárs. — Az Egyesült Államok uralkodó köreit a világuralom eszeveszett eszméi kerítették hatalmukba. Minél kérlelhetetlenebbé válnak a tények, amelyek leleplezik ezt a politikát, annál nagyobb szükségük van arra, hogy álcázzák ennek a politikának agresszív jellegét és a béke, a ‘nemzetközi együttműködés barátainak Szerepépében tetszelegjenek. Hogyan egyeztethető azonban össze ez a képmutatás mindazzal, amit az atlanti tömb szervezői és irányitői a valóságban tesznek? Még olyan állításoktól sem riadnak vissza, hogy a háború, amelyet az amerikai intervenciósok kényszeritettek a koreai népre, az USA védelmét szolgálja, hogy a vietnámi nép ellen vívott háború viszont Franciaország védelmét szolgálja és hogy az Egyiptomban tartózkodó angol csapatokat is békés szándékok vezérlik. — Az atlanti tömb hangadó államának, az USA-nak agresszív politikája testesíti meg az atlanti politika alapelveit. Ismeretes, hogy ezeknek/ az elveknek egyik legfontosabbika az úgynevezett »erőállapot« megteremtése — hogy Truman és Acheson kedvenc kifejezésével éljünk. Ez az elv a fegyveres erő kultuszát jelenti. Az USA irányítói a fegyveres erőkbe vetik minden reményüket. Hiszen éppen Truman jelentette ki, hogy megnövekedik a béke biztosításának lehetősége, ha az USA töretlenül megvalósítja katonai programját. Midőn Truman t megkérdezték, ez a kijelentés úgy ér- telmezendö-e, hogy az Egyesült Államok Inkább támaszkodik az erőre, mint a Szovjetunióval kötött megegyezésre, igenlően válaszolt és hozzátette, hogy a jelen körülmények között erre van szükség. Az USA külügyminisztere viszont rámutatott, hogy »az USA fegyveres erőit kiszélesítik«, hogy »új fegyverfajtákat kovácsolnak«, hogy »ugyanakkor az USA szövetségesei — azaz az atlanti tömb tagjai — növelik haditermelésüket és új haderőket teremtenek.« — Acheson nyíltan beszélt arról, hogy az USA »erőállapotot« igyekszik teremteni a középkeleten és a világ többi országában. Azzal tetszelgett magának .és a többbiok- n»k, hogy ez az »erőhelyzet« meghátrálásra kényszeríti a Szovjetuniót, az USA agresszív követeléseivel és sürgetéseivel szemben. Meglepő — állapította meg Visinszkij elvtárs, — hogy mennyire meggondolatlan és rövidlátó az amerikai külügyminiszter, aki azt hiszi, hogy a Szovjetuniót bármire is kényszerítheti erőszakkal. Visinszkij elvtárs ezután emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió számos alkalommal tett már javaslatot az atomfegyver eltiltására. Ezeket a javaslatokat azonban az Amerikai Egyesült Ál’amok és csatlósai minden alkalommal visz- szautasították. Ezután felhívta a »hármak« határozati javaslatának szerzőit és híveit, válaszoljanak a következő kérdésekre: Egyetértenek-e azzal, hogy a közgyűlés határozza el az atomfegyver feltétlen betiltását és szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítését e tilalom végrehajtása felett? Egyetértenek-e azzal, hogy a közgyűlés bízza meg az atomenergia-bizottságot és a hagyományos fegyverzettel foglalkozó bizottságot, készítsen és 1952. február 1- ixj terjesszen a Biztonsági Tanács elé meg felelő egyezmény-tervezetet ? Egyetértenek-e azzal, hogy ez az egyezmény írjon elő megfelelő intézkedéseket, amelyek az atomfegyver betiltására, gyártásának beszün tetésére, a már előállított atombombáknak kizár élig békés célok érdekében való felhasználására és az eml tett egyezmény végrehajtásával kapcsolatos szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtésére vonatkozó közgyűlési határozatok teljesítését biztosítják? Egyetértenek-e azzal, hogy a közgyűlés elismerje: minden őszinte tervnek, amely valamennyi fegyveres erő és fegyverzet lényeges csökkentésére irányul, magában keU foglalnia egy nemzetközi ellenőrző szerv megalakítását a Biztonsági Tanács keretében? Egyetértenek-e azzal, hogy e szerv feladata a fegyverzet és a fegyveres erők minden fajtája csökkentésének, valamint az atomfegyver betiltására vonatkozó határozat megvalósításának ellenőrzése abból a célból, hogy ezt a tilalmat pontosan és lelkiismeretesen hajtsák végre, hogy a nemzetközi szervnek adatokat kell szereznie valamennyi fegyveres erőről, közte a nem katonai fegyveres erőkről, biztonsági szervekről és a rendőrségről is, továbbá m'ndenfaj- ta fegyverzetről — beleértve az atomfegyvert — és hatékony nemzetközi felügyeletet kell megvalósítania a fentemlítelt nemzetközi ellenőrző szerv határozatai alapján? Egyetértenek-e végül azzal, hogy az atomfegyver betiltását ellenőrző nemzetközi szerv az egyezmény megkötése után haladéktalanul vizsgálja meg, hogy az atomfegyvert gyártó és tároló vállalatok végre- liajtják-e az atomfegyver betiltására vonatkozó egyezményt? Visinszkij elvtárs rámutatott, hogy az ezekre a kérdésekre adott pozitív válasz lesz a legjobb bizonyítéka az atomfegyver eltiltására és e tilalom teljesítése fölött igáéi nemzetközi ellenőrzés bevezetésére irányuló készségnek. falóban, a Szovjetunió alkotmánya szolgált mintaképül a közép- és kedeteurópai országok, valamint Ázsia felszabadult népeinek. Es mi Jött azokból a burzsoá kritikusokból,' akik tagadni próbálták a Szovjetuniónak még a Jóit— zését is, akik a Szovjetunióiról nem államot, hanem csak »földrajzi fogailmat« láttak? Uyeaiek voltak elsősorban a német fasiszta geopolitikusok, -i hír— Jerizált német egyetemek tudat án professzorai, akiknek közvetlenül a szovjet földön kellett újra megta- nuüniok, megismerniük a Szovjet- ' unió igazi földrajzát, a sztálingrádi »katlanban«, vagy a kurs/ki mezőkön. így tudták meg, hogy a nagy szovjet ország nem fiftd- rajzi fogadom, hanem hatalmas illám. A német reakció súlyos árat fizetett ostobaságáéit és führerénok tébolyáért. A szörnyű csapásban, mint cserépfazék tölt darabokra a német fasiszta állam. JJe ezek a »kritikusok::, akik ostobán tagadták a Szovjetuniót, mint politikai és katonai erőt, nemcsak a német fasiszták voltak, hanem — sőt ezek volta); túlsúlyban, — az amerikai, angol és francia — engedalemmel szólva — államférfiak. Hiszen ezek az az amerikai »államférfiak« is úgy védték — mint Hitler és Göbbels, — hogy nemzetközi ügyekben történelmi döntéseket lehet hozni a Szovjetunió figyelembevétele nélkül, sőt nemcsak nélküli©, hanem ellene is. A mostani amerikai-angol reakciósok, az új háborús gyújtogatok éppen olyan önhittek, ugyanúgy fennhordják az orrukat, éppúgy pöffeszkednek a viíág előtt, mint a német »kritikusok«. Acheson és társai pontosan lemásolva a , Hí met fasiszta bárgyusájjot, pfi- idáutl Kínát úgy akarják I leállítani, mint »földrajzi fogalmat« és nem hajlandók meglátni a Kínai Népköztársaságban a Irta!! ma? államot. Innen ered ezeknek az uraknak szemérmetlenül 'önhitt politikája. , Az amerikai gyújtogatok azt hiszik, hogy világtörténelmi jelentőségű kérdésekben figyelmen kívül hagyhatják a Szovjetuniót... Ezek pontosan ugyanazok az ostobaságok, amelyeket Sztálin elvtárs már előadói beszédében olyan kíméletlenül kigúnyolt, amikor »az alkotmány- tervezet burzsoá bárál atárólte Ivó- szélt. z amerikai gyúj togatók fél nek minden össze hason! ífcástó 1 a hitleri agresszorokkal, de lehurrogással, fenyegetésekkel és hazugságokkal semmit sem lehet eíérni. »Ne okozd a tükröt, ha torz arcot mutat« — mondja az orosz közmondás. Márpedig az Egyesült Államok ábrázatán egyre jobban kialakul az emberiség előtt nagyon is jól ismert hitleri grimasz. Lehetetten, hogy az emberek ne lássák az Egyesült Államoknak Korea ellen intézett támadásában azoknak az agresszív akcióknak a megismétlését, amelyekkel a hitleri Németország kirobbantotta a második világháborút. És ez éberségre int. Azonban v au egy új dolog, ami a hitleristák letörévse óta bevonult az emberiség életébe. Mégpedig valamennyi ország egyetemes nép mozgalma: a békomozgalom. Ezen a mozgalmon szégyenletesen megbukik a háborús gyújtogatok minden barbár kísérlete. Mi a Szovjetuniót gránitsziklának neveztük a tajtékzó kapitalista világ közepette. Most a Szovjetunió két földrészre terjedő hatalmas hegylánc büszke csúcsa. A sztálini alkotmány, mint a népek barátságának és tartós békéjének világítótornya, világít az emberiségnek. (D. Zasílavszkij.)
