Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-06 / 233. szám
Épíisíi a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét! legyezz békekölcsönt! Az idén már as alapszabály szerint dolgozik a kamuti I, típusú „Rákóczi66 tszcs Ezév tavaszán 14 egyénileg dolgozó kamuti pauivzt, Püski Mihály.. Kovács László és a többiek elhatározták, hogy a közös gazdálkodás átjáia lépnek: megalakították az I-es típusú »Rákóczi« tszos-t. Két nap alatt 41-ró szaporodott a tag-ok száma. Teltek-multak a napok.. . Néha-néha ö.ezejöttek, a!beszélgettek. . • Püski Mihály elnök, Kovács Lászlóval és a többiekkel áttanulmányozták a működési szabályzatot, — hogyan is kellene dolgozni. Aratásra már összefogtak és gépi erővel égj’-kettő«-, szemvesz- tesés nélkül learatták a gabonát. De. — mint Kovács László mondja •— igy sem voltak megelégedve, mert az egyiknek fél, a másik egy hold tábláján nehéz volt a géppel mozogni... Más az, ha egy- tagban van a vetésterület. Közösen szántanak, vetnek A tagosítás után a csoport 385 ka- tasztrális hold földjéből egyetlen hatalmas tábla lett. Ezen aztán lehel gazdálkodni — állapították meg liU-xedettan. Nem is késlekedtek.. . Összeült az intézőbizottság, javas- bánt készített vetésforgóra, azi tin minden tag. megcsinálta a maga vetéstervét is. A földet öt táblára osztották és aszerint, hogy ki, melyik táblához lakik közelebb, azt is eldöntötték, kínok melyik táblában mérik ki vetés után a parcelláját. Azután hozzáláttak az ősziárgave- té-hez. Az elmúlt hét közepén már tíz kat.asztrális hold árpavetéssel voltak rendben. A gépállomással is Közeleg már október 31, a búza elvetésének határideje. Ebben sem akarnak elmaradni a kamuti »Rákóczi« tszcs tagjai. Már elérő egyenletesen elosztották a meglévő igaerőket a táblák szerint, hogy mire a kukoricaszál at betakarítják — már nem sok van hátra -- azonnal hozzáfoghassanak a vetőszántáshoz, hogy még határidő előtt a földben legyen az életet jelentő megkötötték a szerződést a mélyszántásra, hogy a. tavaszli vetések alá jól előkészítsék a talajt. —- A jó terméshez a talaj minőségének javítása is kell — mondották. — mert. bizony nem egy olyan tag van, akinek a földje négy—üt éve nem volt trágyázva. Összeültek hát újra és megállapították a trágyázás alá kerülő földterület nagyságát, sőt már azt is beosztották, ki melyik táblára fogja kihordani istállótrágyáját. gabona, biztosítva legyen a jövő gazdasági évben is a bőséges termés, — jóval több, mint az idén egyénileg művelt kis parcelláikon. így tette meg első lépéseit ni kamuti I-es típusú »Rákóczi« tszcs a boldogabb jövő felé. S ha mindenkor — mint eddig is •— a Pártra hallgatnak s az alapszabály szerint dolgoznak — az eredmény nem marad el. (3z-ó) Határidő előtt földben lesz ss búza Őszi vetéstervünk végrehajtásának elmulasztása mázsákkal kevesebb termést jelent jövőre Megyénk tszcs-ire, állami gazdaságaira és dolgozó parasztságára k begyűjtési tervek teljesítése mellett fokozottabb feladatot ró az lősz) betakaritíófíi, szántás-vetési munka határidőre való elvégzései is. Ezen a téren nagyon sok javi- fcafiivaló van megyénkben, mivel az országos versenyben az utolsó előtti helyen állunk. Az őszi vetés elvégzésének további halogatása a következő esztendőben mázsákkal kevesebb termést jelent, éppen ezért járási, községi tanácsainknak a pártszervezet irányítók» mejlett sokkal többet kell foglal kózm'i ezzel a kérdéssel. A járások. községek között és a köz- Bégeken belül utcák, dűlők és dolgozó paraszt-ok között tovább kell feileszteni a tavaszi növényápolási munkák megkezdésénél indított versenyeket. Megyénk az ősziárpa vetését, amit a mírisztír tenses határozata szerlat 15-r® kellett volna befejezni, csupán 66 százalékban végezte el- Az őszibúzánál, amit október 31- ig kell elvetni, még az egy százalékot sem élte el megyénk, A vetési munkákban az orosházi járás áll az ólen, azonban itt is mindössze 42 százalékát végezték ol a vetésnek. Legrosszabbul a szarvasi járás áll kilencszázalékos teljesítéssel. Községeink népnevelőire komoly,, feladat vár, abf ban, hogy munkánkat megjavítsuk. El kell mondaniuk, mennyivel több, nagyobb termést takarítottak be azok, akiknek tavaly ilyenkor már zöldéit az árpájuk s kikelt a búzavetésük isTudatosítani kell azt is, hogy az eddigitől eltérően 22—25 cm mélyen végezzék e! a vetőszá-utast, ezzel ä módszerrel jóval magasabb terméseredményeket érhetünk el. Fokozni kell a munkát a móly-i szántásban is. Megyénk eddig mély- szántási tervét 15 százalékra teljesítette, a járások között a 22 százalékot teljesítő szeghalmi járás az első. A szarvasi járásban ezen a téren is sok javítanivaló van. Ahhoz, hogy a vetőszántást, az őszi vetést meggyorsítsuk, meg kell gyorsítanunk a betakarítást is. Megyénk a kukoricatöréefc 80 százalékban végezte el, a szárletaka- ritást azonban csak 54 százalékra. Legjobban a burgonyaszedés halad, amit 98 százalékban elvégeztek már dolgozó parasztjaink. A szeghalmi és gyomai járási tanácsoknak több gondot kell fordítaniuk a kukoricabegyüjtésre Megyénkben sokhelyt a községi tanácsok, de maguk a járási ta- táncsok sem fordítanak elég gondot á gabonabegyüjtési terv teljesítésére. túlteljesítésére- Különösen nagy lűba ez például a szarvasi járásban, mely a legutolsó helyen áll. A járás az elmúlt két nap alatt mindössze 0.2 százalékkal emelte teljesítményét. Községi tanácsainknak meg kell érteniük, — különösen olt, ahol még a 16« százalékot sem érték el, hogy7 nein fejeztük még be a gabonaba- gyüjtést és példát kell venniük Okányról, ahol két és fél vagon gabona gyűlt be egy nap alatt. A kukoricabegyüjtésben jelentős emelkedés mutatkozik két nap óta. A gyulai járás 40.2 százalékos tervteljesítéssel még mindig tartja az első helyet. Napi begyűjtési átlaga 180 mázsával emelkedett. A második lielyet ismét vlsz- ezaszerezte az orosházi járás, mely tervét 42.5 százalékra teljesítette, a mezőkovácsházi járás 0.3 százalékkal maradt mögötte. A gyomai és szeghalmi járások változatlanul »tartják« az utolsó helyeket. Bár az elmúlt napon mutatkozik némi emelkedés, azonban nagyon sok tennivaló van még, hogy a lemaradásokat behoznák. A szállítási szerződések kötésének üteme javult. A békési járásban pl. egy etlen nap alatt több mint 2 vagon kukoricára, az orosházi járásban 180 mázsa kukoricára kötöttek szerződést. A népnevelőknek, a földműves- szövetkezetek dolgozóinak javítani kell munkájukon a gyomai járásban, ahol például 3-án csupán 3 mázsára és a szarvasi járásban, ahol egyáltalán nem történt szerződéskötés. A szövetkezetek dolgozói közül kimagasló eredményt értek el Rácsai Magdolna tótkomlósi és Tömösi Károly kardoskúti szövetkezeti dolgozók, akik 170, illetve 110 mázsára kötöttek eddig szerződést. A brigádok kősóit egyre erősödik a verseny a kétegyhási állami gazdaságban Mi is örömmel fogadtuk a Második Békekölcsön jegyzést. Dolgozóink zöme már az első napon lejegyzett. A békekölcsönjegyzéssel együtt nálunk, a két- egyházi állami gazdaságban a népnevelők a mezőgazdasági munkák befejezésére is ösztönözték a dolgozókat. Tudatosították a rózsási állami gazdaság versenykihívását és annak jelentőségét és a dolgozók örömmel csatlakoztak ehhez. Ivanek László elvtárs, gyapotos brigádvezető a »Petőfk-brigád nevében versenyre hívta ki a »Vörös Csil- lag«-brigádot. A traktoros-brigád pedig a lőkösházi állami gazdaság traktoros-brigádját, a norma túlteljesítésére, az őszi munkálatok időbeni és pontos elvégzésére hívta ki. Azóta a brigádok között egyre erősödik a verseny7, aminek eredménye: a gyapot alá való őszi mély szántással már 80 százalékon felül vagyunk. Ehhez hozzájárult a jó munkaszervezés. A gőzekése- ink munkáját úgy szerveztük meg, hogy a gép kihasználását teljes mértékben biztosítani tudjuk. Állandóan négy ló hordja a vizet lajttal, hogy a gépek teljes mértékben tudják az őszi munkákat végezni. Az ősziárpa, lucerna vetését idejében 100 százalékig elvégeztük, úgy7, hogy már a here és ősziárpa szépen sorol. Szinte öröm nézni a fiatal gabona fejlődését, a zöldelő sorok, az idejében, elvetett mag ígéret a jövőévi bőséges termésre. Eddig az őszi szántásban a békésmegyei állami gazdaságok közül az első helyen állunk és ezt meg is akarjuk tartani. óesakai Sándor kétegyházi állami gazdaság. „Saját javunkra, gyermekeink boldog jövőjéért66 Levelezőink a békekölcsönjegyxésről A gépállomás dolgozói 44.100 forintot jegyeztek. Vannak, akik példamutatóan vették ki részüket a jegyzésből. Szabó Lajos 1000, Balázs József 500 forintot jegyeztek. A békekölcsön jegyzés sikeréért itt Nagyszénáson is mindent Forintjainkból Elnködön is napról-napra többen jegyeznek. Tudják a dolgozó parasztok, hogy forintjainkból lesz a sok gép, a 26 ezer traktor, a sok iskola, kultúrház. Ezért jegyzett Kurilla Lajos 500, Gyuricza Pál 13 holdas középparaszt 800, Vaszkó István 14 holdas közép- paraszt 700 forintot. A többi dolgozó parasztok kövessék példámegteszünk. Versenyben végezzük cat a jmuikát is. A mi szövetkeze^ tünk a Dózsával van versenyben. Mi nagyszénásiak is szívből akarjuk a békét és ezért minden áldozatot vállalunk. Czellár Sándor, »Lenins tsz. less a sok gép jukat. így válaszoljanak Tímár La- josné kulákasszony hazugságaira- Ti* mámé azt hireszteli, hogy fegyverkezésre kell a kölcsön, mert ezzel akarja gátolni a kölcsönjogyaés sikerét. így szeretné akadályozni további sikeres fejlődésünket, így szeretné ő és társai tervünk, a béke terve megvalósítását hátráltatni. Alt Imre, Endrőd. E hónapban megnyílik a mozi A mi községünkben most az utóbbi napokban fokoztuk a felvilágosító munkát, mórt eddig gyengén haladt a kölcsönjogyzós. Most már. népnevelőink is úgy indulnak ki, hogy előzőleg lejegyeznek. így-tett Berke Ferencné és Berki János, akik aztán 1200 forintot jegyeztettek népnevelőmunkájuk során. A népnevelők imitációjukban elmondják azt is, hogy a községben m<jg e hónapban megnyílik a mozi, a DÉEOSZ helyiségében. Ez is a terv ajándéka. KostyáHk Lajos és Szajkó László 400—400 forintot jegyeztek. Dévay Géza, Pusztaföldvár. Gyermekeim jövőjéért En, a mezőkovácsházi MNDSZ ügyvezetője vagyok, a járási párt- bizottságban mint gondnok dolgozom. Havi fizetésem 350 forint, két gyermekem fenntartásáról magam gondoskodom. Tudom azt, hogy mi asszonyok a békéért szervezetünkön keresztül tudunk harcolni a legméltóbban. Most, amikor ötéves tervünk megvalósításáért, szocialista hazánk felépítéséért kormányunk hozzánk fordult, én hazafias kötelességemnek tartottam Pártunk SzarHal ál helyett ügy tűnik, mintha még ma i4 látnám a háborús romokat, hallanám az anyák, gyermekek sirását. A házak összedőlt falait, az életben maradt emberek rongyos, piszkos ruháit. De népünk szinte hihetetlen gyorsasággal eltüntette a háború nyomait és ma már a romok helyén virág-zó ország épül. És mi kellett ehhez? A dolgozó nép áldozatvállalásai Hiszen a mi -agyongyötört, kifosztott országunk szegény volt. És mégis talpra tudtuk állitani hazánkat s nem keljegyestem SOO forintot vát magamévá tenni, ezért jegyeztem 500 forintot és külön pedig készpénzre 100 forintot. Tudom azt, hogy ezzel a pénzzel hazánkat és gyermekeink boldog jövőjét biztosítom és a békét védem. Felr hívom Békés megye dolgozó édes* anyáit és asszonytársaimat, hogy gyermekeink boldog jövőjéért és saját javunkra, országunk építésére jegyezzenek békekölcsönt. Répás Istvánné, MNDSZ ügyvezető. Hetet akarunk »/ lett hozzá Marshall-segély. Segi- tett bennünket felszabadítónk, a Szovjetunió s a dolgozó nép ;U- dozatos munkája mellett, kölcsönnel is hozzájárult hazánk építéséhez. Most napjainkban is békekölcsön jegy-zés folyik; lelkesen jegyeznek a munkások, dolgozó parasztok és minden becsületes ember, mert tudják, mit jelent a béke. Nem akarnak újra romokat, pusztulást: halál helyett életet akarnak! Baji Katalin, úttörő, a békési I. ez. ált. isk. VII. o. A tervért, a békéért adott pénz százszorosán visszatérül Barna István újkígyós! párlon- kívüli népnevelő derekasan kiveszi részét a jegyzésgyüjtésből. Népnevelőmunkája során elsősorban a község eredményeivel szokott előhozakodni. Elmondja: »A terv tette lehetővé, hogy községünkben kigyulladt a fény, hogy örökre száműzhettük a mécsest és a petróleumlámpát. A tervnek köszönhetjük, hogy új négytantermes iskolát kaptunk, ahol gyermekeim tanulhatnak, hogy két új kút biztosítja a község lakosságának bővebb vízellátását...« De Barna István nemcsak beszél az eredményekről... ő maga is hozzájárult ehhez — és ezt büszkén mondja el dolgozótársainak — azzal, hogy az ötéves tervkolcsönből és az első békekölcsönből is 300—300 forintot jegyzett. Most pedig ezt az ősz- szeget feleségével megduplázták: 600 forintot jegyeztek Elmondja azt is, hogy miért... Mert az egykori lerongyo- sodott urasági cselédből boldog, megelégedett ember lett... A Párt felosztotta az uraság földjét, Ő is kapott 5 holdat... A maga gazdája lett... Megbízták a község apaállatainak gondozásával, innen is kap fizetést. Szépül az életük: ma már nem rongyos proletárok, neki is, feleségének is van szép ruhája, legutóbb is három gyermekét tetőtől-talpig felöltöztette. A kenyérinség csak rossz emlék már... Ilyen közvetlen példákkal mutatja be a terv eredményeit Barna István népnevelő mindenütt, ahol csak megfordul és szavai nyomán az újkígyósi dolgozó parasztok megértik a béJ kekölcsön jelentőségét. Ezért jegyzett többek között kölcsönt Dogi György 8 holdas, nyolcgyermekes dolgozó paraszt, idős Szujó István 2 holdas dolgozó paraszt. Megtanulták: a Tervért, a békéért adott pénzösszeg jó befektetés lesz, mert — mint ahogy a Barna-család és sokmil- lió magyar dolgozó paraszt megszépült élete mulatja — százszorosán visszatérül. (Sz-ój
