Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-23 / 247. szám

1931 ok tó lie r 23, kedd

Z

íunk közlése ékes bizonyítéka volt auiisik, hogy az új munkások kérdésével nem foglalkoznak komolyan, eien túlmenően altaljában el vannak szakadva az emberektől, az élettől, a bányásztömegektől és emiatt nem tudnak sem maguk jó. lendületes munkát végezni, eem a bányászság jelentékeny részét ilyen munkára serkenteni.

I.úpten-nyomon tapasztaljuk — és ez a tanácskozáson isméid len megállapítást nyert —, hogy az újonnan jött munkásokkal nem foglalkoznak döggé, magukra hagyják őket. Az új munkások sokszor szabadidejükben lézengenék. kocsmáznak, nem egyszer az ellenség befolyása alá kerülnek és emiatt otthagyják munkahelyüket. Gyakran hallunk olyan panaszokat, hogy az új munkások lakóhelye elhanyagolt, élelmezésük nem kielégítő, vagy éppenséggel rossz. Az ilyen csalódottan távozók rossz hírbe hozták a bányamunkát és megnehezítik az új munkások toborzását Azl hiszem, hogy ez mindannyi- unk számára világos. Mindez azt mutatja, hogy pártszervezeteink, i DISZ, a szakszervezet és — hozzálehelem — a bányaigazgatóság rosszul dolgoznak és hogy ezen a téren sürgősen meg kell javítani a munkát.

A fegyelem csökkenésének okául a bányász elvtársak — különösen magánbeszélgetés közben — az élelmezési helyzetet is meg szokták említeni és ezért erre kissé bővebben térek ki.

Az elv társak még emlékeznek arra, hogy egy évvel ezelőtt a szárazság miatt rossz volt az árpatermés és szinte kalasztrófális volt a kukoricatermés. Szóval kevesebb volt az a takarmány,

amellyel nálunk általában az állatokat hizlalják. Ennek következtében a parasztság a múlt cv végén levágta vagy piacra dobta disznóállományának egyharma- dát, sőt még marhaállományának 15—20 százalékát is. Az elvtársak tudják, hogy egy évvel ezelőtt tíz—húsz forintért lehetett egy választási malacot kapni. Ez tavaly ősszel nagy húsbőséget oko- zoitésennek aztán az idén megjött a böjtje. Hús-és zsírhiány lé]>elt fel. Mi gondoskodtunk róla, hogy a dolgozóknak és külön a bányászoknak a minimális hús- és zsíradagol jegyre biztosítsuk, de azt nem tudtuk megakadályozni, hogy a szabadpiacon a hús és zsír ára a tavalyinak a többszörösére ne emelkedjék.

Az idén a termés jó volt. Az elvtársak a már említett tervjelentés számaiból láthatják, hogy a terménybeadás is az idén lényegesen jobb eredményeket adott, mint tavaly. A kukorica- termés idén kétszer akkora, mint a tavalyi. Jó volt az árpatermés, kétszer annyi szálastakarmány termett. A napraforgóból, amely étolajat és napraforgópogácsát ad, ötven százalékkal nagyobb a termés. A cukorrépából is legalább ötven százalékkal több termelt, mint tavaly. Szóval kenyér, liszt és cukor szempontjából hasonlíthatatlanul jobban van biztosítva az idén a közellátás, mint egy esztendővel ezelőtt. Ugyancsak sokkal több disznó áll hízásban, mint tavaly ilyenkor. Ez vonatkozik nemcsak a paraszti gazdaságokra, de az állami gazdaságokra, állami hizlaldákra és a szövetkezetekre is. Ennélfogva

minden előfeltétele megvan annak, hogy a hús- és zsírfropton visszatérjünk a normális viszonyokhoz

\ hiba egyenlőre ott mutatkozik, hogy az idei hús- és zsírhiányba belekapcsolódott a spekuláció, a kuláksúg, a jómódú parasztság jelentékeny része és azon az alapon, hogy evés közben jön meg az étvágy, meg, hogy a szokás természetté válik, most a jó aratás után is igyekszik fenntartani azokat a magas árakat, amelyok a tavalyi rossz termés következményei. Természetesen mi gondoskodunk róla, hogy ezeknek a spekulánsoknak a terveit keresztülhúzzuk, de addig is, amíg a néhány hete letört kukoricából vagy a kiütés alatt álló napraforgópogácsából szalonna és marhahús lesz, még egy idő eltelik.

— Mi a nyáron arra számítottunk, hogy a zsír helyzet és a húshelyzet novemberben vagy decemberben már komolyan megjavul. Az idei jó termés miatt, valamint az időjárási viszonybk következtében a cséplés háromnégy héttel eltolódott és emiatt megkésett a kukorica törése, ami viszont természetesen az állathizlalások eltolódását eredményezte. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy mi tervszerűen dolgozunk azon. hogy a tavalyi szárazság következtében előállott hús- és zsírhiány minél előbb megszűnjön,

— Az elv társait már tudják tapasztalatból, hogy lia mi az erőnket valamilyen feladatra összpontosítjuk, azt a feladatot meg is fogjuk oldani. Ez vonatkozik a zsír- és húshiányra is. Az elvtársak e kérdés megoldásának megvalósításához azzal járulhatnak hozzá, ha fegyelmezetten bevárják azt a nem hosszú időt, ami után ezt a kérdést is megoldjuk.

— Néhány nappal ezelőtt Dorogon az egyik elvlárs azt mondta nekem, hogy ha kétszer annyi zsírt és szalonnát kapnának, megdupláznák a termelést. Mindjárt arra gondoltam, hogy szaván kellene fogni az elvtársat. Tudvalevő, hogy az ellenség is a hűs- és zsírhelyzetre való hivatkozással igyekszik a széntermelés csökkentésére. Az öntudatos bányász verje vissza az ellenségnek ezt a kísérletét és jó.

fegyelmezett munkával mutassa meg, hogy az átmeneti nehézségek nem tántorítják meg, nem esüggesztik el, nem befolyásolják munkafegyelmét és meggyőződését

Szándékosan beszéltem kedves elvtársak erről a kérdésről ilyen részletesen. A bányászok és különösen a kommunista bányászok igy győződjenek meg róla, hogy milyen fontos számunkra a dolgozók ellátásával való foglalkozás. Különösen fontos, hogy a Vmvászság érezze, hogy a népi demokrácia megbecsüli nehéz ■ Min kaját és ennek a megbecsüllek nemcsak szavakban ad Kifejezést, hanem gondoskodik

arról, hogy a keresetében, ellátásában, kulturális és életszínvonalának megjavításában az első helyen álljon a munkásság közölt. Meg kell érteniök elv tár sa- ! inknak, hogy a munkafegyelem megjavításában, a széntermelés fokozásában, a jó politikai munka mellett ez a döntő tényező.

A légi világban a bányász kényszermunkásnak, rabnak éiezte magát., akit a föld alá kényszer!tett az éhség ée ott tartott a esendőrViUai&aMtc Hépe

szurony. Minden régi bányász emlékszik azokra a régi időkre, amikor esküdözött, hogy a fiát nem engedi bányamunkára, közel sem engedi a bányához ée ugyanakkor örült, ha gyermekét 12 éves korában urasági munkám, vagy egyébre felvették a bányába. Nem egyszer megvesztegette a főaknászt, vagy protekciót vett igénybe, hogy serdülő gyermeke egyáltalán bejuthasson a bányamunkái a. mert a nyomor erre kényszer! tette.

A viszonyok ma természetesen egészen mások. A népi demokrácia, Pártunkkal az élen gondoskodik róla, hogy a bányászság minden téren érezze, hogy a világ az ellenkezőjére változott, hogy nehéz munkája mennyire megbecsült és hogy első helyen á'il az ipari munkásság derékhadában. De azért ne higyjük, hogy a hosszú évtizedes kapitalista szenvedés emléke, amikor a bánya rabszolgaságot jelentett és amikor a munkás mindenáron szaA jó műszaki szervezés és minden egyéb itt megtárgyalt rendszabály szintén fontos, de nem kevésbbé fontos a bányamunkások között végzendő jó politikai munka mellett a szakadatlan gondoskodás anyagi helyzetükről. A fegyelem, és a fegyelmezés, amiről annyit beszélünk, egymagában nem csodaszer. Igaz, hogy jelenleg ez áll előtérben, de a termelés általános megjavulásához mindazoknak , az intézkedéseknek megvalósítása szükséges, amelyekről itt szó esett és csak ezeknek az összefüggése fogja meghozni a gyökeres és gyors változást.

Semmi kétség, hogy mi magunk is hibásak vagyunk abban, hogy a bányászság napi kérdéseit még mindig nem fogtuk elég keményen és nem foglalkoztunk véle elég

badulni akart a bányától, a demokrácia néhány éve alatt nyom nélkül eltűnik. Ennek tulajdonítható az is, hogy a bányászok mind a mai napig nem szívesen küldik a bányába gyermekeiket.

Nekünk minden téren szem előtt kell tartani ezt. Ezért többek között oda kell hatnunk, hogy a nehéz fizikai munkát, nálunk is — mint a Szovjetunióban — a gépesítés levegye a bányász válláról. Gondoskodunk róla, hogy a bánya biztonsági viszonyai, egészségügyi viszonyai olyanokká váljanak, hogy megkönnyítsék a bányász munkáját és óvják egészségét. Az új lakások építésénél, a nyaialtatásoknál, a bányászgyermekek iskoláztatásánál és az előléptetésnél mindenütt éreztessük, hogy ők vannak az első sorban. Gondosan munkáljuk ki azokat a módszereket, amelyekkel meg tudjuk javítani a bányászság közellátását iparcikkekben és ékőmezés- ben egyaránt.

Egyszóval

mélyrehatóan. Mi magunk, a vezetők is hihásak vagyunk abban, hogy idejekorán nem figyeltünk fel azokra az okokra, amelyek a szén- termelés fejlődését meglassították és nem távolitottuk el idejekorán a fejlődés útjából az akadályokat. Most ezt a kérdést napirendre tűztük, minden oldaliéi foglalkozunk vele és gondoskodunk róla, hogy változás történjék.

Ebben az igyekezetünkben mellettünk áll és szivvel-lélekkel segítségünkre via|n a magyar bányászság, amelynek túlnyomó többsége szereti ezt a bátorságot, kitartást, találékonyságot és szorgalmat követelő szép munkát és amelynek zöme a felszabadulás óta jóban, rosszban, hűen kitartott a magyar kom- muni-tók. a Magyar Dolgozók Pártja mellett.

Ez év szcptembereben a bányásznappal kapcsolatban a bányászság tapasztalhatta azt a megbecsülést és szeret etet, amelyet nehéz munkája jutalmául az egész dolgozó nép vele szemben tanúéit. Ugyanakkor az egész ore zúg értesült róla, hogy több mint tizenkétezer olyan bányászunk van, aki évek óta egyetlen műszakot nem mulasztóit és hűen, fegyelmezetten, szorgalmasan teljesítette azt a feladatot, »mely a szocializmus építésében ráhárul. Ezek a bányászok képezik a derékhadát a széncsaták bőreinek, azoknak, akik az 1945-46-os nehéz esztendőkben annyi áldozatkészséggel és példamutatással építették újra a romokból a magyar bánya- ipart és akikre mindig bizton számíthatunk, amikor a Párt, népünk és szocialista épitésünl^ érdekelver hozzájuk fordul.

Most, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának megünneplésére készülünk, újra fellobog a bányász áldozatkészség tüze. Hozzám egymás után érkeztek a tatabányai IX-es akna, a pécsi Ferenc-akna. az ormospusztai bányászok és mások felajánlásai, amelyekben lelkes szavakkal ígérték, hogy tervüket nemcsak teljesítik, de túl is teljesítik. Számunkra nem kétséges, hogy ha Pártunk erre a kérdésre megfelelő erőket mozgósít, szívósan és tervszerűn gondoskodik róla, hogy7 elháruljanak a széntermelés további fejlődése elől az akadályok, úgy ezt a» erőfeszítését, az öntudatos, hazáját szerelő bányszság segítségével gyorsan siker fogja koronázni.

Biztosak vagyaink benne, hogy hívó szavunkra a bányászság egy emberként fog felelni és a termelés terén elért új eredményekkel, új győzelmekkel segít bennünket tovább jobb, szocialista jövőnk felé.

a jó politikai felvilágosító munka és a bányászság anyagi jólétének állandó javítása együttesen hozzák meg azt az eredményt, aminek következtében megszűnnek a termelés nehézségei

Párt és pártépítés

Munkában a nagyszénást Dóssá tsz pártszervezete

A nagyszénást »Dózsa« tsz üzemi pártszervezete 68 párttagot és 19 munkában élenjáró pártánk ívüli dolgozót vont be a különböző oktatási formákba. A rövidesen megkezdődő új oktatási év előkészítésének azonban van több hiányossága: Az üzemi pártszervezet vezetőségi tagjai, a propagandisták nem foglalkoztak eléggé a politikai iskolák hallgatóival, nem tudatosították az oktatási határozatot. Nem kötötték össze az elmélet jelentőségét a termelőszövetkezet munkájának megjavításával.

Az új oktatási év előkészítési munkája hiányosságainak megszüntetéséért fokozottabb munkához fogott b,z üzemi pártszervezet vezetősége. Frák Pál elvtér«, a tsz párttitkára

megbeszélésre hírta ö««se a propagandistákat

Helyi példákkal mutatott rá az elmúlt oktatási év eredményeire és hiányosságaira. Beszélt arról, hogy azok, akik lelkiismeretesen tanultak, resztvettek az oktatásban, milyen jó eredményeket értek el a termelésben. Példának említette Glembóczld András elvtársat, aki az elmúlt oktatási évben alapfokú politikai iskolán vett részt. De példának hozta fel Demosák József pártonkívüli tsz-tagot te, akit szintén a tanulás segített ahhoz, hogy olyan szép eredményeket, érjen el a termelőmunkában. Ezután arról beszélt, hogy például a munkafegyelem körüli lazaságok is a politikai képzettség, nevelőmunka hiányosságaiból adódnak. Majd rámutatott, hogy nem fordulhat elő, mint az elmúlt oktatási élvben, hogy hiányozzanak a szemináriumokról, ne készüljenek fel megfelelőéin.

A% oktatási határosat

segítségével, annak útmutatásával — mondotta — sürgősen meg kell szüntetnünk az előkészítés hiányosságait. Ehhez az is szükséges, hogy a propagandista elvtársak alaposan foglalkozzanak a hozzájuk beosztott elvtársakkal.

Mázi Margit eivtársnő, alapfokú politikai iskola előadója elmondotta hozzászólásában, az elmúlt oktatási

évben bizony ő gyakran nőm veti részt a propagandista szemináriumokon, nem képezte magát, továbbá egyik-másik esetben nőm fordított eflég gondot az alapos felkészülésre. Ezt a hibát — mondotta — megszüntetem és a hozzám beosztott hallgatókkal egyénileg beszélgetek az oktatás jelentőségéről,

Hidvégi Ferenc elvtárs, középfokú politikai iskola előadója arról beszélt, hogy a pártszervezet vezetősége, maga a párttitkár elv- társ adjon segítséget ahhoz, hogy megfelelően el tudja végezni a szeminárium vezetés megtiszteltetést

jelentő pártmegbizatását. Szín Ferenc elvtárs, politikai alapismereték tanulóköre előadója arróL beszélt, hogy bizony a tsz-ben ia megmutatkozik különböző módon az elmeiét lebecsülése, éppen azért, mert nem folyt megfelelő politikai munka

a pártoktatás

jelentőségének megérttetéaéért. Elmondotta, hogy például Sárközi Mihály, a tsz pártonkívüli tagja is úgy vélekedik: »öreg vagyok én már tanulni.« A hiba az volt, — mondotta Szín elvtárs, — hogy nem beszélgettem jól el az elmélet jelentőségéről Sárközi Mihállyal sem, nem mondottam meg neki, hogy saját magának, az egész dolgozó népnek tanul. Nekünk előadóknak hozzá kell látni a munkához ée beszélni minden hozzánk beosztott elvtárssal.

*

Az értekezleten az előadó elvtársak jól határozták meg feladataikat. Most már- az szükséges, hogy alaposan elbeszélgessenek a hozzájuk beosztott ellvtársakkal, a különböző oktatási formákba bevont élenjáró pártonkívüli dolgozókkal.

A kukoricabegyüjtés élharcosai

OAL1K GYÖRGY, békésaabai hétholdas dolgozó paraszt két múzsa kötelező leadása helyett 57S kg kukoricát adott be. Ezzel j}89 százalékra teljesítette kötelezettségét.

K RAJCSOV ICS ISTVÁN, tótkomlósi háromholdas dolgozó paraszt 207 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. KATONA ISTVÁN, dombiratost háromhcldm dolgozó paraszt 375 kg kukorica beadásával 310 százalékot teljesített. SZÁNTÓ ANTAL, kétegyházi Jcéthbldas dolgozó paraszt 331 százalékra teljesítette kidorieabeadási kötelezettségét.

HORVATH SÁNDOR, gyulavári nyolcholdas dolgozó paraszt280 kg helyett 5 mázsa 56 kg kukoricát. adott be. Teljesítése 198 százalékos.

EGRI BENJÁMIN, zsadányi hatholdas dolgozó paraszt hukori- raheadási kötelezettségét 180 százalé.kra teljesítette.